Ungvári Közlöny, 1917. január-június (39. évfolyam, 2-145. szám)
1917-03-02 / 49. szám
ihuoibuKitcnceiUK év. 49. »/.ötn 44 ingvart ÉLftólótig ttc^oi«n(M ©u«<»'/»«jp kimi&elévei mindért este úés 7 ára hftaÖU, éa+rküMztiiuky és k adóhivatal; UngvOt, MmkanyMér 'Hi. A. lap teiatlfxt*il*\)áonwt& a Kreisler-JAe Vngmeg\yei KöisgvnyutnAa. jSAPI LA P ifeleli'H* **erk'enztd; Dr. í&HIS'Abi Alt’ U tSNJttl H ■ éUöfi&tMdti ara heigtren: &gé** #vr* id JL félévre if iTt n*yye44&te d'&& XL. WJiftW » Bgfi** étre V4 K< féléére IX M, negyed *wi 9 A. HtrtlrUseket milliméter OfuaWi mwi«J t9»H öMsó áffrrt« rmthnk fél Ungvár, 1917 március 2 ♦ Péntek Termeljünk oikóiiát A kávépótlék legbecsesebb és legfontosabb nyersanyagának, a cikóriának belföldön való termelése úgy mezőgazdasági, mint közgazdasági szempontból lsekében is figyelmet érdemel, annak bel- í földön való termelése azon- i ban a háború következtében még fokozottabb jelentőségre tett szert és megfelelő felkarolása nemcsak mező- és kéz- gazdasagi szempontból, hanem társadalmi és népélelme- zé.si vonatkozásánál fogva is különösebb mértékben érinti , a közérdeket. A cikória pótkávét békeidőben a rendes kávé részbeni pótlására még a tehetősebbek is szívesen használják, a szegényebb viszonyok | között élőknek pedig csak a I pótkávé teszi lehetővé a már megszokottá vált üdítőital él- j vezetet. A cikória pótkávé használata azzal az előnnyel jár, hogy izgató hatása nélkül tápláló anyagok jutnak vele a szervezetbe. A háborús időben a tengerentúli kávé behozatalának nehézségei miatt még nagyobb jelentőséggel bír olyan kávé- pótlék előállítása, mely biztosítja a nepelelmezés fontos cikkének zavartalan használatát, nagy összegek külföldre vándorlásának elkerülésevei. A hazai nyersanyagból készült pótkávé éivezetenek terjedése csak hasznos az or szágra, mert annak révén az a pénz, ami a kávééi! külföldre vándorolna, a hazai mezőgazdaságnak és közgaz * daságnak válik javára. A hazai cikóriatermelés azonban a békés időben is csak fedezte a pótkávéipar szükségletét és a hiányzó nyersanyagot száritott cikóriagyökér alakjában külföldről kellett pótolni. A háború folytán a cikória nyersanyag behozatala is akadályokba ütközik, a cikóriatermelés felkarolása nélkül tehát hiányozni fog a népélelmezésben figyelmet ér- j demiő pótkávé és annak hiá- j nyában a nép ezen itait nélkülözni lenne kénytelen. A belföldi mezőgazdaságra há- i rul tehát az a hazafias fel- | adat, hogy a cikóriatermelés ■ felkarolásával ezen fontos és megszokott cikk nyersanya- I , , . J J i gat biztosítsa. A cikóriatermelés és felkarolása a háborús viszonyok között annál inkább ajánlható, mert a cikória árfelemelése folytán a termelés megfelelő haszonnal jár. A cikóriagyárak ugyanis kötelezettséget vállaltak arra, hogy a háborús viszonyokra való tekintettel a cikóriagyökérért az 1917 évre 100 kg-ként a feladóállomáson vaggonba rakva a szokásos 5 százalék sulylevonással-, 10 korona alapáron kívül hadipótlék címén termelési vidék és fuvarviszonylat szerint két-bárom koronát fizetnek, ami méter- mázsánkint tizenkét-tizenha- rom koronát tesz ki. A felvidéki vármegyékben még további 50 fill, prémiumot is fizetnek. Kívánatos, hogy a cikória fontos közgazdasági és közélelmezési szerepére való tekintettel a körjegyzők minden eszközzel hassanak oda, hogy a gazdák bizonyos mértékű cikóriaterrnelésre vállalkozzanak. A cikóriagyárak érdekeltségének csapi cikória- gyára, illetőleg aszalótelepe a termelőknek megműveléshez szükséges utbaigazitá-, sokkal, nyomtatványokkal, úgyszintén gépekkel, szerszámokkal és vetőmaggal, nemkülönben bármily időben személyes tanácsadással szolgál. Szigorított kenyérjegyrsndszer. Ungváron a vendéglőkben \ eddig olyan kenyérbőség volt, j amilyenre talán nincs példa az egész országban. A falakon ott voltak ugyan a tab- : lácskák, hogy „kenyeret csak 1 kenyérjegy ellenében szolgálunk ki“, a valóság azonban | az volt, hogy ki-ki annyi ke- J nyeret ehetett, amennyi jól j esett s a kenyérjegyet csak ! azon kis cédula formájában ismerték, amelyet a szép, sza gos, ropogos kenyerekre rá szoktak ragasztani. A háború harminckettedik hónapjában nálunk is sor ke- í rült a szigorú kenyérjegy- i rendszerre, amennyiben a mai naptói kezdve vendéglőkben, kávéházakban, cukrászdákban most már valóban „csak kenyérjegy ellenében adnak kenyeret.“ Szállodái utasok a szálloda portásánál, a városba jött vidékiek pedig a vendéglőkben kapnak kenyérjegyet, amelyek napi 254 gramm kenyér és tészta elfogyasztására érvényesek. Mint látjuk tehát, az uj kenyérjegyrendsxer alig érinti í a közönséget, mert hisz a megállapított mennyiség teljesen elegendő a kenyérszükséglet kielégítésére, mindössze a közönség kényelme szenved valamelyest, amennyiben a vendéglősök áital vezetendő vendégkönyvben igazolnia kell minden vendégnek, hogy tényleg a városban tartózkodik és a kenyérjegyeket igénybe vette. Annál nagyobb a hordereje az uj rendszernek a vendéglősökkel és kávésokkal szemben, akik eddig a liszttel kény ük-kedvük szerint bántak és akiknek a mai naptól kezdve minden dekagramm elfogyasztott liszttel e! kell számolniuk. Megélénkült a harci tevékenység, mái c kis 1 iSaját ttaMísftótiJi tfleVönjaiatttó»:«.) A Wolff-ügynökség jelenti: A keleti arcvonal eseményei már elárulják a tavaszi, nyári nagy hadműveletekre való készülődést. Az oroszok a Tatár-szorosnál véres torn egf o hamokat indítottak, hogy állásaikat megjavítsák és egy Magyarországba való betörésre alkalmas kitörési ponthoz jussanak. Véres tömegrohamaik dacára a legkisebb eredményt sem érték el. Ezzel szemben német csapatoknak Valeputnáíta! indított támadása teljes sikerrel járt, amennyiben meglepő támadással több ellenséges állást foglaltak el, több mint 1300 foglyot ejtettek, 11 gép*i Cilit;
