Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-09-21 / 65. szám

Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1916. szeptember 21 seregeinkre komoly akadályt nem képeznek. A román— orosz seregnek 5—6 kilométer hosszú védvonalán csak egyetlen kiemelkedő hely van, a 109-es magaslat? amely védelemre alkalmasnak látszik. Ezt megvívni nem nehéz feladat. Gróf Czernin Svédországba érkezett. Stockholnból jelentik ; Gróf Czernin bukaresti osztrák­magyar nagykövet ma Oroszországon keresztül különvo- naton Svédországba érkezett. Gróf Czernint — mint érte­sülünk — nem tarthatták vissza, mert ő mindaddig ott maradt, mig néhány osztrák-magyar alattvalónak az eluta­zását biztosította. Heves harcok az Erdős Kárpátokért. A sajtóhadiszállásról jelentik: Lesiczky orosz tábor­nok rendkívüli nagy tartaléksereget gyűjtött össze, hogy az Erdős Kárpátok bukovinai határhegyén levő védelmi állásunkat elfoglalja. Tegnap 50 Km. hosszú fronton tá­madott, támadásai azonban a hősies védők bátorságán meghiúsultak. Erdélyben a Hátszegtől délkeletre fekvő területen, a besztcrczei és petrozsényi hegyek táján erős havazás állott be, amely mindkét részről a hadműveleteket hátráltatja. A*görgényi hegyekben csapataink érintkezésbe jutottak a románokkal. Konstansában megszűnt a vasúti forgalom. Stockholmból jelentik : Az egyesült bolgár-—német sereg már ágyulövésnyre megközelítette a Konstanza— Csernavodai vasúti vonalat. Német tüzérség hatásosan lövi Csernavoda déli erődjeit. A vasúti vonalat is több he­lyütt tiiz alatt tartják, úgy hogy a románok ennek kö­vetkeztében kénytelenek voltak a vasúti forgalmat be­szüntetni. Bukarestben nagyon félnek attól, hogy a bol­gár-német seregek rövid időn belül elfoglalják ezt a va­súti vonalat. Az uj törzslapok elkészültek és e hét folya­mán ezeket a közönség között szét fogják osztani. Az uj törzslapok amolyan kompro­misszumot képeznek az utal­ványozási és törzslaprendszer között. Mindkét rendszernek előnyeit foglalják magukban úgy, hogy rendkívül prakti­kusak és e mellett sem a közönségnek, sem a hatósá­goknak nem okoznak munka- többletet. A törzslap egy kemény lapra ragasztott vászonpapir, melynek külső lapja a tulaj- donképeni állandó utalvány, úgy, hogy abból kitűnik köny- nyen, hogy az illető családnak mire van igénye. Belül pedig a törzslap he­tekre van beosztva és fa. cu kor, kávé, szalonna, zsir, szappan és más három első­rendű szükségleti cikk igény- bevétele esetén lesz felhasz­nálható, úgy, hogy egy üres rovatban a gr. mennyiség lesz kitüntetve, a kiszolgáló üzlet névaláírására pedig szintén egy rovat van üresen hagyva. A jö\sőben tehát a hatóság megszabja majd az illető cik­kekből kiszolgáltatható meny- nyiséget és ennek alapján azt bármelyik kereskedőnél lehet majd beszerezni, a kereskedő pedig a törzslapra vezetett súly alapján számol el a vá­rosi hatósággal készletei te- tekintetében. 8000 orosz halott Haparandánál. Konstantinápolyból jelentik : A ma közrebocsátott török hivatalos jelentés megemlékezik a távol keleten le­folytatott harcokról. Ilapavandát az oroszok nagy erőkkel támadták, azonban mindenütt véres vesztességek­kel visszaverték. 8000 hulla borította a csatateret. fl képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésén Beöthy Pál elnökölt. Az első szónok Szatmárnémeti uj követe Dr. Nagy Vince volt, aki főleg birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Holló Lajos szólott ezután Andrássy javaslata mellett. Az ülés folyik. Most már csak az kívána­tos, hogy a törzslapok elle­nében az ott kitüntetett árut meg is tudjuk kapni. Ez pe­dig csakis az élelmi cikkek bejelentési kényszere és a be­jelentéseknek szigorú ellen­őrzése, valamint azoknak a városi és megyei szükséglet között arányos módon való megosztása utján érhető el. Reméljük, hogy az illetékes hatóságok rá is fognak lépni erre az egyedül megfelelő és helyes útra !. . Háborús képek. v. Az orosz fogoly. Emlékszem az első orosz fogoly szállítmányokra. Akkor még égé szén más volt a háború is, a han­gulat is. 1914. szeptember havában le­hetett, — nagyon jól emlékszem reá —- amikor a sátoraljaújhelyi állomásra berobogott egy fogoly- szállitó-vonat. Jómagam is akkor még talpig gipszben voltam és két mankóval jártam. Ezt is valahogy nehezen felejti az ember. . . Szóval berobogott a marha- száliitó kocsikból álló fogoly-vonat Akkor ez még nagy újság volt. A foglyok — már aki fért — mind a kis rácsos ablakban szo­rongtak, hogy élvezzenek annyit a külvilágból, amennyit éppen lehetett. Nagyon jó kedvük volt, szinte látszott rajtuk, miszerint örülnek, hogy élnek. Egyik-másik még tréfálkozott is. Alig ért be a vonat, a perron közönsége — Pfuj, szégyeljék magukat — s ehhez hasonló indulatos sza­vakkal fogadta. Csak a katonaság tudott rendet csinálni. Azonban az emberi hangulat milyen változó. . . Alig rá egy hónapra újra átutaztam ugyanezen az állomáson és akkor az étterem­ben igen jól öltözött asszonyok* már versenyeztek, ki hozzon jobb élelmet egy fogoly orosz tiszt — „puccerjé“-nek... Az igaz, ' hogy a magyar tar­tósan nem is tud gyűlölni. A foglyokról aztán már sok mindenféle esetet hallottunk. (Hi­szen a fogoly — védtelen ember) Csupán csak egyet akarok az alábbiakban elmondani. * * * Csap vidékére is — még jóval aratás előtt — megérkezett az első gazdasági munkára küldött fogoly szállítmány az egyik nagyobb bérlőhöz. A sok tipusu fogoly kö­zül különösen feltűnő volt egy nyúlánk növésű, szőke fejű, hal­vány arcú, igazi nagy-oroszj ifjú, aki alig érintkezett a többiekkel. \ szőke orosz — nevezzük csak Ivánnak, — már másnapra ép úgy elhelyezkedett, mint a többi. Ott aludt a pajtában, nappal gon­dozta az ökröket és dolgozott, már amennyi tellett tőle, — mi­után vékonyabb volt a többinél, — de pihenés idején már három lépésnyire a többiektől nézett a kéklő messzeségbe... Így élt Iván heteken át. Egy vasárnap délután — amig a töb­biek a réten hancuroztak és va­lami harmonika félét kínoztak — a nyári szellő szárnyai a magá­nyosan ülő Iván fülébe elhozták

Next

/
Oldalképek
Tartalom