Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-09-21 / 65. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1916. szeptember 21 seregeinkre komoly akadályt nem képeznek. A román— orosz seregnek 5—6 kilométer hosszú védvonalán csak egyetlen kiemelkedő hely van, a 109-es magaslat? amely védelemre alkalmasnak látszik. Ezt megvívni nem nehéz feladat. Gróf Czernin Svédországba érkezett. Stockholnból jelentik ; Gróf Czernin bukaresti osztrákmagyar nagykövet ma Oroszországon keresztül különvo- naton Svédországba érkezett. Gróf Czernint — mint értesülünk — nem tarthatták vissza, mert ő mindaddig ott maradt, mig néhány osztrák-magyar alattvalónak az elutazását biztosította. Heves harcok az Erdős Kárpátokért. A sajtóhadiszállásról jelentik: Lesiczky orosz tábornok rendkívüli nagy tartaléksereget gyűjtött össze, hogy az Erdős Kárpátok bukovinai határhegyén levő védelmi állásunkat elfoglalja. Tegnap 50 Km. hosszú fronton támadott, támadásai azonban a hősies védők bátorságán meghiúsultak. Erdélyben a Hátszegtől délkeletre fekvő területen, a besztcrczei és petrozsényi hegyek táján erős havazás állott be, amely mindkét részről a hadműveleteket hátráltatja. A*görgényi hegyekben csapataink érintkezésbe jutottak a románokkal. Konstansában megszűnt a vasúti forgalom. Stockholmból jelentik : Az egyesült bolgár-—német sereg már ágyulövésnyre megközelítette a Konstanza— Csernavodai vasúti vonalat. Német tüzérség hatásosan lövi Csernavoda déli erődjeit. A vasúti vonalat is több helyütt tiiz alatt tartják, úgy hogy a románok ennek következtében kénytelenek voltak a vasúti forgalmat beszüntetni. Bukarestben nagyon félnek attól, hogy a bolgár-német seregek rövid időn belül elfoglalják ezt a vasúti vonalat. Az uj törzslapok elkészültek és e hét folyamán ezeket a közönség között szét fogják osztani. Az uj törzslapok amolyan kompromisszumot képeznek az utalványozási és törzslaprendszer között. Mindkét rendszernek előnyeit foglalják magukban úgy, hogy rendkívül praktikusak és e mellett sem a közönségnek, sem a hatóságoknak nem okoznak munka- többletet. A törzslap egy kemény lapra ragasztott vászonpapir, melynek külső lapja a tulaj- donképeni állandó utalvány, úgy, hogy abból kitűnik köny- nyen, hogy az illető családnak mire van igénye. Belül pedig a törzslap hetekre van beosztva és fa. cu kor, kávé, szalonna, zsir, szappan és más három elsőrendű szükségleti cikk igény- bevétele esetén lesz felhasználható, úgy, hogy egy üres rovatban a gr. mennyiség lesz kitüntetve, a kiszolgáló üzlet névaláírására pedig szintén egy rovat van üresen hagyva. A jö\sőben tehát a hatóság megszabja majd az illető cikkekből kiszolgáltatható meny- nyiséget és ennek alapján azt bármelyik kereskedőnél lehet majd beszerezni, a kereskedő pedig a törzslapra vezetett súly alapján számol el a városi hatósággal készletei te- tekintetében. 8000 orosz halott Haparandánál. Konstantinápolyból jelentik : A ma közrebocsátott török hivatalos jelentés megemlékezik a távol keleten lefolytatott harcokról. Ilapavandát az oroszok nagy erőkkel támadták, azonban mindenütt véres vesztességekkel visszaverték. 8000 hulla borította a csatateret. fl képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésén Beöthy Pál elnökölt. Az első szónok Szatmárnémeti uj követe Dr. Nagy Vince volt, aki főleg birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Holló Lajos szólott ezután Andrássy javaslata mellett. Az ülés folyik. Most már csak az kívánatos, hogy a törzslapok ellenében az ott kitüntetett árut meg is tudjuk kapni. Ez pedig csakis az élelmi cikkek bejelentési kényszere és a bejelentéseknek szigorú ellenőrzése, valamint azoknak a városi és megyei szükséglet között arányos módon való megosztása utján érhető el. Reméljük, hogy az illetékes hatóságok rá is fognak lépni erre az egyedül megfelelő és helyes útra !. . Háborús képek. v. Az orosz fogoly. Emlékszem az első orosz fogoly szállítmányokra. Akkor még égé szén más volt a háború is, a hangulat is. 1914. szeptember havában lehetett, — nagyon jól emlékszem reá —- amikor a sátoraljaújhelyi állomásra berobogott egy fogoly- szállitó-vonat. Jómagam is akkor még talpig gipszben voltam és két mankóval jártam. Ezt is valahogy nehezen felejti az ember. . . Szóval berobogott a marha- száliitó kocsikból álló fogoly-vonat Akkor ez még nagy újság volt. A foglyok — már aki fért — mind a kis rácsos ablakban szorongtak, hogy élvezzenek annyit a külvilágból, amennyit éppen lehetett. Nagyon jó kedvük volt, szinte látszott rajtuk, miszerint örülnek, hogy élnek. Egyik-másik még tréfálkozott is. Alig ért be a vonat, a perron közönsége — Pfuj, szégyeljék magukat — s ehhez hasonló indulatos szavakkal fogadta. Csak a katonaság tudott rendet csinálni. Azonban az emberi hangulat milyen változó. . . Alig rá egy hónapra újra átutaztam ugyanezen az állomáson és akkor az étteremben igen jól öltözött asszonyok* már versenyeztek, ki hozzon jobb élelmet egy fogoly orosz tiszt — „puccerjé“-nek... Az igaz, ' hogy a magyar tartósan nem is tud gyűlölni. A foglyokról aztán már sok mindenféle esetet hallottunk. (Hiszen a fogoly — védtelen ember) Csupán csak egyet akarok az alábbiakban elmondani. * * * Csap vidékére is — még jóval aratás előtt — megérkezett az első gazdasági munkára küldött fogoly szállítmány az egyik nagyobb bérlőhöz. A sok tipusu fogoly közül különösen feltűnő volt egy nyúlánk növésű, szőke fejű, halvány arcú, igazi nagy-oroszj ifjú, aki alig érintkezett a többiekkel. \ szőke orosz — nevezzük csak Ivánnak, — már másnapra ép úgy elhelyezkedett, mint a többi. Ott aludt a pajtában, nappal gondozta az ökröket és dolgozott, már amennyi tellett tőle, — miután vékonyabb volt a többinél, — de pihenés idején már három lépésnyire a többiektől nézett a kéklő messzeségbe... Így élt Iván heteken át. Egy vasárnap délután — amig a többiek a réten hancuroztak és valami harmonika félét kínoztak — a nyári szellő szárnyai a magányosan ülő Iván fülébe elhozták
