Ungvári Közlöny, 1916. január-április (38. évfolyam, 1-15. szám)
1916-04-13 / 15. szám
Ungvár, 1916. április 13 15. szám. Harmincmjolcadik évfolyam A lakásügyről. Irta : Simonyi Zoltán. A háború alatt, a jelenségek szemlélete és a tanulságok leszűrése közben, mind világosabbá vált, hogy a nemzeti erő fokozása, a testi nevelés és a közegészségügy színvonalának emelése, továbbá az erkölcsi javak gondos ápolása legfontosabb feladataink közé tartozik. Ha a mondatokat nem akarjuk üres szólamnak tekinteni, úgy a gyakorlati megvalósítás módozatait kell megvitatnunk és megállapítanunk. Ezen munkánk a szociálpolitika jelentős kérdéseivel szorosan összefügg. Valóban a gondolkodó ember beláthatja, hogy a nemzet érdekében rengeteg sok teendőnk van. Cikkünk szűk keretei miatt csak a címben jelzett ügyről óhajtunk egyet- mást beszélni ; ugyanis a lakásügy erkölcsi, egészségi és gazdasági szempontból nagy- jelentőségű, Összefügg az építés, közlekedés, hitel, adóüggyel, a közigazgatással stb. A panaszokat nem fogjuk részletesen tárgyalni. Vagyis eleget hallottunk már lakáshiányról, szűk. nedves, egészségtelen helyiségekről, építési és zsufoltsági ártalmakról, nem is szólva a gümő- kórrói, mely jellegzetes laka sbqtegség. Pedig a rajongó idealisták máskép képzelik el a helyzetet : tágas, kényelmes, nyájas otthon, ahol a családi élet napfényes derűre honol, a gyermekek' friss egészségben gyarapodnak és ahol a családi nevelést semmi sem zavarja. Óh, ábrándos lelkek ! Ti, kiknek fülében édes és bus népdalok csengenek, kiknek lelkét a népköltészet bájos varázsa és a népművészet egészen elragadta : gondoljátok meg, hogy a népet nemcsak bámulnunk, hanem tanítanunk is kell. Olvassátok el, mit ir Fe- renczi Imre dr., a székesfőváros szociálpolitikai előadója : „A nagyfokú lakás zsúfoltságnak, valamint a lakások helytelen egészségellenes használatának sok esetben a nép tudatlansága az oka, amely ellen a hatóságok szintén alig vették még fel a küzdelmet. Pedig különösen a kisebb községekben, ahol a szobák alacsonysága, apró ablakai, nedvessége és igen gyakran csupasz földje, — ez a bacillusokkal telitett, valóságos köpőláda — amúgy i,s kedveznek a tüdővész terjedésének (évente az országban 70.000 haláleset) általános szokás, hogy a nép nem használ többet egy szobánál még ha van is 2, 3, 4, 5 szobája. Ezeket csak azért tartja, hogy polgártársai előtt fitogtassa kedvező anyagi helyzetét, vagy hogy az ilyen helyzetűek mögött ne maradjon el. Sőt igen gyakran megesik télen, hogy még azt az egy szobát sem használja, hanem családostul a meleg konyhában lakik. Itt töltik el a családtagok egész napjukat, itt feküsznek betegen, itt születnek és halnak meg. A konyhán néha ablak nincs, csak az ajtón át szellőztethető, de evvel sem szívesen élnek. Különösen kívánatos volna tehát a nép lakásegészség- ügyi felvilágosítása. E tekintetben példát mutatott a főváros akkor, amidőn több tizizer példányban egy tanácsadót' nyomatott ki a lakások helyes használatáról s e tanácsadót elsősorban a saját kislakásainak szerény helyzetű, részben még jó vidéki lakásszokásokat követő lakói között, de aztán a lakosság legszélesebb köreiben is elterjesztette.“ Lakásrendészet, lakásfelügyelet szükséges ! Több magyar város már szervezte is. Heszenben országos lakásfelügyelő van, aki évenkint jelentést ad ki. A lakásfelügyelet ne legyen szigorúan rendőri jellegű, hanem felvilágosító, oktató és intő. Pl. Hamburgban 5 év alatt 4610 esetben békésen intézték el az ügyet és csak 12 esetben szabtak ki büntetést bírói utón. A lakásfelügyeti intézmény már fennállása első éveiben megszokott gyökerezni. A lakosság bizalmát élvezi, sőt gyakran a háztulajdonosok is szívesen látják. Sokszor elégséges az ágyak célszerűbb elrendezése, az ablakok javítása stb. S ha a derék háziasszonyt és jó anyát felvilágosítják, hogy már gyermekei egészsége és fejlődése érdekében is bizonyos változtatásokra van szükség, örömmel és hálával fogadja a jó tanácsot. Sőt, ha nincs is gyermek a házban, minden derék, rend és tisztaságszerető asszony hajlik a barátságos figyelmeztetésre, különösen, ha tapintatos hölgy inti. A lakásíelügyeletet, mint közjóléti bizottságot kell szervezni. Kik legyenek tagjai ? Ezen tiszteletbeli állásokat méltó módon betölthetik : orvosok, mérnökök, városi képviselőtestületi tagok, rendőrtisztviselők, tanítók, némelykor a háztulajdonosok és bérlők képviselői is. A lakásokról nyilvántartást kell vezetni és következetesen a felügyeletet gyakorolni. „ A lakás felügyelet a lakás- politika kiinduló pontja és gerince, mert a közigazgatási hatóságot a. lakásügy állásáról és fogyatékosságairól állandóan tájékoztatja és igy azon rendszabályokra mutat, melyek foganatositandók“ —- írja Dr. Jaeger tekintélyes német birodalmi képviselő. Ahol észszerűen intézik a lakásfelügyeletet, áldásos hatású. A gyermekhalandóság, tüdővész és alkohol elleni küzdelemmel kellene összekapcsolni. Eg}r példát: a sztraszburgi lakásfelügyelet 11 év alatt 21.000 esetben szüntette meg az ártalmas körülményeket. Valóban a német szociálpolitika cs szervezőképesség nem egyszer követendő példákat mutathatna. Ilyen értelemben nem * kell félnünk a vgermanizálástól.“ Előfizetési ár helyben és a vidéken , Megjelenik minden csütörtökön Sgész évre ......................8 korona „ Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvár FéI éure ’ 4 korona Felelős szerkeszíő: Dr. REISZMHN HENRIK Széchenijt-tér 33. sz. (Kretsler-nijomda) Megijed évre ..... 2 korona Hirdetések és előfizetések a kiadóba Egij szám ára a dohánntözsdékben 10 í kéziratok a szerkesztőségbe küldendők
