Ungvári Közlöny, 1916. január-április (38. évfolyam, 1-15. szám)
1916-03-23 / 12. szám
Ungvar, 1916. március Z3 ÍZ. szám. Harmincmjolcadik evfoi íjam felelős szerkes2í5: Or. REISZMHN HENRIK Ungvármegye mezőgazdasági termelése, Előfizetési ár hetében és a vidéken Sgész évre ......................8 korona íél évre ....... 4 korona Hegved évre ..................2 korona Sgif szám ára a dohántőzsdékben 10 f. A világháború megmutatta, hogy a hadviselésnek egyik fő alapfeltétele a mezőgazdasági termelés, mivel a hadsereg élelmezési anyagának nagy részét mezőgazdasági termelvény képezi, ennélfogva a magyar gazda termelési munkájáért elismerésre méltó, mert ezen nehéz időkben a mezőgazdasági''Termelés fen- tartásán munkálkodik cs a rendelkezésére álló megfogyatkozott számú kézi és igásmünkaerő, valamint a ’hadügyi kormányzat által nyújtott és még ezután nyújtandó segítendő munkaerő felhasználásával minden igyekezete latbavetésével minél többet és jobbat igyekezik termelni, a hadviselés cs közélelmezés ‘ magas érdekeit szem elől egy percre sem tévesztve. A hadügyi kormányzat a mezőgazdasági tavaszi munkálatok végzésénél katonai szabadságolással, orosz fogoly kiadással és katonai erő kölcsönzéssel kivan segíteni a gazdákon. A törvényhatósági mezőgazdasági munkaügyi bizottság, mely intézményt ti töldmivelésügyi kormányzat léptetett életbe, állandó permanenciábau van és a mezőgazdasági munkálatok biztosítása érdekében minden lehetőt elkövet a gazda kézierő és igáserőhiányának pótlása céljából, - A hadügyi kormányzat állandó képviselője a munkaügyi bizottság vezetékiében jelentős szerepet visz, közvetítve az állandó összekötetést a bizottság és ä hadügyi kormányzat között úgy a hadviselés, mint a mezőgazda- sági magas érdekeket szem előtt tartva. Ezen fontos intézmény 'vármegyénkben körültekintő intézkedései folytán úgy a tavaszi, mint a nyári mezőgazdasági munkálatoknál a gazdáink termelési munkaerő szükségleti érdekeit a mai körülményekhez képest, a lehetőség határain belül, hathatósan és eredményesen fogja szolgálni. Az őszi vetések telelése kielégítőnek mondható, leg- fellebb az alacsonyabb fekvésű szántóföldeken fordult elő csekélyebb mérvű kipá- lási és kifagyási kár. Ezen kártétel azonban alig apasztotta a területi számokat tekintve az őszi vetések területi mennyiségét. A tavaszi alászántás és trágyázás! munkálatokat a későbbi őszi és téli időben a kedvezőtlen enyhe, nedves időjárás miatt csak igen kis mérvben lehetett teljesíteni, úgy, hogy ezen körülmény már hátrányosnak mondható a tavaszi munkálatok rovására. A mezőgazdasági állatok telelése úgy az igavonó, mint a növendékállatállományt értve, meglehetős volt. bár a tél utolsó felében érezhető volt a mesterséges takarmány hiány, mivel a Korpaközpont a hadviselés érdekében a korpa és más erőta- karmányféíék nagy részét a hadi igavonó állatok részére tartotta fenn, de mivel ezen intézkedés a haza védelme érdekében szükséges, a gazda a rendelkezésére álló takarmánykészlet okszerű fel- használásával vifte keresztül az áttelelés fontos műveletét, úgy, hogv az igavonó állat- állomány a tavaszi munkálatoknál meg fog felelni hivatásának. A növendékállatállomány pedig a fejlődés kellő stádiumában van ezidő szerint. Remélhetőleg a tavaszi zöld takarmány és legelő beálltáig az állatállomány takarmányozása kellő körültekintéssel megoldást talál gazdáink által. Sajnos, hogy a kedvezőtlenebb őszi időjárásban megyénk területén is mintegy 15—20 százalékkal kevesebb az’ őszi vetés és a tavaszi munkálatok alá eső előmunkálatoknál is visszamaradás észlelhető, azonban ha a tavaszi időjárás állandóan száraz, kevés csapadékos lesz, minden termelési hátrányokat le lehet küzdeni nagy igyekezet mellett, hosszú tavaszi mtinkaidő alatt. Állandó tartós, száraz tavaszi időjárásra lenne égetően nagy szüksége gazdáinknak, hogy a rendelkezésre álló kevés kézi és igáserő igénybevételével a tavaszi mezőgazdasági műnkáIatoIcát fennakadás nélkül, kellő időben cl lehessen végezni jó munka teljesítésével. Reménységgel eltelve nézünk a gazdák munkálkodása és annak eredménye elé, mert az ungi gazda tudja azt, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartása és fokozásával a jelenlegi nehéz viszonyok között, amikor fiai a harctéren vannak és vérüket ontják a haza védelméHegSelenik minden csíiíörlökön Szerkesztésé« és kiadóhivatal tlngvár Szécherutl-lér 33. sz. (Kreisler-ntiomtia) Hirdetések és előfizetések a kiadóba kéziratok a szerkesztőségbe küldendők im um—in—ma i n—i ben, hazáját és nemzetét szolgálja. Ennélfogva minél eredményesebben igyekezik a rendelkezésére álló eszközök segítségével a termelés előmozdításán munkálkodni es igy a hadsereg és a lakosság élelmezése minél biztosabb alapokra helyezésében segédkezzen. —y—f. I Hogyan történik a legújabb népfelkelöszemle? A honvédelmi miniszter a 18 évesek, valamint az eddig szemlére bármely ok miatt nem jelentkezett idősebb népfelkelők sorolási hirdetménye kapcsán tonlos rendeletét küldött a követendő e' járásra nézve az alispánokhoz. A rendelet főbb pontjai ezek : A népfölkelői szemlebizott- sag éppen úgy alakítandó meg, mint a 18 évesek legutóbbi sorozásán, vagyis polgári elnökkel, akinek hatásköre azonban nemcsak az 1898-ban szüléiéit egyének megvizsgálásánál, hanem a jelentkezésre köteles összes évfolyambeli egyének megvizsgálására kiterjed. Vagyis a polgári elnök nemcsak a 18 éveseket, hanem idősebb egyéneket is küldhet felülvizsgálatra. Azok a 18 évnél idősebbek, akik az előző szemléken nem jelentek meg s igy csak most állanak elő, alkalmasságuk esetén azonnal tartoznak bevonulni, ha olyan évfolyamba tartoznak, a melyet fegyveres szolgálatra behívtak. Magánviszonyaik ícndezhetóso végett 18 órai haladékot kérhetnek. Aki mint haditnunkás távol vott, hazaérkezése trau nyomban köteles szemlére jelentkezni. Amennyiben a ncpfulkelcsi bemutató szemiebizottságok az clővczcteti néptől kelés I e kötelezetteket fogyatkozásuk megáilapilása végett a helyőrségi kórházba küldenek : a szemle-bizottság a népfölkelésre kötelezetteké;, tekintet nélkül fo gy alhozásukra, es;.k helyőrségi
