Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-11-20 / 47. szám
ling vár, 1913 november ZO ■ 47. szám Harmincötödik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre.........................8 korona Ml évre..............................4 korona Négyed évre ....................2 korona Egy szám ára a dohánytőzsdékben IO I. POLITIKAI UJSÁ6 felelős szerkesztő: Dr. RE1SMHN HENRIK Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvár, Széchenyi-tér 35. sz. (Kretsler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Magyarok vagyunk. Irta: Beermann Henrik. Az ungvári gyógytár áthelyezés hullámai már rég elsimultak, a Tomcsányi gyógyszer- tár maholnap meg is nyílik már a Széchenyi-téren bérelt helyiségben, a Gyógyszerészi Értesítő r.o member 16-iki száma pedig még mindig „a napi politika“ szempontjából foglalkozik a patika áthelyezés^ kérdésével, egyben le- közli .Sok hűhó semmiért“ címen megirt közleményünket s az ebben foglalt felfogásunkat kommentárral látván el, végeredményében mégis a mi állásfoglalásunk helyessége mellett tör pálcát. Mert igaz ugyan, hogy azt hangoztatja: .patika és panama ikertestvérek“ de viszont megállapítja, hogy az áthelyezés kérdése nem olyan közérdekű és nagy izgalomra okot adó esemény amellyel pro és kontra foglalkozni kellene és igazat ad a cikkünk alaptonusát kézpező azon kijelentésünknek, hogy tisztán az áthelyezés nem a nagy nyilvánosság elé tartozó kérdés. „A közvélemény hozzászokott mar a gyógyszertári kérdésekkel kapcsolatos botrányokhoz“ — igy fejezi be a gyógyszerészek szaklapja cikkünk kommentálását. Mi azonban ezen a gyógyszerészeti viszonyokat szomorúan jellemző kijelentéssel csak ismét támogatva latjuk azon felfogásunkat, hogy az egyének magánérdekeinek ösz- szeütközése kikapcsolandó a közérdek keretéből és kár a közvéleményt olyan esetekkel traktálni, melyek a patikapanama fogalmának terjesztéséhez járulnak hozzá. Igazán fölösleges a sok hűhó semmiért! Szomorú, rettenetes perspektíva előtt állunk. Ez a szerencsétlen ország, amely ezer éve küzd abelviszályok- kal, olyan szomorú jövő előtt áll, amely minden gondolkozó embernek fejébe kergeti a vért és ajkára forrasztja a szót: mi lesz? Más országok fejlődnek, haladnak, gyarapodnak gazdaságilag és politikailag, más államok gazdagodnak, soci- ális politikával növelik népeik jólétét, gondoskodnak a társadalmi szükségletekről, megalapozzák a művelődési institúciókat, kórházakat, iskolákat, kultúrát építenek, a dolgozó plebsnek jogokat nyújtanak, uj, a XX. század emberszerető és méltányos eszméit lökik a politika vérkeringésébe .........mi pedig, a szerencsétlen gyülöletor- szág — mit is csinálnánk egyebet ? — csak tovább harcolunk magunk között és tovább üzzük a széthúzás, a felbomlás, a dissolutió politikáját. Különös nép vagyunk mi. Külszomszédainkkal megférünk, de annál több zava.t csinálunk a magunk portáján. Megrögzött átokként nehezedett ránk a civódás szokása. Apáinktól örököltük. Ők sem voltak jobbak. A vérünkben, a testünkben van, hogy mindenből okot találunk a viszálykodásra. S bár tudjuk, hogy a civódás megbénítja, paralyzálja politikai és társadalmi életünket, hogy a harc kiuzsorázza ennek a vergődő, kimerült, elzüllött országnak utolsó erőit, bár tudjuk ezt, azért mégis civakodni fogunk. Sőt csak azért is. A harc, a viszálykodás a magyar embernek a virtusa. Nélküle nem élhet! Amit a külföldi ember megvet, lenéz, azt mi fölemeljük és büszkélkedünk vele. A legalsó néprétegtől — az ezerholdas urakig nincs egy magyar sem, aki ne dicsekedne faji büszkeségével, s ne mutogatná a fokosát, ha arról van szó : ki nagyobb legény a csárdában. Veszekedünk, civódunk, harcolunk egymással, megőröljük életerőinket, elsorvasztjuk idegeinket, inficiál- juk, megmételyezzük a vért, amely tápot nyújt társadalmi és politikai organizmusunknak, s mindez csak léhaságokért, üres dikciókért, a szenvedélyes pártkérdésekért történik, azért, mert magyarok vagyunk... A parlamentben, hol törvényeket, sociális, a gazdasági regenerálást, a nép anyagi fellendítését előmozdító törvényeket kellene tárgyalni és hozni, ember ember ellen küzd, nagyságos képviselő urak, akik jóllakottak és nagytorkuak, gyerekjátékká csúfítják az alkotmányosság legfontosabb szervét: a parlamentet. Átkos, ádáz gyülöltség ereszkedett e hazára, féktelen, izzó pártszenvedélyek mérgezik meg a levegőt, mindenütt nyomor és árvíz, éhség és pusztulás, az istenáldott nép ezrével hagyja itt a hazai földet, iparunk vergődik, kereskedelmünk a tönk szélén áll, kultúránkra a sötétség nehezedik, alkotmányunk végnapjait éli, sajtószabadságunkat elkobozzák, törvénykezésünkre, igazságszolgáltatásunk legszabadelvübb intézményére bilincset rakott a hatalom: s mi, a pártoskodó gyülöletország fiai pártoskois, lent is... ahol csak akarjak. Igazunk van... mi magyarok vagyunk! Város és vármegye. # Mit tárgyal a képviselőtestület ? Ungvár város képviselőtestülete f. hó 26-án, a jövő szerdán tartja IV. rendes közgyűlését. Az elintézés végett kitűzött közérdekű ügyek a következők: A polgármester válaszol Gaar Iván képviselőtestületi tag által tett in- terpellatiók kérdésére. A cs. és kir. katonai állomásparancsnokság átiratát arról, hogy a füzesi part tovább építéséhez az ezred utászosztagját átengedi. Ezzel kapcsolatosan a partépités folytatására nezve a felhatalmazás megadása. Az ungvári villamossági r. t. kéri a biztosítéka kicserélését, vagyis a készpénz óvadék zálogjogi bekebelezesre átváltoztassák. Schvarz Lajos kéri, hogy a közvágóhídon levágott juhhus után felszámított dijak mérsékeltessenek. A juhokat kényszerből tömegesen levágatta s azok húsát besózva a felvidéken értékesítette olcsó áron. Papp Antal munkácsi püspök kérvénye a vár udvarán berendezendő vízvezetéki műveletekre nézve kedvezményes engedély kiadása iránt. Kéri ugyanis, hogy amennyiben a vár udvarán elo- dázhatlanul vízvezeték építendő, a képviset mondja ki, hogy majdan az általános vízvezeték behozatala esetén ezen vízvezeték használati joga kikapcsoltassék az általános vízvezetékből. A cs. és kir. katonai állomásparancsnokság közli a katonai gyakorlótérnek bérbeadására lejött szerződés elfogadását. 4£ Virilisek. Ungvár város képviselőtestületében mint legtöbb adót fizetők 1914 évben a következők fogják képviselőtestületi jogukat gyakorolni. Rendes tagok : Ungmegyei Ta-
