Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-10-30 / 44. szám
POLITIKAI IIJSH6 Felelős szerkesztő: Dr. REISMFIN HENRIK A mi képviselőtestületi „gyűléseink.“ Irta: Beermann Henrik. Előfizetési ár helyben és a vidéken I Egész évre ............................8 korona Fél évre .................................^ koron0 Hegyed évre ........................2 korona Egy szám ára a dohánylözsdékben 10 E. A megyebizottsági válasz* tások is megiörténtek már. Sablonosén. unalmasan, a megszokott recipe szerint. Emberek jönnek, mennek, a kortesek erőszakoskodnak. civakodnak, a listákból hol törölnek egy nevet, hol hozzátesznek egy nevet .. • ennyi az egész... Senki sem veszi komolyan a választást és senki sem gondol arra, hogy olyan emberek kerüljenek a törvényhatóságba, akik tehetségüknél és munkaerejüknél fogva akarnak és tudnak a köznek szo'gálatokat tenni. Sem elv, sem meggyőződés, sem politikai pártállás, sem egyéniség nem érvényesül a jelöltek összeállításánál, csak a hivatalos hatalom és a szürke véletlen sorozza őket, úgy ahogy akarja ... Szép választás, jó választás ... ránk vall magyarokra és ungváriakra. * Légvonat. (Levél a szerkesztőhöz.) Tek. Szerkesztő Ur! Vasárnap kezdi meg gárdájával színi idényét Krémer Sándor, a kerület színigazgatója. Amilyen ürömmel várjuk Thália papjait, ugyanolyan aggodalom fog el benniinm két a színházba járás egészségi következményei miatt. Tudvalevő, hogy a színházban olyan erős légvonat van, hogy sok ember, aki makkegészségesen jön a színházba, gyakrah hülés- sel, vagy más megbetegedéssel távozik a előadásokról... A légvonat megszüntetésére valamit tenni kell, s ezúton kérdezzem az illetékeseket, történte valami gondoskodás, hogy a folytonos léghuzatok ne veszélyeztessék a közönség egészségét ? A legfőbb ideje volna, hogy ez irányban intézkedjenek! (T. N) Aki elmegy ami képviselő- testületi gyűléseinkre, s meghallgatja városatyáink választékos, magas színvonalú szónoklatait és azt a visszás, felforditott, chaotikus tanácskozási rendet, amely a polgármester jóvoltából és előzékenységéből a képviselő- testületi gyűléseken meghonosodott: az csak arra a régi következtetesre juthat, amit e lapok hasábjain már többször leszögeztünk, hogy jelenlegi alakulatában, összetételében képviselőtestületünk se nem hivatott, se nem alkalmas e város ügyeinek megvitatására, tárgyalására, az egészséges és intelligens érzéket megkívánó adminisztratív és ellenőrzési hatáskör betöltésére. A képviselőtestület gyűlései mindenhez hasonli hatók, csak egy komoly, méltóságteljes, okosan és megfontoltan tanácskozó testület gyűléseihez nem : ezt mindenki tudja, aki a gyűléseken jelen van és e városban szívja a levegőt. Tudjuk nagyon jól. hogy ahol ellentétes gondolkozásu, egyenlőtlen intelligenciájú, szellemileg aránytalanul szabályozott emberek jönnek össze, ott a súrlódások intenzitása, a vélemények ösz- szeütközésének hevessége folytán a vitatkozás nyersebb és darabosabb lesz, mint az intellektualiter egyenlően fegyelmezett és csiszolt embereknél. Azt is tudjuk, hogy vannak alkalmak és körülmények, amikor a vér vehemens, pezsgő folyása, szilaj, tul- gyors keringése felvillanyozza az embereket és mérgesebb kifakadásokra ragadtatja, — mint rendes körülmények között ez megengedhető volna. Ámde ami a városháza gyűlésein történik, az kevesebb az incongruens vélemények összetűzésénél, összecsapásánál, és több a városatyák kedélyes vigságánál: az egyszerűen komédia. Ahelyett, hogy általánosan bíráljam a városháza tanácskozási rendjének színvonalát, hivatkozom a múlt heti képviselőtestületi gyűlésre, amelynél nevetségesebbet és zavarosabbat alig látott valaha ember! A vigalmi adó behozatalát tárgyalták, s a vigalmi adónak a színházra való ki- terjesztését, amikor az u. n. zűrzavar megkezdődött. És mit tetszenek gondolni: milyen volt ez a zűrzavar? Talán elborultak az arcok, ökölbe szorultak a kezek, megcsillantak a szemek, és kitörtek, a nagy, az elrejtett, a háborgó, csopongó, hazafias érzések. Oh ne tessék megijedni! A hazafias kétségbeeséstől megtört, megvonaglott arcok helyett — gondmentes, széles mosolyu képviselőtestületi arcok nevettek ateremben ; vidáman, jókedvűen ; a kezek sem szorultak ökölbe, csak éppen a levegőben szállingóztak.... És mit tetszenek gondolni: miért volt ez a zűrzavar ? Talán az igazság szent, lobogó, világitó tüze égette keblüket, talán a felháborodás haragja reszketette meg testüket, vagy talán ... hogy is mondjam, talán a haza sorsa fölötti kétségbeesés és elkeseredés, a reménytelen sötét, puskaporos, politikai perspektíva adott zokszót ajkaira: és ebből keletkezett a zavar... ?! Oh nem! Egészen másért! Egy ur a levegőbe röpítette azt a Megjelenik minden csüförfökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvár, Szécheniji-fér 35. sz. (Kreisler-nijomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők merész állítást, hogy a ha- cacarés színházak már nem teljesítenek kuhurmissziót, s ennek eldöntése körül támadt a vihar ... a zaj, larma, fékevesztettscg, a nekieresz- 1 ett, csillapíthatatlan közbeszólási förgeteg... Igazán gyönyörű látvány volt! Aki látta a képviselőtestületi gyűlésnek ezt a rend- szertelen, korcs, szinte bot- rányos elhajlását, ésszel fel nem foghatja: miként lehetséges, miként szabad az elnöklő polgármesternek ilyen tanácskozási rendet eltűrni. Érthetetlen, hogy mikor a legkeptelenebb megjegyzések és következtetesek degene- rálják a vitát a polgármester nyugodtan, hidegvérű semlegesseggel hallgatja a végnélküli felszólalókat, s esze ágában sincs elnöki hatalmával élni, hogy rendet teremtsen. Hiszen a szólásszabadság inaugurálása nem jelenti azt, hogy a kiterjedt zaj megbontsa a tanácskozás folytonosságát és rendjét; hogy a végnélküli zsivajban, rendetlenségben belehaljon a komolyabb felszólalás is; hogy az emberek eltévedjenek a káoszban, és azt se tudják: miről van szó, mi mellett és mi ellen teszik föl a kérdést; hogy lényegtelen, kificamított, a dologhoz nem tartozó felszólalásokkal komplikálják a szőnyegen fekvő kérdés elintézését... Bocsánatot kérek, de ez nem elnöklés, ez nem megengedhető vezetése egy komoly tanácskozásnak! Az a divergáló lanyhaság, tapintatos erőtlenség, minden auc- toritásnak eldobása, az a megboszuló erélytelenség, állhatatos határozatlanság — könnyensikló elhajlás és veszedelmes engedékenység, amellyel a polgármester a képviselőtestületi gyűléseket vezeti, nagyrészben okozója a képviselétestületi gyűlések ellaposodásának, elfajulásáHarmincötödik évfoli/am 44. szám. Ungvár, 1913 október 30
