Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1913-07-03 / 27. szám

Ungvár, 1913 Julius 3 26. szám m Harmincötödik évfolyam Előfizetési ár helqben és a vidéken Egész évre.........................8 korona Fél évre..............................4 korona Megvéd évre ....................2 korona Egy szám ára a dohámjtözsdékben 10 f. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Dr. REISMFIN HENRIK Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvár, Széchenijt-tér 33. sz. (Krelsler-nijomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Az uj pártalakitás. A mun­kapárti parlament egyideig szüne­tel : Tisza István képviselői haza- széiednelc, hogy a nagy munka után kipihenjék a fáradalmakat. A politikai élet mozgalmas viha­rait a nyári szélcsönd váltja föl s szinte jól esik, hogy egy bizo­nyos ideig nem láthatjuk a per. verz erőszak kéj olgesét, a darabant. tisztek vagdalkozását, a fegyveres intervenció mindennapos előfordu lását a magyar parlamentre rá­nehezedni. A nyári szünidő leg­alkalmasabb ama párt szervezésére rendszeres organizálására. amely­nek élére Andrássy Gyula gr., ez a higgadt és tárgyilagos politikus áll. s amely hivatva van a 67.-es alap megmentésével az országot a mostani politikai hínárból ki­emelni. A kik ösnv’rik Andrássy Gyula egyéniségét, tudják, hogy a köréje csoportosult 67-es elemek szám ttevő súlyt és erőt fognak nyerni, nemcsak azért, mert Alid­ra ssy múltja és programmja biz­tosíték egy életképes párt meg­teremtéséhez és fentaríásához ) de azért is, mert Andrássynak minden agreszivitástól ment mér- sékeltsége alkalmas egyedül a jelenlegi anarchia lecsendesitésére, és a rendezett, konszolidált viszo­nyok helyreállítására. Örömmé nézünk Andrássy pártalakitása elé s reméljük : az ő vezetése alatt a mi vármegyénkben is megmoz dúlnak a 67-es kiegyezés őszinte ts komoly hívei, hogy megment sék ama „nagy munkát“, amelyet Deák Ferenc a hazafiasságtól át- hatot: mély bő csességéve! alko­tott meg és amelyet Tisza István es a munkapárt excentrikus öröm­mámorában széjjeltört és össze­zúzott. SZÉLCSEND. A politikai viharok elül- tével nyári csend borul az országra, amely bizony már nagyon rászorult egy kis nyugalomra, hogy a politi­kán kivül eső, a létet vagy nemlétet érintő kérdésekre is fordíthasson figyelmet. Nézzünk hát mi is körül a mi szükebb pátriánkban, Ungváron és juttassuk eszébe a városi vezetőségnek, de egyben az érdeklődő polgár­ságnak is, hogy a hálátlan politizáláson kivül egyéb ér­dekek is vannak, amelyek feltétlenül meggondolást, fá­radozást és munkát igényel­nek. Nem akarunk jelen so­rainkban a városházai poli­tikával foglalkozni és tisztán csak is a közönség érdeke szempontjából vetjük fel azt a kérdést, hogy miért hagy­juk elaludni egyes felette fontos, a varos fejlődésére, előhaladására, csinosodására valósaggal elmaradhatatlan kérdések megoldását. Most a nyári szélcsendben alkalmasnak találjuk az időt, hogy egyrészt varosunk lel­kes polgármesterét, akinek a város haladasa mar eddig is tagadhatatlanul sokat köszön­het, tettre serkemsük, más­részt a város képviselőtes­tületét és közönséget is egy oly kérdés megoldásúra hív­juk fel, melyet tovább ha- i lasztani még akkor sem sza­bad, ha a legnagyobb anta- gonizmussal viseltetünk a városi gazdálkodás és annak vezetői iránt s mégha min­den beruházást és költséget igénylő munkára egyeseknek nincs is más felelete, mint az, hogy a mai gazdálkodás­nak, a mai vezetőségnek be­ruházások eszközleset meg­engedni nem szabad. Hiszen végre azért van képviselő- testület, azért vannak a nyil­vánosságnak sajtóorgánumai, hogy a beruházásokkal fog­lalkozó városi tisztviselők ellenőriztessenek s hogy a város pénzével könnyelmű gazdálkodás ne legyen foly­tatható. De azért, mert az ellenőrzést eszközöm nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen-, azért a város érdekébe vágó fontos intézményeket nem létesíteni, a jövő kérdéseit megoldatlanul hagyni a leg­nagyobb bűn és messzemenő könnyelműség. Ilyen, egyik felette nagy- fontosságú kérdése Ungvár városának az, hogy a nagy- hidról a belvárosba vezető forgalom, amely aszükNagy- hid-utcán bonyolittatik le, va- iamiképen kettéosztassék és a közönség érdekeinek meg­felelően elvezettessék. Ezen életveszélyes és a sétáló közönségre zavaróan ható kocsiforgalom kettéosz­tása már régóta kisért. Már a Salzberger-féle kétemele­tes ház építkezése alkalmá­val szóvátettük lapunk ha­sábjain, hogy ezt az építke­zést megengedni nem szabad s hogy ezen telken keresz­tül, a forgalom könyebbsége érdekében feltétlenül utcát kell nyitni. Akkor egyesek rövidlátása meghiúsította a városi tanács által is pártolt ezen utcanyitási terv meg­valósítását. Most látjuk, hogy minő hiba volt akkor ezen terv elejtése, de azon már belát­ható időn beiül segíteni nem lehet. Azonban van most kézen egy másik terv, ha ezt nem karoljuk íel, ha ezt az eshetőséget is elszalaszt- juk, akkor oly bűnt köve­tünk el, amelyet a jövő nem­zedék sohasem fog nekünk megbocsátani. Egy utcának a szinház mellett a Rákóczi utcába való nyitásáról van szó. El­adó most az ujtéri izr. hit­községi telek, melynek foly­tatását képezi a Rákóczi-utca felé a ref. egyháznak volt polgári iskolai telke, s eladó az ujtéri Grünvald-féle telek, melynek egyenes folytatása a Mocsáry-féle Rákóczi-utcai telek. Ezen komplexumok együttesen szinte kínálkoz­nak arra a célra, hogy ut­canyitással kapcsolatosan egyrészt a nagy hid melletti forgalmat elvezessék a Rá­kóczi-utca felé, más részt az építkezések révén hivatva vannak a belváros egész ké­pét átalakítani, sőt a város­háza-mizériák és postaelhe­lyezés mostani lehe tetlen ál­lapotain is segíteni. Mi sem könyebb ugyanis, mint ezen hatalmas területen oly épületet emelni, mely a posta és városháza céljainak is megfeleljen s még azon­felül is marad oly nagy te­rület, hogy ennek parcellá­zásából a megszerzendő te­rületnek mintegy 200,000 kor. vételara feltétlenül kitelik. Nem célunk különben most ezen grandiózus terv finan­ciális oldalával foglalkozni, keresni fogjuk az alkalmat, hogy azt legközelebb szakér­telemmel és számadatokkal világítsuk meg, jelen sora­inkkal csak az érdeklődést óhajtottuk felkelteni és fel­hívni a figyelmet arra, hogy egy városnak a jövő részére kell tervszerűen és logikusan dolgozni s nem szabad ezt az utolsó alkalmat elszalasz­tani, hogy a nagyhid melletti forgalom nehézségein segítve legyen és az idővel elkerülő szinház melletti területek ki­építése a város jövő kepé­nek megfelelően legyen esz­közölhető. — A rendtartás és hely- pénzsxedés szabályrende­lete. A városi tanács ezeket a sza­bályrendeleteket tárgyalás végett előterjesztette a képviselőtestület­hez. A tárgyalás során Dr. Sebő Sándor indítványára a tervezet előbb sokszorosítandó s a kép­viselőtestület tagjai között kiosz­tandó lesz s csak ezután kerül I tárgyalás alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom