Ungvári Közlöny, 1913. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-10 / 15. szám
01 dal szám 2 Ungvári Közlöny 1913 április 10 magunk sem hittünk a bíróság elfogulatlanságában, hogy csupán előnyös körülmények játszottak közre a bizonyítást elrendelő táblái határozatnál... A sajtó — a bíróságot magasztaló cikkeiből az idegen ama impressziókat vonja le, hogy m agyarországon valóságos ünneplést rendeznek, ha a bíróság egy kényes, a miniszterelnök személyevei kapcsolatos politikai kérdést mer fölturni, megbolygatni és valósággal glo- rifikálják és íeldicsőitik a bíróságot, ha egy politikai pörben akként Ítélkezik, miként kell és kötelessége ítélkeznie. Ezzel pedig a sajtó nem tesz szolgálatot sem a bíróságnak, sem az országnak. Az ungvári zsidó iskola megalakulása 1792-ben. Évszázadokkal ezelőtt nagy dolog volt a betűvetés. Ha olvasni meg is tanult nagy nehezen valaki, írni nem igen tudtak. Innen van, hogy a kulturember szemében oly értékes és érdekes történeti adatok, különösen kisebb testületekre vonatkozólag oly csekély számmal vannak és azok is hiányosak. Hangsúlyozom, érté kesek is, mert egy-egy kultur adat gyakran egy rég elfeledt jogot, vagy jogforrást hoz nyilvánosságra. Más egyebet épen a véletlen őriz meg az utódok számára. Az ungvári zsidó hitközség kultúrintézményt, iskolát létesít, de keletkezéséről mit sem tudnánk, ha működése különösen az anyagiakat illetőleg nem zavartatott volna meg. A hitközség még 1789- ben köt szerződést Kazinczyval, de ennek dacára csak 1792. május 1 körül nyitja meg iskoláját. A Kazinczy-féle szerződés az iskolai költségek viselésére az egész ungi zsidóságot kötelezte, mert ezek együtt alkották az ungvári zsidó egyházközséget. . 1792-ben az iskola megnyitásakor a vidék azonban az iskola költségeiről az 1789. évi szerződés dacára nem akar tudni semmit és az anyagi hozzájárulást megtagadta. Ezt panaszolja „az Unghvári Zsidó község" 1793-ban a megyéhez beadott kérvényben. Ezen okiratban annak rendje és módja szerint az iskola történetét, illetve keletkezését mondja el. De van a^ kérvényben egyéb adat is. A régi templom telkéről esik benne szó. (Ezt vették m*g akkor a kincstártól.) A telek a régi megyeházával szemben a mai zsidó leányiskola és rabbilak I elhelye, amely (fűutca, piac megy. ház) előkelő helyen volt. Az okirat szövege különben ez : „Nagy Méltóságú Gróf Kegyelmes fő Ispány Urunk ! Aláb is meg irt Unghvári Zsidó község alázatoságai folyamodunk Excellentiádhoz, kérvén meltóz- tatnék ügyünket tekintetbe venni és kegyessége szerint megorvosolni. Még az 1789-dik Esztendőben itt Unghváron lévő Nemzeti oskolák királyi Inspektora Kazintzi Ferentz Ur, nekünk olly királyi parancsolatott hozot, hogy t. i. itt Unghvárt álitsunk fel a magunk részére normális oskolát és a melé tanítót! is tartsunk mi azzal mentegetük magunkat, hogy mi Unghvári Zsidók, arra elégtelenek vagyunk és az tőlünk ki nem telhetik, de Kazintzi Ur tsak reánk erősködöt, hogy kintelenek vagyunk, mivel ez királyi parancsolat, hogy ezt el nem lehet halasztani. Mi annak utána oly Con- ditioval reá álottunk, hogy ha az egész Unwhvármegyében lévő Zsidóság is ahoz fog nékünk segíteni, hogy felalithasuk az osKaját és tanítót tarthassunk, me^B Kazintzi Ur nekünk azt válaszolta hogy úgy vagyon az K. parant- solat, hogy az egész vármegyei Zsidóság kintelenek ahoz segíteni és gyermekeiket Unghvára oskolába küldeni úgy álottunk aztán ezen jelenlévő Contractus szerint a mellybül most is ki tetzikreá. Annak utána tsak hamar megholt Josef Tsászár és az oskolák iránt más rendelés eset az országba, e szerint mi is elhalasztottuk a normális oskolának felállását mig tsak 1792-dik Esztendőben martiusban ismét ide érkezet királyi oskolák Inspektora Jabroczky Úr. Ez minket elejébe hivat és kérdi, hogy miért még eddig nintsen normális oskolánk, mi azzal méntelük magunkat hogy más rendelések jöttek az oskolákra molta második Josef Tsászár meg halt. Erre nekünk Jabroczky Ur azt válaszolta, hogy addig is büntetést érdemlettünk, mivel hogy oskolánk nintsen, hanem most újra oly királyi pa rantsolat van: hogy 1-ső májusig normális oskolánk legyen, mi azt , feleltük a királyi parantsolatnak tartozunk engedni, de nekünk nitsen helyünk hová építsünk Erre azt felelte Jabroczky Ur, hogy az adminisztrátor nekünk ahoz helyet fog rendelni, mellyre kintelenek voltunk az Cameralis Urasagtul egy házat venni 1918 R forintokon és 55 kraitzaron oskola helynek, már most a falusi Zsidóság semitse akar ehez az költséghez segíteni, a mit a Kazintzi Úrral való Contractusunk szól, hogy tudni illik repartiáltasék és a To- lerantiához vetessék és úgy Car- sahasék ki minden falusiaktul Unghvár vármegyében de tsak egyedül nekünk unghvériaknak akarják nyakunkba tolni. Mellyre \aó nézve nagy alázatoság Ins.aljuk Excelentiadat méltóztassek Tettes Viiz Ispány Úrhoz oly párán isolatott adni, hogy tegyen rendelést az egész Unghvármegyében lévő Zsidóság közt, hogy mindnyájan Contribu- aljunk ehez az oskolai költséghez, úgyszintén a már meg vett háznak árához t. i. a 1918 Rf és 55 X-hez valamint az építéshez és a tanítónak tartásához, amint úgy is már a felső kamarátul a nemes vármegyéhez ez iránt pa- rantsolat jött. Midőn kegyes re- zolutiójat elvárnánk ni.ly tisztelettel vagyunk és maradunk Excellentiadnak - Unghvárt 5-^; febr. 1793. alázatos szolgája az Unghvári Zsidó község Külzet: Nagy Méltóságú Gróf Sztárai János Úrhoz ő Excellen- tziájához a Nemes Unghvárme- gye fő Ispánjához alázatos instantiájákat ajánlják a belül meg írtak. (Ungm. lt. fasc. 15. Act. II. 2. 1793.)“ Az okmány világosan beszél. Elmondja az iskola keletkezését és annak céljaira vett telek árát is megjelöli. Vitás az iskola fenntartásának fedezete. A megye utóbb a fiscus véleménye alapján a fenti kérvény értelmében határoz. Feltűnő magas a telek ára, amely egyáltalán a kor viszonyainak meg nem felelőnek látszik. Drága. Némikép magyarázza, hogy a város legszebb helyén volt és talán nagyobb is a mainál. Az összeget nem egyszerre, hanem részletekben fizette a zsidóság. Ezen a telken épült fel a régi, román stilü zsinagóga, melynek építéséhez szintén a megye egész zsidósága járult hozzá anyagi és természetbeni adományaival. Egyesek építési anyagokban, mások pedig testi erejüket adták, segítettek a templom felépítésénél. A vidéknek ennek ellenében megfelelő számban tartottak fenn ülőhelyeket a templomban. Főként a távolabbi falvakból, ahol gyérebben laktak zsidók, az ünnepeken nagy számban jöttek be a falusi zsidók Ungvárra, hogy testvéreik körében részt vegyenek az istentiszteleten. Közli: Horovitz flór. Főgimnáziumunk háromszázados jubileuma. Ungvárt f. évi junius 11-én és következő napjain fog lezajlani az a megható, nagyon sokakra emlékezetes és érdekes ünnepély, amelyen visszatekintünk kir. kath. főgimnáziumunk 300 éves történetére. Főgimnáziumunknak, amelyet Drugeth Homonnai György gróf alapított 1613-ban, előbb mint Kollégiumot Homonnán, rendkívül érdekes múltja van. Hogy az intézet az alapitónak fia Drugeth Homonnai János gróf, országbíró, 33 év után Ungvárra áttelepítette, oka az volt, hogy az akkor ifjú grófban megérlelődött a gondolat, hogy Homonna nem alkalmas hely a Kollégiumra, az iskolákban szűkölködő fe'vidék ifjúságának kiképzésére, mint a kathoi- kus vallás terjesztésére, s mivel sokkal megfelelőbb helynek Ígérkezett, Ungvárra áthelyezte. Közeledik a jubileumi ünnepély ideje s a helyi társadalom, úgy az intézetnek volt tanítványai annak fényes megölését körültekintő módon rendezik. — Hogy milyen nagy azt érdeklődés e jubileum iránt, az is mutatja, hogy a volt tanítványok 10491 K-t adakoztak jubileumi stipendium alapjára. Az ünnepély rendezésének legújabb részleteiül közöljük a következőket. A rendező-bizottság az ünnepségek kereteit igyekszik végleg megállapítani, hogy jövő hónap elején a meghívókat szétküld- hesse. A tulajdonkepeni ünnepély pontjai, illetve azok szereplői már össze vannak hozva. A Románecz Mihály által ez alkalomra irt pro- lógot egyik gimnáziumi tanuló fogja szavalni. Az ünnepi beszédet dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató, a volt tanítványok nevében az üdvözlő beszédet Droho- beczky Gyula körösi g. kath. püspök fogja mondani. Azonkívül a jelenlegi tanítványok nevében egyik gimn. tanuló fogja az intézetet üdvözölni. A Drugeth-arckép leleplező beszédet Románecz Mihály igazgató, az emléktábla leleplezése alkalmával pedig tartani. Az esti díszelőadáson Somló Sándor, a színművészeti akadémia igazgatójának, az intézet egykori növendékének külön ez alkalomra irt alkalmi színműve fog színre kerülni. A fogadó és elszállásoló bizottság elhatározta, hogy a kultuszminiszter, illetőleg képviselőjének és az érkező vendégeknek y
