Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-08 / 32. szám
Idalszám 2 Ungvári Közlöny zések könyvét, mely minket any- nyiban is érdekel, mert Gyön- gyösy István több perben mint ügyvéd szerepel és perbeszédei szószerínt be vannak véve. Ez a háromfele könyv igen sok érdekes adatot tartalmaz U^gvár város helyrajza, ipara, kereskedelme, a ne nességi és vagyonjogi viszonyokra. Többek közt az újhelyi Dayka családra is sok adat van benne. Ungvár város XVII. századbeli helyrajzát illetőleg röviden megemlíthetem, hogy 3 részre oszlott. A várra, a belső városra, melyet árok és palánk választott el a külső város vagy „uj várositól. A palánkon kapuk voltak. Ilyenek emlittetnek: Dajbóc kapuja, Ua- posi kapu és kapusház. A belsővárosban voltak a tw-utca: többek közt a r. kath. parochia és a Gyöngyösiek szállásával; a Gyapju- utca, a kisgyapju vagy zsákutca, a piac-utca melyen a torony em- litettik, a vadkert vagy malom- utca, vendégfogadóval, kis malommal mely a nagy hid (jelenleg: vasúti hid) végéhez ért ki; a hofstadt vagy hospát utca mely a vár alatt húzódott, a nagy hid- utca, kis hid-utca (de egyik sem a mai helyén), a Sillyett (igy !) utca, Cigány-utca; Téglaszin-urna (mai Dombalja-u.); a Soós-utca egy nemes család után nevezve, melyben templom is volt és a nagy hídhoz torkollott ki; a Temető-utca, a régi temetőnél a Bo- zosi országút mellett, mely arról nevezetes hogy itt is volt a Gyön- gyösyeknek zálogos portájuk, Vata-utca. A palánkon túl egyes nemesi szállások emlittetnek csak. A város fejlődését nagyban gátolta, hogy a mai szobránc-utca felé a város a Pálosok kolostorával el volt zárva amely a mai református papiak és a reáliskolát ösz- szekötő vonalban épült. Azért is Jenke felé terelődött a forgalom és az Unghon nagy hid épült a Bozosnál 166!-ben. Az egyházak közzül a r. kath. református és az orthodox (mai gör. kath.) emlittetnek. Az oroGcitus konzekvens. — Monolog — Irta: Yvetíe. (Gitus, nagyon csinos, nagyon fiatal, nagyon szőke. Ruhája, valamint kis zsebbel ellátott köténye fehér. Kissé izgatottan beszél.) — Mire való ez a pityergés ? Ki nem állhatom a könnyeket. Csak semmi ábrándozás, semmi komédia ! És főkép semmi ellenmondás. Elmégy Hétházy Boldizsárhoz, a felesége Eszel s punktum ! Megértetted ?. . . Ezt a papa mondta, vagy inkább tombolta egészen neki vörö- södve. És amig a papa zsörtölődött, én szemlesütve állottam előtte és a világért sem mertem volna egy árva szót is szólani, csak kezemet szorítottam ökölbe, de benn a kötényem zsebében, így ui! (Fügét mutat.) — Gitus kicsi gyöngyöm! — folytatá a mama, gondold meg jól, mielőtt határoznál. Ne hamarkodj el semmit. Héíházy igaz, hogy szók csak 1700 után kezdtek templomot építeni, de a mai Dom- balja-utcán sűrűn telepedtek, már a XVII. században is. A Pálosok kolostorán kívül a jezsuitáknak is volt zárdájuk. A közintézmények közzül a homonnai Drugethek által még a XV. században alapított ispotály azaz aggápolda is fennállott. Népiskola és kollégium is volt. Régi és uj temetőt említenek. A régi a bozos-utca táján feküdt, az uj valószínűleg a mai Rákóczy- ut városháza felöli oldalán kezdett lassan benépesedni, ahova később a vári templom is atho- zatott. Egyelőre elegendő ennyi is a város képének nagyjában való feltüntetésére, a részletekről külön cikksorozatban csak, ha már az egész anyag fel lesz dolgozva. Ösmeretes dolog hogy Gyöngyösy János a költő édes atyja 1624-ben szerezte a leleszi convent okmánya szerint az ungvári zálogos házát és ennek birtokában 1630-ban megerősítette magát és azóta már előnevét a Gyöngyösy nevet joggal használhatta. 1630. február 12-én Szabó András intette őt a Szabó Mátyás féle régi hat szántótól. 1031. március 4-én Thuri Szabó András a Szabó Mátyás féle (főbíró) két szántótól intette. 1632. Január 12-én (a név kiszakadt) tiltották Gy. Jánost három szántótól. 1633. febr. 1 én Torma István tiltotta a Dobos. árkánál levő szántótól. (Itt úgy látszik a jegyzőkönyvből több évre menő ivek elvesztek, mert ez évekről nincs feljegyzés). .1640. febr. 4. Thuri András tiltotta két szántótól. 1642. március 4-én Torma István tiltotta a Jankó János féle földiül. Szíjgyártó Gergely ugyan akkor tiltotta két szántófölditől. 1643. febr. 15-én a városi főbíró Lakatos István a tanáccsal együtt igazolják, hogy „ linghvarott Lakozó Gyöngyösi Jánositól 38 éves,'de azért még mindig igen elfogadható parti. Egy óra múlva négy fekete táltossal fog udvarunkba berobogni, hogy megkérje kezedet. Már mint az én kezemet 1 Hétházy Boldizsár gazdag és tekintélyes ; asszonyát gyémántjaiért irigylik majd. Jól megfontold tehát a dolgot, okos kis leánykám ... Minden oly hirtelen és váratlanul zudult szegény fejemre, hogy szinte beleszédültem és aztán elmenekültem, mint vihar után a szegény megtépett, rr.egzaklatott kis madár. Jaj 1 ha meggondolom, hogy ez az alak ... eh, egyszerűen szen- vedhetlen, kiálihatatlan fráter ez az özönvíz előtti Boldizsár! És ennek az urnák én legyek a felesege ? Nevetséges. Ugyan kérem, képzeljék csak el: én és ez az égmeszelő, én és ez a hosszú, nyakú zsiráf! (Körülnéz) Pszt 1 Még meg találja hallani valaki. Jaj nekem ! a 68 forintban elzálogosított „ Vida- Szallasa"-t kiváltotta Kádas Mát- tyás, mely szállást meglátták és megbecsülték. (E szállás a temető utcában volt.) A becsű 1642. jul. 14-én kelt. 1643. febr. 16-án Vida István prokuratora Szalay János tiltotta őt a Vida-Szállástól. Takács Mihály ped;g négy szántótól tiltotta. Torma Istvanné egy szántótól tiltja. 1644. febr. 8-án Thuri Gáspár tiltotta két szántótól. 1644. márc. 7-én a tanács bizonyítja, hogy a „ Varosunkban lakozo Geöngiösi János“ 160 forintért vett zálogba kilenc szántó földe: Jenkei János deák és nejétől. 1645. febr. 25-én Takács Mihály tiltotta egy szántótól. Eör- dögh János három szántótól. 1646. febr. 12-én Gyöngyösi János lép fel mint panaszos és tiltatta Keresztesi Istvánnét azon javakról, amik Sillye Sámueltől maradtak. (Valószínűleg a Sillyett utca ezen családtól vette nevét) 1646. jul 20-án Nádudvari János kiváltotta tőlle az u. n. „Go- dolyás-földet“ *) 1647. márc. 4-én ő lép fel mint panaszos és tiltatta Tóth Szabó Andrásnét a Borbély András és neje Kele Katával szerzett javaktól, mert ő azokra jogot tart. Egyben tiltotta Minay Szabó Jánost a Mocsáron való réttől. 1647. márc. 4. Sándor László tiltotta több szántótól. Eördögh András tiltotta egy földtül. Thuri Gáspár több szántótól, melyek Szabó Antalnéé voltak. 1647. máj. 27-én a városi tanács bizonyítja, hogy elébe jöttek a „varosunkban lakozo“ Gyöngyösi János és Sándor László és megegyeztek egy 66 forintban vett szántóföldre. Ugyanakkor Eördögh Andrással is megegyezett, zálogba vett 14 forintért tőlle három szántót. 1649. Tebr. 13-án Sándor László * A Godolyás föld egy része 200 hold a pálosoké volt a Drugethek adományából (1454). A papa természetesen -el van ragadtatva, a mikor ajtóstól beront : „Alázatos szolgája kedves urambátyám ! Hogy-mint szolgál becses egészsége ? Nos, hogy vagyunk kis cukorbaba ?“ Ez nekem szól ! (Majd poze-ba veti magát. Hátradől a karszékbe és kezeit dörzsöli) „Egyébként mit méltóztatik szólani a legújabb koalíciós botrányhoz ? Ha latlan ugy-e bár ?“ Ez persze tetszik a papának. Hát ha te tszik neki, hát menjen ő hozzá feleségül. Én nem bánom, én úgy sem fogok férjhez menni soha, soha ! Igen ha ő Freddy volna, akkor . . . Freddy az ideálom. Hogy miért ? Mert snájdig, snájdig, mint affele huszárhadnagy, kit az Isten jóked veben teremtett, nos és aztán azért, mert : báró Szentgerley Freddy báró ! A jogászbálon egyedül velem táncolt. Istenem, ha eszembe jut, milyen fess volt, milyen fess! Félórai bostor, után kissé kifá1912 augusztus 8 tiltotta a Dobos árkán belől levő két földtől. 1651. febr. 20-án Sándor László két szántótól tiltotta. 1653. februárban (a nap kiszakadt) Gyöngyösi János a panaszos és Gyüres Jánost tiltotta Gyüres Andrási a zeleméren levő szőlőbeli részétől 16 forintig. Viszont Gyüres Istók tilt a őt a báttyja Gyüres András szőlőjétől. 1655. ápr. 25-én Zirkoczi Pál szőlejét becsülvén megtudjuk, hogy a napnyugatról határos a Czikerén Gy. János szőlőjével. 1657. febr. 23 án Lakatos István tiltotta a Fekete Pataknál levő két szántótól. 1659 febr. 24-én Lakatos István tiltotta a Fekete- Pataknál levő két szántótól. — (1655-ban kelt Gyöngyösy János végrendelete.) 1658. máj. 31. Gyüres István a Bálint fia bevallja, hogy András báttya adósságában Gyöngyösinek 10 magy. forintot adott. (Egy 1655 márc. 22-én kelt szerződésből megtudjuk, hogy Gyüres Bálint, Zarkóczy Pál és Gyöngyösy János czikere hegyen levő szoléi határosak.) (1655. ápr. 1-én Gyöngyösy János alsónémeti jobbágya Tóth Vasily tett örök bevallást. 1661. junius 20-án a tanács bizonyítja, hogy: „városunkban lakozo Gyöngyösy István11 javára döntötték el a Mocsár hegyen levő „Búzás“ szőlő feletti perét. 1661. máj. 2-án megtudjuk, hogy a vár utcában a Gyöngyösy István háza szomszédos Gombkötő János házával. 1605. márc. 16-án a Fekéshá- zán lakozó Farnosi Zsigmond vallotta, hogy Gyöngyösy István az ő három földjét bírja a radvánci mezőn. 1666. máj. 23-án Dobos János a cikere hegyen levő szőlőjét eladta Gyöngyösi Lászlónak 65 magy. forintért. 1667. febr. 21-én Dobos János tiltotta Gyöngyösi Lászlót a cikere szőlőtől. 1669. Gyöngyösi László a maga szállását az „ugyan Unghvarott lakozó“ Agárdi Istvánnak 12 évre r.-.dtan, szivem hangosan dobogott, ő pedig lehajolt hozzám és azt súgta fülembe: Isteni Gitus, csak még egy tourt, e-gyet-len e-gyet 1 Igazán ezt mondta! De egyebet is mondott, hoey: én volnék a bálkirálynő... Ugy-e milyen édes bohóság ? És aztán nem találkoztunk többé, áthelyezték Krakóba. Ilyen kegyetlen a sors ! Álom volt, mese volt. Ah, meghasad a szivem, ha rá gondolok. De vájjon ő gondol e reám ? Bizonyara elfelejtett már. Ilyen a szerelem 1 Eh mit, szerelem! Igazuk van a feministáknak : a szerelem bolondság, amiből nem lehet megélni. Tanulják meg a nők magukat saját erejükből fentartani, keressék meg önmaguk mindennapi kenyerüket, dolgozzanak! Mily fenséges eszmék I A feministáknak igazuk van . .. Dolgozni. Nagyszerű ! Ugyan mit is tudnék én dolgozni ?... Annyit azonban tudok, hogy én nem leszek ez az ábrándos csacska kis lányka többé,
