Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-18 / 29. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1912 julius 18 vizsgálatot teljesítő tisztviselők beosztása s a vizsgálatok mielőbbi megkezdése és befejezése iránt saját hatáskörében intézkedjék s azok eredményéről hozzám f. évi szeptember hó 15-ig tegyen jelentést. Ha már benne vagyunk, hogy példaaadásul másokra hivatkozunk, a közönséggel való bánásmódról sem fog ártani a városházbeli urakat kioktatni. Miskolcon a városi tisztviselőkhöz dr. Nagy Ferenc polgármester rendeletet intézett. A rendelet érinti az ügyes-bájos közönséggel való bánásmódot, valamint a hivatali idő betartását. A rendelet a következő : Szervezési szabályrendeletünk 274. §-a szerint a tisztviselők és az összes többi alkalmazottak a felek irányában előzékeny bánásmódra vannak kötelezve. Szórványosan olyan jelenségeket tapasztaltam, hogy egyes városi alkalmazottak a szabályrendelet ezen rendelkezéséről nem szereztek tudomást s különösen azokkal a felekkel szemben, akik a szegényebb néposztályhoz tartoznak, türelmetlenek és fennhéjázóan viselkednek. Felkérem a városi tisztviselőket, a segéd- és kezelő- személyzet tagjait s az ösz- szes városi alkalmazottakat, hogy a szervezési szabály- rendeletnek ezt a rendelkezését a közszolgálat hivatásszerű tudatától áthatva tartsák meg s a hozzájuk forduló felekkel, személyválogatás nélkül, udvariassan, ha kell, türelemmel bánjanak. Előre is kijelentem, hogy minden esetben, a mikor a szabályrendelet ezen szakaszának megsértése jut tudomásomra, különös szigorúsággal fogok eljárni a vétkes tisztviselő, vagy a.kalmazott ellen. A hivatalos idő betartására pedig éppen jó például szolgálhat a Miskolc városi polgármester e tárgyú szigorú rendelelcte, aki annak megtartását majdnem naponta személyesen ellenőrzi s minden nap meggyőződik, hogy ki, mit és mennyit dolgozik azon a napon. Bernáth cipói legjobbak és legolcsóbbak! Rákóczi-u. saját ház. Város és vármegye. 44 Megerősített szabályrendelet. A 15 éven aluli gyermekeknek a nyilvános mulató helyekről való távoltartása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendeletet a belügyminiszter megerősítette. 44 Első korcsma amit vasárnap bezártak. Alsódomo- nyán a korcsmát múlt vasárnap a hatóság már bezáratta. Az érdekes esetnek előzményéről a következőket írja a „Határszéli Újság“. A vármegye községei egymásután hoztak határozatokat az iránt, hogy a korcsmák vasárnapokon zárva tartassanak. A domonyai képviselőtestület is hozott ily értelmű határozatot, melyet, miként a többi községeket, a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyott. Mig más községekben a vármegye határozatát a korcsmárosok megfelle- bezték, az alsódomonyaiak megfeledkeztek erről, igy a község határozata jogerős lett. Ez alapon az ungaári járás főszolggbirója vasárnap foganatosítás alá vette a határozatot Jakubovics Bernát és Feuerman Mihály né korcsmárosok azonban megtagadták a zárvatartás iránti rendelkezéssel szemben az engedelmességet'. Erre kiszállt a községbe Szabó Zoltán tb. főszolgabíró s csendőrökkel záratta be az alsódomonyai korcsmákat. 44 Városi közgyűlés. Ung- vár város képviselőtestülete julius hó 26-án közgyűlést fog tartani, tárgyak : 1. Elnöki előterjesztések. — 2. Ungvármegye törvény- hatósági bizottságának Berzeviczy István r.-kapitány fizetési osztályzatát megállapító képviselőtestületi határozat helybenhagyó határozatának kihirdetése. — 3. Maikovszky Sándor r.-alkapitány rangbeosztásara vonatkozó képviseleti határozatot jóváhagyó vármegyei törvényhatósági határozat kihirdetése. — 4. Moiori Miksa árvaszéki jegyző fizetési pótléka tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot jóváhagyó törvényhatósági haiározat kihirdetése. — 5. A honvédtartalékosok részére berendezett barakhelyi- ségnek bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot megváltoztató törvényhatósági határozat kihirdetése. — 6. A Kos- suth-tér kikövezése, a Füzes utca kiépítése, a könyök-utcai és a szobranci-utcai betoncsatornák kiépítése iránt megtartott árlejtés eredményének elintézése. — 7. A kövezed vám bérbeadása iránt megtartott második árverés eredménytelenségéről felvett jegyző könyv elintézése. — 8. A hatósági próbahusvágásról szóló bizottsági jelentés tárgyalása. — 9. Felföldy István városi tanácsnok szabadság megadása iránti kérvénye. — 10. Illetőségi ügyeik. — 11. Polgármesteri jelentés a városházán egyes hivatalos helyiségek ellen a vármegye főispánja által megejtett vizsgálat alkalmával kifogásolt hiányok mikénti orvoslása tárgyában. — 12. Ugyanaz a hivatalos órák megváltoztatása iránt. — 13. Az 1912. évi gyámpénztári zárószámadások megvizsgálásáról beterjesztett jelentés elintézés. — 14. Berger Ábrahám kérvénye a dru- geth-utcai építkezéséhez szükséges 9 D-öl városi köztér átengedésére vonatkozó eljárás megindítása végett a tárgyalás elrendelése iránt. — A domonyai utárok vizeinek levezetése tárgyában az uti-bizottság javaslata alap:án kiállítandó nyilatkozat tárgyalása. ■■■■■■■■■■■■■■a ■■■aisäaH A néma munkapárt. Irta : Beermann Henrik. Az ungvári munkapártnak, ugy- látszik, kevés a szerencséje. A politikai végzet, vagy talán az ungvári munkapárt kevés szerencséje úgy hozta magával, hogy Nehrebeczky György kilépett az országgyűlési munkapárt kötelékéből, s bár 67-es alapon, mégis függetlenül a munkapárttól, küzd a maga politikai eszményeinek a megvalósításáért. Igazán érdekes, és a helybeli munkapárti körökre jellemző, hogy mig Nehrebeczky kilépésével az egész napi sajtó foglalkozott, mint olyan mozzanattal, amely a munkapárt bomlasztó folyamatának előhírnöke — addig a helybeli munkapárt, tehát a kilépés elbírálásában a legilletékesebb tényező hallgat, és mind- ezideig semminemű intézkedéssel nem árulta el, hogy nyílt ülésen kíván ez irányban határozatot hozni. — Vájjon miért hallgat a munkapárt? Miért nem lep a porondra, hogy Nehrebeczky kilépéséről véleményét, pofi ikai ítéletét kimondja? Miért nem nyilatkozik a munkapárt őszintén, félreérthetetlenül, a különféle pártirányzatok befogásaitól felszabadulva, hogyan, milyen szempontokból ité i meg — ezt a kilépési aktust ? Mikor az ungvári munkapart megalakult, s képviselőjelöltül hivatalosan Nehrebeczkyt jelölte, a választási harcba sok személyi motívumot vittek bele, köztük azt is, hogy Lédererrel szemben előnyt kell adnunk a helybeli születésű és városunk társadalmi életében előkelő és sokoldalú szerepet játszó Nehrebeczky Györgynek — ami részint jogos érv volt, mert a szavazatok arányában nyomot is hagyott maga után. Majd amidőn a kereskedők és iparosok részéről egy radikálisabb rész nem látott Nehrebeczky személyében elég biztosítékot a mer- kantilis érdekek védelmére és hathatósabb támogatására, a munkapárt nagy hangon hirdette, hogy Nehrebeczky sokkal inkább merkantilista, mint agrárius. Mindent, ami rokonszenves, előnyös ami a Nehrebeczky személyét és egyéniségét előtérbe állító, vagy politikai múltját kedvezően befolyásoló volt, azt mind felhozta mellette a munkapárt és, konstatáljuk eredménnyel! Dehát — hová lett a rajongó lelkesedés, a felbuzduló extasis a munkapárti berkékből? Most csendes, zajtalan az egykor Nehrebecky Gyötgyért lelkesedő munkapárt, s ahelyett, hogy ^ férfias bátorsággal és a politikai önérzetesség szókimondó igazsá- ságával nyilatkozna az ex-munka- párti képviselő mellett, — vagy ellene, egyszerűen elzárkózik a közvélemény elől és meglapul csendesen, mint a dinye a fűben... Miért hallgat most a munkapárt? Miért ?! Talán ezért, mert az országgyűlési munkapárt ottha- gyásával megcsökkentek vagy elavultak Nehrebeczky Györgynek ama erényei, érdemei, amelyekkel éppen a munkapárti vezetők dokumentálták a legtöbbször, hogy alkalmasabb és méltóbb ^ egyén nincs a kerületünk képviseletére Nehrebeczky Györgynél ? 1 Vagy talán azért hallgat a munkapárt, mert ez a kilépés árnyat vet a Nehrebeczky merkantilis politikai elveire, és bizonyítéka az ő agrárius voltának? ! Ha az ungvári munkapárt nem nyilatkozott eddig a Nehrebeczky kilépését illetőleg, azt nem tudtuk egyenesen elitélni, sőt nem is vettük rossznéven, mert a harc hevében nem tanácsos politikai állásfoglalással elébevagni olyan eseményeknek, amelyek a maguk tel- -y jességében csak később bontakoznak ki, és nem célszerű politikai jellegű határozatot hozni akkor, mikor a legszenvedélyesebb harcok és a gyülölségtől elvakult küzdelmek nemezak elvek, de személyek ellen is fognak — az országg\ü ési termében eddig,' a mig harc volt, miért nem nyilatkoznak most, amikor csend van ? Miért nem nyilatkozik most az ungvári munkapárt: helyesli, vagy ; helyteleniti-e a Nehrebeczky eljárását, bizalommal van-e iránta — vagy bizalmatlan-e ? ! Vagy azt gondolják, hogy a Nehrebeczky kilépése olyan jelentéktelen mozzanat, az ungvári munkapártra nézve, hogy a leghelyesebb azt tudomásul nem venni, vagy legfeljebb az idők végtelenségig agyonhallgatni ?! A kilépett ex-munkapárti kép-
