Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-11-07 / 45. szám
1912 november 7 Ungvári Közlöny Oldal szám 5 — A tanügy köréből. A havasközi áll. iskolák gondnoksága és tantestülete f. é. nov. 3-án tartott ülésén megemlékeztek az 611. iskola 10 éves fordulójáról. Bacsinszky Tivadar gond. elnök, — Kamár Hermin tanítónő és Kraf- csik Gyula tanító az ezen iskolánál eltöltött 10 év emlékére a Vgondnokság, szülők és tantestület adományából szép emléktárgyakat kaptak. Az iskolák történetét a gyűlésen élénk érdeklődéssel fogadták. — Változások a közös hadseregnél. A király Mervos Natalis ezredest, a cs. és kir. 66. gyalogezred parancsnoké; az I- hegyidandár parancsnokává nevezte ki Mostárba, helyére pedig az ungvári 66-ik gyalokezred Geőcz Virgilt, a cs. és kir. 76-ik gyalogezredes ezredesét nevezte ki. —-^Kinevezte továbbá Gaal János 66-ik gy. e. őrnagyot alezredessé, — Hartman János 86-ik gy. e. főhadnagyot századossá a 66-ik gyalogezredhez, — Gobetzky Ro mán főhadnagyot századossá 66 ik gy. e. boszniai zászlóaljához, — Battek Gyula főhadnagyot századossá a 66-ik gy. e. kassai zászlóaljához, — Schág Antal 67-ik gy. e. hagynagyot a 66-ik gy. e.-hez főhadnaggyá. — Nagymihályi Szabó Mihály 66-ik gy. e. zászlóst a 66-ik gy. e.-hez hagynaggyá —- Lang Herman 2- számú katonai ruhatári főhadnagy kezelőtisztet a ^ 66-ik gy. e.-hez százados kezelőtisztté, — végül dr. Kádas Lajos 66-ik gy. e. főorvost ezredorvossá. Áthelyeztettek a 66-ik gy. e.-hez Sparber Rudolf alezredes a 29-ik vadászezredtől — Kitti Pál százados a 88'k gy. e.-től — Smid- kunz Artur főhadnagy a 82-ik gy. e.-iől — Csakurda Rudolf főhadnagy a 3-ik bosnyák ezredtől — Meravetz Konstantin főhadnagy az 53-ik gy. e.-től, — s áthelez- tetett Weimeib Miksa százados kezelótiszt innen a 34-ik gy. e.-hez, mig Vasovics Móroszlav és Lett-Vner Lipót 66-ik gyalogezredben főhadnagyok a vezérkarhoz osztattak be. — Mét legismertető tanfolyam. A kassai m. kir. áll. felső ipariskolában f. évi december hó 2-án lakatos mesterek és segédek számára mérlegismertető tanfolyam nyílik meg, fhely a mérlegek megítélésére, kipróbálására és kijavítására szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszer^ zésére nyújt alkalmat. Bővebb felvilágosítást n> ujt az iskola igazgatósága^ __________ _____ — Tűz Szerednyén. Nov. 3-án Erdeg György szerednye- lakos háza és ólja meggyuladt és porrá égett. A nyomozás folyik. Az öregem is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér teint elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtej szappan. Védjegye „Stekenpferd“, készíti Berg- menn et Co. ezég Tetschen a/E. — Kapható minden gyógyszertár- drogéria- illatszertárs minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 fillér. Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann fele „Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 70 f-ért mindenütt kapható. í Színházi levél. Mélyen tisztelt Szerkesztő Űrt Mindig nehéz probléma előtt állok, valahányszor vidéki színészekről kell kritikát írnom. Higyje meg, Szerkesztő ur, nem könnyű dolog. A fővárosi kritikusnak könnyű, mert a fővárosi kritikus elsőrendű, nívós, tökéletes alakítást kíván a színésztől, olyat, amely a művészet követelményeit minden ponton érinti és fedi. A fővárosi kritikus megkívánja, hogy az alakítások olyan hűek, megbízhatók természetesek, p'asztiku- sak, tendenciájukhoz idomulok legyenek, a milyen — egy szép alakítás csak lehel; hogy az ala kitásban annyi tudás és rendszer, annyi egyéniség, Charakteristika, tartalom és művészet legyen felhalmozva, amennyi egy jól átgondolt, átérzett és keresztülvitt alakításhoz szükséges. De bezzeg, Szerkesztő Úr, kegyetlen dolga van a vidéki kritikusnak. A vidéki kritikus csak azt tudja, hogy Dezséri Emmától nem követelhet annyit, mini Jászai Maritól vagy Eleonora Dúsétól ; és Margittay Gyula űrtől sem annyit, mint mondjuk Ernesto Rossi, Salvini vagy Pizanna Gu- alticritói. De azt sem tudja, hogy mennyit követeljen. Azt sem tudja, hogy mennyit szabad megbocsátani, ekürni és agyonhallgatni -— egy primadonna jóhiréért és milyen keretekig és terjedelemig lehet hiányos, fogyatékos — egy vidéki színtársulat játéka. Ezzel azt akarom mondani a Szerkesztő urnák : hogy a vidéki, kritikusok Ítéletének nincsenek meghatározott fokozatai, klimakterikus lépcsői, amelyek mutatnák, hol kezdődik a jó és végződik a rossz: és ennek következtében a legrosz- szabb játék is lehet jó, mert vidéki és a legjobb játék is lehet rossz, mert nem fővárosi. Ámde a Szerkesztő Úr — nem arra kiváncsi, hogy hányféleképpen lehet vidéki kritikát Írni, hanem inkább — a kész ítéletre. Megvallom : végleges, befejezett, empirikusan leszűrt és kialakult véleményt még ma nem adhatok a Szerkesztő Úrnak, inkább csak útbaigazító és megkapó impressziókra vagyok rászo- tu va, színekről, nűánszokról beszelhettek, ame.yek az egyes szerepek és alakitó tehetségek szerint folyton változnak. Azt elismerem itt már, hogy a Krémer társulatában használható, törekvő, ambiciosus emberek vannak, kik nem ex pacto et convento, hanem a deszkák iránti elragadtatástól és hevü léstől, az ihletség és szent inspiráció sugallatától és erejétől ösztönözve akarnak jó alakításokat nyújtani. — Akarnak: és ez a gyöngébb, rosszabb, terméket lenebb feie a társulátnak. De — ezeken kívül — vannak Krémernek határozottan kiforrott tehetségű, ügyes, öntudatos, nagy- zsánerü, intelligens emberei, akik hol egyik, hol másik szerepükben kifogástalanok és olykor szokatlanul jók;, csak az a baj, hogy individualitásuk, játékuknak melegsége, tömörsége, és kidomboruló jellegzetessége belevész a középszerűek játékába, akik csak becsvágyók és műkedvelők. Igaz, ez minden vidéki színtársulatnál igy van, s mi szegény vidékiek nem kívánhatjuk Krémertól, hogy fővárosi színtársulattal jöjjön közénk, ámde ez az oka annak, hogy olyan játékot, ahol az ensemble és összjaték teljesen érvényre jut, ahol a szereplők zavartalan, összevágó, szervesen egybeillő játékot produkálnak, ahol a kölcsönhatások tüneményesen összeforrnak : olyan játékot még nem láttunk, nem hallottunk, nem élveztünk e héten. De elvárjuk, mert elvárhatjuk. | Egyébként az első előadás: A cárnővel, Biró Lajos és Lengyel Menyhért compagniearbeit-jával kezdődött. Az igazat mondva, „A cárnő“-t inkább csiklandozó, pi- kanterikus és ingerlékeny ize teszi érdekessé, mint cselekménye. Mindazonáltal — a szerzők, mint a színpadi technikában jártas és tapasztalt emberek, — bőven gondoskodtak, hogy a szereplők nágyszerü alakitásökat inszcenál- hassanak. A cárnőt Dezséri Emma személyesítette. Sok igyekezettel, akarattal, buzgalommal játszotta szerepét, de a siker csak félig sikerült neki. És bár néhol, mint a második felvonás összerogyási jelenetében, sok realitást, természetességet és közvetlenséget árult el, a legtöbb helyen tulszenvedé- lyes, tulindulatos és tulasszonyi volt. A szerepét csiszoltabb fino- multsággal, feszélyezettebb tartózkodással, ugyan az excentrikus hajlamokhoz képest buján, de kevesebb hévvel játszhatta volna. Ehhez hozzájárult, hogy hangja — mintha rekedi lett volna, a hevesebb kitörések alkalmával pedig — egyenesen fülsér.ő, érdes, metszőén rosszhangzásu. — Annál kitünőbb alakítást nyújtott a kancellár szerepében Kallós József. Egyike azon embereknek, akire többször visszatérek, és akivel Krémer eldicsekedheiik. Tetőtöl- talpig diplomata, az orosz politikai bean tnonde intézője és az alakításban mester volt. Nagyszerű hanglejtésével, e'őkelő, finyás mozdulataival, gesztikulációjénak hűségével, hol lassan elsekélyedő, hol pedig pathetikusan gyors szónoklatával példásan ábrázolta a tipikus diplomatat, a furfangos és leleményes, a cselszövő és minden izében raffmált politikust és ravasz intrikust, igazán elös- merésre méltó virtuozitással és ügyességgel. Ö volt az est — hőse. Ugyan volt egynéhány furcsa, groteszk hajlongása, de megengedjük, mert azt is — szeretet- reméltóan csinálta. Kecsesen oldotta meg feladatát Bánhidy Ilona (Jesienski Annie) (kissé szeleske- dett, de — egy 58 napos naivá- nak ez még illik.) Margittai Gyulától (Gr. Cserni Alexej) a hire után többet vártunk. A többi szereplők kisebb-nagyobb szerencsével küzködtek. Ugylátszik — hogy egy szinészkifejezéssel éljek — az Úristen pártfogására és jóakaratára bízták magukat, s mivel az Úristen irgalmas, elnéző és kegyes az emberek iránt, hát ke13gy óra alatt elveszi a láb kellemetlen szagát és megszüntető a lábjzzadást a MITTELMANN-féle LABVIZ. Ára egy üvegnek K. 1 20. — Kapható kizárólag a* „Arany oroszlán“ gyógyszertárban Ungvári. , A valódi Liliom arckenőcs ’ • ' t» -i csakis az „Arany oroszlán“ gyógyszer- « tarában kapital».
