Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-25 / 4. szám
Ungvár, 1912 január Z5 4. szám Harmincnegijedik évfolyam Előíizefési ár helyben és a vidéken Egész évre ........................8 korona Fél évre .............................4 korona Hegyed évre ....................2 korona Egy szám ára a dohányfözsdékben 10 f. POLITIKAI IL5SH6 Felelős szerkesztő: Dr. REISMFIN HENRIK Főmünkaíárs: Dr. BRNO VILMOS Megjelenik minden csüföríökön Szerkeszíőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenyi-íér 3S. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küdendők Komikus politikai helyzet. Ha valakinek kedve van humorizálni, mulatságosabb valamit, mint a mostani politikát, keresve sem találhat. A kormány nem irányítja a politikát, csak vár. Nem akar sem békét, sem háborút, csak egyet r a véderőjavaslatot. Természetesen, ha harcra kerül a sor, inkább akarna csak a párttal szemben állani, mint Kossuthékkal is egyszersmind. De valósággal komikus, hogy áll a kormány a két komoly ellenzéki párttal szemben. Kossuth Ferencz pártja szívesen köt békét, de a leszerelés árán nemzeti engedményeket kivan, elsősorban a címer és jelvény kérdés rendezését. S ez a kivánalom a kormány előtt sem nélkülöz sympathiát, meg is történt minden, hogy a Korona egykori Programm jának ezen utolsó pontja rendbe jöjjön, — de ime akadályok gördülnek az útba s beáll az a fura helyzet, hogy Kossuthék a békéért oly árat kérnek, amelyet a kormány szívesen megadna, de nem tud megadni. A béke Justh pártjával még könnyebb volna. Oly árt kíván, amely felülről semmi akadályba sem ütközik, hiszen a Korona programmja volt valaha az általános választói jog. S ime ily áron békét viszont a kormány nem akar. A helyzet tehát az, hogy a kormány szívesen megadná azt, amit meg nem adhat és semmiképpen sem akarja adni azt, amit megadhatna. A békét, amelyet megszerezhetne az általános választói joggal, azt nem akarja ; a békét pedig, amelyet .akarna a zászló és címer engedmény révén, azt nem tudja megszerezni. Hát nem komikus helyzet ez ?! ... # Ecclesia militans. A modern kor eszméi, mintha csak a sötétség védekeznék a világosság ellenében, a harcoló papság fogalmát keltették életre. Ez az ecclesia militans, mely kezdetben csak a néppárt berkeiben mutatkozott, lassan-lassan a gazdasági élet minden ágazatában kezd terjeszkedni s ma már ott tartunk, hogy a modern eszmék és progressiv irány táborában is ott látjuk a papságnak előkelő képviselőit. Giesswein, Prohászka példát mutatnak sok gondolkodó, de még bátortalan papnak. Balthazár ref. püspök pedig világitó fáklya lehet minden ember szemében, Dr. Balthazár Dezső neve ma egy fogalom. Egy erényekben gazdag, tehetségben hatalmasan kiváló, isteni adományokkal bőséggel megáldott, nagytudásu és fiatal főpapot jelent ma ez a név, amelyért Ungvár közönsége a múlt napokban tartott előadása alkalmával valósággal extásisba jött. Ilyen legyen az ecclesia militans akkor minden felekezet boldogan, egymást megértve fog a közjó érdekében eredményes munkát kifejteni ! Bíró és ifid Irta : Slmonyi Sándor. A bírói kar, ez a tiszteletreméltó testület maga óhajt bizonyos reformokat. A nép, ezen legilletékesebb tényező előtt az összes hivatali fórumok között a kir. bíróságok a legrokonszenvesebbek. Ebben a szóban „Törvényszék“ valami magas tiszteletreméltót lát. Azok, akik ha csak rövidke ideig is érintkeztek a néppel, közvetlen megfigyeléseik alapján tudhatják, hogy a nép, a legtöbb hivatali intézményben ellenségét látja még ha máskülönben oly kitűnő szervezet is. Tehát nem a jogkereső közönségnek hanem magának á bírói karnak kebelében haltatszottak el a reformokat sürgető kívánságok. Tekintélyes, nagynevű bírák mondották, ők panaszolták el nagy lapok hasábjain, hogy a bírói karnak, ennek a tiszteletreméltó testületnek nagy százaléka nem képes megfelelni hivatásának. Úgy fest ugyanis a dolog, hogy a fiatalembert 24—25 éves korában kinevezik joggyakornoknak1 27—28 éves korában leteszi a bírói vizsgát s eltol az időtől fogva részben munkatulhalmozottság, részben más egyéb körülmények fotytán szintén igazi hivatalnok típus lesz, aktaember, akinek restanciái vannak, akinek ennyi és ennyi ügyet határidőre el kell intézni, mert ha a kimutatásban bizonyos számú hátralék szerepel, akkor a biró felülről intést kap. Ekként *» eshetik azután meg, hogy egy bírónak egy délelőtt 25—30 tárgyalása van és hogy igen sokszor otthon a lakásán éjjeli 12 óráig kénytelen intézni aktákat. Ugyancsak ennek következménye hogy a legtöbb biró ítélőképessége, gondolatvilága a holt paragrafusok közé ékelődik abban e jobbik esetben, ha ambíciója oly nagy, hogy fizikumának megtagadása árán tanul, képzi önmagát. A másik, a rosszabbak eshetőség az, hogy a biró elfásul, gép lesz, hivataláéit lesz, a ki elfáradt, sem kedve sem ideje többé a tanulásra s a 15—20 év előtti jogtudással végzi dolgát. A bírói kar nívójának teljes emelését újabb vizsgákkal, tudori oklevéllel ügyvédi oklevéllel esetleg a bírói vizsgák kibővítésével gondolják elérni, Hiábavaló fáradság ! Potemkin munka! Nálunk csak nem akarják belátni; nem akarnak annak tudatára ébredni, hogy semmiféle bizonyítványtól, semmiféle vizsgától még soha sem lett okosabb senki sem lett böl- csebb. Maga a bizonyítvány csak arra való, hogy ismeretlen emberek, előtt igazolhassam, hogy valamely szóban forgó tudományt tanultam. Tehát csak arra való, hogy joggal feltételezzék rólam, hogy azt a dolgot tudom is. A vizsga soha semmiféle formájában nem jelentette a tudást, csak formaság : bizonyos előnyök elnyeréséhez. Különösen nem bizonyíték egy bírónál, mivel nem a paragrafusok tudása teszik a jó birót, hanem a helyes Ítélő képesség. A mint a papírra festett sonkától éhen halhatok, még ha Rubens festette légyen is azt. Maga az a biró, kinek egész mivolta csak a §-ok hibátlan tudásában van — legtöbbször arcába köp a bekötött szemű Justiciának. Hiszen még a legjobban képzett bírónak is nagyon nehéz szerepe van. Az Ítélő biró előtt mindenki színész, mindenki ártatlan. Mindig a másik fél a hibás. Mivel a pörlekedő felek sohasem az igazi arcukat mutatják, a biró legkevésbbé ismeri embereit. Maga a biró — ez általános — mindig a 3-ik és 4-iknek leírásából kénytelen megismerni az 1-ső és ' 2-iknak arcát, h'szen a két utóbbi a biró előtt mindig álarcot visel, Már pedig az igazság ha csak 3—4 kézen forog is meg: elkallódik. Dr. Fayer Lászlóról, a hires büntetőjogászról mesélték, hogy egyik egyetemi előadása közben a tanúvallomások igazi értékélése céljából két markos jogásszal formális verekedést rendeztetett s a tanukul kiállított 30—40 egyetemi hallgatók mindegyike másként vallott, úgy hogy ő, a valódijtény állást nem tudta kideríteni, s kénytelen volt hallgatói előtt kijelenteni, hogy az igazság elkallódott. A birónak sajátságos helyzeténél fogva legkevésbbé van alkalma megismerni az igazságot, szemben a jogkereső felek ezerféle rafinériájával, agyalurtságával. Milyen más egy ügyvéd ! Egy közepesen keresett ügyvédi iroda szellemi vezetőjét vegyük, a ki mindig igazi arcát látja nemcsak a saját leiének, hanem az ellenfélnek is. Az ügyvéd nem paragrafus ember, igazi mestersége nem a praragrafusok tudása, hanem legtöbbször az igazság elcsavarintása —• vagyis elhitetni a bíróval, hogy védencére nem a biró által szándékolt §-illik, hanem egy másik. Tehát a §-t is kitünően kell tudnia. Mivel pedig az ügyvéd benne van az eleven életben, nap- ról-napra a legkülönfélébb perlekedőkkel érintkezik : — mindegyikről tudja, hogy ki
