Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-18 / 3. szám

Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1912 január 18 az életbe vágó kérdésnek tat­jából igyekeznek kitérni, pe­dig bármi történik is, ez a kérdés a parlamentek legkö­zelebbi és legégetőbb mun­kája lesz. Ha ezen félelmet legyőzzük kész a béke, ha ellenben legyőzhetetlen ezen hatalmas reformtól való hu- zodozás, uay kezdjék már meg a küzdelmet, a harcot, amelyre minden politikai tá­borban már évek óta készü­lődnek. Minden esetre jobbra ve­zet a nyílt, egyenes küzde­lem, mmt ez a szomorú meddő \ arakozás, amelynek láza az ailamnak minden ere­jét tönkre tenni készül . . . . Városi és vármegyei ügyek. X A közigazgatási bizott­ság kedden tartotta rendes havi ülé:-ét Gróf Sztáray Gábor főis­pán elnöklete alatt. A közigazga- t nec niber havi ügymenetéről az a ispán tett jelentést, a többiek közö t h megyei fogházak állapo­táról kö utakról, adóbefizetésről, az 1 egészségügyről elhangzott és tudomásul vett jelentések után neh ny elebbezési ügy nyert el­intéz -sl. Ezután megalakította az a bízót1 * gokat. Eszerint: Gyám­ügyi Felebbviteli Küldöttség Ren des ta ok : Bradács Gyula, Dr. Sebő Sándor. Póttag: Bernath Zoliin Fegyelmi választmány. A közi ti, választott tagjai közül: Render a,-ok : Kende Péter, Dr. Sebő Sándor. Póttag : Tóth Lajos. A/ á l-mi alkalmazásban levő ta­gok közül rendes tagok: Hi­dasi Sándor, Kiss Dezső. Póttag t Faur Kornél. Vármegyei pótadó felszólamlási küldöttség. Bradács G ui , Csuha István, Hegvi György, Kende Péter, ugyanezen btzwtt ágba a főispán kinevezte Hegyi Györgyöt és Papp Antalt rendes tagokul, póttagokul Thu- ránszky Tivadart. Börtönvizsgaló küldöttségbe kineveztettek. Brs- dács Gyula, Faur Cornél, Hegyi György, Papp Antal. X Közgyűlés. Ungvár város bépviselőtestülete szerdán kezdte meg közgyűlését. Fincicky Mihály polgármester a napirend előtt a közgyűlés jegyzőkönyvének hite­lesítésére f. hó 21-ét kitűzi. Meg­bízást adtak Szen györgyi viri is Wassermann Zsigmondnak, özv. Telendyné — Nagy Józsefnek. A kórház napi ápolási dija 1312-ben 1 kor. 86 fill. A napirend során a Szt.-Bazil-rendház építéséhez 107 D-öl köztér névszerinti sza­vazással átengedtetett 57 szava­zattal viszonzásul az utcarészből átengedett 15 □-Ő1 területért. A városi közkórháznál szüksé­ges építkezésekre a versenytár­gyalás feltételei megállapittatván, az ajánlatok február 19-ig adan­dók be, a polgármesterhez. A munkálatok 1913 május 1-ig hasz­nálatba vételre átadandók. A kölcsönügy tárgyalása foly­tán a közelebbi időre elnapolta­tok azzal, hogy a város részére szükséges kölcsön is a kórházi kölcsönnel együttesen nyerjenek elintézést s hogy a kölcsönügyben Kardos Emil és Dr. Novak Endre eljárjanak. — Az aszfaltért járó számla utalványoztatok. Dr. Reis- mann Henrik a társulatot kötelező javitásoK teljesítését szorgalmazza. Rácz mérnök a javítások t ljesi- tése feiől eiőite szólót megnyug­tatja. — A vármegyei muzeum céljaira 100 K. megszavaztatott. — A régi jégverem kijavítása, Fiala jégvermének bérbevétele s azoknak jéggel megtöltése elhatá­roztatott. A műjéggyar ajánlata tekintette! a körülményekre el nem fogadtatott. A gy pmesteri telepen készült istálló épiiesi költsége utalványoz tatok, A gyepmeSt- ri t Jepen elhelye­zett cigányok visszaé ései, garáz­dálkodásai szóba hozatván, s azok megfekezese lett ajánlja a tanács 1 figyelmébe. — A honvéd laktanya ( udvarán épített pince építési kö.t- sége utalványoztatok — Az utcai táblák uián bead"tt számla utal­ványozása teljesítve nem lett, mi­vel a táblák hiányosak es rosz- szul vannak elhelyezve. — A vizvezeieki próbakutnak 5147 K. vállalati összegének utalványo­zása mellőztetek az átvételig, csakis a helybeli szállítók szállí­tási követelése lett utalványozva, ami a vál alkozó kereseti össze­géből levonandó. — Braun Mór kőszállito vállalkozó részére a szá litasi idő január végéig meg­hosszabbítsatok, egyúttal pótlólag 160 köbméter folyamkavics szálli tása elrendeljetek. — A városi adóhivatal- indokolt javaslata alap­jait az adómentességi időnek, a törvényben megengedek meghosz- szabbitása iránt a pénzügyminisz­terhez kérvény intézése elhatá­roztatott. — Tóth Ferenc pana­szolta, hogy a háziszemetet a mellékutcákról kihordják, holott ez trágya céljaira felhasználható. A szabályrendeletnek ily irányú módosítását a közgyűlés nem ki- vánja. A honvéd és Árok utcában szükséges 80 méter beton csatorna befejezésére Kovalcsik József és Krón Géza ajanlata elfogadtatott, a teljesített munkáért 9000 K. utalványozótok. Kohut István és társai kérel­me, a Minai-utcából mezei ut ki­kövezése iránt teljesíthető nem volt. — Uj Írógép beszerzését a rendőrség részére a közgyűlés nem teljesítette. — Hazslinszki Lajos írnok betegsége folytán hosszas szabadságot kapott. A külföldiek bejelentésén kivül alakosság általános nyilvántartása beszüntettetek. — A polgármester által elbocsátott városi alkalmazot­tak visszavételük iránt folyamod­tak. A közgyűlés a polgármester intézkedését jóváhagyta s részükre 2—2 havi fizetést végkielégítésül utalványozok. Az 1912 évi köitségvetés tár­gyalására ma délután kerül sor. Államsegély. A rendőrség államosítása. Ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha a vidéki városok társadalom fej­lesztő és fentartó hivatását han­goztatnánk. Csakhogy a városok ebbelí feladatukat sikeresen ak­kor végezhetik, ha azokban az adminisztráció is fejlett s a teher­viselő kötelességet a városok adó­zóival az államkormányzat is megosztja. Vagyis a városi pót­adó enyhítéséhez annak fejlődés­képessége érdekében az állam is hozzájárul. Két ügy van most a felszínen. A városok állami segélyezése, amely fokozatosan 8 millióig lesz j kiegészítve; továbbá a rendészet államosítása. A városok segítésére legutóbb kiosztott harmadik milliónál azon­ban Ungvár városa megrövidítve lett. Amig a belügyminiszter ugvanis a korábban kiosztott két millióból csekély 14.000 koronát juttatott, a harmadik millióból már csak 5000 koronában részeltette Ungvár városát. Holott joggal vár­hatta városunk azt, hogy azért az aránytalanságért és igazságta­lanságért, amely a két millió kor. kiosztásánál vele szemben elkö­vettetett, a 3-ik millió felosztásá­nál kárpótoltaim fog. Helyesen határozott ezek után a képviselőtestület, midőn elhatá­rozta, hogy felír a belügyminisz­terhez s kifejti mindazon indoko­kat, a melyek szükségessé tették volna, hogy a várossal szemben méltányosabb és igazságosabb el- jáiás követtesek és felkéri, hogy reparálja a városon esett sérel­met. A felosztásnál használt arány­talanságot idejében, tehát már most kell azért reperálni, hogy a 8 millióig terjedő államsegély elérését megelőző törvényben a részesedés aránya igazságos le gyen. Az erősebb jövedelmi for­rásokkal biró városok részére ke­vesebb segély jusson, mig a ki­sebb jövedelmű városok részére, aminő Ungvár, a gyengébb teher­viselő képesség a segélylyel arány­ban álljon. A másik aktuális kérdés a vá­rosok közbiztonsága érdekében a rendőrség államosítása. A városok közbiztonsági szer­vezetének lépést kell tartani a városok rohamos fejlődésével. \ rendőrség államosítását évek óta kilátásba helyezték, mig vegre most mar megtörténik. Hisz már eddig is furcsa helyzet állott elő, hogy azaz állam, amely hihetet­len adóterheket ró a polgárságra, megfeledkezett a polgárok személy és vagyonbiztonságáról. Közben valami történt ugyan, hogy a kor­mány kezdeményezésére több vá­ros a rendőri teendőkre a csendőr­séggel szerződött. Igaz, hogy ezen nehány városban a közbizto isagi állapot tetemesen javult ugyan, de olyan anyagi terhet rótt a vá­ros nyakába, amelyek a pótadót jelentékenyen emelték. A csendőr­ség közbiztonsági szolgálatit mel­let azonban a belrend fent&riásá- ról külön rendőri közegekről isX gondoskodni kellett. Az egész próba kísérlet azonban be nem vált. A varos életében ugyanis vannak olyan belső ügyek, me­lyeket csendőrséggel igen bajosan lehet megoldani. Erre csak a fe­gyelmezett és katonai mintára szervezett államrendőrseg képes, amelynek közegei anyagilag jól díjazottak és a rendőrszemélyzet állandósítva van. A múlt héten közöltük a bel­ügyminiszter leiratát, mely a rendőr­ségi állapotokról statisztikát kíván, hogy ezek alapján oldja meg az államosítás kérdését. Közel állunk ahhoz, amikor ez a reform megtörténik. Ezt követeli a városok adminisztrációjának fejlesztése, hogy a rendőrség mintaszerű őre legyen a polgár­ság érdekéinek, s a közvélemény a rendőrségben ne a közönség üldözőjét, hanem jóságos orvosát lássa bene. Az elmondottakat annak az el­ismerésével fejezzük be, hogy a kormány úgy az eddig felveti államsegély kiosztásával, mint pe­dig a 8 millióig terjedő város se, gitéssel, amelynek második felé már a rendészet fejlesztésén szánta, tettekkel bizonyítja, hogj a vidéki városok érdekeit szivét viseli. BBBBBBBBBBBBBBBBBBSiBSOBI A Kamara évi jelentése A Kassai Kereskedelmi és ipar kamara 160 lapoldalra terjedő je lentésében számol be a körehe tartozó egy törvényhatósági város és öt vármegyének 1910.' évi kö; gazdasági viszonyairól. Elismerésünkkel nyitjuk meg jelentés ismertetését, mivel az at ban foglalt adatok az érintett vái megyék viszonyainak hű k'-pi tárják föl, szorgalmas feljegyzése utján és az adatok tanulmány« zása révén. Mindezek természet sen a titkári hivatal működés dicsérik s főkép Sipos Aladár t

Next

/
Oldalképek
Tartalom