Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-04 / 14. szám
Oldalszám 6 Ungvári Közlöny 1912 április 4 vezetett. Mire azonban árverésre került volna a sor, a gépnek csak a váza maradt meg, mert a zárgondnoki kezelés dacára a gépet ismeretlen tettesek teljesen leszerelték. A birói árverés ez okból elmaradt s a cég Weisz-Herman ellen kétrendbeli sikkasztás büntette miatt feljelentést tett a beregszászi kir. Ügyészségnél. De ugyancsak feljelentéssel élt Weisz Hermannak az apósa, Glattstein Mór is, aki vejéért a céggel szemben kezességet vállalt és helyette a 7000 koronát kifizetni volt kénytelen, — minek ellenében a cég a gép tulajdonjogát reá, illetve fia, az időközben Amerikába szökött Glattstein Rudolfra ruházta át. Az uj tulajdonos még birtokába sem vehette a gépet, amidőn Weisz Herman azt adóban elárvereztelte és a vételármaradványt, 1180 koronát egészben magának tartotta meg. A beregszászi kir. törvényszék ezért vádlottat 3 rendbeli sikkasztás büntette miatt 7 havi börtön büntetésre ítélte. A felek felebbe- zése folytán (az ügyész is feleb- bezett súlyosbítás végett) az ügy a táblához került. A felebbviteli tanács előtt vádlottat dr. Bánó Vilmos ügyvéd védte, kinek indítványára a bizonyítás kiegészíttetvén, az elsőbiróság által megállapított tényállás vádlott javára jelentékenyen módosult. A védő ennek alapján kimutatta, hogy az ügy tisztán magánjogi vonatkozású, hogy a vádlott, mint eredeti vevő, hozzájárulása nélkül a cég által eszközölt tulajdon átruházások érvénytelenek s csak azt vonták maguk után, hogy vádlott a gép felett kizárólagos rendelkezési jogot nyert, minek folytán a gépet magánkézből eladhatta, majd mikor a vétel ha- tálytalanittatott, az adóárverésen befolyt vételár maradványát magának megtarthatta. A sértettként szereplő kezes legfeljebb kötelmi igényét érvényesíthetné a vádlottal szemben. A tábla védő érvelését egészben magáévá tette és vádlottat az eisőbirói ítélet megváltoztatásával a vád és következményei alól felmentette. Az ítélet ellen a főügyész semmisegi panaszt jelentett be. Német anyanyeM minő háznál és saját lakásán német tanításra ajánlkozik. Lakik : Radvánczi=u. 46. I. emelet. BB3S2 EBSäKäSäEiaiäSäEKäiaisägEBiSis Egy Iváncsó nevű, elpusztíthatatlan humoru diákot kihívta a tanárja földrajzból. A tanár me- gyeszerte hires volt a szórakozottságáról : Beszélj Arábiáról — szólt a tanár. A diáknak még csak fogalma sem volt az egész leckéről, a középkorú arabok műveltségéről azonban hallhatott valamit, mert így kezdte. Arábia . . . Arábia . . . Arábia . . . Arábia. Az arabok rendkívüli müveit emberek, ott mindenki kitünően tudja az algebrát, a vegytant; még a szamarak is tudnak írni, olvasni, meg azok is sok mindenfélét tudnak könyv- nélkül. A tanár, akinek gondolatai kitudja hol jártak, szórakozottan vágta rá: De különösen a Koránt tudják. * Ugyanazzal a profeszorral esett meg az alábbi história is. Egyik kedvenc tanítványával sétált a domonyai hid irányában és szokása ellenére, kedvetlen, morózus volt s hűlése miatt csak úgy szuszogott: A diák bátorságot vett magának s igy szólt: A tanár úr olyan kedvetlen; szabad az ok miatt kérdezősködnöm? Én nem tudom, de már negyedik napja, oly csehül érzem magam — s az bánt, hogy nem tudom mi bajom lehet, alig tudok szuszogni. Talán átfázott a tanár úr s erős náthát kapott s az okozza a rosszullétet, a kedvetlenséget. A tanárnak mintha világosság gyúlt volna agyában, homlokára csapott: Persze, hogy náthás vagyok! Természetes, hogy csak is ez lehet rossz közérzületem oka 1 Még is okos fiú maga! Lássa, hogy ez nekem nem jutott eszembe, pedig nem tegnap estétől tűnődöm, hogy vájjon mi bajom is lehet. * A korona értékben való számítás kötelezővé tételének napján Ungpinkóc község bírája a rendelet főbb pontjait kidoboltatta, még pedig a következőképen : „Tudtáraadatik mindenkinek, hogy a mai naptól kezdve a forint és krajcár értékben való számítás tilos. Nem szabad tehát azt mondani, hogy 5 krajcár hanem 10 fillér, nem 1 forint, hanem 2 korona és igy tovább, mert aki e rendelet ellen vét, 5 forinttól 50 forintig terjedhető pénzbírsággal sujtatik“. SSBgSBBSBBaBSBBBBBBBBBBBB I BFesték, lack, kencze, kocsi*" kenőcs, gépolaj, pirolin-égő- ciaj lámpával együtt legolcsóbban beszerezhető, NEUMANN NÁNDOR vegyészeti gyár r.=t. :: DEBRE CEN. :: (151—68—4) A Pesti Hírlap. A második évnegyed küszöbén előfizetésre hívja fel a magyar olvasóközönséget. A Pesti Hírlap ma az ország legjobb legelterjedtebb és legbővebb tartalmú napilapja. Példányszáma köznapon 85—90-000, vasárnap 125—130 ezer, amit még a legolcsóbb bou- levard-lapok sem értek el nálunk. Fontos ez a hirdető-közönség szempontjából is. Tartatma nap- rol-napra a legbővebb és legváltozatosabb. Egy-egy vasárnapi számában 5—6 tárcát és elbeszélést közöl, a leggazdagabb hir- és vegyes-rovat mellett, ily tartalombőségnek példáját napilapnál nemcsak hazánkban, de egész Európában sem találhatjuk. Munkatársai köóé számítja korunk legjobb nevű és legnépszerűbb íróit kik közül legyen elég fölemlíteni: Abonyi Árpád. Csergő Hugó, Erdős Renée. Gárdonyi Géza, Gel- lért Oszkár, Heltai Jenő, Lam- pérth Géza, Lengyel Menyhért, Lux Terka, Kézdi-Kovács László, Molnár Ferenc, Murai Károly, Pakots József, Pásztor József, Porzsolt Kálmán, Ráskai Ferenc, Szabóné-Nogáll Janka, SziniGyula, Szomaházy István, Tömörkény István, Váradi Antal neveit. Ä Pesti Hírlap külön kedvezményeket is nyújt előfizetőinek. Ilyenek : a Pesti Hírlap nagy képes naptára, melyet minden előfizető ingyen fog kapni karácsonyi ajándékul és a Divat-Salon cimü di- vatujság kedvezményes áron való megrendelhetése. Ily körülmények közt méltán mondható a Pesti Hírlap Magyarország legnagyobb és legolcsóbb napilapjának, melyet magunk is melegen ajálunk a t. olvasóközönség figyelmébe. Előfizetési ára egy hóra 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona; a Divat-Salonnal együtt negyedévre 9 korona. Megrendelhető pvstautalvánnyal a Pesti Hírlap .kiadóhivatalában: Budapest, V. Váci-körut 78. A Budapest. A függetlenségi és nyegyven- nyolcas Kossuth-párt hivatalos lapja ma is azokért a politikai ideálokért harcol, amelyekért Kossuth Lajos küzdött, akit benső kapcsolat fűzött a „Budapestéhez a lap megalapításától kezdve. A „Budapestének azonban csak az elvhüségc a régi, de tartalomban, formában és terjedelemben alkalmazkodott a magyar újságírás hatalmas fejlődéséhez, úgy hogy bármelyik nagy fővárosi lappal felveszi a versenyt. Előnye laptársai fölött az, hogy rajzolói és fényképészei illusztrálják a személyeket, min a külföldi világlapok. A „Budapest“ minden uj előfizetője megkapja a „Magyar- ország Nagyasszonyai“ cimü gyönyörű díszmunkát. A „Vasárnapi Újság“ Március 24-iki száma pompásan sikerült képeket mutat be a nemsokára lebontásra kerülő budapesti Károlyi-palotáról. Gróf Zichy Géza „Rodostó“ operájának előadásáról az Operaházban, a góthai krematóriumról, az olasz király elleni merényletről, a budapesti március 15-iki ünnepekről, Lovassy László emléktáblájáról, Vámbéry Árminról stb. A szépirodalom kedvelőinek Szemere György r.génye, Lampérth Géza és Haraszthy Lajos versei Lengyel Géza novellája, Alexander Bernét színházi cikke, Jansen y~ Börge regénye adnak magas színvonalú és élvezetes olvasmányt. Egyéb közlemények : egy nyomdász-jubileumról, kép Hatmath Hedvignek a Vígszínházban felállított emlékszobráról s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévrs öt korona, a „Világ- krónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. Egyetem-utca4 szám.)Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép ^ számára, félévre 2 korona 40 fillér. BBBBBBSBBBBSBBBBBBBBBBBB Közgazdaság Az Első Magyar Biztositó Társaság mérlege. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság igazgatósága által a választmányi ülés elé terjesztett 1911-ik évi mérleg az összes üzletágakra vonatkozólag 5.267,882 88 korona tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság a felügyelő-bizottság egyértelmű indítványa alapján elhatározták, hogy a folyó évi március hó 16-ikára egybehívott 1 közgyűlésnek minden egész részvény után 800 kor. osztalék kifizetését fogják javaslatba hozni. Az 1911. január tizediki rendkívüli közgyűlés által kimondott alaptőkefelemelés immár teljességében keresztülvitetvén, ennek eredményei már az idei mérlegben mutatkoznak, úgy hogy abban a 8 millió kor. összegű alaptőkén és az ugyanilyen összegre kiegészített nyernménytartalékon kívül a tüzbiztositási díjtartalék, az egész évi tiszta büzbiztositási díjbevétel száz százaléknak megfelelő 11.984,764'74 korona összeggel, a külön tartalék 11 -549,086-76 koronával, a jégbiztositási külön tar- y talék pedig 2.000,000' — koronával szerepel. Eredménydus működést fejtett ki a társa-ág az életbiztosítási üzletágban is úgy hogy a túlnyomó részben belföldön uj szerzemények összege meghaladja a 102 millió koronát. Az életbiztosítási üzletáliomány a h dálozások és lejárt tőkék címén kifizetett összegek, valamint a törlések levonása után 510.241,495 kor. 10 fillérről* 049.275,412 korona 62 fillérre emelkedett. Ezen boztositott ösz- szeg fedezésére a társaság — J 151.183,576 korona 36 fillér ősz- szeget képviselő díjtartalékkal rendelkezik az előző évi 139 467.022 borona 16 fillérrel szemben. A társaság tartalékai, melyek 1910- ben 168 220,543 korona 77 fillér összeget képviseltek, 1911. december hó 31-én 192,407,659 korona 74 fillérre emelkedett s a következőképen vannak e helyezve: Takarékpénztáraknál és bankoknál kamatozólag 22 456,454 kor. 81 fillér, záloglevelekben 128T 88,509