Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1910-08-06 / 32. szám
2. oldal 1910. 32. XT n g v á x i IEZ ö z 1 ö n 3710. Ugyanannak jelentése arról, hogy julius 16-tól hat heti szabadságot vett igénybe. — 11. A vármegye alispánja bemutatja jóváhagyás végett Ungvár város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a közkorház céljaira a Kis és Pazar-féle ingatlanok megvételét mondotta ki. — 12. Ugyanaz bemutatja Nagygejőcz község képviselőtestületének a temető használata Kérdésében hozott határozatát. — 13. A vármegye alispánja bemutatja a csapi körjegyzőséghez tartozó községeknek körjegyzői lakás és irodahelyiség építése tárgyában hozott határozatait. — 14. Ugyanaz bemutatja a hajasdi körjegyzőséghez tartozó községeknek körjegyzői lakás és irodahelyiség céljára szolgáló épületek vétele tárgyában hozott határozatait. — 15. A vármegye alispánjának előterjesztése a szobránci járás útjaira szükséges fedanyag kitermelése céljából gróf Lónyai Gábor, Felsőhalas, Ungtavas és Bölc.sős községek úrbéres közönségével kötött szerződések jóváhagyása iránt. — 16. Ugyanannak jelentése a körjegyző nyugdíjalapban fennálló hiáuyok pótlására az 1911. év folyamára 2 százalékos községi hozzájárulásnak folytatólagos megállapítása iránt. — 17. Ugyanannak előterjesztése a siketnémák ungvári intézetének 1911. évre leendő segélyezése iránt. — 18. Ugyanannak előterjesztése Szűrte község legelőrendtartási szabályrendeletének jóváhagyása iránt. — 19. Ugyanannak jelentése a nagybereznai szolgabirói épület átvételéről. — 20. Ugyanaz bemutatja jóváhagyás végett Bező község képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a ref. iskola eéljaira 5'76 □-öl területet ingyen átengedett. — 21. Ugyanaz bemutatja jóváhagyás végett Radvánc község képviselőtestületének határozatát, mely szerint a község utcájának szabályozása céljából Moskovics Sámuellel ingatlant cserélt. — 22. Ugyanannak jelentése a Csap székhellyel működő lóavató bizottság elnökének választása tárgyában. — 23. Ugyanannak jelentése, mely szerint a bereznai járásban működő sorozó-bizottság polgári elnöki tisztségével Cornides György törvényhatósági bizottsági tagot bízta meg. — 24. Ugyanannak jelentése a vármegye tulajdonát képező volt daróczi körlegyzöi laknak albérletbeadása ügyében. — 25. Özv. Dolinay Dezsőné szilágycsehi lakosnak nyugdíjigényének megállapítása iránti kérelme. — 26. Markovszky Sándorné ungvári lakos kérelme gyermeknevelési pótlék felemelése iránt. — 27. Felebbezése Szabó György, Harcer Viktor, Hámos Lipót és Szuhanek József ungvári és ifj. Kitzbichler Ulrik és társai kassai lakosoknak vármegyei székház átalakítása ügyében hozott al- ispáni határozat ellen. — 28. Felebbezése Grünberger Mayer és társai havasközi lakosoknak a körjegyzői lak vételárának szétvetése ügyében. — 29. Az ungvári Athletikei Club kérvénye a f. hóban rendezendő tennis-verseny költségeire anyagi támogatás iránt. — 30. A felsőhalasi körjegyzőséghez tartozó községek 1910. évi pótköltség előirányzata. — 31. Az őrdarmai körjegyzőséghez tartozó községek 1904., 1905., 1906. és 1907. évi, a ber- csényifalvai körjegyzőséghez tartozó községek 1906., 1907. és 1908. évi, a bacsói körjegyzőséghez tartozó községek 1908. évi zárszámadásai. — 32. Zemplénvármegye közönségének átirata a laborcszögi vámoshid 1909. évi számadásaira vonatkozólag. -33. Debrecen sz. kir. város közönségének átirata az osztrák-magyar bank által kibocsájtható záloglevelek megállapított összegének felemelése tárgyában — 34. Dr. Láng József pálóci körorvos oklevelének kihirdetése. 35. Mata Mária, Gultmann Cili, Rák Antónia, Bolha Erzsébet és Markovszky Mária községi bábák oklevelének kihirdetése. A város ügyei. Ahogy nemrég kikapcsolódtunk a pártpolitizálás béklyóiból, most pedig már a parlamenti élet is szünete], nehány hétre leltárba helyezhetjük az országos politikát és foglalkozzunk olyasmivel, ami igen-igen érdekel mindnyájunkat: magával a város dolgaival. Erre alkalmat szolgáltat az a hosszú és tartalmas tárgysorozat, amivel augusztus 10-én a városi tanács a képviselőtestületet foglalkoztatni fogja. A napirendre kerülő ügyek nehánya felett alkalomszerű rövid szemlét tartani. A tárgysorozatba felvett ügyek élén áll mint első, a város belkormányzata körül felmerült az a tünet, hogy némely szakbizottság véleményét nehezen, vagy éppen nem hajtják végre. A számvevőszék ennek a hatása alatt bejelentette, hogy megbízatását leteszi s azt a képviselőtestület .további rendelkezésére bocsátja. Vagyis a számvevőszék tagjai tisztükről lemondottak, amit azzal okolnak meg, hogy a számvevőszék által tett s a közgyűlés által elfogadott észrevételeket a tanács végre nem hajtja. Ez a viszásság több éven át ismétlődött, vagyis amit a számvevőszék a város helyes kormányzata érdekében végrehaj- tandónak kijelöl, az csupán a papíron szokott maradni. Ezt az ügyet a 10-diki közgyűlésen bizonyára érdeklődéssel fogják tárgyalni. A vármegye vásárrendtartási szabályrendeletet alkotott s azt nemcsak a kormányzata alá tartozó községekre mondta ki kötelezőnek, ellenben Ungvár városára is. Ezen intézkedése beleütközik a rendezett tanácsú város önkormányzati jogába. A kérdéses szabályrendeletnek a városra sérelmes ráoktrojálása ellen a képviselőtestület fe- lebbezett. A belügyminiszter a városnak adott igazat, midőn a szabályrendelet hatálya alól Ungvár városát kivonta. A város köteles vásárrendtartását szabályozni, azonban önkormányzati jogánál fogva, saját képviselőtestülete által alkotott szabályrendeletével. Érdekes a tárgyak között az olyan is, ami évről-évre ismétlődik. Ahogy tavasszal építkezni kezdenek s az uj építkezéshez itt-ott a köztér igénybevétele szükségesnek mutatkozik, az építtetők a köztér egy hányadának felhasználását szívesen igénybe veszik ugyan, de a tér megváltásáért a tanács által megállapított összegnél kevesebbet kivánnak fizetni. Ackersman Adolfra a Bercsényi szálló építéséhez a köztér felhasználásáért 360 K lett kivetve, ő ez ellen felebbezett. A felebbviteli hatóság ezúttal nem döntött a megváltási összeg megállapítása kérdésében, hanem erre az ügyre a városi tanács helyett a képviselő- testületet jelölte ki illetékesnek. Ezért kerül tehát most a kártalanítási összeg megállapításának kérdése a képviselőtestület elintézése alá. A vármegye laktanyájából a pecegödrök ürülékeit eddig az alsódomonyai határba hordták ki, ami természetes közegészség ellenes volt. A városi képviselőtestület egy ízben a lerakáshoz már kijelölte a vásártér mellett az Ungfolyó medrét, ezen intézkedés ellen némelyek azonban tiltakoztak. A képviselőtestület azonban kénytelen lesz határozatát ismét fentartani, mivel erre a célra alkalmasabb területet alig lehetne találni. Égy idő óta kísérleteznek, hogy a város ne csak az utcákat lássa el diszes és uj jelzőtáblákkal, hanem az épületek mostani jelzőtábláit is újakkal kicseréltesse. Miután a népszámlálás végrehajtása előtt minden épületen házszámnak kell lenni, erről tesz a polgármester jelentést. A házszámozás kötelessége azonban nem terjedhetik ki annyira, hogy a már meglévő és ép házszámokat is eltávolítani kelljen csak azért, hogy ezek uj házszámtáblákkal legyenek fölcserélve, ami a ház- tulajdonosok megterhelésével jár. A városi színháznak Uránia előadásokra tartásából eiedő bérhátrálék ismét napirendre kerül. Most azonban más alakban. Az Uránia volt bérlői egyszer már kértek félévi bérelengedést, ezt a kérelmet a képviselőtestület teljesíthetőnek nem találta. Most már a körül forog a bérelengedés kérelmének megokolása, hogy a városi tanács az idei színházi előadások előtt a színházban szükséges átalakítások teljesítése végett az Uránia bérlőit e színház helyiségéből kilakoltatta, holott őket a szerződés értelmében erre szorítani nem lehetett. A színházi előadások befejeztével a bérleti időből még hátralévő hetekre pedig további előadásokhoz, folytatólag berendezkedniük Séta a Nevicke vára körül. Irta: Jovanovitfi János. Egyszer én körülsétáltam a nevickei várat. Erre azt mondhatja valaki, hogy hiszen azt akárhányan megtehették, akiknek kedvök volt a nevickei várhegy meredek lejtőjén fel és le kúszni. Sőt még kúszni sem szükséges, mert az ember egyszerűen felmegy a várba vivő szekéruton s lejön a gyaloguton és ezzel a várat megkerülte. De hát mi szükség, vagy mire jó a nevickei várat megkerülni, vagy egyáltalán minek kell azt még csak említeni is ? Erre azt felelem, hogy sétám felemlitését az teszi különössé, emlitésreméltóvá, hogy én a nevickei várat nem az ismert utakon sétáltam körül, hanem oly utón, melyen a járás a lehetetlenséggel volt határos; bár a vár megkerülésére nekem sem volt semmi szükségem, és magam is jobb szeretném, ha azt meg nem cselekedtem volna, legalább ment volnék azon rémes emléktől, mely engem azóta gyakran üldöz és mely idegeimet roncsolja. Azok számára, akiket érdekelhet, röviden elbeszélem azt a nem mindennapi esetet. Még abban az időben történt, mikor a vár és környéke, ez a bájos mulatóhely, régi, elvadult, gondozatlan állapotában volt. Akkor még a kirándulásokat nem a várhegyen szokták volt rendezni, hanem a hegy tövében, a nevickei völgyben, a hegyen innen. A várudvar azonban már akkor is el volt látva durvamüvü asztalokkal és lócákkal azon vállalkozóbb szellemű urak és hölgyek számára, kik rászánták magukat, hogy a nem nagyon járt, bozótos utón a barna romok regényességének és a természeti szépségeknek, valamint a kitűnő levegő és az ottani párját ritkító festői kilátásnak élvezése végett a várba felvergődjenek. Lépcsőnek, födött helyiségnek ott még akkor hire sem volt, és a hely látogatói mindenkor olyan állapotban találták a várat, amilyenben azt a mindent elegyengető idő lassú, de biztos kezű munkásai, a szél, a zivatar, fagy és nedvesség hagyták. Egyedül az Ungvárra is ellátszó várfok, ez a kerek, toronyszerű bástya képezett kivételt, ameny- nyiben ennek ürege fölül már akkor is be volt fedve sűrűn egymás mellé rakott gerendákkal, melyek lapos födelet képeztek és melyről akkor is lehetett gyönyörködni az Ungvölgyre nyíló kilátásban, alattok pedig némi menedéket lehetett találni az eső ellen. Erkély még akkor nem volt rajta. Ezt évek múlva csinálták a rom és környékének rendezése alkalmával. E bástya lapos födelére hágcsón lehetett felmenni. Abban az időben a várnak egyedül ez volt a legépebb részlete. Ennek alapja nem egy síkban van a váréval, mert mig a vár többi része egészen a hegy tetejére van építve, az említett bástya lentebbről, a hegy oldaláról emelkedik fel a várhoz és ahhoz hozzáilleszkedik, mint azt ma is láthatjuk. A hegytető színvonalán az említett bástya derekát köröskörül a mai erkély küszöbével egyenlő magasságban egy vakolatból készített tenyérnyi szélességű párkányzat díszítette, mely egészen ép volt és csupán legközepén volt egy arasznyi csorba rajta. E párkányzat a bástyának a várral való egyik érintkezési pontján kezdődött, a másikon pedig végződött. A bástyán eredetileg volt vakolat, a századok folyamán régen lehullott volt s a fal kockaalaku nagy kövei fedetlenül maradtak, minélfogva e bástya az idő behatásától megbámult és itt-ott mohlepte falával és abban levő köveinek körrajzaival éppen olyan volt, mint aminőket rajzmintákon látunk. Hogy a dologra térjek, abban az időben, melyben az én várkörüli sétám történt, egy nagyon kedves ungvári úrnő, egy előkelő tisztviselő neje, Neviczkén egy nyári napon magánmulatságot rendezett. A mulatság színhelye, az akkori szokásnak megfelelően, a várhegyen inneni kies völgy volt. E mulatságra mint egyik közeli ismerős én is hivatalos voltam. A mulatságra még reggel kocsiztunk ki, se kirándulás napja oly szerencsésen lett kitűzve, hogy az időjárás tekintetében az egész nap kifogástalanul telt el. A mulatságon jelen volt egy jóbarátom is, meg egy idősebb ur, kit az akkori ungvári élc- lap Rézcsillag néven szokott szerepeltetni. Régen volt ez, több mint 30 év előtt. A hölgyek délelőtt elszéledtek az őserdőben, hogy annak pompájában gyönyörködjenek; Réz- csillag bátyánk pedig azt az ajánlatot tette nekem és barátomnak, hogy menjünk fel a várba vi-
