Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1910-12-10 / 50. szám

1910. 50. TT n g v á r i TT ö z 1 ö n y 3. oldal. Ez a hét a vidámságok s a vidám zenéé volt. A közönség az előadások iránt felmelegedett, vagyis ez a hét már megtörte a jeget s estéről- estére szép számú közönség gyönyörködött az előadó művészeknek igazán elfogadható szerep alakításukban. Vegyük azonban sorra az egyes előadások részletezését. Bernát, Heltai Jenőnek énekes bohózatában Szalontai Ferike játszotta meg Cicái Panni Kabaré y énekesnőt nagy elevenséggel. Az igen mulatságos helyzetek derüségét nagyban emelték Csáder Irén, Aranyossyné, Nagy Imre, Csáki, Nagy Miklós, Baróthy, Révész, Tukoray, Iványi. A közönség igen jól mulatott mindvégig. Luxemburg grófja, Lehár operett. Zenéje valóban bájos. Kedves fülbemászó melódiák vált­ják föl egymást. Az előadó szereplők mindenkép kitettek magukért. Különösen Szolontaí Ferike lágy és csupa dallamossággal telt hangja és já­téka kellemes benyomást keltett, a közönség el­ismerés kifejezésével ünnepelte a vendeg művész­nőt. Csáhy Antal játékával érthető alakításban mutatta be a címszerepet, iskolázott hangjával az éneknek is szint kölcsönzött. Kerényi Adél Angela \ szerepében pajkos és eleven volt, sima és szép hangja élvezetes volt. Vámos Margit Cokozov grófnéja sikerült alakítás volt. Araryossy Irma mint James, Nagy Imre kitűnő alakitásu Bazil hercege, sikeres ötletekkel fűszerezve, Marossy Sándor Mencikoffja, Tukoray Pelegrinnje is jó alakítások voltak. Az énekkar is hozzájárult az operett-est sikeréhez. A szépen telt ház sokat tapsolt a szereplőknek. A fösvény Moliere vigjátéka. A színházat a közönség zsúfolásig megtöltötte, ezek legnagyobb része a tanuló ifjúság köréből jött el, az előadást megnézni, tanulmány céljából. Á klasszikus darab ugyancsak kifogástalan előadással lett bemutatva. A szép és gördülékeny előadást Baróthy József játéka tette különösen érdekessé, aki a cimsze- repben alkalmat adott a szerep jellemzésével szi- ' nészi tanulmányait bemutatni, amit sikerrel hajtott végre. A fösvény jellemzésének szindus panorámá­ját mutatta be, gondos részletes kidolgozással. A többi szereplők Csáky, Révész, Marossy, Tu­koray, a nők közül pedig Wirth Sári, Hajnal Ilonka, Aranyossyné mindannyian sikerrel mutat­ták be szerepeik belső értékét. Sári biró, Móricz Zsigmond háromfelvoná- sos vígjátékéban igazi falusi levegő áradt a szín­padról le a nézőtérre. Pengő Kovács nagygazda váratlanul fellép a biróválasztás előtt. Ellenfele voltaképpen nem az eddigi biró, hanem a kackiás biróné, aki a süve­get az ura helyett hordja. A biróné elkezd dol­gozni. A tolvaj Varjúval, aki bakter akar lenni, a szegények et, Hajdók sógorral pedig a módos gaz­dákat nyereti meg magának. A választási harc ütközőpontja az a házasság, amelyet a biró Jóska fia, meg a Pengő Kovács gazda Lizi lánya akar­nak kötni. Pengő Kovács csak úgy adja oda a lányát, ha ő lesz a biró. A harc megindul és Pengő Kovács eltiltja a lányát a biróék Jóskájától. De az eszes Lizi rábírja a bírót, akinek úgy sincs sok kedve tovább viselni a terhes méltóságot, hogy korteskedjék saját maga ellen. Hajdók sógor is a Lizi pártjára áll, Varjut pedig elkergetik. Nö­veli Pengő Kovács népszerűségét az a nóta, ame­lyet a bolondos Gedi a papucs alatt nyögő bíró­ról csinál, és a mely rögtön szétszalad a faluban. Pengő Kovács persze egyhangúlag megválasztódik. Sári asszony, a biróné, a Lizi lányon töltené ki a mérgét, de pórul jár, mert Lizi fiók-Sárinak bi- I zonyul. A végén még a volt biróné kénytelen vi­gasztalni az urát, aki nagyon adja az elbusultat. így azután minden rendbe jön. Pengő Kovács megkapta a bíróságot es most mnr szívesen adja a Lizit Jóskának. A stilszerü kiállításért és rendezésért dicsé­retet mondunk. Az előadás elsőrangú volt s di­csőségére válik az előadó személyzetnek. Csáder Irén játszotta a biróné nagy és fárasztó szerepét, kedélyessé és vidámmá fűszerezve a szerepet az ő bájos egyéniségével ; partnere Baróthy volt, aki Kabinef-alakitást csinált Sári bíróból. De külön meg kell dicsérni minden egyes szereplőt. Révész Jenő zamatosán játszotta meg Jóska parasztlegény szerepelt, mig Nagy Imre az öreg Varjúból csi­nált szerephü alakítást, Nagy Miklós Pengő Ko­vácsban mutatott be jó alakítási, Marossy Hajdók sógra jó paraszt alak volt. Örményi Gedit .< tet­széssel alakította. A női szereplők közül Csáder mellett Wirth Sári kedvessége és bájos eleven­sége belejátszott az egész előadásba. Nagyon jól játszottak még Hajual Ilonka, Aranyossy Annus, továbbá Aranyossyné egy paraszt asszonyt alakított. Vígjáték, bohózat, operett kerültek színre szerdán. Templom tövében, Megázott huszár, Nagy herceg lettek bemutatva. A közönség a darabok meséjén, amik tele voltak ügyes fordulatokkal s a sikerült előadáson igazán jól mulatott. A vígjáték­ban Csáder Irén keltett különös figyelmet. A Nagy herceg is szép sikert ért el, ebben Komá- romy Gizi (Georgette) áriáit gyönyörűen énekelte és az egyéniségének megfelelő szerepét kitünően is játszotta. E szerepéhez készített uj kosztümjé­ben igen fessül nézett ki. Füzes Lenke és Wirth Sári ami két színpadi szépünk ügyességgel a paj­zán jókedvvel igyekeztek szerepüket elsőrendű kvalitással bemutatni. Kedvesen alakított Ara­nyossy r Annus. Édes teher cimü bohózat, Balkáni hercegnő operett kerültek színre csütörtökön ; erről s a pén­teki Balga szűz drámáról, amik e szezon folyamán másodszor lettek előadva, ismertetésünket annak idején megírtuk. Ezúttal csakis annak a felemli- tésére szorítkozunk, hogy mind a három darab­nak deklamáló és zenei előadását a közremükö- pők a közönség megelégedésével végezték. — Zelenka Pál halála. Megilletődéssel, fájdalmas részvéttel közöljük Zelenka Pál tiszai egyházkerületi ág. hitv. ev. püspöknek f. hó 4 én 72 éves korában történt elhunytál. Az elhunyt püspök a miskolci] ág. hitv. ev. egyház lelkésze volt. A magyar törvényhozás főrendek házának tagja, a Lipótrend középkeresztese húsz évig viselte a püs­pöki tisztet. Halála iránt a részvét országszerte nyilatkozik. Temetése f. hó 7-én volt s porai a miskolci temetőben lévő családi sírboltban helyez­tettek nyugalomra. — A fóerdőhivatal uj főnöke. Bekény Aladár erdőtanácsos az ungvári fóerdőhivatal uj főnöke, vasárnap foglalta el hivatalát. Ezen al­kalommal a fóerdőhivatal tisztikara Zachár Jakab erdótanácsos vezetése alatt üdvözölte az uj főnö­köt, aki válaszában megemlékezve Rónay Antal min. tanácsos voit főnök tevékenységéről, ígérte hogy működésében elődje nyomdokain fog haladni. — Kijelölés. A kassai Ítélőtábla elnöke az 1911. év tartamára a beregszászi kir. törvénzszék- nél szervezett esküdtbirósághoz elnökké Szép Géza kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökké pedig Stampf Gyula kir. törvényszéki bírót jelölte ki. — Helyettesítések. Szilágyi Sándor szob- ránci szolgabirót a főispán Nagykaposra áthelyezte a beteg Kusnyiry Gyula főszolgabíró helyettesítése végett; a helyettesítés idejére pedig Fekéskázy Zoltán gyakornokot Szobráncra áthelyezte. — Küldöttségek a törvényszék ügyé­ben. A polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban fog legnagyobb valószínűség szerint megtörténni az országban felállítani szándékolt ujabbi törvényszékek elhelyezése. A jelen kormány kormányra lépése idejében úgy voltunk a legmeg­bízhatóbb helyről értesülve, hogy a volt igazság­ügyminiszter által beterjesztett s a miniszter tanács által is már tárgyalt törvényszék elhelyezésének ügyében tett miniszteri előterjesztést az utód is respektálandja és az ungvári törvényszék felállí­tásának ügyét a mostani igazságügyminiszter is magáévá teszi. Nem távolodtunk el attól a remény­től a változás dacára sem, hogy a törvényszék felállítására vonatkozó kilátásaink biztatók lehet­nek. Nem adhatjuk igazaink tudatában a reményt fel ma sem, ha e tekintetben az intéző köreink a kellő agitálást továbbra is kifejteni szándékoznak. A polgári perrendtartás életébe léptetésével kap­csolatban ezen nekünk rég égető haladási kérdés ma már azért is vált ismét aktuálissá, mivel pél­dául a törvényszék utáni vágyakozásnál egyik sorsosunk, Nagykároly városa december 3-án me­nesztett a polgármestere vezetésével egy monstre deputációt az igazságügyminiszter elé a célból hogy a felállítani szándékolt uj törvényszékek egyikét saját számára kérelmezze. A nagykárolyiakat a miniszter jó Ígéretekkel bocsátotta el. Nézetünk szerint igenis időszerű volna, hogy hathatós be­folyású pártfogóink segítségével mi is megtennők a rég megkezdett munkának betetőzésére a szük­séges lépéseket. — Mütárlat Ungvári. Virányi Sándorné kezdeményezésére képkiáliitás nyilt meg, melynek helye a vármegyeház terme. A kiállítás csütörtökön d. e. nyilt meg, melyen előkelő és nagyszámú kö­zönség veit jelen. A kiállítást dr. Kadocha Lippich Elek miniszter tanácsos nyitotta meg gróf Zichy János kultuszminiszter képviseletében. A megnyi­tást végző tanácsos szép beszédet intézett a jelen­voltakhoz, amit azután Virányi Sándorné köszönő beszéde követett. A tárlaton összesen 183 darab festmény es szobor van kiállítva, melyek egy részé eladás alá van bocsátva. Ott vannak elhelyezve a sok között Telepy Károly, Margittay Tihamér, Olgyai Ferenc, Háry Gyula, Neogrády, Újvári Ignác, Markó Ernő, Greguss Imre, Grünvald Béla, Kézdi-Kovács, Rosenmayer, Ferenczy, Faragó, Mannheimer, Pataky László, Roskovics Ignác, Heverdle Ferenc, Kovács, Karvaly, Keleti nagy­nevű festők müvei. A helyi származású művészek közül Petridesz, Novák Andor, Virágh Gyula, Jaczik Gyula, Rozsai Emil, Csernek Antal, Gergelyi Antal müveivel találkozunk a tárlaton. A közönség gyönyörrel szemléli a sok képet, amik között több értékes mü köti le a figyelmet. A kiállítás belépő­díjából befolyó jövedelem a Szeretet Izr. Nőegye­sület elhatározásából a téli nyomor enyhítésére használtatik föl. A helyi társadalmi mozgalmak terén ez a kiállítás kiváló figyelemben részesül s december 15-ig lesz nyitva. A megnyitás napján a helyiség mozgalmas volt, amikor 5—7-ig az ezred zenekara is játszott. Ma délután 5—7-ig tea felszolgálás lesz, 6 órakor pedig Fincicky Ida több dalt fog énekelni. A jövő kedden a tea felszolgá­lás ismétlődik Reismann Gyuláné fog ez alkalom­mal opera részleteket énekelni. A rendezés lelke Virányi Sándorné, akinek sikerült ezt a szép s Ungvárt ilyet nem látott képkiállitást összehozni. A megtekintésre érdemes képkiállitásra folytatólag rátérünk még. — A Gyöngyösy Irodalmi Társaság f. hó 17-én, szombaton d. u. 5 órakor a vármegye- háza nagytermében felolvasó-ülést tart a következő műsorral: 1. Thököly Imre egy régi arcképe. (A kép bemutatása.) Irta és felolvassa Mihalik József vendég, A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 2. Goltermann: Grand dua, op. 15. Előadják: Alszeghy Piroska zongorán és Örlovszky Frigyes gordonkán. 3. Bercsényiné. (Dicsérettel kitüntetett pályamű.) Irta és felolvassa Szabó Albert r. tag. 4. Monolog. Előadja Rózsa Elza. 5. Chopin : Im- proptu I. Előadja zongorán Sirokai Margitka. — A belépés ingyenes. — A siketnéma-intézet karácsonyfa­ünnepe. A siketnéma-intézet f. hó 22-én kará­csonyfa-ünnepet rendez. Az ünnep műsora: 1 Benkő József apát-főesperes megnyitója. 2. Jézus születése. (Előkép). Előadják az intézet növendékei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom