Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1910-11-12 / 46. szám
2. oldd. XT n. g- ■v á r i TSZ ö z 1 ö n 7 1910. 46. Mészáros önálló gondolkodású, erős karakterű egyéniség volt. A népet és bajait nagyon jól ismerte, látta elnyomatásukat, a kirívó egyenlőtlenséget az urak és az alsóbb néposztály között. Tudott is a nép nyelvén beszélni. Ez alkalmat tehát most fegyverrel kezökben Dózsával egyetértőleg gyökeres szociális reformok létesítésére akarták felhasználni s igy a keresztes hadmenetből május derekán már szociális forradalom lett. Irtó háború kezdődött az urak és az alsóbb néposztály közt. Rombolás, gyilkolás mindenfelé. Dózsa ugyan kijelentette, bogy a király alattvalójának tekinti magát s kész neki engedelmeskedni, de az uraknak nem, mert ezek önzése tönkre teszi a köznépet. A keresztesekhez pedig feljegyzések szerint igy szólt: „Amit a ti munkátokkal és fáradságtokkal megművelt föld terem, amit marhátokkal szánttok, az a nemesség zsákmánya lesz. Nekik művelitek a földet, nekik ültetitek a szőlőt, nekik tenyésztitek a nyájat és a gulyát, nektek meg a szolgaság és Ínség marad. Ha az ur építkezik, ha feleséget vesz, ha kiházasitja leányát, ha vendégeskedik, ha ha születik vagy meghal, ha a maga dolgában a királyi udvarba rándul, veletek fizetteti meg; uratok semmit sem tesz a ti károtok nélkül. Ünnepje gyász tinektek s fényűzése is a ti pénzteket emészti fel. Megbecstele- niti a menyasszonyt, leányaitokat, asszonyaitokat.“ Ezek a szociális eszmék Európaszerte, de különösen Európa nyugati részében ki voltak fejlődve, ezek rajzottak mindenütt a parasztforradalom vezetőinek agyában. Nálunk a nemességnek aránytalanul nagyobb része, melynek nem volt jobbágya, tömegesen csatlakozott a keresztesekhez. Visz- hangot keltettek ez eszmék a városok szegényebb rétegeinél, nemkülönben Pesten és Budán is. Kölcsönös kegyetlenkedések borzasztó öldöklések és rombolások után vérébe fojtotta a szociális forradalmat Szapolyai János és Báthori. Dózsa Györgyöt vastrónusban fején izzó vaskoronával megégették ; Dózsa férfiasán tűrte sorsát, pedig sanyargatott testéből sokáig nem szállt el az élet. A király maga Írja, hogy félig összesült testére rábocsátottak néhány kiéhezett parasztot — hajdút — kik fogukkal marcangolták szét, mire a hullát felnégyelték. Ilyen kivégzési mód a középkorban nem volt szokatlan. Hetvenezer" lázadó esett el e szociális harcban. Mennyire csalódott X. Leo pápa Bakócz megbízásában, azt hitte, hogy oly szép eredményt ér el, mint Capistrans János, Hunyadi vagy mint Savonarola Floreneben és ime a nemzeti vagyon olyan mennyisége veszett kárba s annyi embervér ömlött céltalanul, a mennyit a leghosz- szabb külháboru sem hozhatott volna áldozatul. Dózsa György a népért áldozta fel életét s szenvedett borzasztó halált. A szo- ciálizmus hatása alatt az utókor ezért akarja iránta mint a szociális eszmék nagy vértanúja iránt háláját leróni azáltal, hogy emlékét szoborban örökíti meg. Átok volt a neve négyszáz esztendeig. Most ebből az átokból, tüzes trónon megsült íekete véréből kihajt valami s az urak utódai előtt, ott fog állani bronzból a hazaáruló paraszt! Katonai tanfolyamok szervezése üngmegyében. IJngvár, november 8. A maga nemében figyelemre méltó és érdekes tárgyú megbeszélésre gyűltek össze Sztáray Gábor gróf főispánnál s az ő elnöklete alatt, a főgimnázium, reáliskola, tanítóképző és a többi fejlődöttebb korúak iskolái élén álló igazgatók, Szathmáry Géza m. kir. honvédalezredes, valamint Tahy Endre az Athletikai Klub elnöke. Az értekezlet tárgya volt, módját találni az ifjúságot a katonai gyakorlatokkal megismertetni s őker a céllövésben gyakorolni. Az értekezletnek kiindulási alapjával olva- vasóinkat a következőkben ismertetjük meg. A honvédminiszter még a nyár folyamán leiratban hívta föl az összes törvényhatóságokat katonai tanfolyamok létesítésére. Tudjuk, hogy az ifjúság testi nevelése az utolsó években mily fontos kérdéssé fejlődött az egész világ pedagógusai szemében; mennyit áldoznak, különösen a külföldi államok, a fejlődésben levő ifjúság testi nevelésére, edzésére. De ez sem uj dolog. Benne van a históriában, hogy az ókor legedzettebb, testileg legerősebb népe a spártai volt. Nos? hogy is nevelték a spártaiak gyermekeiket? Ugyebár nem rótták és buktatták meg azért, mert tornásztak, vivtak, sportot űztek ? Hanem az állam vette kezébe az ifjúság testi nevelését és nevelt vasegészségü herkuleseket. Ép testben ép lélek. Ez volna a gyermek- nevelés ideálja. Nagyon helyes. Azonban napjainkban az ép, erős, egészséges test mind ritkább kezd lenni és pedig csakis azért, mert a fejlődésben levő fiatal testnek nincs alkalma az edzésre, erősödésre. Az iskolai testgyakorlatok, mostani beredezésük miatt, vajmi kevés haszonnal járnak. Ha a középiskolában igy megy a testgyakorlat, ugyan milyen lehet azoknak a testi nevelése, akik nem járnak iskolába ? Például az iparostanoncoké és a földmives ifjúságé? Semmilyen. Örülnek, ha kevés szabad idejükben henyélhetnek és tetejébe haszontalan kártya és egyéb legkevésbbé sem erkölcsnemesitő szórakozásokban lelik örömüket. Ha most az ilyen fiatal ember katonasorba kerül, borzadva vonul be a csapathoz, ahol azt kívánják tőle, hogy tudjon tornászni, ugrani, futni, puskával lőni és gondolkozni is. Persze, rossz ebbe beleszokni annak, aki sohasem próbálta. Bezzeg, aki ügyes, életrevaló, annak nem is fáradság az ujonckiképzés, az oktatás, és rövid idő alatt csil- agot is kap a gallérjára. De nemcsak a katonaságnál veszi hasznát az ember a testi ügyességnek, edzettségnek. Az edzeü ember egészséges, munkabíró, jókedvű és terme szetesen életrevaló is. Higiénikus szempontból méltatni e kérdést nem az én feladatom. Azt azonban praksziszból mondom, hogy óriási külömbség van a katonai szolgálatra bevonult újoncok külső kinézése és ügyessége közt a bevonulás napján és mondjuk, három hónap múlva. Minek köszönhető az ? Annak, hogy három hónapi testgyakorlata, mértékletes életmódja az elcsigázott legényből is edzett, erős katonát tud csinálni. Ezt akarja elérni a honvédelmi miniszter a polgári életben, amidőn oly tanfolyamok szervezésére hívja fel a törvényhatóságokat, melyekben az ifjúság társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, edző, erősítő gyakorlatokat végezzen, a puskával megtanuljon lőni és elméleti oktatást és Útmutatást nyerjen a test edzésére, erősbitésére; későbbi katonáskodásának idejére pedig már olyan szellemi tőkét gyűjtsön, ami csak hasznára, könnyebbségére fog válni. A törvényhatóság e célra vegyes bizottságot választ, melyben a szakelőadói tisztet egy, a legközelebbi katona, vagy honvédállomásról kirendelt és e célra különösen aikalmas tiszt tölti be. Az egyes tanfolyamok azután községsukint, vagy testületenkint alakulnak. Például Ungváron külön tanfolyam a gimnázisták, a reálisták, külön a képezdészek részére, külön az iparos tanoncoknak és ismét talán a kath. legényegyesületnek, a kereskedő ifjaknak, majd a kereskedő-tanoncoknak. Lám, Ungvárt 5—6 tanfolyam is létesülhetne. A vidéken talán járásonkint egy tanfolyam is elegendő lenne. Minden tanfolyamnak lenne egy vezetője, erre alkalmas, talán katonaviselt ember. Például a katonaviselt tornatanárok. Az ungvári honvéd tisztikar szívesen adna egy vezető tisztet. A többi tanfolyamok vezetőit a bizottság jelölné ki. Az összes tanfolyamoknak azután útbaigazítással, felügyelettel szolgálna egy, e célra kiküldött honvédtiszt, aki, mondjuk, havonta egyszer részt venne a kiképzésben. A főgimnáziumban és képezdében az előirt játékdélutánok volnának e célra felhasználhatók. A többi tanfolyamok vasárnap délutánonkint 1—2 órát szentelhetnének a kiképzésre. A kiképzést az egyes intézetek és egyesületek akár saját helyiségeikben, akár a gyakorló téren, vagy más erre alkalmas helyen végezhetnék. Sőt Ungváron a zászlóaljparancsnokság a laktanya modernül berendezett lőszobáját, torna- és vívótermét, a lövészethez pedig a lövöldét is rendelkezésére bocsatná. A kiképzés aanyaga felöleli : 1. a testedző tornagyakorlatokat, tornajátékokat, 2, az egyes katona kiképzését úgy zárt rendben, mint talán a harcban, 3. a katonapuska berendezésének ismertetését, annak használatát, 4. a lövészet oktatását céllövés gyakorló és élestölténnyel, 5. Útmutatást az egyes sportágak művelésére és a test edzésére, 6. általános érdekű katonai elméleti ismereteket, a védtörvény, a hadsereg szervezésének ismertetését és erkölcsi horderejű hadtörténelmi események előadását. Az oktatási tervezetet a törvényhatóság küldöttsége szakelőadóval egyetemben állapítaná meg. Az oktatáshoz szükséges fegyvereket és lőszert a honvédminiszter ingyen bocsátaná rendelkezésre. Ha csak kis érdeklődést is mutat a közönség, rövid időn belül Ungvárt, azután majdnem minden községben lehetne felállítani ilyen tanfolyamokat. Persze Ungvárnak kellene a jó példával előljárni, azután Nagyberezna, Nagykapos, Szobránc, Szerednye is szervezhetnék. Az értekezlet az ügy iránt teljes lelkesedéssel áthatottan abban állapodott meg, hogy írásba foglalja javaslatát és széles körben fog ennek a kérdésnek propagandát szerezni. Egy újabban összehívandó értekezlet mar egy kész elaborátum alapán fogja a további teendőket elhatározni. Hatalmas erő rejlenék a nemzetben, ha any nsk minden ép fia már gyermekkorában megtanulná azt, hogyan kell szembeszállni az imádott anyaföld támadójával és mindenkinek helyén volna a szive akkor, midőn a zászló alá szólítja a kürtök hivő harsogása. A kozígatási bizottság ülése. Ungvármegye közigazgatási bizottsága, havi ülését f. hó 8-án tartotta, gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt. Az alispán havijelentése kapcsán olvastatott dr. Blazsovszky Miklós főszolgabírónak igazoló jelentése, mellyel a galíciai és felvidéki rutének között érintkezési propagandát előkészítő galíciai küldött^ nek a felvidéken való működéséről korábban tett jelentésének adatait felhívás folytán közli. • Ez a főszolgabírói újabb jelentés, ügy amint ez a korábbinál történt, megszólaltatta a bizotlság több tagját. A határozat az lett, hogy Blazsovszky főszolgabíró utasítva lett, hogy felmerülő ehez hasonló esetekben kötelességét teljesítse. A tiszii főorvos a közegészségi állapotot október haváról, a járványos megbetegedések miatt, kedvezőtlennek jelenti. A járványos betegedések azonban enyhe lefolyásuak voltak. Született 464 gyermek, meghalt 215 egyén. A kir. tanfelügyeld iskolák szervezése, tanítói személyváltozások felől tett jelentést. Az államépitészeti hivatal képviseletében Faur Kornél műszaki felügyelő, az utak állapotáról tett jelentést. Úthálózatok nagyobb mérvű ki- épitéseés rendezésének szükséglete tekintélyes összeget igényel. Ezt törlesztési kölcsönnel lehet csak fedezni, amihez a kereskedelmi miniszter hozzájárulását kilátásba helyezte s a törlesztési évi szükséglet az állam költségvetésébe lesz beilesztve. Ugyan ő javaslatba hozta, hogy a vármegye jövőre hagyja abba a kavicsszáilitási vállalkozását, e helyett az úti költségvetésbe illesztetnék évi 2000 K., melyet a vármegye ku.turális célokra használjon föl. , A bizottság ezt a javaslatot azonban elejtette. A pénzügyigazgató jelentése szerint október havában befolyt egyenes adó 173,548 K., bélyegilleték 72,964 K., fogyasztási adó 93,480 K., dohányjövedékből 58,510 korona. A főállatorvos az állategészségügyet kedvezőtlennek jelenti. A száj és körömfájás sok község;»; ben fellépett, e miatt az ungvári és a munkácsi állatvásár tartást betiltani kellett. A betegség be
