Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1910-11-05 / 45. szám

Ungvár, 1910 november hó 5. 45. szám. Harminekettedik évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Dayka Gábor-utcza, Telefonszáaa 53. Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Géza Dr. Reisman Henrik ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre . . . 8 K. I Negyed évre . . . 2 K. Fél évre . . . . 4 K. | Egy hóra . . . 80 f. Egyes szám ára 12 fillér.-----------= Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ......■........= Hirdetések kizárólagos felvétele SEíJS; Leopold Gyula mSäteffitÄ»" Budapest VII, kér., Erzsébet- körut 41. szám. Helyi közügyeink. (A város államsegélyének előlegezése. — Az iskolakerülők.) Már tudjuk, hogy az idei államsegély, ami nem lesz több a múlt évi segélynél, vagyis 14000 koronánál, rövidesen utal­ványozva lesz. A város tisztikarának ugy- látszik sietős ez a segélyfelvétel, mivel kér­vényezik a f. hó 8-iki közgyűléstől, hogy ezt az összeget részükre valamely alapból a segély mekérkeztéig előlegképen utalvá­nyozzák. Helyes-e ez a sietés, ahoz hozzá nem szólunk. A segélyelőleget minden­esetre fölvenni könnyebb, hangulatderitőbb, vagyis nem oly fárasztó mint némely városi tisztviselő részéről unos-untalan felhántor- gatott „sok munka“. Ezen a kérdésen azonban egy esombók áll. A múlt évi államsegély ki lett szolgál­tatva a belügyminiszternek rangosztályo­zása arányában. Már pedig a rangosztályo­záskor a miniszter azt is hangsúlyozta, miként nem az állás elnevezését kell a se­gély kiosztásánál alapul venni, hanem azt: hogy a tisztviselő munkaköre s az ebben nyilvánuló tevékenysége olyan-e, amelylyel a fizetés emelésére -—- illetőleg a segélyre tényleg rászolgál-e?! De hát a képviselő urak ezt figyelembe nem vették s igy a segélyt olyan tisztviselők részére is ki­szolgáltatták, akik habár a papíron osztá­lyozva lettek is, de foglalkozásuk értékelése mellett kitűnt volna, hogy a segélyből eső többletre rá nem szolgáltak. Ilyenek részére tehát segélyt juttatni nem lett volna szabad. De ha akkor hibát követtek is el, azt nem szabad folytatólag betetőzni. Mivel utóvégre az állam pénze nem Csáky szalmája, amit osztogatni lehessen boldog-boldogtalannak, olyanoknak is, akiknek munkája távolról sem bir annyi értékkel, hogy fizetés emelésben részesüljenek. Megcsonkítva ezzel az állam­segélyből eső anyagi támogatást azoktól, akik viszont a segélyt megérdemlik. Jó lesz tehát a felett komolyan gondol­kozni, ha már a közgyűlés bele megy abba, hogy a segélyt előlegezze azon elvi alapon, mivel a belügyminiszter a múlt évben a segély kiadását — anyagi felelős­ség hangsúlyozása mellett ■— elvileg meg­engedte, még mielőtt az osztályozás kérdé­sében döntene. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hozzá érkezett jelentésekből arról győző­dött meg, hogy még mindig igen nagy az iskolakerülők száma. A beiskoláztatás, a tankötelesek iskolába járása nem a leg­nagyobb ellenőrzés mellett történik. A nép alja még ma se látja be az iskola szükséges voltát s mivel a szülők közt sokan nagyobb hasznát veszik otthon a gyermekeknek, ez az oka, hogy elvonják őket az iskolától. A nagyobb leányka, amig az anya dolog után lát, ahelyett, hogy iskolába menne, otthon dajkálja a kisebb testvérkéit. A fiukat napszámba küldik, vagy házi teendőket bíznak reájuk. így szaporo­dik az iskolakerülők száma. A tankötelesek összeírásánál kezdődik a hiba. Nem veszik az összeírok elég lelkiismeretesen. Már az összeírás hiányos. A hiba folytatása, hogy az ellenőrzésre hivatott közegek is a kényel­mesebb utat választják. Nem igen járnak a dolog után. Tudomásul vesznek mindent. És ha éppen kimutatják az iskolamulasztó­kat, nem büntetik meg a szülőket. Nagy kegyesen megbocsátanak; mert a meg­bocsátás nem jár semmi munkável. A vallás- és közoktatásügyi miniszter erélyes ukázt intézett a megyék közigazgatási bizottságai­hoz, mely most különös nyomatékkai figyel­mezteti az összes elöljáróságokat, hogy a beiskoláztatásra s a tankötelesek iskolába járására különös gondot fordítsanak. Azt hisszük, a bajnak legradikálisabb orvossága nemcsak a szigorú ellenőrzés lesz, hanem a rendszeres bírságolás. A mai nehéz élet­viszonyok közt egy kis birság úgy hat, mint valamikor 25 bot hatott, vagy talán még jobban fáj. Ahol nincs meg az embe­rekben a törvénytisztelet, ott csak radikális eszközökkel lehet törvényes rendet teremteni. Az ipartestiilet ünnepe. A város egész közönsége érdeklődéssel kí­sérte az ungvári iparosok ünnepségét, amely ok­tóber 30-án folyt le. Az ünnepség az ipartestület által felépített csinos emeletes ház felavatása volt, melynek lélek­emelő és érdekes volt minden részlete. Az ünnepség reggeli 9 órakor nvilt meg. Ék­kor gyülekeztek a testület ragjai a testület zász­lója alatt a róm. kath. és a református templomokba, ahol az istentiszteletek folyamán Benkő József apát-főesperes. Komjáthy Gábor ref. lelkész imájuk kíséretében a házra Isten áldását kérték. Ezután a testület tagjai ugyancsak zászlójuk alatt vonultak Varga-utcai székházukba a disz- gyiilésre. A teremben ezalatt már együtt voltak a vendégek és érdeklődők. Számos hölgy volt a te­remben, asszonyok és lányok érdeklődéssel vár­ták ezt a ritkaság számba vehető ünnepséget, amefi 7 az ungvári iparosok összetartásának jeléül tekinthető. A vendégek nagy sokaságában ott lát­tuk gróf Sztáray Gábor főispánt, Lőrinczy Jenő alispánt, Komjáthy Gábor ref. lelkészt, Hampel János ez. kanonokot, Bradács Gyula közjegyzőt, Kardos, Tiichler bankigazgatókat, a hivatalok, testületek, társadalmi állásbeliek számos tagját; a helyi sajtó képviselőit. Az idegen vendék kö­zött helyet foglaltak a kassai kamara küldötteiként Sipos Gyula elnök, a kamara titkára, Balló és Kisvárt kamarai beltagok. Ahogy a közönség elhelyezkedett, a zsúfo­lásig megtöltött teremben és az iparosok a testületi zászló alatt bevonultak, felhangzott az Ungvári Dalárda Himnusz éneke, amit felállva áhítattal hallgattak. Ezután Flach Jakab az ipartestület el­nöke a vendégeket és iparostársait üdvözlő beve­zetéssel rámutatott e napnak az ungvári iparo­sokra vonatkozó jelentőségére, a díszközgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Egyben felkérte Sipos kamarai elnököt, diszbeszédjének elmondására. Czukorka különlegességek­■Tea, Rum, Likör, Connak és Teasütemönyek ■ 5 zz cikkeket a legolcsóbban ajánlani • ^s: •Q CL I Kitűnő faja kávék, Borok és Csokoládék nagy választékban. =■ Ol U J Sí Továbbá ajánlok tarhonyát, makarónit, levestésztákat, borsót, lencsét, olasz rizseket, boszniai aszalt szilvát, Asztali fi AFnl/ NterenKénf 3* :=. lengyel gombát, marónit, szántott és conservált főzelékeket, compótokat, gyümölcs izeket, lekvárokat, Szamorodni Klirnif 32 krtól g. % kitűnő magyar szalámit, Ementáli és csemege sajtokat, kefeárukat, bútor, padló és fémtisztitó szereket stb. VOrOS ÍSgyOgjf HUI UI1 J . 3 1— ­II Kitűnő tisztelettel Halász Bertalan fűszer-, csemege- és borkereskedő TJngvár Fehérhajó-bérpalota. -^1 || gygB^SS555555£g£il£!5ggygSIES^ Hercules tápmaláta sör főraktára. LapunU mai nxáma 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom