Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1910-07-02 / 27. szám

2. oldal. 1910. 27. TT n g v á r i 3§I ö z 1 ö n 37­ezzel az összeggel o tetszése szerint intézkedhetett. Az állan titkár adta az utalványokat és a végre­hajtó bizottság fizetett. Itt azután nagy baj volt. Jeszenszky ugyanis azt hitte, hogy a választásoknál nem szerez több­séget a kormány és uj választásokra is sor kerül, azért azután nagyon takarékoskodott a pénzzel. Ha valaki százezer koronát kért, akkor Jeszenszky csak negyvenezret adott, amiért állandóan pa­naszkodó jelöltek zavarták a miniszterelnököt. Két esetben nem takarékoskodtak. Azoknak a jelölteknek, akik Tisza István gróf régi gárdá­jához tartoztak, annyi pénzt adtak, amennyi csak kellett, úgy szintén nern sajnálták a pénzt ott, ahol erős függetlenségi jelölt megbuktatásáról volt szó. Más kerületekben, hogy kormánypárti kép­viselők és kibukott munkapárti jelöltek szavaival éljünk, Jeszenszky nagyon „smucigoskodott“, amiért is sok ellenséget szerzett magának. Így is tizenötmillió koronát költöttek el, tizenötmillió ko­rona pedig megmaradt „jobb időre“. Érdekes az aradi választás története. Itt egy fillért sem költött a kormány, de nem költött Tisza sem. A választás költségeit, kerek kétszázezer ko­ronát két előkelő aradi család adta össze, amely két család rövid idő előtt fényes kitüntetést kapott. Ez a két család garantálta a választás sikerét. Aradon még ezer koronát is adtak a választás napján egy egy voksért. Csak ilyen eszközökkel sikerült leverni Barabás Bélát. Érdekes, hogy Jeszenszky a jelölteknek a kezébe nem adott pénzt. Kivételt egy esetben sem tett, bárkiről volt is szó. A költségeket a főispánok vették fel, akik a jelöltekkel egyetértve költöttek. A felsorolt adatok, azt hisszük, kellőképen világitják meg a lefolyt választási küzdelem esz­közeit. Amint látható, a kormány óriási összeggel ment bele a küzdelembe, de hogy honnan szerezte ezt a pénzt, arról hallgat a krónika. — Hja 1 Sok nemesités, bárósitás történt mostanában ! X Képviselőink a bizottságokban. Vármegyénk négy képviselőjének mindenike mű­ködési körbe választatott. Kende Péter tagja lett a kivándorlási bizottságnak, Nehrebeczky György a közigazgatási, Rónay Antal a zárószámadási bizottságoknak. Csuha István a függetlenségi Justh- párt kör jegyzője és a kivándorlási bizottság tagja lett. X A törvényhatóság. Ungvármegye tör- ványhatósági bizottsága, Gróf Sztáray Gábor fő­ispán elnöklete alatt junius 28-án rendkívüli köz­gyűlést tartott. Elintézte Uugvár város államse­gélye felosztása s a városi tisztviselők fizetése osz­tályozása ügyét, jóváhagyta a város határozatát, azzal módosítva azt, hogy Mérő Vilmos adóhi­vatali főnököt a IX. fiz. osztály helyett a X. fiz- osztály i-ső fokozatába helyezte. Reviczky Edének fogalmazói minőségben osztályozását törölte, mivel ezen állás a városnál szervezve nincs. A körjegyzők fizetése és nyugdija fedezésére a kavicsalapból 35000 K. előleget engedélyezett. A vármegyei hajdúkat diszbe öltözteti s ennek beszerzését el rendelte. Az Ungm. Takarékpénztár építkezéséhez kívánt 10 □ m. terület átengedését jóváhagyta, ellenben Rózsa Leoné építkezéséhez légür áten­gedése felett akkor fog határozni, ha előbb a város határozatának kézbesítése igazolva lesz. A József műegyetemi segélyegylet céljára 200 koronát utalványozott. Csicsery Árpád árvaszéki ülnök részére hat havi szabadságidőt engedélyezett. Színházi napló. Alig rövid négyheti szezon után bezárult, a színház. A szezonról, csakis elismerőleg emléke­zünk meg. Hogy a tervezett hat hétből csak négy hét lett, ez nem a direktoron, de a közönség lanyha érdeklődésén múlt. Palágyi kiváló művé­szetét és társulatának elsőrangú erősségeit feles­leges újból szóba hozni! Reméljük, hogy jövőre Palágyi társulatát viszontlátjuk. Buridán szamara. Egy bonyodalmasán ösz- szetákolt francia vígjátékot mutattak be jun, 24-én pénteken. Flers és Gaillavet szellemesen és fehér pikantériával megirt darabja, nagyon kedélyesen van megírva és ami fő eléggé szórakoztató. A da­rab főszerepét Gyenis Ede, kiválóan ügyesen ját­szotta, illetve alakitolta. Gyenist először volt al­kalmunk egy ilyen nagy szerepben látni, és ezen utóbbi nagy szerepléséből kialakult az a határozott véleményünk, hogy nagyon tehetséges tagja a társulatnak és kár érte, hogy Palágyi vissza nem szerződteti. Még sok szép sikerei lehetnek e fiatal színésznek, ha a megkezdett utón fog haladni és fejlődni. — K. Papp Etelka, sok temperamentummal nagyon bájosan és ked­vesen játszott. Az ő játékában nagyon sok a finomság és alakításai közvetlenül természetesek, ami csak emeli az ő művészi játékának értékét Stella Gyula játékánál megint csak jót írhatunk. Doktor János egy előkelő szobapincér szerepében, kitűnő kabinet alak volt Fodor Oszkár, mindig előkelőén és sok közvetlenséggel alakit. Jók vol­tak : Szohn zr Olga, Serfőzy Ilonka és Vécsey Ilona. Az utóbbinak fejedelmi alakja jól érvényesült szép játékával. Treuck Báró. A budai színkörben nagy si­kert aratott kiváló zenéjű Operette, nálunk is szép sikert aratott. A főszerepekben nagy sikere volt Kormos Ilonkának, Báthori Elzának, Kovács Lili­nek, Falussy Istvánnak és Sarkadi Vilmosnak. A darabnak nagyon kedves zenéje van, a melyet a szereplők ügyesen és szépen előadott dalaikkal kellő módon érvényesítettek. Kovács Lili és Báthori Elza tánckettőse nagyon ügyesen és sok bájjal volt előadva s a közönség tapsaira mindketten érdemlegesen rászolgáltak. Kormos Ilonka és Falussy István, a nem könnyű zenéjü operettében, nagy sikert aratak. — Jók voltak, A. Nagy Vilma, Somiár Zsigmond, Gyenis Ede és Siklósi Lajos. Luxemburg grófja. Junius 26-án vasárnap délután ismét színre került Lehár nagysikerű ope­retté] e a „Luxemburg grófja“. — A délutáni elő­adás értékét érdekessé tette az, hogy Kormos Ilonka Juliette szerepét ezúttal Kovács Lili adta még pedig nagyon ügyesen és bájjal. Az ő „Ju­liette “-je teljesen eredeti alakítás volt, gyönyörűen énekelt, tüzesen táncolt, amelyek épen elegendők, hogy neki a sikert mindenkorra biztosítsák. A kö­zönség szűnni nem akaró tapsokkal ünnepelte a temperamentumos művésznőt és virágokkal elhal­mozta. A többi szereplők ugyanazok voltak mint az első előadáson. A színház teljesan zsúfolt és pótszékes volt, ami nálunk ritkaság számba jön. Az elvált asszony. Fali Leó kiváló zenéjü operettéjét elevenítették fel junius 26-án vasárnap este. Az operettet tavaly közönbösen fogadta a közönség. A ma esti előadás sikere eddig rámu­tatott arra, sogy minden darabnak sikere a jó rendezéstől függ. Sarkad inak kiváló művészi ér­zékét belevitte a darab rendezésébe és osztatlan nagy sikerre vitte azt a darabot, amit már már elveszettnek hittünk. Óriási szép sikere volt az ope­rettében Kormos Ilonkának, aki Gonda szerepében csupa báj, csupa kellem és valóban graciosus volt. Nem részletezzük a bájos művésznő játékát, tavaly ebben a szerepben vendégszerepeit a Király színházban és óriási sikerének, egy szer­ződés lett a vége, mely őt szeptembertől a Király színház első primadonnájává avatta. Báthori Elza Jana szerepében remekelt. Élvezetes elegáns játé­kával és gyönyörteljes kellemes hangjával. A kö­zönség tapsaiból neki is bőven része volt és szép sikert aratott. — Falussy Istvánról már nem is tudnánk mást irni, mint; gyönyörűen énekelt, mű­vésziesen játszott, s a darab sikerében neki orosz­lán rész jutott. Sz. Nagy Imre, sok közvetlen­séggel és jól iskolázott kellemes erőteljes tenor hangjával, mindig elsőrangú énekes. — Kitűnő karikatúra alak volt Sarkadi Vilmos, egy háló kocsikalauz vidám szerepében. Sarkadi-nak puszta jelenése már elegendő, hogy derültséget vigyen a közönség közzé. Borbély Sándor, finom természetes humorát, ezeuttal igen jól érvényesítette. Hegyesiné K. Valér, nem nagy terjedelmű szoprán hangját, kellemesen és frisseséggel adta elő. — Jók voltak: Stella, Somiár, Doktor, Farkas, Kerekes, Némedy, Szi­lágyi és Gáspár. Szókimondó asszonyság. Junius 27-én, hétfőn — Sardou Viktor régi hires színmüvét elevenitet- tét fel, elég jó előadásban. A főszerepekben Szohner Olga és Fodor Oszkár, jól érvényesültek. Kis epizód szerepeikben, elsőrangú alakítást vé­geztek : K. Papp Etelka és Vécsey Ilona. Mint mindig, úgy egyúttal is kitünően alakítottak és jól játszottak : Stella, Doktor, Sarkadi, Borbély. Szép gárdista. (Jun. 28. kedd.) — Valóság­ban egy kis vigopera volt ez a kiválóan finom zenéjü Operette. A librettója egy zagyvalék semmi­ség. A tulajdonképeni igazi librettó a zenében van amely beszél, kacag, és mindvégig kellemes érzés a fülnek. Barte Henrik uj darabja nálunk is osz­tatlanul nagy sikert aratott. A női főszerepeket Kormos Ilonka, Fehér Olga és Kovács Lili játszották. Haza jött a fiú. Az Ungvári Közlöny részére irta: Somlai' Zsigmondi. Adj Isten Mózsi bétyám ! Ismer-e még ? Nem én — nem ismerem. Hát én volnék a Makai Dani. A Makai Dani, — no nézd már, hogy meg- férfiasodott, még a szakálla is kinőtt. Mennyi ideje is, hogy oda volt ? Hát bizony épeg tiz esztendeje! Hejh Mózsi bátyám sok mindenen keresztül mentem azóta — voltam én odakin, sok minden, még ur is. Kezd­tem az esztzájgpucer mesterségen, voltam pincér cutrager, bányamunkás, kocsis, komédiás, végül kereskedni kezdtem fogkefével és fel is tanáltam egy önműködő cipőkefét, az hozott egy kis pénzt haza is hoztam magammal mindent amim van, itt van ebbe a bőrtárcában az egész vagyonom. Hát az öregek, hogy mint vannak — meglepem őket — meg ne mondja Mózsi bátyám, hogy itthon vagyok 1 Dehogy mondom már, hogy mondanám. Tudja mit Mózsi bá’ szállásoljon oda hozzá­juk, úgy sem ismernek fel! Osztég meg lesz a nagy öröm a mikor felfedem magam nekik. Csak azt mondja nekik, hogy van itt valami urféle a ki éjszakára szállást kér! Jó jó Danikám csak bízza rám, majd éli tj zem a dolgot, át küldöm az öregért a Rozikát az tán megbeszélünk mindent. Eredj csak Rozi a Makai bá’ hoz őzt mond meg neki, hogy kéretem gyüjjön át egy minutára valamit akarok nekimon­dani. Aztán mondja csak Danikám milyen ott az élet abban az Amerikában ? Úgy van az csak­ugyan ahogy beszélik, hogy az emberek úgy fut­kosnak ott az utcán mint a bolondok és tényleg tehet ott annyi pénzt keresni és nem is kell érte sokat dolgozni ? Dehogy Mózsi bá’ — ott nagyon sokat kell dolgozni annak aki pénzt akar haza hozni — még aztán furfangosnak is kell lenni, mert különben felkopik ám az embernek az álla. Hisz itt van már az öreg — nézze csak hogy baktat mint egy csikó ! Adjon Isten Mózsi bá’ — no mi baj ? Hát István komám valami ur- félének szállás kéne egy éjszakára — nekem nincs helyem hát azt gondoltam a kománál elférne. Hát hiszen elférni elfér — csak a vőna a kérdés, hogy kiféle azaz ur, megelégszik-e az én szerény haj­lékommal — mert hát fehér ágyneműnk nincsen. Elhálok én bátyám Uram a cziprán is nem vagyok én olyan válogatós 1 Há’szen ha az ur megelégszik — hát szí­vesen — osztég az anyjukom majd csak gondos­kodik valami harapnivalóról, mert hát az utas em­bernek a gyomra is korog. . . CDztég mit kér öreg arra az éjszakára ? Hát majd csak nem veszünk össze, majd reggel is ráérünk arra. Hát akkor tán mehetnénk is — mert az iga­zat megvallva hát bizony egy kissé törődött volnék. Apa és fiú hazafelé bandukolnak, útközben mind a kettő el-el gondolkodik — hogy vájjon milyen szép bajuszos ember lehet már — a fiú meg előre örül — hogy hogy bolonddá tartja az öregeket — és az anyát is látni szeretné. Végre megérkeztek, az anyjuk az ajtóba várja őket. Nem tudja elgondolni, ki lehet az a szép szál ember az apjukom mellett, szakálla is van meg oszt olyan hegyesen jár mint egy nagy ur. Hát itt vónánk anyjukom — ez az ur meg akar hálni nálunk az éjszaka, hát elhoztam. Hászen elhálhat szép csendesen, jó magasra vetem a nyoszolyát, osztég tisztaság van nálunk fireg nem kinozza 1 Tassen addig ide telepedni az asztal mellé a mig rendezkedem. Csak ne siessen néném asszony, csak szép lassan vesse föl az ágyat, addig a gazdával pipa szó mellett leszünk. Az öreg asszony neki kezd az ágyvetésnek, de a füle figyel a szóra. A fiú leül a mázolt székre, a mire bizony már rég vágyott, a szemei szinte fénylenek a nagy örömtől, hogy ismét az öregek közt lehet. Már már azon van, hogy elárulja kilétét, de mégsem teszi, mert nem volna teljes igy az öröm. Osztég honnéF tetszik gyünni kérdi az öreg ? Messze országbul, két teljes hétig utaztam a mig ide érek, holnap aztán tovább megyek. Régen eltetszett gyünni hazulról? Hat bizony jó pár esztendeje — földhöz ra­gadt szegény voltam a mikor kivándoroltam — de

Next

/
Oldalképek
Tartalom