Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-28 / 22. szám
-=t_ oldal. 1910. 22. "CT n g v á r : ZEH ö z 1 ö n y érdekeinek, hanem azoknak az érdekeknek szolgál, amelyek a lemondást követelik a nemzettől. Ne engedjék magukat ezektől a nyomásoktól befolyá- soltatni; akinek joga van, köteles a nemzet érdekében ezzel élni. (Úgy van.) Nem szabad megengedni, hogy ijesztésekkel, megfélemlítésekkel félrevezetessenek, mert azok az ijesztések és azok a megfélemlítések — higyjék el nekem — régi tapasztalataim vannak, hiszen voltam 16 esztendeig főispán, 4 esztendeig miniszterelnök — csak addig ijesztések, mumusok, amig a választás megtörténik, azután — igen helyesen — napirendre térnek efelett, visszajön ismét a békés élet, a nyugodt munkálkodás. Kipróbáltam ezt én magam: mondhatom, úgy van. Ez időszerint is törekedhetnek ijeszteni, megfélemlíteni, de annak eredménye 8 nap múlva már nem is lesz. (Úgy van 1 Derültség) Mondom, mert tudom, és ha Önök nekem elhiszik, akkor a a hazának tesznek szolgálatot, annak a hazának, amelynek erre szüksége van, azoknak az érdekeknek, a melyek az Önök érdekei is. Teremtünk talán, remélem, — nagyon remélem — egy állapotot, amely a jelennél jobb lesz, Mert hiszen olvasták, hogy már magának akabinetnek egy tagja hirdeti, hogy — a letörés utján haladni eredménnyel nem lehet, a békés kiegyenlités útjára kell térni, arra az útra, amely lehetővé teszi, hogy a különböző pártok, az ellenzéki pártok is, bevonatván az ügyek intézésébe, egy olyan alakulás jöjjön létre, mely nemzeti lemondást nem jelent, de amely amellett a nemzeti munkaképességet biztosítja. Ez az én nézetem. Emellett áll, ezt hirdeti dr. Lederer Sándor (Éljenzés) már régen, mert már 1904-ben, mikor az uj párt alakult, amely alakulásnak egyik tényezője, dr. Lederer Sándor, (Éljenzés) azt mondta, hogy: UrakI Ne küzdjünk tovább a jelszavakkal, tegyük félre a közjogi harcokat, ne beszéljünk 48 és 67-ről, hanem beszéljünk a munkálkodásról, arról, amire a hazának szüksége van. A liberális, demokratikus irányban való haladás az általános választójog alapján arra fektet súlyt, hogy az országot elsősorban érdeklő szociálpolitikai és gazdasági kérdések megoldassanak. Egy hang: Ez az igazi munkapárt! Báró Bánffy Dezső: Jól tetszett mondani. Ez az igazi munkapárt! És mily érdekes ! Itt állok egyedül, talán egy-két barátommal akik közé Dr. Lederer Sándort sorozom, (Éljenzés) az egész ország azt mondja, hogy munkálkodjunk, amit mi hirdettünk és mondottunk már 1904-ben. Megfogyatkozva, talán izoláltan, az az álláspontom már évek óta, anélkül, hogy érvényesülhetett volna, de úgy, hogy a különböző pártok ezt a törekvést a magukévá tették. Nahát, ha a magukévá tették, akkor a végrehajtásról is gondoskodni kell, de nem szabad, hogy ez a végrehajtás úgy történjék meg, hogy a nemzet a maga jogairól mondjon le. (Élénk éljenzés.) Tisztelt Urak, talán nem is folytatom tovább. (Halljuk 1 halljuk 1) Nem arról van szó, hogy én itt programot mondjak, csak arról, hogy Önöknek Dr. Lederer Sándort (Éljenzés) figyelmébe, támogatásába ajánljam. Majd ő fog önök előtt nyilatkozni programszerüleg, ami ezidőszerint nem az én hivatásom, és abból meg fogják érteni, hogy önöknek, az országnak, a nemzetnek érdeke egy uj alakulás, egy olyan alakulás, melyet már a kabinet egy tagja is hirdetett Körmöcbányán, amely uj alakulást én őszintén szívesen támogatnék és amelyet, ha képviselővé megválasztják, Léderer dr. ur is kétségtelenül támogatni fog. (Lelkes éljenzés.) Hogy ez lehető legyen, arra szükséges, hogy a képviselőházban többen legyenek, akik ez álláspontot magukévá teszik, ezt az álláspontot, mely szerintem, egyedül jó a jövőnek, egyedüli biztosítéka a jövőnek. Hogy többen legyenek, hogy Dr. Lederer Sándor is ott legyen, (Hosszantartó éljenzés és taps) erre van szükség, erre szíveskedjenek törekedni saját érdekükben, nem engedve ijesztés- nek, csábitgatásnak, semmiféle terrorizmusnak, mert az mumusnak jó, de — mint már mondottam — választások után elfelejtenek mindent, Hála Istennek, hogy elfelejtik, de, ha egyes esetekben máskép is lenne, akinek joga van, kötelessége, hogy jogával éljen, még áldozatok árán is. Joga érvényesítésével szolgálja azt az ügyet, amelyet szolgálnia kell, ha igazán szereti hazáját. Én hiszem, hogy Ungváron a nagy többség a hazát szereti s aki a hazát szereti az nem engedi magát terrorizáltatni, elcsábbittatni, szolgálja azt az ügyet, amelyet jónak tart. Ez idő szerint a választásokról lévén szó, az igaz ügynek szolgálatában az áll, aki szavazatát Dr. Lederer Sándorra adja le. (Élénk tetszés, éljenzés és taps, a szónokot számosam üdvözlik.) A nagy éljenzéssel fogadott és óriási lelkesedést keltett beszéd után Dr. Lederer Sándor tartotta meg programbeszédét, amelynek végét a megindult esőzés kissé megzavarván, az nem képezhetett teljes egészet, mert a program nagy részét az esőzés folytán el nem mondhatta. A nagy politikai államférfim revelláló programbeszédet alább szó szerint közöljük, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az esőzés dacára hűségesen kitartó választóközönség körében ez mély és maradandó hatást keltett. Dr. Lederer Sándor. Tisztelt választópolgárok! Fogadják mindenekelőtt köszönetemet szives megjelenésükért, de fogadják köszönetemet különösen azért, hogy lehetővé tették, hogy az Önök körében megjelenhettem azzal az állam férfiúval, aki midőn erős és bátor kézzel vezette az ország kormányát, az országra fényt és dicsőséget hozott; aki a midőn erős és bátor kézzel vezette az ország kormányát, bebizonyította, hogy lehet magyar politikát csinálni a koronával egyet- értőleg; és aki ezzel a politikával a legnagyobb eredményeket érte el s az országot tisztelné becsültté tette. De tisztelt Uraim, vajon csupán azért érte el báró Bánffy Dezső ezeket az eredményeket, mert erős és bátor kézzel kormányzott ? Nem Urak 1 Hiába az erős és báior kéz, ha a politika nem az, amely a nemzet szivében gyökerezik. Az a politika, amelyet Bánffy Dezső köve tett, a magyarság, a magyar nemzeti állam kiépítésének a politikája volt, és a midőn itt megjelentem Önök előtt, hogy programmot adjak, hogy politikámról nyilatkozzam, kijelenthetem, hogy ez a politika nem lehet egyébb, mint a magyarság, az erős magyar nemzeti állam kiépítésének politikája. (Éljenzés és taps.) Ezért a politikáért küzdünk, ezt a politikát akarjuk az Önök segítségével érvényre juttatni. A magyarság politikája az egyetlen, amely ezt az országot erőssé és hatalmassá teheti. A magyarság politikáját követheti mindenki ebben az országban. Követhetik a nemzetiségek is minden aggály, minden gondolkozás nélkül, mert hiszen mit kívánunk mi a nemzetiségektől? Csupán azt az egyetlenegy alaptörvényt, hogy hűek legyenek a magyar hazához. (Igaz, úgy van.) A hazához való hűség keretén belül mindenki legjobb lelkiismerete szerint imádhatja istenét, művelheti nyelvét, szánthat, vethet, arathat, nyitva áll mindenkinek a boldogulás útja. — És itt, hogy a nemzetiségekről beszélek, engedjék meg, hogy csak egy pillanatra kitérjek egy jelenségre, amelylyel most lépten- nyomon találkozunk. (Halljuk, halljuk.) Azok részéről, akik ma a hatalom szekerét tolják, és akik minden áron, minden eszközzel érvényesülni akarnak és első sorban ennek a rendszernek az országot beutazó politikai lovagja, szemrehányásképen vetik fel, hogy a függetlenségi és 48-as párt a nemzetiségekkel szövetkezik. Nos én nem tudom, hogy a függetlenségi és 48 as párt szövetkezett-e a nemzetiségekkel vagy nem, ez nem is tartozik hozzám, mert én ilyen meddő dolgokkal nem foglalkozom, — azt azonban merem állítani, hogy sokkal szívesebben látom a nemzetiségeket azok táborában akik nemzeti jogokért küzdenek, mint azok táborában, akik a nemzet jogairól lemondanak. (Élénk helyeslés.) Ugyanazt a hitvallást, amelyet a nemzetiségekről teszek, teszem a vallás felekezetekről is. Mindenki szabadon imádhatja Istenét, mindenki a vallás felekezetekről szóló törvény oltalma és védelme alatt áll. Az 1848. évi XX. törvénycikknek olyan értelemben való magyarázata, amilyen értelemben azt a mai kormány egyes tagjai teszik nem törvénymagyarázat, hanem törvényferdités. (Helyeslés.) Ez ellen mindenkinek tiltakoznia kell. Ez a törvény szentesített alapjog, ettől eltérni, ezt elmagyarázni nem szabad. íme Urak, lássák a magyarság politikáját. Magában foglalja az országnak, a nemzetnek politikáját, minden nemzetiségi vagy vallás felekezeti külömbség eltűnik, mert a magyarság politikájában egyetlen egy eszme az irányadó, az az alapeszme, amely azt mondja : magyar itt mindenki, a magyaré ez a föld s a magyaré is marad. (Élénk helyeslés) Azonban tisztelt urak, ez a po - tika határozottan megköveteli, hogy a nemzet erőssé is tétessék. Erőssé lesz pedig a nemzet, hogyha olyan társadalmi és gazdasági politikát követünk, amely minden egyes polgári megerősítésére szolgál. Együttesen mondom, társadalmi és gazdasági politika, mert az egyik a másik nélkül nem ér semmit. Hiába adok én a népnek jogot, ha éhezik, ha elárverezik feje felül a házat, hiába adok a népnek jogot, hogyha kivándorlásra kényszerítem. Ennélfogva olyan gazdasági politikát kell követnünk, mely biztosítja minden egyes polgárnak a jólétét és biztosítja a jogait is. (Úgy van.) Urak! Olyan sokszor hallhatták már, hogy agrár politikát űznek ebben az országban és hogy ez az iparnak és kereskedelemnek kárára van. Tudják Önök utak, hogy mi az az agrarizmus, hogy mi az az agrárpolitika? Hát nálunk ez az agrárpolitika mindenek előtt abban nyilvánul, hogy megdrágította a kenyeret. Behozták a buzavámot, ezzel megdrágították azt, amit az isten elsősorban a nép számara teremtett, amely keze munkájával kenyeret keresi. Hát kérdem Önöktől, beszélhetnek-e egyáltalában társadalmi és gazdasági politikáról azok, akik megdrágítják a kenyerei ? Van-e ennél nagyobb hazugság egyáltalában ? (Élénk tetszés.) Igen is urak nagy szükségé van a mező- gazdasagnak arra, hogy ápoljuk, támogassuk és segítsük, mert hiszen tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaság képezi nemcsak a mi országunk, hanem minden ország közgazdaságának az alapját. De a mezőgazdaságnak ez a támogatása nem azt jelenti, hogy a latifundiumok tulajdonosait kell támogatnunk. mert az a 3 kor. 20 fillér vám, amelyet a búzára vetettek, kizárólag a nagybirtokosok zsebébe folyik, mi pedig annyival drágábban fizetjük a kenyeret. Szükség van igenis okszerű, helyes mező- gazdasági politikára, mert azon kell lennünk, hogy minél olcsóbban és minél többet termeljünk. De ezt nem az által érjük el, hogy a gabonát vámok által mesterségesen megdrágítjuk, hanem elsősorban az által, hogy egy olyan birtokpolitikát követünk, amely ezt biztosítja. Tudjak-e Önök azt, hogy Magyarországon több mint egy millió család él föld nélkül ? És most képzeljék el, mennyivel nagyobb volna a termelés, az élelmi szerek termelése, hogyha egy millió családdal több foglalkoznék termeléssel! Ma a magyar földbirtok alig termeli '/»-át annak, a mit termelhetne és ezért oly drágák az élelmi cikkek és mert az, a ki termelhetne nem jut földhöz, ez az oka annak, hogy a munkáskéz kivándorol. De itthon maradna, ha földjéhez volna kötve, itthon maradna, mert szereti a földjét, szereti a hazát. (Élénk helyeslés és éljenzés.) A múlt héten egy agyaglábon járó, nagybölcs politikus, — úgy is hívják, hogy a rátóti bölcs — becsületes magyar neve Széli Kálmán, Szentgott- hardon beszédet tartott, beszélt a mezőgazdasági politikáról és az Isten tudja még mi minden. Hát urak, anélkül, hogy bővebben foglalkoznám ezzel a szószátyár politikussal, kijelentem, hogy ma, a midőn a nemzet politikai újjászületéséről van szó, ennek az embernek nincsen joga politikával foglalkozni. Mert annak a politikai erkölcstelenségnek, amely báró Bánffy Dezső' megbuktatásával kezdetét vette, ő volt a kezdeményezője, valamint ő volt a kezdeményezője annak a gazdasági erkölcstelenségnek is, amely a fogyasztó szövetkezetek állami segélyezésével politikai célokat jutalmazott. Bercsényi Nagy Kávéház és Szálloda, sss kara, este Lányi Gyula zenekara játszik. — Szerdán este Lányi Gyula zenekara mulattatja a vendégeket. — Szombat este 8—12 óra között ugyancsak az ezred zenekara mulattatja a vendégeket. P1NDINGER LAJOS, kávéház- és szálloda-tulajdonos.
