Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-03-12 / 11. szám

1910. 11.

TT n g v á r i "EU ö z 1 ö n 373. oldal.

nek természetes folyamányaképen örökre lekerülnek a közjogi viták a napirendről, helyüket a gazdasági és az ezzel szorosan összefüggő kulturális kérdések foglalják el. És nem véletlen, hogy most az erőteljesebb ipari fejlődéssel egyidejűleg, látszólag azzal párhuzamban, tényleg azonban annak velejárója, következményeképen, mind hangosabb és általánosabb az a jelszó, mely a közjogi vitáknak sutbadobásával gazdasági érdekeink előmozdítását követeli. A közvéleménynek ez a megváltozása pedig nem valamelyes rendszeres és tervszerű agitációnak az eredménye, ez a természetes fejlődés szülöttje és ez is fogja azt diadalra vinni.

Uj eszmék fognak a felszínre kerülni, gazdasági szociális és kultúrpolitikai eszmék, a politikai harcok önmagoktól erre a térre fognak siklani, ezeknek megvalósítása érdekében és ellen fognak az ellentétes érdekek sikra szállani, az ed- digelé csak szinleges parlamentarizmusnak ez fog való tartalmat és erőt kölcsönözni. A parlamentarizmus nem fog a szóáradatba belefulni, hanem a gazdasági fejlődés fog neki erőt és hatalmat kölcsönözi! és ekkor önmaguktól fognak azok eszményeink a fejlődés során gazdasági szükségszerüség- képen megvalósulni, melyekért ma közjogi téren ér pusztán közjogi eszközökkel kellő erő és hatalom híján hiába küzdünk. Egyes jelek azonban más mutatják az erőteljes fejlődés, a haladás útját a nagyipari Magyarország felé.

ÚJDONSÁGOK.

— Március 15. A jövő kedden köszönt reánk a szép nap, március 15-ike, amit Ungvárt s a vidéken méltó módon fognak ez idén is megünnepelni. Ungvárt a polgárság ünnepel, az ifjúság pedig utcáinkon diszfelvonulást rendez, közben szavallatok és beszédek fognak elhangzani.

— Az Ungvári Dalárda az Uránia színházzal a színházban együttesen rendez ünnepélyt.

— A gör. hath, tanitóképző-intézet ifjúsága hazafias ünnepélyt rendez, melyre az érdeklődőket

A német szinmüvészetnek soha sem volt virágzó kora, mint az Angol-, Francia- és Spanyol- országban, mert Kotzebue a németeknek legnagyobb drámaírójával is diadallal versenyezett.

II. Frigyes elejétől fogva kedvelte a szinmüvé- szetet s kiváló előszeretettel voit a dalművek iránt, de 1749-ben, midőn egy udvari színész meghalt, az igazgatónak még folyamodni kellett, hogy az elhunytat tisztességesen eltakaríthassák, mert a papság vonakodott a szokott szertartást a végtisz- tességtétel alkalmával teljesíteni.

Egy 1776-ban kelt felsőbb rendeletnek, mely a berlini színigazgatóhoz volt intézve, egyik pontja igy szól: „A mi a színésznőket illeti, oda kell törekedni, hogy jó, becsületes személyek szerződtessenek, s az olyan személyeket, kik kicsapongók és nagyon rosszéletüek, egyáltalában nem szabad felfogadni, mert ez által újra csak rendetlenségek fordulnak elő s a többi színésznőt is csak elkaphatnák“.

Bajorországban még az elmúlt század közepén is kevés tekintéllyel bírtak a színészek, kivévén az ammergaui passio-játékosokat, mivel ezek parasztokból telnek ki.

Ausztriában, különösen az élvhajhászó Bécs- ben, a színészet iránt jóakaratu türelemmel viseltettek, noha III. Ferdinánd, 1642. febr. 26-án kelt rendeletében, a szemfényvesztők, csepürágók, komédiások s több eféle léha emberek előadásait eltiltja, „mert azok sok rossznak forrásai, az egyszerű embereket s a kedves fiatalságot elcsábítják és pénzpazarlásra is vezetnek“.

A szinielőadások Lipót császárnak 1665. és 1672-ben kelt rendeletéiben már nincsenek eltiltva, csak az van hangsúlyozva, hogy az illető színtársulatoknak engedélyért kell folyamodniok. A társadalmi életben azonban nagyon alacsony fokra voltak kárhoztatva.

tisztelettel hívja meg. Az ünnepély műsora: 1. Nyitány játsza : Az ifj. zenekar, 2. Ünnepi beszéd mondja : Rusznák Imre IV. é. tj., 3. Mépdal egyveleg játsza : Az ifj. zenekar, 4. Rákóczi induló szavalja : Szász Demeter III. é. tj., 5. Talpra magyar színmű 3 képben irta Kvakóvszky Bazil III. é. tj. — Személyek: Petőfi Sándor, Gulyánics György IV. é. tj.; Petőfiné, Szendrey Julia, Novák Lenke ur- leány; Szendrey Ignácz, Iváncsó Jenő IV. é. tj.; Béla, fia Peczár István elemi isk. V. o. t,; Hungária, Ráczné, Jackovics Anna úrnő; Jókai Mór, Ka- nyuk Lajos IV. é. tj.; Vasváry Pál Szász Demeter III. é. tj. ; Irányi Dániel, Somlyay Endre III. é. tj. ; Irányi József, Merza Pál III. é. tj.; Degré Lajos, Pe- tenykó György IV. é. tj.; Vajda János, Gyérmán András III. é. tj. (márciusi ifjak); Rezes, hortobágyi csapiáros, Suszta Emil IV. é. tj.; Rózsi, leánya Rácz Erzsiké urleány ; Bandi, betyár Orosz György III. é. tj. ; Marczi, szolga Takács Kornél IV. é. tj.; Csurdi, cigány Becker Ernő IV. é. tj. Betyárok, cigányok. Történik az I. kép a Hortobágyon, a II. és III. Pesten, Petőfi lakásán, 1848. március 15-én. 6. Induló, játsza : Az ifj. zenekar. A műsor megváltása 60 fillér, amely belépőjegyül szolgál. Külön meghívók nem adatnak ki. Az ünnepély kezdete d. u. 5 órakor.

— Mint Szobráncról értesítenek, az ottani állami iskola tanító testületé d. e. 9 órakor rendezi a hazafias ünnepélyt, ének, beszéd fog el hangzani, végül Szabadság ünnepe cimü színmüvet adnak elő a növendékek.

— Március 15-én díszközgyűlés. Ung- vár város képviselőtestülete március 15-én, mir^t minden évben ez idén is díszközgyűlést tart, délelőtt 10 órakor. A közgyűlés előtt délelőtt 8 órakor mise lesz a róm. kath. templomban. A közgyűlésen Fincichy Mihály polgármester fog elnö

| kölni, az ünnepi szónoklatot Komjáthy Gábor ref. lelkész képviselőtestületi tag mondja.

— Tábor Péter jubileuma. Tábor Péter pénzügyigazgató, a ki jelenleg szabadságon van, most töltötte be szolgálatának 40-ik esztendejét. A hosszú idő alatt mindig becsülettel szolgálta az állam ügyét és nagyon sokszor adta tanujelét jó szivének. A jubileumi nap csendben folyt le. Á pénzügyigazgatóság tisztviselői f. hó 7-én felkeresték a jubilánst és üdvözölték.

— Az áll. tisztviselők gyűlése. Az ung- megyei áll. tisztviselők ungmegyei körének közgyűlésére, holnap vasárnap d. e. 11 órára vannak összehiva a tagok. Ez a gyűlés a tagok számára való tekintet nélkül határozni fog.

— A Munkács e. m. szentszék a város fejlődése érdekében. Közbevetett kérelmeket tárgyalt f. hó 5-én Firczák Gyula püspök

A színészek társadalmi helyzete Németországban később javult. A nagyobb városok jelesebb színészei előtt a főúri termek sem voltak zárva többé, különösen a székvárosokban, hol a színész egy államszolgálatban levőkkel van hasonfokon, azonban a katonatisztnek, ki színésznővel kél egybe, ki kell lépnie a szolgálatból, az államhivatalnok azonban ily házasságkötés után sem kénytelen leköszönni hivataláról.

Nálunk úgy Magyar- mint Erdélyországban a szinész társadalmi állása mindenkor annak egyéniségétől, magaviseletétől és maga alkalmazkodásától függött a ki feddhetlen élete által tűnt ki, közbe- nsülés és tisztelés tárgya volt. Általában a színészeket nálunk részben mint a nyelv mivelőit, apostolát tekintették. Jellemző példa erre ama följegyzett tény, hogy midőn egy ízben T. gróf, XVIII. század utolsó éveinek egyik farsangján Kolozsvárott rendezett táncvigalomban egy művészete és feddhetlen jelleme által kiváló színésznővel a táncteremben szünóra közben karonfogva társalgóit, ez eset némely előítéletes delnőnél megjegyzésekre adott alkalmat.

A színészek iránt a rég múlt idők előítélete most mint tudjuk, teljesen és végleg megszűnt. A színészet a múltban nem remélt módon fel van karolva s a társadalom a fővárosokban, úgy mint a vidéki városokban nélkülözhetetlennek tartja a színházi előadások élvezését. Színésznőink és színészeink a társaséletben épp oly helyet foglalnak el, mint a többi, műveltséget és tanulságot igénylő, bármely foglalkozásbelieket.

A közönség a színésznők és a színészek tisztességes megélhetését és a társaséletben való szereplésüket lehetővé teszi.

(Vége.)

elnöklete alatt tanácskozó szentszék. A kérelem arra irányul, miként a pincesor utcában fekvő pincék .tulajdonosai engedélyt nyerjenek arra, hogy a pincéjök felett fekvő várdombterületéből megfelelő helyet kapjanak, hogy azon lakházakat építsenek. Városszépitészeti szempontból indokolt ezen kérelmeket az elnöklő püspök meleg pártolásban részesítette s a szentszék ülésén ezen területek kihasitását elvben elfogadták. Egyúttal az igénybeveendő területek értékelésével Popovics Miklós sztszéki ügyészt és Jaczkovics Mihály szentszéki tanácsost bízták meg. A szentszéknek ezen terület szépítésére irányuló elhatározásáról városszerte elismerőleg nyilatkoznak.

— Felebbezés a gyógyszertár áthelyezése ellen. A savanyuvizi városrészbe engedélyezett gyógyszertárnak a Széchenyi-térre áthelyezését az alispán Tomcsányi Ödön kérelmére megengedte, a polgármesternek erre irányuló elutasító határozatával szemben. Az alispán határozata ellen a savanyuvizi városrész lakosai tömeges aláírásokkal ellátott felebbezést adtak be, melyben kérik a gyógyszertárnak ezen városrészben fentartását, azzal támogatva kérelmüket, hogy épp e városrész lakosai és a szomszédos községek kérték a gyógyszertárnak engedélyezését a közegészségügy érdekében, hogy ezen városrészben is legyen gyorsan megközelíthető gyógyszertár. Most pedig négy év után ettől elesnének s ott egy újabb gyógyszertár felállításának engedélyezését hiába kérnék, mivel annak teljesítését a gyógyszertárakról alkotott szabályrendelet nem engedi meg.

— A Kath. Kör felolvasó-estéje. A Kath Kör. a mostani felolvasó-ciklus második estéjét holnap f. hó 13-án d. u. 5 órakor tartja meg a r: kath. fiúiskolában.

— A kassai és miskolci színészek kölcsönös vendégszereplése. Érdekes terv megvalósításán fáradozik Palágyi Lajos színigazgató. Arról van szó, hogy a kassai és a miskolci színtársulat három estén át kölcsönösen vendégszerepelne, alkalmat adva a két város közönségének, hogy egymás színészetét megismerjék. A kölcsönös vendégszereplések a Luxenburg grófja, Elvált asszony és Szinészvér operettekben történnének. Palágyi a kassai színházra pályázni óhajt abban az esetben, ha Komjáthy a debreceni szinázat nyerné el.

— Az ungvári szentegylet, (chevra ka- disa) szokásos évi tagfelvételeit f. hó 12—17-ike között fogja megtartani s erre jelentkezéseket Schulman Jakab elnöknél lehet eszközölni.

— Helyreigazítás. E héten egyik laptársunk Dr. Rhein Artur ezredorvos kocsijának balesetéről emlékezett meg. Felkérettünk annak kijelentésére, hogy nevezett ezredorvosnak kocsijával semmi baleset sem történt, s családtagjai egyáltalán elragadt lovakkal összeköttetésbe igy nem is hozhatók.

— Névtelen jótékonyság. Egy magát most még megnevezni nem akaró jótékony személy, az ungvári orth. izr. hitközség javára 10.000 kor. alapítványt tett, oly kikötéssel, hogy mig él, a hitközség az összeg 4%-át kezéhez kiszolgáltatni tartozik, felesége halála napján való szegények közti szétosztás végett, halála után pedig a hitközségnek válik a pénz szétosztása kötelességévé. A nemes alapítványt az teszi még figyelemre méltóbbá, hogy a jótékonyság gyakorlása névtelenül, tehát szerényen húzódik meg az élet vásári zajában.

— Palágyi és az egri színház. Palágyi Lajos, azon kéréssel fordult az egri szinügyi bizottsághoz, hogy engedje meg, hogy a színházban a helyárakat felemelje. Egyelőre csupán a páholyokról és a földszinti ülőhelyek két első soráról van szó. A páholyokat 10 koronára, a két első sor ülőhelyeit 2 korona 40 fillérre kéri felemelni. A bizottság ezt megengedte, mivel a helyárak Egerben még mindig a három évtizeddel előttiek, ellenben a színtársulat berendezkedésének költségei azóta tetemesen emelkedtek.

— Országos középiskolai gyorsiró- verseny. A budapesti VII. kér. főgimnázium Gyorsíró Köre e hó 20-án Budapesten országos gyorsiróversenyt rendez, melyen eldöntésre kerül a magyar országos középiskolai gyorsíró bajnokság (percenként 220 szótag leírása), továbbá intézetenként ötös csapatverseny is lesz, mely azt a kérdést fogja eldönteni, melyik középiskolai gyorsírókor a legjobb az országban. Lesz azonfelül egyéni verseny is. Főgimnáziumunk gyorsíró köre is, mint értesülünk, Gulovics Tivadar tanár vezetésével részt vesz e versenyen, melyre már erősen készülnek.