Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-05 / 6. szám
1910. 6. XT Hg vári EZ ö z 1 ö n y Amennyiben pedig a képviselőtestület másként határozna és a tisztviselőket az államsegélyből nem részesítené a rendes arányban, azokat a határozatokat a miniszter megváltoetatja. — Temetkezési Egyesület gyűlése. Az ungvár-ceholnyai gör. kát. temetkezési egyesület fennállásának tiz évi évfordulója alkalmából múlt hó 30-án a városháza nagytermében disz- gyülést tartott, melyen megjelent Firczák Gyula ® munkácsi püspök, Fincicky Mihály polgármester, a városi gör. kát. intelligencia és a tagok közül több százan. Hadzsega Bazil dr. főesperes, az egyesület diszelnöke üdvözölte Firczák püspököt az egyesület védnökéi. Majd Medveczky Endre s. lelkész, az egyesület elnöke üdvözölte a város polgármesterét, a káptalant és a megjelent tagokat. Az egyesületnek 969 tagja van, vagyona 11,019 korona. Az elmúlt tiz év alatt 306 elhalt tag családjának nyújtott az egyesület 53,309 korona 90 fillér segélyt. A jelentések megtétele után Flenykó János őrdarmai gk. lelkész, az egyesület megalapítója és első elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, melyben ismertette az alapítás részleteit. — Firczák Gyula püspök buzdította beszédben a meg- ^ jelenteket és a tagokat összetartásra, szeretetre és egyetértésre. — Az éjjeli tüntetés következményei. Az az éjjeli tüntetés, mely Miskolczon az „Elvált asszony“ tizedik előadásakor Kormos Ilonka mellett lefolyt, igen súlyos következményekkel járt. A felsőkereskedelmi iskola igazgatója és tanári testületé a tüntetés ügyében vizsgálatot indított és ennek eredményeként harmincöt diákot, akiket sikerült kinyomozni, harmadfokú fegyelmi büntetéssel sújtottak. Ez a fegyelmi büntetés megdorgálás a szülők kiértesítésével, magaviseletből „kevésbé szabályszerű“ osztályzat és végül a megdorgáltak- nak a kedvezményektől (beneficium) való megfosztása. A 35 megbüntetett diák közül — kik közt több elsőrendű tanuló van — körülbelül 20 pdiák olyan, kik tandíjmentességet élveztek. Ezek most elesnek ettől a kedvezménytől, mert annak élvezését a magaviseletből való „kevésbé szabályszerű osztályzat kizárja. Az iskolai vizsgálat, melynek során kitűnt, hogy a tüntetésben nem csupán a felsőkereskedelmi iskolai tanulók vettek részt, hanem sokan a két főgimnázium ifjúságából is. Bulyovszky Gusztáv kir. főügyész-helyettes privát passziójának tehát ártatlan diákok isszák meg a levét. Regisztráljuk ezt a súlyos következményt, nem csupán azért, mert 20 szegény tandíjmentes diákot és velük együtt szüleiket anyagi kétségbeesésbe kerget. A tandíjmentesség félévenként 50 koronát jelent; ezt a most következő félévben mindannyinak meg kell fizetnie, sőt a másodévesekre a jövő iskolai év első felére is kihat s ^gy ezek egész évi 100 korona tandíjmentességtől *esnek el. Bulyovszkyt most arra szorítják, hogy fizesse ki a tanulókért a tandijat. — A Pesti Hírlap „Esti levelé“-ben Zsolt (Porzsolt Kálmán) meg- énekli a miskolci színházi tüntetést és védelmébe veszi az ifjúságot és — Bulyovszky Gusztávot. A védelem, írja a Miskolci Hírlap, mindig szimpatikus, ez azonban nem mentheti a bornirtságot. Már pedig az az irás ilyen s a városban nagyon jól mulattak rajta, mert furcsának tetszhetik, hogy valaki a viszonyok teljes ismerete nélkül írjon egy dologról. Kormos Ilonka pl. megfogja köszönni azt a védelmet, mely a mellette való tüntetést „némi — nemi vonatkozásokkal“ hozza összefüggésbe. Hisz ez a tüntetés éppen olyan volt, amelyet semmiféle analógiába nem lehet vonni a régi idők tüntetésével. Ezért fulladt botrányokba. Bulyovszky urat például előre figyelmeztették, hogy a színházon kívül ne rendezzen semmit, mert csak az ifjúság és a rendőrség kerül olyan kellemetlen helyzetbe, melyre senkinek sincs szüksége; a h. főügyész ur be is látta ezt, meg is Ígérte, hogy lefújja a tervet, ennek dacára mégis megtörtént. Ugy-e bár, hogy pl. ez kissé változtat a dolgon ? No de Zsolt urnák nem ez az első baklövése és ebben ő is, mindenki is megnyugodhatik. — Váltóhamisítás Egry Ferenc és veje Ritoók János nagygejöci lakosok nevére ismeretlen tettes váltót hamisított s erre az Ungmegyei Gazdasági Bankban pénzt akart felvenni. Hámos Aladár igazgató azonban, Egry aláírását ismervén gyanúsnak találta az ügyletet és az ismeretlennek a pénzt nem utalta ki, hanem Egry Ferencet figyelmeztette a dologra mire a csendőrség a nyomozást meg indította. — Az epilepszia (nehézkór) gyógyítása. A világ legkiválób orvosai szüntelenül fáradoznak és kutatnak újabb és újabb gyógymódok után az emberiségre súlyos átokként nehezedő betegségek ellen. E betegségek legborzalmasabbika talán az Epilepszia. E bajban szenvedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy magyar orvos e betegség ellen uj és hatékony módszert — mely már külföldön is méltó elismerésben részesült — alkalmaz gyógysikerrel. Ez orvos a Budapesten Nagykorona-utca 18 sz. alatt lakó dr. Szabó B. Sándor, ki készséggel nyújt felvilágosítást mindazoknak, kik gyógyító módszere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak. — A jéghiány. Esik, lágy az időjárás s igy körülbelül tisztában lehetünk azzal a sajnálatos tudaltal, hogy ezidén természetes jeget nem hordhatunk a vermekbe. Azzal meg pláne tisztába vagyunk, hogy ennek megint a város fogyasztó közönsége adja meg a drága árát. Mert hát jég okvetlen kell ételhez, italhoz egyaránt a nyári hőségben. S bizony drága élvezet lesz a mesterséges jég használata. Vendéglősök, cukrászok, sörkereskedők már egy jéggyárról beszélnek, azonban a helyben létesítendő jéggyár aligha fog elkészülni arra az időre, midőn a meleg napok következnek. Volt idő, hogy a jeget hóval pótolták, összetömvén azt a jégvermekben s ha nem is pótolta az teljesen a jeget, hasznavehetetlennek éppen nem bizonyult. Most még ez a reménységünk sem biztat, mert hó sincs s ha hozzá fog is az eséshez, csak pocsolyává válik. Ilyen jéghiány volt 1872—73 év telén, amikor esős enyhe idő volt s kitavaszodott a nélkül, hogy csak egyszer is fagyott volna. Épp akkor a kolera Ungvárt is grasszált s a város volt kénytelen a megbetegedettek gyógykezeléséhez Budapestről naponta jeget szállíttatni. A sörivók azonban nem érezték a jéghiányt, mivel akkor bizony még kevesen itták a sört. — Egy óra alatt elveszti a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a „Mittelman-féle Lábviz',ára 1 K 20 f. Kapható kizárólag az „Arany oroszlán“ gyógyszertárban Ungvárt. TÖRLEY PEZSGŐ. Szabályrendelet tervezet. A szálloda, vendéglő’, kávéház, kávémérés, bodega, korcsma és sörházak gyakorlásáról Ungvár város területén. I. Általános határozatok. 1. §. A fogadó, vendéglő, kávéház, kávémérés, bodega, korcsma és sörcsarnok üzletek akár önállóan, akár együttesen csak azon egyének által és személyesen gyakorolhatók, akik arre az első fokú iparhatóságtól előzetesen engedélyt nyertek. 2. §. Az előző szakaszban érintett üzletek a forgalmon kívüli eső utcákban, valamint templom, kórház, iskola és más középületektől 200 méter távolságon belül nem nyithatók. Ezen korlátozás az ezen szabályrendelet életbe lépése előtt létezett üzletekre nem vonatkozik. Az engedélyt a városi tanács mint első fokú iparhatóság a rendőrhatóság véleménye alpján adja ki, s az, valamint egyébb engedélyokmányok az üzlethelyiségekben szembetűnő helyen kifüggesztve tartandó. 3. §. Egyházi ünnepek és körmenetek alkalmával az üzletekben tilos a vallási érzületek bot- ránkoztató zaj. 4. §. Az 1 §-ban jelzett üzletekben 15 éven aluli egyéneknek ital és dohányáru kiszolgálása tilos. 5. §. Az 1. §-ban felsorolt üzletek nyitha- tására engedélyt csak teljesen kifogástalan és megbízható egyén nyerhet. Engedélyt egyáltalában nem nyerhet. a) a ki nyereség vágyból eredő büntét, vagy más vétségéért büntetve volt, a büntetés kiállásától 3 évig. b) az aki bordélyházat tart. Az engedély hatályát veszti: a) ha az engedélyezett üzlet az engedély kézbesítésétől számított egy év alatt meg nem kezdetik, vagy egy évig szünetel (1884. évi XVII. t.-c. 49. §.) b) ha jogosult meghal és özvegye vagy le- származói az üzletet nem folytatják. c) ha jogosult üzletével végleg felhagy. d) ha az engedély az 1884. évi XVII. t.-c. 755. §-a alapján határozatilag megvonatik. 7. §. A felsorolt üzletekben a vendégek kiszolgáltatására csak kifogástalan előéletű férfi személyzet alkalmazható. Az említett üzletek tulajdnnosai, vagy bérlői kötelesek szigorúan felügyelni, hogy cselédeik, v. más minőségű nőalkalmazottjaik Üzletszerű kéjel- gést ne folytassanak (36.152—1893 B. M. körrendelet). Az erre hivatott hatósági közegek kötelesek szigorúan ellenőrizni, hogy az ezen üzletekben a vendégek szolgálatára alkalmazott női személyzet kéjelgést ne űzzön, és ha erre nézve alapos gyanú támad, a gyanú beigazolása esetén az ily nő, és ha ezen körülményről tudomása volt, az üzlettulajdonos is a fennálló törvényes szabályok értelmében megbüntetendő, s az üzlettulajdonos ezen kívül a nő elbocsátására, esetleg az 1884. évi XVII. t.-c. 155. §-ában foglalt büntetés alkalmazásának terhe alatt kötelezendő. 8. §. Ezen üzletek állandóan ipar, rendőr- hatósági és hatósági orvosi ellenőrzés alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy a szabályrendelet intézkedései megtartatnak-e. II. Részletes határozatok. A) Szállodák (fogadók). 9. §. Szállodának tekintetik minden olyan vendégfogadó, melyben engedélyes vendégek elszállásolásával iparszerüleg foglalkozik, A szálloda, vendéglő, kávéház, korcsma és sorházzal egybeköthető, s az üzlet minősége annak utca homlokzatán feltüntetendő. [MILLENIUM IkávbhAz Az elite kzönség ta- :: lálkozú helye. :: Fényesen kivilágítva. Minden kedden, pénteken LÁNYI GYULA és zenekara!; szombaton és vasárnap KATONAZENE-HANGVERSENY :: Jeschek karnagy személyes vezetése alatt. :: Kitűnő kávéházi italok! — Hideg buffet! Kávéházi vacsora itallal 1 kor. 20 fillér, ital nélkül 90 tillér. 5« oldal.
