Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-28 / 22. szám
©. oldal 1910. 22. XT n g v á r i jE2I ö z 1 ö n 37közgazdasági működésünk egyik legsarkalatosabb alapja az egyén, úgy a magyarság szempontjából a magyar állam megerősítését, különösen a városok erősitését kell szem előtt tartanunk. (Zajos helyeslés). Csodálatos dolog, hogy az ország, mely ezeréves alkotmánnyal dicsekszik, éppen azokat a feltételeket téveszti mindig szem elől, melyek alkotmányát erősitik meg. Az államnak polgáraira és városaira kell mindig támaszkodnia. Minél inkább erősiti a várost, hogy gazdasági és kulturális feladatait teljesíthesse, annál biztosabb alapokat rak le az állam számára. Amint idejöttem és csak egyszer végigtekintettem városukon, az ablakom alatt láttam egy folyót. És a legelső kérdés, melyet magamhoz intéztem, az volt, vájjon ez az istentől adott erő mire lesz felhasználva, vájjon öntözi-e a kerteket, javára szolgál-e a mezőgazdaságnak, hajt-e gyárakat, adja-e azt az erőt, amely egyáltalán a mező- gazdaság és ipar javára szolgál ? Mit láttam ? Azt, hogy van itt egy folyó, mely keresztülfolyik a város határán ok nélkül, haszon nélkül. (Igaz, úgy van!) Ha azok, akik mindig szívesen hangoztatják a köz- gazdasági érdekeket akkor, amikor épen választások vannak, csak legkevésbé is gondoltak volna arra, hogy a város polgárainak boldogulása mit kíván, akkor e városban máris gyártelepeket kellene látnom. S evvel meg volnának oldva mindazon társadalmi és gazdasági kérdések, amelyek ma oly égetőek és melyeknek ma koldusai vagyunk. Ha látnánk virágzó mezőgazdaságot, gyárakat, a város kereskedelme is megháromszorozódna és biztosabb alapokon nyughatnék, mert önmagába találná erejét! Nem kellene kivándorolni innen ezreknek, mert megtalálnák itthon boldogulásukat. A polgárokat nem kellene adókkal terhelni, hogy azon kulturális feladataikat teljesítsék, melyet egy felvilágosodott kul- turváros, önmagától nem tagadhat meg. (Zajos helyeslés.) Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy legelső és legszentebb feladatunk, hogy Magyarország civilizált és előkelő állam legyen. 11a ezt elismerjük, elismerjük azt is, hogy minden polgár szívesen fogja viselni azon terheket, amelyeket viselni magasztos feladat. De ebben az esetben fokozott kötelessége az államnak gondoskodni arról, hogy a polgárság a terheket el is bírja. Közgazdaságilag kell azt biztosítani, nem utópikus álmokkal, de megvalósítható dolgokkal, itt határainkon belül. Meg van adva minden előfeltétel, hogy ez a város egy erős, ipari centrum legyen. Csak a tényeket kell felismerni és végrehajtani. Ha az ember látó szemmel nézi azt, amit meg kell ismernie és ha nem ötletszerűen jön ide Önök közé és akarja bizalmuk alapján a mandátumot, akkor igazán komoly feladatok hárulnak reá. Én mikor az önök nagy és szép bizalmuk folytán elfogadtam a jelöltséget (zajos éljenzés és taps), feladatommá tettem azonnal megismerni, mi itt a teendő ? És merem mondani, hogy bár nagyon rövid idő óta tartózkodom itt, talán jobban tudom ezt, mint önök maguk. Mert kérem, egy nagy hibája, mondhatnám bűne van a magyar polgárságnak. Ez a hiba, hogy könnyen, sőt könnyelműen keresztül siklik a legtermészetesebb kérdések fölött. Pedig minden polgárnak kötelessége, hogy magát erősitse és érdekeit védje, mert ezzel épp oly mértékben erősiti az országot. Egyetlen egy példát hoztam föl, hogy ha az önök képviselője leszek, hogyan kívánom képviselni az önök érdekeit? Rátérek most arra, hogy láttam az önök gyönyörű reáliskoláját és meggyőződtem arról, hogy annak a célnak, melyre létesítették, csak igen kis mértékben felel meg. Nincs teljesen kiépítve, olyan az, mintha valaki neki indulna palotát építeni és a félemeletnél megáll. Nem üres szó az, ha azt mondom, hogy 8 osztályig kell kifejleszteni azt az iskolát. Mert ne felejtsék el azt uraim, hogy a mikor a közgazdasági érdekeket hangoztatjuk, elsősorban azokat az iskolákat kell fejlesztenünk, a melyek a reáltudományokat szolgálják. Közgazdaságra kell nevelni az emberekot, mert eddig nagyon elvoltunk foglalva politikával s egyébbel nem foglalkoztunk. Nincs az országban gazdasági közvélemény. Mert különben megnem történhetnék, hogy még ma is vezető politikusok mondhassák, hogy az ország önálló gazdasági berendezkedése katasztrófa erre az országra. Nevelni kell tehát a gazdasági közvéleményt és fejleszteni azokat az iskolákat, melyek gyakorlati életre nevelnek. Ismerem a vasúti forgalmi viszonyaikat s azt találom, hogy ez nem elégíti ki a város érdekeit. Mert kérem, Isten ments, ha csak egyetlen nagyobb ipartelepe támadna a városnak (Derültség) az állomás nem volna képes a forgalmat lebonyolítani. Ezeket az intézményeket fejleszteni kell és én ígérem, hogy fejleszteni fogom. Ez az ígéretem, ez a határozott kijelentésem legyen a köszönet, a hála bizalmukért. Az önök érdeke, a városuk, a választókerület érdeke lesz állandó gondoskodásom tárgya. Szent ezen ígéretem, meg nem ingatja ezt semmi. És ne ingassa meg az önök akaratát se semmi. Bánffy Dezső zászlójáért küzdünk és Isten segítségével győzni fogunk. Ezzel az Istenbe vetett hittel mondják el velem azt az imát, a mely lengje ezt az országot mindig át: Isten áldd meg a hazát! (Az egész közönség feláll, tapsol, éljenez szűnni nem akaró lelkesedéssel.) Leirhatatlan hatást ért el dr. Lederer Sándor beszéde, amelyet dr. Sebestyén József nagyhatású és szép előadásu tartalmas pohárköszöntője követett. Dobrovszky József köszöntötte ezután a vendégeket. Majd Vidor Marci beszélt nagy hatás mellett, éltetve Bánffy báró nejét, Gábel Gyula a nőket köszöntötte fel, akik a karzatokon élvezték a terembeli szép képet. Dr. Reisman Henrik hatásos beszédje után pedig Egry Ferenc szólott meleg és közvetlen hangon, mire általános és hangos felhívás után dr. Reisman Arnold köszöntötte fel szép szavakkal báró Bánffy Dezsőt, aki a hatalom elvesztése után lett csak igazán népszerű, s akinek bekövetkező politikai feltámadására emelte poharát. Ezután dr. Sebestyén József Ungvár város polgár- mesterét éltette, mire Fincicky Mihály megköszönvén a megemlékezést, Ungvár nagynevű vendégét Bánffy Dezső bárót üdvözölte. A társaság Lányi Gyula zenéje mellett még sokáig ült együtt, mig késő éjfélután báró Bánffy nyugalomra tért. Báró Bánffy pénteken délelőtt néhány látogatást tett a városban. Firczák Cyula püspök a látogatást délben mindjárt vissza is adta. Majd Herz vendéglőjében 30 terítékes ebéd volt, ezután pedig a délutáni gyorsvonattal a nagy vendég és kísérete elutazott. Az állomáshoz 10 kocsin sokan kisérték ki a vendégeket, akikkel együtt a vonatindulás előtt egy csoportfénykép felvétel is történt, emlékül lelkes városi polgárságunknak, amely báró Bánffy személyét a vonzalom, a szeretet, a ragaszkodás legnagyobb fokával vette körül. Arányos képviselet szavazati rendszere. — Egy röpiratról. — I. Zemlinszky Rudolf (ez a név, tudtunkkal álnév) egy figyelemre méltó fejtegetést adott közre nyomtatásban. Ez a röpirat célja rászolgált arra, hogy azzal mi is foglalkozzunk. Az általános szavazati jog, meg mielőtt nálunk meglenne, nem mondható a demokrácia és igazságosság eldorádójának. Keresni keli tehát egy tökéletes formát, amely hivatva van a kisebbségnek is jogait érvényesíteni, de egyúttal a többséget, midőn tényleg többség, azzá is tenni. Az arányos képviseleti rendszer mellett nem történhetnek olyan igazságtalanságok, mint a most jelenleg létező választási rendszernél, hol nem mindig a többség akarata jut érvényre, de sokszor a kisebbsége, mely ezáltal többségre tesz szer. Belgium, Franciaország és Anglia régen foglalkozott ezen rendszerrel s mig Belgium némi módosítással magáévá tette, eddig Franciaország parlamenti bizottsága most fogja a törvényjavaslatot előterjeszteni. Anglia ellenben még mindig a régi konservativ s igy ebben a kérdésben még mindig nem tudott végleg dönteni. Most pedig kövessük a haladás előmozdítását szolgáló röpirat eszmemenetét. A választói jog, nemkülönben a választási eljárás változtatását méltóan nevezhetjük reformok reformjának, mert a választás utján alkotót szervezet működésének eredménye, minden további fejlődés, nemzetek egész törvényhozói, kormányzói tevékenysége, e szervezet helyes megalkotásától függ. Az igazságnak megfelelő és a valóságot érvényre juttató szavazati rendszer kutatása már régi idők óta foglalkoztat politikusokat és matematikusokat. Szükséges, hogy egy olyan rendszert találjunk vagy alkossunk, mely igaz való képét adja egy nemzetnek, mert ezen épül fel a reprezentatív demokrácia egész szervezete s utóbbin nyugodván politikai intézményeink, ezeknek helyes irányban való működése attól függ, hogy szilárd, valóságnak megfelelő alapra épülnek-e ? A választási történelem igazolja, hogy a demokrácia megkövetelte igazságosság a szokásos szavazati rendszer mellett nem érvényesül és nem érvényesülhet egy matematikailag hibás és technikai kivitelében helytelen rendszer alkalmazása miatt. Az igaz demokrácia, mely az összeség akarat- nyilvánitásakép jelentkező uralomban valósul meg, a fennálló szavazati rendszer alkalmazás mellett, egy mesterkélt többség despociájává lesz, amelyet mérséklet helyett extrem rányok karakterizálnak, a hol egy esetleg tehetséges és fontos, de számbelileg kisebbségben lévő választói csoport képviseletet nem nyerhet és igy befolyását a parlamentben nem érvényesitheti. A természetellenes állapotot teremtő szavazati rendszer eredményezi azokat a hirtelen változásokat, a melyek egy nemzet kormányzatát az egyik szélső irány képviselőinek kezéből a másik szélső irány képviselőinek kezébe sodorják. Egy uj eszme áramlat előharcosai nem tud- . nak, vagy csak igen nagy és aránytalan erőpazarlással a parlamentbe jutni, mert egy uj eszme- áramlat hívei rendesen szétszórtan élnek az országban és mint kisebbségek, helyenkint mint elhanyagolható kisebbségek nem bírnak magoknak képviselőt választani. Ezért annál erősebb harcot folytatnak és elkeseredetten agitálnak eszmék érdekében a parliamenten kivül, a mi a kizártság érzetével még inkább szitja az úgy is könnyen erőszakhoz forduló alsó néposztályok harciasságát. Bármennyire is fontos annak a képességnek a meghatározása és más feltételek megállapitása, melyeket a választói vagy választhatósági jogosultsághoz megkövetelünk és teljességében értékelve a választói törvények anyagi tartalmát, az elveknek helyes gyakorlati megvalósításuk adja meg értékét, az érvényesíti előnyeiket, de viszont, helytelen gyakorlati kivitel lerontja a legkitűnőbb eszméknek is minden várható jó hatását. A demokrácia előnyeit csak akkor élvezhetjük igazán, ha a népképviseletet minden mesterkéltség nélkül valósítjuk meg. Lehetővé kell tennünk, hogy a választás által alkotott orgánumban a valóságnak hűen megfelelő arányokban legyenek egy ország közvéleményének összes árnyalatai képviselve. Foglalja el helyét minden számbave- hető kisebbségnek az ezt számszerinti arányában jogosan megillető képviselője a parlamentben. Hogy igaz, valódi és hű képviseletét Lapjuk egy nemzetnek, a képviselők számához mérten, az ország területét oly nagy választókerületekre kell felosztanunk, melyek több, — számszerint 3, 5, 6 vagy 7 képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Ez utón biztositjuk hogy a területileg elszórt kisebbség, mely egy képviselőt küldő elkülönített 3, 5, 6 vagy 7 kerületben képviselőhöz nem jutna, egy ily nagyobb kerületben egyesülve számarányához mérten, képviselet biztosíthat magának. Az arányos képviselet bármely rendszerének alkalmazásához oly kerületek szükségesek, melyek legalább 3 képviselőt küldenek, mert egy képviselő küldésénél ezen jog kétségkívül a többséget illeti meg, két képviselő küldésével pedig helytelen volna a kisebbségnek egy és a többségnek is csak egy képviselőt juttatni, a mi épen nem felel meg az arányos képviselet elvi intenciójának. Tehát legkevesebb 3 képviselő választhatása feltételezendő egy-egy kerületben, de ajánlatos különösen nagyobb városokban több is. A választó szavazatát akkép eszközli, hogy azon jelölt neve mellé, a kit ő elsősorban meg akar választani, a szám odajegyzésére fenntartott helyre, az 1-es számot írja; annak a jelöltnek neve mellé a kire akkor adná szavazatát, ha az ő jelöltje, tehát az a kit 1-es számmal jelölt, már megválasztott képviselő volna, a 2-es számot, az ezután következő választottja neve mellé a 3-as számot teszi és igy tovább ha akarja, a jelöltek nevei mellé számokat ir, preferenciájának sorrendjén. Az igy kiállított szavazati lapot a választó leadja a szavazatszedő bizottságnak. Ez minden, a mit a választónak tennie kell, — a további feladat a bizottságra hárul. A jó választási technika egyik elengedhetetlen követelménye azonban, hogy azt a választó is ismerve és megértve, leadott szavazatát végig kísérhesse annak eredményéig. Ha a bizottság megállapította, hogy hány szavazatot adtak le összesen, kiszámítja a kerület „quotáját.“ A „quota“ a szavazatok azon száma, mely egy képviselő megválasztásához szükséges, illetőleg elegendő. A quota megállapitása az arányosság elve szerint történik; még pedig akkép, hogy az összes leadott érvényes szavazatok számát elosztjuk a küldendő képviselők számánál egygyel kisebb számmal s az igy nyert számához még hozzáadunk egyet, — ez a »quota“. A quota megállapittatván, azon jolöltek a kik
