Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-23 / 17. szám

1910. 17.

TT n g v á X i IKI ö ä 1 ö n 375, oldal.

— Áthelyezés. Dr. Barabás József, bírósági jegyző Kovásznóról az ungvári kir. járásbírósághoz lett áthelyezve. Benne a bíróság egy kiváló munkaerőt nyert.

— Riadó az iskolában. A kultuszminisztérium rendeletet küldött a tanfelügyelőknek. A rendelet első része a tüzrendészeti szabályokat foglalja magában az iskolaépületek tűzbiztonságának megóvására, második részében beható utasításokat ad a gyermekek oktatására és a szükséges gyakorlatok rendezésére. Az egyes osztályok kiképzése után gyakorlatot fognak tartani a többi osztályokkal. Minden iskolában negyedévenkint próbariasztások tartandók. A tanulókat figyelmeztetni kell arra, hogy lesz tüzilárma, úgy, hogy annak időpontjáról ne legyen tudomásuk. Egy évben legalább egyszer füst mellett tartandó meg a próba, hogy a gyermekek komoly esetben a füsttől ne ijedjenek meg. A rendelet részletesen megállapítja a riasztás és kivonulás módozatait, a tanító kivonulásakor az ajtó mellett áll föl, mig a tanulók mellette vonulnak el és helyét csak az utolsó gyermek távozása után hagyhatja el.

— Uj fényképészeti szakkönyv jelent meg „Modern Fényképezés“ cim alatt. A szerző Leopold

r Kornél, ki ezen könyv kiadásával oly praktikus kézikönyvet ad a magyar amatör közönség kezébe, mely a modem igények s kívánalmak mindegyikét kielégíti. Irálya könnyű, folyékony, úgy hogy megértése senkinek sem okoz nehézséget. Felkarolja az újabb eljárások között az alajnyomást, ozobromnyomást, ozotipiát, melyek szép szinhatásuk s könnyű elkészítési módjuk folytán más is óriási tért hódítottak. A szép és díszes kiállítású könyv ára K 1.80. Megrendelhető a szerzőnél, Leopold Kornél, Budapest, VII, Erzsébet-körut 41.

— Zucker-féle gyógyszappan hatása páratlan. Bámulatos hatása által az érdes arcbőrnek kellemes, puha, bársonyszerü tapintatot ad és megszünteti annak lehámlását. Dr. W. gyógyász orvosi véleménye amellett bizonyít, hogy mindenféle pattanást, bibireseket, könnyüszerü fekélyeket, ’fiájfoltokat és atkákat a legrövidebb idő alatt a Zucker féle gyógyszappan távolítja el az arcról és az gyógyítja meg a legbiztosabban és lagradikálisab- ban. Egy drb. (nyhébb 15°|0) ára 1 kor. és (35% legerősebb ára 2 kor 50 fillér.

— Színházjegy adó a színészek nyugdíjalapja javára. Az Országos Szinészegye- sület nyugdíjintézete ma már igen nagy terheket kénytelen elviselni. A nyugdíjasok száma évről- évre nagyobb lesz s bár a nyugdíjintézet ügykezelése a legpéldásabb, a jelenlegi körülmények között mégsem fizethet tagjaink 30 évi működés után többet átlag fizetésüknek 80 százalékánál. A szinészegyesület nyugdíjintézetének ilyenformán arra semmiképen nincs módja, hogy a szinészegyesületi

t tagokat betegségök idején is segélyezze és igy, “■hogy erre a célra is alapot létesitsenek, az igazgatók azt határozták, hogy, mint a külföldön majdnem mindenütt, nálunk is meghonosítják a jegymegadóztatás intézményét. A vidéki színigazgatók közül elsőnek Szabados László, az északi szinkerület igazgatója, vitte keresztül ezt a határozatot és a jegyek minőségéhez képest 2, 4 és 6 filléres megadóztatást rótt ki minden színházi jegyre. Április elsejétől kezdődőleg még nyolc igazgató követte a Szabados által kezdeményezett dicséretes példát és az őszi évad beálltakor valószínűleg már valamennyi igazgató megcsinálja ezt a színészekre annyira fontos ujitást. A közönség bizonyára nem veszi rossz néven ezt a néhány fillérés áremelést és az illetékes hatósági tényezők is tudatták már a szinészegyesület központi irodájával, hogy a színházjegyek árának ^ilyetén és erre a célra való felemelése ellen kifogásuk nincs.

az ásványvizek királya, angolkór és vérszegénység ellen páratlan gyógyszer. Mint üdítő és hüsitő ital a leg- — első minden vizek között. — Ungváron kapható:

Rubin Jónás ásványvizkereskedőnél.

A közönség köréből.

Mit csinál az ungmegyei tulipán szövetség?

Ezt a kérdést feszegeti valaki az Ungvári Közlöny április 16-iki számában. Tájékozásul a következőket közlöm. Az ungmegyei tulipán szövetség elnökletem alatt igenis erőteljes működést fog kifejteni a magyar ipar és kereskedelem érdekében. Az eddigi szervezet azonban lehetetlenné tette az intenzív munkálkodást. Ez okból az egész egyesületet uj alapokra fogjuk fektetni. Az egyesület közgyűlése az uj szervezet és működési tervezet megállapítása végett egy szükebbkörü bizottságot küldött ki. Ezt a pár tagból álló bizottságot hívtam össze április 12-ére nem a városház termébe, amint azt a felszólaló tájékozatlanul Írja, hanem a vármegyeház nagytermébe. Ha a felszólaló a vármegyeház termében kereste volna az értekezletet, bizonyára nem irta volna meg alaptalan közleményét. Mert az a szükebbkörü bizottság már 4 órakor megkezdte tárgyalását. És a felvetett eszmék sokassága, az újabb működési tervezet megállapítása, meggyőzhette volna a felszólalót, hogy a szövetség a komoly irányú munka jegyébe vezeti az Egyesület működését. Nagyon kérem a felszólalót, hogy a jövőben alaposabban nézzen utána annak, amit ir, nehogy a közönséget ismét félrevezesse, mert nem a városház, hanem a vármegyeház termében és nem közgyűlést, csak egy 4 tagból álló bizottsági ülést tartottunk, tehát az alaptalan feltevéséből levont következtetések nem állják meg helyüket.

Szobránc, 1910 április 20.

Csuha Istvánné,

a Tulipán Szövettség elnöke.

IRODALMI ÚJDONSÁGOK.

Egy leány mesél.

(Irta Úsz Irén. Ungvár 1910. Ara 2 korona.)

Úsz Irén aláírással már néhány élénk tollal irt s szükebb körben figyelmet is ébresztett tárcacikk jelent meg, helybeli lapok hasábjain.

Mindenkor örvendetes jelenség az, ha a vidék irói a vidéki lapok tárcáinak szánt dolgokból kiválogatott önálló munkákat adnak közre. Ez azonban csak annak fentartásával található örvendetesnek, hogy e könyvtermékek nem pusztán nyomtatási vágyból jelennek meg. Ez az eset távol áll Úsz Irén könyvétől, sőt mind a tizenegy leírás és rajz kidolgozása költői, abban a formában, ahogy az érzelmek, mint egy leánylélek helyes megfigyeléseinek reflexiói felcsillámlani szoktak. Úsz Irén alakjainak belső lelki állapotát igyekezett feltárni, bemutatva egyéniségük alapvonását, amely ha sok helyütt modern gondolkozásra vall is, de hát azt adta le apró dolgozataiban, amilyen ma az emberek sokaságának egyéni gondolkozása.

Olvassuk sorra akármelyiket, mindenikökben feltalálható Úsz Irén leiró tehetsége, kellemesen érintő meleg hanggal. A legkedvesebb a Karácsonykor történt, melyben pregnáns kinyomatát látjuk a házaséletben félreértésekből eredt helyzet rajzolásának, amire a borút derű váltja föl, kedves gyöngédséggel megírva. A Balatonról meg nemcsak műgonddal, hanem eszmedusan van írva. A többiben is élvezetes olvasmányt nyújt, bár némelyikük, mint már említettük, modern izü; de hát úgy van,

mert úgy kell annak lenni, hogy a könyvet nem csupán a kritikusok kedvéért, de a nagy közönség részére olvasmányul sokszorosítják, a mai embereket pedig : fiút, leányt, asszonyt, férfit másképen nem is lehetne szerepeltetni, mint a milyenek.

Összegezve most a könyv valamennyi közleménye felől elmondandóinkat, Úsz Irén leiró tehetségének ereje, érzés, szellem és a helyes megfigyelés nyilvánul mindenikökben. Ajánljuk e kötetet olvasó közönség figyelmébe. Hogy pedig továbbra is gazdagítsa az irodalmat, az olvasó közönség, de Úsz Irén Írónő érdekében is őszintén óhajtjuk.

mf.

„Színházi séták“.

Egy csinos kiállítású könyv hagyta el a sajtót a napokban Miskolcon. A kitűnő szaktudással biró Fodor Oszkár a miskolci nemzeti színház előkelő művésze adta ki és állította össze. Érdeklődéssel lapozgattunk benne és jól eső érzéssel összetalálkoztunk a mi régi jó ismerőseinkkel. A könyv illusztrálva van, s megtaláljuk benne a társulat minden számottevő művész és művésznő arcképét. Az illusztráció alatt azonban én csak a sokszorosított fotográfiákat értem; az igazi, a tulaj- donképeni művészi portré ott áll a fénykép mellett karekterisztikus beállításban — szöveg alakban. Az egyes fénykép portrékhoz a szöveget részint a társulat tagjai, részint pedig hivatásos ujságiró- kezek végezték. A 38 ivre terjedő könyvben az olvasó több rajzot és pillanatnyi felvételeket talál a társulat életéből és működéséből. Ezekhez hangulatosan hozzásimulnak Stella Gyulának és Fodor Oszkárnak színes költeményei. Az „ Ungvári séták“ c. alatt Vidor Marcitól és Csernek Antaltól van két rajz. Az egyik az „Ungvári szinház“-ió\ mig a másik „Az Avas-Mélyut“-ró\ szóllanak. A „Színész korzó^ (portrék) c. alatt a következő művész és művésznőkről találunk értékes irodalmi vázlatokat: Palágyi Lajos, Palágyiné Menszáros Margit, Kormos Ilonka, Kovács Lili, Breznay Anna, Szohner Olga, A. Nagy Vilma, Borbély Sándor, Szigetváry József, Báthory Elza, Falussy István, Sz. Nagy Imre, Somiár Zsigmond, Vécsey Ilona, K. Papp Etel, Stella Gyula, Gyenis Ede, Makay Margit, Siklósi Lajos, Sarkadi Vilmos, Doktor János, Szabados Gusztáv, Fodor Oszkár, Fehér Olga, Kovács Fanny, Neményi Lipót, Kerekes Jenő, Hegyessy Nándor stb. A jövő színházi szezon szereplői művészei önönmagukat mutatják be „Önvallomások“ cim alatt. Ezek közt ott találjuk: Zátony Kálmán, Verő Janka, Aradi Aranka, (Kormos Ilonka utóda) Dózsa Jenő Füzy István, Virágh Franci, Rátkay Sándor, Niczkyné Hona. A nagy elődökről, kik a miskolci színház történetében örök emlékezetüek maradnak „Látogatás a temetőben“ címmel, Fodor Oszkár és „Séta a temetőkben“ Somiár Zsigmond írtak kegyeletes és poétikus emléklapokat. A könyvnek részletes tartalma különben a következő cikkekből állanak: 1. Előszóféle. Szinésza- vatás. 2. Szinészkorzó. (A társulat tagjainak ismertetése arcképekkel,) 3. A miskolci színház történetéből. (A búcsúzó szinügyi bizottság méltatása.)

4. Egri séta. 5. Akik jövőre énekelnek (önvallomások, arcképek), 6. Látogatás a temetőben. 7. Versek. 8. Ungvári séta. 9. Kedvenceink elbúcsúznak. A bérlők névsora. A színház személyzetének névsora. 23 képpel. Az itt elősorolt tartalom jegyzék elegendő bizonyíték, hogy a kiválóan szerkesztett könyv a könyvpiacon irodalmi értékkel bir. Bennünket annyival is inkább érdekel közelebbről e munka, mivel a mi társulatunk benső életével foglalkozik s igy minden sor betűje maradandó emléksorokkal fűződik a mi színházi életünkhöz is. A könyv kiadója és szerkesztője értékes munkájával megnyerte a közönség tetszését és reméljük hogy az első kiadást rövidesen fogja követni a második kiadás. A „Színházi Séták“ folyóirat alakban, kromopapiron nyomva, tiszta és éles betűivel egyszerűen remek kivitele a könyvs kiadó iparnak. Nagyjából tehát részleteztük e kiváló munkát s egyúttal minden elfogultság néikü- figyelmébe és párfogásába ajánljuk olvasóinknak.l Egy minket is közelebbről érdeklő könyvről lévén szó, azt pártolni és megvenni minden szinházba- járónak úgy hisszük nem csak kötelesség, de elismerés a szerkesztőnek is a mi részünkről. A könyvből mutatványképen leközlünk egy nagyon hangulatos kis pastell rajzot, Fodor Oszkár tollából.

Makay Margit. — 1910 január, Abbázia.

Te csúnya fekete hajó — aki beleásod hullám tengert is lenyűgöző vaskereked a vizrenge- tegbe — légy átkozott. Elvitted tőlünk a fehér leányt, a tiszta leányt, aki lelkének himporos virá-