Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-07 / 1. szám

Urigvár, 1892. január 7. L szám. Tizennegyedik évfolyam. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: JOVANOFITS JÁNOS. Előfizetési felhívás az ijjüícivAbi közlöny 1892. évi folyamára. Jelen számunkkal uj évfolyam kezdődvén tiszte­lettel figyelmeztetjük pártolóinkat az előfizetés meg- ú ítására, esetleg a hátralékok mielőbbi beküldésére. ElMíaetée ©iy évm©gf©ái'© 1 ist? Az előfizetési díjakat és a múlt év hátralékait is ifj. Fésűs József könyvnyomdájába kérjük beküldeni. A lapkezelöség. A magyarosodás utján. A magyarság az utolsó tiz évben csaknem egy millióval szaporodott. Ez a gyarapodás az ország összes lakosságához arányitva éppen két százalékot tesz ki, s a legfényesebb bizonysága annak, hogy a magyarság hódító erővel rendel- k zik s asszimiáló képességének hatalmát teljes mértékében érvényesítheti, s hogy mindezeknél fogva államfentartó hivatása kétségbevonhatlan. Liberális törvényeink fokozatos fejlesztése inéi lett í'l i a l reményünk leíret, hogj szerencses körülmények között, az egységes nemzeti állam iiánt táplált vágyaink is teljesülésbe mehetnek. S mindezt leginkább annak köszönhetjük, hogy a magyar társadalom minden rétege ak- czióba lépett. Mert belátta elvégre azt, hogy azt a benső vágyat, mely évtizedeken át tevékenységre ösz­tönözte, nem hagyhatja, tovább tétlenségben. S a magyar társadalom, mintegy parancs­szóra nyomult előre a cselekvés porondjain. Erélyes fellépésével félremagyarázhatlan je­lét adta annak, hogy legnemesebb ezélja a ma­gyarság teljes szuverenitását megvédelmezni, s a védelem közepette, ha kell, nemcsak visza- verni az idegen zsoldban álló eszmék erősza­kosan betolakodó áramlatát, de egyszersmind annak elterjedését csirájában is elfojtani. S a magyar társadalom ebbeli feladatainak sikerrel felelt meg. Hogy mily sikerrel, fényes tanúbizonyság a kilenczedfélmillió magyar, mely Magyarorszá­gon él. Résen áll a magyar társadalom minden ponton. A nemzeti érdekek védelme mellett, min­denütt ki van adva a jelszó az idegen törekvé­sek meggátlására nézve is. A nemzeti eszmék ébrentartását és fejlesz­tését a magyar társadalom most már érdeklő­désének és lelkesedésének egész hevével ka­rolta fel; s nincs legkissebb okunk sem ag­gódni a fölött, hogy ez érdeklődés és lelkese­dés lankadjon. Különösen a csak imént letűnt 189J. év örökké emlékezetes marad művelődési történe tünkben, s a későbbi nemzedék is büszkén fog hivatkozni azokra a magasztos tényekre, melye két Klio vésett ezen év történetének érctábláiba A magyar szellem, s a magyar szellem kultúra terjesztése megindult minden vonalon Közművelődési egyesületeink válvetve, s egy mással versenyezve buzgólkodnak azon, bog; feladataikat sikerrel oldhassák meg. A nemzet békés küzdelmét hirdető lobog fennen leng mindenütt. A hegy-völgyes Felv: dék, a, Luna partjain lakók a bérezés, Erdély , rész s az egész Délvidék éppen úgy lelkesül a| szent ügyért, mint a magyarság zömének édes |1 otthona, az Alföld beláthattam rónasága. S a magyar közművelődési egyesületek mii I ködösének koronájává! üdvözölhetjük most a| Magyar Egyesületet, Mert mind az, mi az, ország szivének la- j kosságát lelkesedésbe hozz;, éppen olyan ará-! nyokban hat a vidékre is. A magyarositó befolyás éppen úgy észlel­hető lesz majd a vidéken, mint a fővárosban. Ép)um olyan ellentáliást fogunk kifejteni vidé­ken a germanizáczióval szemben, mint a fővá­rosban. A vidéki törekvések szintén oda fognak irányulni, hogy minden izünkben magyarokká legyünk. A magyar egyesület tízparancsolata proze- lifákra fog találni a vidékér is, kik lelkes támo­gatói lesznek a szent ügynek. Terjedni fog a magyar szó mindenfelé, s ha a főváros adja ki a jelszót: ébren marad a • hazafias közszellem s tettekre lelkesít a folyton emelkedő nemzeti önérzet. S kihatása észlelhető ‘esz majd a magyar sajtó, irodalom s a magyar színészet pártolása tekintetében is. A sok külföldi lap mellyel a vidék úgyszól­ván el van árasztva, kiszorul, s helyet enged a tisztességes magyar lapokn; k. *S ha a úzpannfcsoiaf azon pontja, mely szerint csak oly iparosoknál rendeljünk munkát, és csak oly üzletekben vásároljunk, hol a ezég, a kiszolgálás, a levelezés és a számla kizárólag magyar, a vidéken is foganatba megyen: akkor a magyarság térfoglalása óriási arányokat fog ölteni, ha figyelembe vesszük, hogy ez idétt na­gyobb városaink ipara és kereskedelme még mindig nem viseli magán a kizárólagos magyar jelleget, sőt nagyon sok helyen ezég, levelezés, számla, minden német nyelvű. És főleg ez a tér az, melyen a magyarság ■ ügyének döntő harczát a vidéken győzelemmel 1 vívhatjuk meg. E téren kell majd kiküzdenünk azt a győ­zelmet, mely államfentartó képességünk s hege­móniánk folytonos fejlődése mellett egy újabb ezredévet biztosit számunkra. Corydon. Tegyünk a népért. (Vége.) Magyarázzák meg a népnek a szövetkezetek ren­deltetését, azután igyekezzenek megnyerni az eszmé­nek csak 20—30 tekintélyesebb, jellemes becsületes emberi: s annyi taggal a szövetkezet már megkezd­heti működését. A 20—25 forintos üzletrészek, melyeket a tagok 4—5 év alatt beti 10 krajezáros betéteikkel befizet­nek, már elégségesek arra, hogy ezzel kezdeni lehes­sen. Hitelünk is fog lenni, mert ha a tagok üzletré­szeik kétszeres összegéig kötelezettséget vállalnak, a szövetkezet hitelezőivel szemben nem fog vonakodni , egv intézet sem ekkora összeget náluk elhelyezni. Ha pedig a szövetkezet ólén ismert megbízható emberek ' állanak : a hitel ezen felül is emelkedik. ? Az 1—2 frtnyi beiratási'dijakból begyülő tarta­- lék tőke pedig biztosítékot fog nyújtani arra, bogy a szövetkezet szenvedhető anyagi károk esetébeu is to­j vább fennállhasson. Juthatna még az által is pénzhez, 1 ha az illető községben a tanító buzdítására iskolai • takarékpénztárak állíttatnának fel s a gyermekek ide- beadott fillérei gyümölcsözőleg a szövetkezetnél helyez­ni tétnél) ek el. Az igazgatóság tagjai közül elég lenne a pénz­- tárnokot díjazni évi 100—120 forinttal, melyet az a . heti néhány óra, mi alatt teendőket kellene végeznie. eléggé volna díjazva. Így a kezelési költségek alig r- érezhető csekély összegre rúgnának. Az anyagi alap’ könnyen meg lenne teremthető is ezzel a kicsinynek látszó összeggel a jövőre nézve iiszámithatlan eredmények éretnének el. Felszabadulnának a tagok az uzsorások kezéből, íyereségre spekuláló pénzintézeteknek sem lennének tiszolgáltatva, hanem támaszkodhatnának teljes biza- ommal a szövetkezetre, melynek ezélja nem az anyagi uiszon, lienetn a szükölködők segélyezése s a törekvő rtnberek buzdítása. Az által, hogy kölcsönt csak ta­goknak ad, a falu majdnem minden lakóját bevon­hatja magába, kik a heti pár krajezárt szívesen meg- izetik az ebből reájuk háramló hasznokért. És mi­iéi kölcsönt csak józan czélokra ad — minők gazda- ‘ >ág, beruházás, elpusztult házi állatok pótlása, beteg­ségben szenvedők családjának fenntartása stb. a köny- ryelmü kölcsönöktől visszatartja tagjait, megkövetel­vén tőlük, hogy pontasan fizessenek, mert ha nem, ki­íratnak a tagok közül! rászorítja adóssait a pontos­ságra, kötelesség-teljesítésre. Ha az adós tudja azt, rogy neki bizonyos időben fizetnie kell, okvetlenül gyekszik megfeszített munkával is kiteremteni a tar- sózást, tudva, lrogy hitele megujittatni nem fog, csak <iváló méltánylást érdemlő esetben. Így minden tag megszokja a rendet, pontosságot, nert lretenkint mindig kell fizetnie üzletrészébe, ha ogait elveszteni nem akarja, s azért félre teszi min­iig nélkülözhető garasait, hogy kötelezettségeinek saját érdekében eleget tegyen. Lassanként természe­tévé válik a munka, takarékosság és egész lénye át- ’ ilakul. Tudja, hogy bármily kis összeget elhelyezhet hasznosan, ennek folytán azt a helyett, hogy elprédáluá’ beteszi oda, hol még ily kicsiséget is elfogadnak, sőt fizetnek utána. Ma a kis heverő tőkék, a krájezárok mind elkallódnak, s ezer szerencse, ha nem pálinkára kelnek el, hogy az által az erkölcsi romlás rerryhe- sóg és munkátlansági hajlam pénzen vásároltassák meg. Abban áll a hitelszövetkezetek kiszámithatlan becse, hogy nem csak ártalmatlan és gyors segélyt nyújtanak a nyomorban levőknek, hanem, hogy a • rétid, takarékosság, kötelességteljesités és becsület érzéseit csepegtetik a tagokba, mert a ki nem ilyen, kizárják kebelükből s ez által nem csak anyagilag,i: sújtják, hanem a falu elitélésének is kiszolgáltatják mint olyan embert, ki nem méltó arra, hogy szövet­kezeti tag legyen. Nemcsak hogy nem törekednek nyerészkedésre a hitelszövetkezetek, de sőt azt teljesen kizárják programmjukból mint olyant, mely magasabb erkölcsi czéljaikkal ellenkezik. - " Másik nagy előnyük, hogy tagjaiknak minden hé­ten rendesen vasárnap délután össze kell jönni köz-' gyűlésre és ennek betartása is oly szigorúan megkö­vetelte tik, hogy a több Ízben elmaradók kizáratnak. A gyűlésen összejőve a község tisztességes elemei egymással, a gyakori érintkezés, közös érdekek, egyenlő szövetkezeti jogok csak növelik kölcsönös bizalmukat, vonzódásukat, szeretetöket s lehetővé válik a köz­hasznú dolgok több oldalróli megvitatása. Megbeszél­hetek lesznek a gazdaember mellókkereseti forrásai, minők a baromtenyésztés, gyümölcstermelés, méhé­szet, házi szövő- és fonó-ipar és az illető vidék no- taláui más kínálkozó jövedelem forrásai, melyekért egyesült erővel, egyesített tőkével hasznosan tehet­nek kezdeményező lépéseket. Egyesülhetnek vizenyős helyek lecsapódására, száraz helyek csatornázására, vagy eszközölhetik bizonyos szükségleteknek közös bevásárlását, hogy igy olcsóbban jobb czikkekhez jus­sanak. De hogy a nép ne legyen kiszolgáltatva tudat­lan nagy önző emberek vezetésének, kik vagy nem érhetnek el semmit, vagy pedig csak saját hasznukat tekintik, e mozgalom élére a papoknak kell állani, kik a tudással, a feddhetlen jellemmel a beléjök he­lyezett általános bizalmat egyesitik. Igyekezzenek ők kivívni érdemük által a vezérlő szerepet, ha mindenik megteszi kötelességét : egy oly hatalmas községi hitelszövetkezet hálózat fog lé­tesülni, mely a mi népünket is oda emeli, hol állanak a szerencsésebb Nyűgöt kisbirtokosai, papjaink pedig, kik azt kivívták — ki fogják vele nem csak a je­len, de a jövő nemzedékek háláját is vivni. Azonban a czél bár nagyon meglenne közelítve a községekben külön isoláltan működő hitelszövetke­zetek által is; végkép csak az által érhető el, ha e sok külön szövetkezet összhangzó organizmust képez egy nagyobb, erősebb szövetkezet támogatása, Útmu­tatása mellett. ■ .' Ez okból szükséges lenne, hogy amint a pest- megyei községi hitelszövetkezetek egy központi hitel­szövetkezet által gyámolittatnak, ugy a most létrfijö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom