Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1891-10-15 / 42. szám
érdemelt, szolgálatban halálát lelt szegény vasutast. Az esetről táviratilag értesítették az elhunyt atyját Máramarosszigeten és bátyját, ki akadémiai tanár- Selmeczbáuyán. A tetemet csak f. hó 12-én az esti vonat hozta el Ungvárra, hol öröknyugalomra helyezik. * Előléptetés. Mocsári Béla helybeli IV. osztályú adótiszt, jelenlegi székhelyén III-ad osztályú adótisztnek lett előléptetve. Üdvözöljük, * Halálozás. Makk Antal, beregszászi ügyvéd e hó 2-án, G8 éves korában elhunyt. A megboldogultban Tasnády Dezső ungvári ügyvéd neje, édesatyját gyászolja. Farkas Balázsné e napokban elhunyt Úngváron. * Választás. A dubrinicsi tanítói állomásra m. hó 29-én tartott választás alkalmával Furik György nagy káliói kántortanitó egyhangúlag megválasztatott. * Nagyobb ékszerlopásokról hoztak hirt a lapok, melyek a temesvári kiállításon,- Hotnonnán és lllosván történtek. Az orgazdaság szálai úgy látszik, vidékünkre is húzódtak, mennyiben Weisz Herman őri korcsmáros felől a rendőrség azt a hirt nyerte, hogy nagyobb mennyiségű ékszernek elárusitását Ungvártt megkísértette. A nyomozás erólylyel folyik, ennek következménye lett, hogy Weisz Herman letartóztatva az ilosvai járásbíróságnak átadatott. * A lieiypénzre s a régi városháza épületre e hó 7-én a Il-ik árverés tartatott meg. A hely pénzért Katz József évi bér fejében 7150 frtot, tehát az első alkalommal megtartott árverésen tett ajánlatnál 950 írttal kevesebbet Ígért. A városháza épületéért pedig Popovics Miklós újabban 6300 forint vételári ajánlatot tett. * Az uugmegyei gazdasági egyesület faiskolájában levő alma és körte oltványok a titkári hivatalnál darabonként 20 krért kaphatók. * Betörés. E napokban Felső-Ribnyiczén Körös- kényi Béla, ottani körjegyző, lakására eddig ismeretlen tettesek behatoltak, mikor a körjegyző épa nem volt honn. Pénzkereshettek, mert feldúlták a szekrényeket és fiókokat, de nem találtak; mert épp az előtt való napon 1200 frtnyi adópénzt juttatott rendeltetése helyére a körjegyző. Az otthon levó kocsis az istáló ablakán át észrevette, hogy ura szobáiban úri ruhában öltözött alakok gyertyával járkálnak, s fel is szólította szomszédokat a rablók elcsipesére, de ezek neszét vevén a dolognak, idejekorán elillantak. Bár többet is vihettek volna, csak 3 pipát tulajdonítottak el. * Vadászati eredmény. Az idei őszi nagy vadászatokon megyénk felvidékén a következő lett az eredmény: A szeptember hó elején tartott hajtóvadászatokon lövetett 3 drb. szarvas és 2 vad disznó; abból lőtt Gróf Széchenyi Béla, Cornidesz György erdőmester és Ajtay János h. erdész egy-egy szarvast, Gróf. Török József és idősb DudekF. erdőőr egy-egy vaddisznót. Azután következtek a cserkészetek, melyek szept. 10-ikétől okt. 9-ikóig tartottak s ahol összesen 16 db. szarvas esett és pedig: herezeg „E r n ő-G ü nth e r“, a német császár sógora lőtt 3 dbot, Gróf Bethlen András földm. minister 1 dbot, Gróf Andrásy Géza 4 dbot, Pauzinger Ferencz festőművész 3 dbot, Gr. Széchenyi 2 dbot. Cornidesz 1 dbot, Ajtay 1 dbot, Dénes 1 dbot, összesen tehát 19 db. szarvas esett. Azonkivül lőtt Gróf Török József főispánunk egy nagy medvét, 1 kiűz pedig erősen megpuskázva menekült. * Hymen. Parti Margitot. néhai Parti Ferencz mérnök leányát eljegyezte Kincses József erdész. * Beregvármegye őszi közgyűlését az uj megyeháza termében első alkalommal e hó G-án tartotta meg. Lónyay Sándor főispán szép beszéddel üdvözölte a törvényhatóság tagjait uj otthonukban. Gyűlés után a főispán az „Oroszlán“ vendéglőben 100 teritékü ebédet adott. A díszes uj megyeháza nagy termének fala remek festményekkel van felékesitve melyek egyik közt legkiválóbb a Barabás által festett Ló- nayi Menyhért kép ; Horváth István volt főispán olaj- festésű arczképe szintén sikerült; nagyobb feltűnést keltettek még a II. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona és Kossuth Lajos életnagyságu képei. A nagy terem, térfogatát tekintve igen czélszerü, tanácskozási terűiül azonban egyáltalán nem alkalmas, amannyiben oly rossz akusztikája van, hogy a legharsogőb szónoklatot sem lehetett megérteni. * Első mise. Pigay István, ungvári születésű egri egyházmegyei végzett papnevendék, múlt vasárnap tartotta első miséjét a helybeli r. kath. templomban. * Tűzvész fenyegette múlt vasárnap délután Ungvár városát, amennyiben az újtéri zsidó fürdő fedele kigyuladt. Szerencsére a bajt az utczán járókelők mindjárt észrevették s a tüzet elfojtották. * Függőleges hetük (lült hetük helyett. A londoni nemzetközi egészségügyi kongresszus a következő határozatot hozta : minthogy a függőleges vonásu irás jó oldalait úgy az orvosi vizsgálat, mint a tapasztalás tisztára bebizonyította,és minthogy az ilyen Írással mindazok a hibás testtartások, a melyek ge- rinczferdülésekre és rövidlátásra vezetnek jórészt elkerülhetők, ajánlatos, hogy a tanulókat minden népes középiskolákban a függőleges írásra tanítsák. * A levéltitok védelme. Baros miniszter a levéltitok megóvása érdekében a következő rendeletet intézte a posta és távírda hivatalokhoz : „Megtörtént, hogy egyik fél saját levele után a postahivatal helyiségében levő levélhordónál kérdezősködvén, ez alkalommal egyik-másik félnek a levelét meglátta és e körülményből kifolyólag annak kellemetlenséget okozott: a kir. posta és távirda hivatalnokok gondoskodjanak, hogy a levélhordók a hivatalban csak az e czélra kijelölt oly helyen érintkezzenek a felekkel hol más leveleket, vagy posta küldeményeket nem láthatnak, úgy hogy a levéltitok kellőleg biztosítva legyen. * Le a borjúval. A hadsereg lapjának egyik közleményéből úgy látszik, irányadó katonai körökben komolyan foglalkoznak azzal a reformmal, hogy a gyalogosokat borjú nélkül küldjék háborúba. Meg van ez újítás szükségének a maga oka; más hadseregben a gyalogos legalább is 150 töltényt visz magával a háborúba, mig nálunk tudvalevőleg csak 100 töltényt kap egy-egy katona. Tehát még negyven tölténynyel meg akarják szaporítani a személyes lőszerkészletet. Ez azonban fejenkint másfél kiló teher nagyobbodás, amit valamely más utón kell ellensúlyozni. — Valószínűleg a borjut, vagyis a borjúnak azt a részét lógják elvetni, amelyben a legénység ruhakészletét és egyes apróságokat hordoz. Most csak az a kérdés: ha eldobják a borjukat, ugyan mely utou szállítják majd a katonaság után szükséges ruhakészletet, a melyre tudvalevőleg elkerülhetlenül szükség van ? És épen ez a kérdés foglalkoztatja most a katonai köröket. Irodalom. „Kossuth Lajos kéme“ ezim alatt Székely Aladár, mint e mű kiadója, egy uj regény első 4 füzetét küldte be nekünk. Csak futólag olvasva is át e lapokat, úgy találjuk, hogy e regény még várakozásunknál is érdekesebb, lebilincselőbb. Rendkívül érdekesek és megbecsülhetetlen értékűek benne a nagy számban előforduló oly részletek, melyek még mai napig a nyilvánosság elé nem került történeti adatokat világítanak még, mely adatok Kossuth Lajos női kémének naplójából vétetvén, szakavatott, páratlanul ügyes feldolgozást nyertek Szathmáry Jenő, az ismert tollú iró által. Oly titkok tárulnak fel előttünk, regényes előadás fényében melyek csakis oly beavatott egyéntől származhattak, ki azokat a dicső napok tüzében és az események árjában gyűjtötte. Ez a regény nem múló becsű olvasmány, — maradandó emléke lesz ez minden magyar embernek, ki mindazt, a mi Kossuth Lajosra vonatkozik, úgy is szent evangélium gyanánt fogadja. Az egyes füzetek ára csak 10 kr. és minden könyvkereskedőnél, valamint könyvügynökuél kaphatók. Figyelmeztetjük olvasóinkat arra is, hogy csak a jelen, Szathmáry Jenő által irt regényt vegyék és olvassák; mert a „Kossuth Lajos kémé“ czimű, Székely Aladár által kiadott regény, a nagy száműzött kéme által vezetett napló alapján készült, — ilyen napló pedig csak egy volt az egész világon. Négy külön behöthető érdekes regényhez jutnak évenbint azok, kik a „Képes Családi Lapok“ czimű szépirodalmi lapra előfizetnek. E rendkívüli kedvezmény mellett a lap ára egy évre 6 frt, s igy bízvást állíthatjuk, hogy a „Képes Családi Lapok“ nemcsak a legjutányosabb, hanem tekintve, hogy munkatársainak díszes sorában Jókai Mór, Beniczkyné Bajza Lenke, Lauka Gusztáv stb. állandóan előfordulnak s tekintve, hogy Tolnai Lajos mint sze- kesztő s Váradi Antal mint főmunkatárs a lapnak magasabb irodalmi színvonalát föltétlenül garantirozzák, egyszersmind a legjobb és legtartalmasabb is. Minélfogva a magyar közönség tömeges pártolását a legnagyobb mértékben megérdemli. Legutóbbi száma Beniczky-Bajza Lenke „A titok“ czimű regényének folytatását tartalmazza, Vannak benne továbbá igen érdekes apróbb elbeszélések, ismeretterjesztő czikkek, kedélyneraesitő és mulattató olvasmányok melyek mind összevéve oly nagy becsűvé teszik e lapot, hogy annak egy család asztaláról sem lenne szabad hiányoznia. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Kiadóhivatal ■ Budapest, nagy-korona-uteza 20 szám. Az európai népek tápláléka. (Befejezés) A helvótiai sokat tart a jó ételre és italra; különösen a húst és bort szereti. Mindennek jónak kell lenni, s az asztalért többet költ, mint más nemzetbeli. Még a szegények is jól akarnak élni, noha az élelem, melyet kissé távolról kell szerezni, meglehetős drága. A német földmives közönséges eledele kenyéren kiviil a hüvelyes vetemény. Hurka, sódar, füstölt hús, de csaknem közönségesen savanyu káposzta, tész- tás ételek és burgonya. A városi polgár jobban él, noha az is nagyon ragaszkodik a hüvelyes vetemény- hez és tésztás ételhez, de a mellett mindig van marhahúsa ős gyakran pecsenyéje is. A gazdagok és előkelők franczia konyhát tartanak. Az ital közönségesen bor, de többnyire sör. A hollandi kedveli a jó asztalt, kevés kényért eszik és ritkán friss húst, mint általában semmi zsíros ételt. A köznép burgonyával és darával táplálkozik, leginkább pedig hallal. A sődart és sózott bust is nagyou szeretik. Legkedvesebb italja a pálinka és a sör; a bor drága és ritka, a kávé gyenge, a helyett erős és sok theát iszik, vajas kenyeret fogyasztván mellette sajttal és hússal. A dánok szeretnek jól enni, de inért ók- telenség nélkül, tápláló eledelt keresnek, főkóp húst, s az újabb időben közönségesebbé kezd válni a zöldség, a helyett sózott hal tálaltatván fel ritkábban. Sör és pálinka teszi az italt, a méhsert apródonként marasztalván ki a divatból. A norvég buzakenyér helyett zabkalácsot fogyaszt, mely lapos kövön vagy tepsiben sül. Szükség esetében fenyőkéreg is kevertetik a liszt közé. A legközönségesebb eledel a zabdara-pép, hal, hús és tejes ételek, a legközönségesebb ital tej, savó, pálinka, ün- uepiesebb alkalmakkor a sör. A svéd, tudniillik a köznép, csak egyszer süt egy esztendőben gabonakenyeret, azért ez mindig kőkemőnysőgü s ballal fogyasztatik. A finneknek több húsok van; ezeknél nagyobb házaknál is szokás gabonapálinkát sajttal, sózott halat vagy hússal előebédül feltenni az étvágy gerjesztésére. Pálinka, sör és bor legközönségesebb italuk, kávén s puncson végződik a vendégség. — Az irlandinak pogácsája, de leg- többnyire szárított hal pótolja a kényért: füstölt vagy sózott húst esznek, s tejből és savóból mindenféle ételt készituek maguknak; a zsíros hal és savanyu vaj legkedvesebb táplálékuk. Az izlandi mohliszt- és pép csinálására szolgál. Viz, tej és savó az ital; de ezenkívül egy blauda nevűt is készít az izlandi, vízből, savóból, kakukfűből és bogyónedvből; pálinkája, söre, bora és kávéja csak a gazdagabbnak van. A lengyel szereti a zöldséget és hüvelyes ve- teményt,, különösen pedig a szeszes italokat, melyekkel mórtékletlenül ól. A bor, mely szintén becses, nagyon drága. Az oláh túrót csinál juhtejből, s ezzel nemcsak ól, hanem kereskedik is. A magyar kenyér mellett szalonnát eszik, ezt gyakran megpaprikázva,, jó töltött káposztát sonkával, pörkölt marhahúst, de a hegyes és terméketlen vidékeken sovány túróval és zabkenyórról is beéri. Hozzá jó bort iszik; de ezt csak az alsóbb osztályról kell érteni, a jobb módúak igen szeretik a jó asztalt, a gazdagabbak pedig franczia konyhát tartanak, s ezeknél mindenféle finomabb ételek és italok divatoznak, ritka nemzet lóvén, mely a természet bősége által ennyi jóban részesülne. Az illyrek szűkén táplálkoznak; növény és egy kevés juhhus csaknem minden eledelük, legkedvesebb az úgynevezett kolazh sütemény; némely helyeken a polenta is szokásban van, mely kukoriczá- ból készül. A tótoknak rozs kenyér mellett kukoricza, köleskása és disznóhus legkedvesebb eledelük, és csaknem minden nap ezt eszik. Ezen népnek itala a pálinka, az asszonyok szeretik a méhsert. A m u s z k a paraszt eledele szintoly egyszerű, állván fekete rozskenyérből, árpából, káposztából, sózott halból és néha, de ritkán, húsból. A hagyma ós ugorka kasoniókóp kedves, savanyú káposzta is divatozik, de leginkább a nemzeti leves, mely borttsnak neveztetik, megsavanyított czóklából darával és káposztával készíttetvén. A legszokottabb ital a pálinka, melynek különféle nemei vannak. A kalmükök tejből csinálnak pálinkát, a kamcsatkaiak ezt czukorfüből készítik. Muszkaországban bogyókból is különféle borokat készítenek, pl. a ribiszkebor, eperbor, stb Az előkelők, kiknek igen válogatott asztaluk van, likőrt is fogyasztanak. Szükségletének kielégítésére csak juhhús, rizs, kávé, dohány és opium kell a töröknek. Legkedvesebb eledele a pillan, mely párázott rizsből áll s a gazdagoknál ■ baromfi- és juhhússal kevertetik. Az asztalt úgy terítik, hogy egy darab kerek bőr a földre téríttetvén, erre egy háromlábú széket, s egy nagy tálban ráteszik az ételt. Körülötte letelepedik a török Család, kovásztalan lepényt vesz elő tányér gyanánt, a folyadékot fakanállal meritgeti, egyébbiránt ujjaival eszik, mert kés meg villa nincs szokásban. A kannák főzés által megsüritett tej, melyet szelni lehel:. A serbet fagylalthoz hasonlít s baraezkból stb. készül, apró táblácskákban árultatik. A csauert seprőből ós üledékből tejjel készül, s megszárittatván s vízben felolvasztaná» igen büsitő italt ad. Az ópiummal bizonyos merev álomba igyekszik magát ringatni. A görö gök többféle növónynyel élnek s ezeket olajban és vajban főzik. Besózott olajbogyó s káviár csaknem minden ebédjüknél van, süteménynek és hagymának szinte nem szabad elmaradni. A köznép gyümölcscsel és dinnyével él leginkább, még pedig azzal mely nálunk görögdinnye néven ismeretes. Egy angol, Murray, az emésztésről irt könyvében kimutatja, hogv az ember mindent megeszik, a mi a földön, vízben, levegőben tenyészik, nő és él. Dólame- rika régi lakosai semmi élőtől nem iszonyodnak; megeszik a kígyót, gyikot stb. Humbolt látott gyermekeket is, a kik isszonyu százlábú férgeket huzgáltak ki lyukaikból s odvas fákból s azokat mohón felfalták. Nyugotindiában a pálmafán talált vastag hernyó fénv- üzési czikknek tartatik; a japáni fecskék fészke pedig oly drága csemege, hogy száz forintba is kerül egy tál étel. Végre csak azt jegyezzük meg, hogy a hús nem elkerülhetetlenül szükséges a táplálkozáshoz, sőt ebben az ember a ragadozó állatokhoz lesz rokon, mert a Verestenger melletti arabok sohasem esznek bust, mégis erősebbek az európaiaknál, egészségesebbek s hosszabb életűek. Az afgánok, kik kenyérrel, vízzel, aludttejjel élnek, oly erősek, 'mint egv londoni kőszénhordó, ki csak hússal ős porterrel, él. Palafon dr. azt is kimutatja, hogy Kalkuttában a ttgris- és pár- duezhus pótolja a marhahúst. 0 azt megpróbálta s oly levest készített belőle, hogy minden vendége te- hénhusnak ismerte. Utóbb még beefsteaket eszünk párduczból ós rostbeef-et tigrisből. HIRDETÉSEK Felülmúlhatatlan aixieriliai pecséttisztitó golyó, mely minden pecsétet biztosan eltávolít a ruha- kelméből. Ara darabonként 10 és 20 kr., cso- magszárnra 12 db 1 fr. Úngváron kapható egyedül Bene Lajos gyógyszertárában. 1—2
