Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1891-07-02 / 27. szám

* tlngyármegye törvényhatósági bizottsága

f. hó 27-ón Török József gróf elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen elintóztettek : A vármegye területén vármegyei ntbiztosok alkalmazása és azok ügykörének meghatározásáról alkotott, — továbbá a természetbeni útadó lerovása, kiszámítása s felülvizsgálatáról és az egyenes adót nem fizető közmunka kötelezettek összeírásáról, s a kötelezettség teljesítésének módozatairól szóló szabályrendeletek jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztettek. Az uzsoki hadászati jelentőseggel biró törvényhatósági útvonalnak állami kezelésbe átadása elfogadtatott. Ungvár város gyámpónz- tárának 1890. évi mérlege jóváhagyatott. A voloszánkai körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek határozatai, Sztavna a községben lévő kincstári korcsma- épület megvásárlása tárgyában jóváhagyattak. Nagy- Zalacska község iskolájának felópithetése czóljából egy kertjének eladása engedélyeztetett. Pozsony vármegye átirata, a melyben a fold ni. m. kir. miniszterhez az állattenyésztés előmozdítását czélzó törvényjavaslat előterjesztése iránt intézett felirata támogatását kéri, pártoltatok. Lényege az, hogy a ragadós állatbetegségek esetén elpusztítandó szarvasmarha értékét az államkincstár viselje. A községek részére szállítandó fecskendők Valser gyárostól lesznek vásárolva. Egy leszerelhető fecskendő ára 180 frt; a le nem szerelhetőé 155 frt. Tar- nóczy Gusztávnak ez ügyben beadott felebbezését a közgyűlés elutasította, s ajánlatait utóajánlatnak tekintve í7.)k tárgyalásába nem bocsátkozott. Különben is az állandó válásztmány kijelentése szerint a Valser gépei a kívánalmaknak megfelelnek. Miután a községeknek a ecskendőkre szükségük van, az a'ispán Valserrel a szállítási szerződés megkötésére felhivatott.

1 * Albori altábornagy, hadosztályparancsnok, a

legutóbbi napokban városunkban időzött a katonaság megszemlélése végett. Evégből megvizsgálta a kaszárnyákat, továbbá két harcászati tábori gyakorlatot és két harcászati lövészgyakorlatot tarttatott. s értesültünk, hogy a tapasztaltak fölött teljes megelégedését nyilvánította. Az ezred tiszti kara a maga részéről mindent elkövetett, hogy az altábornagy itt tartózkodását mennél kellemesebbé tegye. E czólból zeneestélyeket rendezett a Pannónia és a Korona szállodákban s egy kirándulást a neviczkei várba.

* Névváltoztatás. Krompaszky Ignácz, állami elemi isk. igazgató, nevét „Kardos“-ra változtatá.

* Nyomdászi jubileum. Jäger Károly ungvári nyomdász, a „Kelet“ nyomda munkása, f. hó 5-ikén tartja nyomdászi működésének 25-ik évfordulóját. Aki ismeri a nyomdai munkakör nehézségeit s lélekelő és testemésztő tulajdonságát, — az bizonyára fel tudja fogni e jubileum értelmét is, mert 25 évi munkásság még akkor is érdemszámba megy, ha azt nem egy nyomda vérmórgező óndarabjai közt, naponkint 10 néha 15—20 órát dolgozva, hanem déli növényekkel díszitett s minden kényelemmel ellátott iroda asztalánál, a tollat csak névaláíráskor forgatva töltöttük el. Részünkről sok szerencsét és inegérdemlett elismerést kívánunk e jubileumhoz.

* Gyászmise a volt püspökért. Pásztólyi Kovács Jáuos elhunyt püspökért múlt kedden tartották meg a gyászoméi. Az emlékbeszédet Miklósy István, püsp. titkár tartotta, s a misét a ceholnyai énekkar elismerésre méltóan énekelte.

* Az ungvári kir. katli. főgymuasittniban a tanév f. dó 29-én az ünnepélyes „Te Deum“-mal véget ért. A mindkét kath. ifjúság d. e. 8 órakor hálaadó sz. misét hallgatott, mely után az érdeklődő közönséggel együtt a fogynia, rajzterembe vonult, hol először az ifjúsági dalárda elénekelvén igen szépen „a dal“ c. énekmüvet, Hődoly László egy jól átgondolt beszédet mondott, melyben vövidebben vázolta a tanév történetét, és kiosztotta a jutalmazott tanulók dijjait. A dalárda még hatásosan elénekelvén a szózatot, az ünnepély véget ért.

* Az alsófoku ipar- és kercsckcdlmi iskolákban a folyó tanévi vizsgálatok junius 19^-24-ig, a rendes előadási napokon és órákban kót-két bizottsági tag elnöklete alatt tartattak meg; ez alkalommal Miskolczy László közig, tanácsnok, mint az iparhatóság képviselője, minden egyes osztályban hiegje- lent s a tanulókat a jómagaviselet és szorgalomra buzdította. A nmélt. vallás és közokt. minisztérium 1884. év julius 23-án 27496. számú rendelete értelmében a zárvizsgálatokkal összekötendő munkakiál- litás pedig junius 27-én délben, a felügyelő bizottság elnöke által, számos bizottsági tag és vendég jelenlétében ünnepélyesen nyittatott meg. A kiállításban legnagyobbrészt az agyagipar, csizmadia- és szabóipar volt képviselve; kevesebben vettek reszt az asztalos, rézöntő, kovács, lakatos, kerékgyártó és kalaposok közül. Mind- azáltal mind a kiállítókat, mind a kiállított tárgyak mennyiségét tekintve a tavalyihoz képest nagy haladás történt. Sajnos, hogy még mindig sok olyan iparos van, a ki tanulóját megfosztja a kiállítás örömétől s ehhez kötött jutalomtól. A kiállítás 10 kr belépti dij mellett, mely kizárólag az iparos tanulók könyvtárának gyarapítására forditlatik, — mindenki által megtekinthető volt. A tanév junius hó 29-ón d. u. 4 órakor a jutalmak kiosztásával befejeztetett.

* A „Korona“ szálloda kertihelyisége szombaton, f. hó 4-én nyittatjk meg a katonai zenekar közreműködése mellett, s ettől fogva ott a nyári idény alatt minden szombaton fog játszani a katonai zenekar.

* A gőzfürdő — az azzal összekötésben levő gőzmalomban munkába vett javítások miatt — e hónapban zárva lesz.

— Egy a gymnasium VI-ik osztályát szép sikerrel végzett tanuló a szünidőre nevelői állást keres, mit is szerény feltételek mellett készséggel vállal el akár itt helyben, akár a vidéken. — Megkeresések e lap szerkesztőjéhez intézendők.

CS 33 áA £0. CÖ 3S* Dolgozzatok a míg mécsetek ki nem alszik.

Regény a kereszténység első korszakából.

Irta: gróf Tolsztoj Lso. — Fordította: Somogyi Ede.

(Folytatás.)

Az egyik egy bizalmát élvező öreg rabszolgának becstelensége volt, ki tisztességesen szolgálta atyját sok éven át, azonban most egyszerre letért a becsület útjáról és megszökött jó csomó drágakővel, melyek nemrég érkeztek meg Afrikából, súlyos veszteségeket okozva ez által Júliusnak és rendetlenséget hozva üzletébe. — A második csapás ágyasának állhatatlansága volt, ki minden teketória nélkül elhagyta őt és más oltalmazót választott magának. — A harmadik és legsúlyosabb csapás versenytársának egy magas állásra való megválasztása volt, melyre ő is ki volt jelölve; a választásokat betegsége alatt ejtették meg, s Julius kisebbségben maradt. Julius meg volt győződve, hogy mindezek a csapások betegségének voltak következményei, melyet viszont kocsija okozott, mely mindössze fél hüvelyknyire tért ki a helyes nyomból. A mint igy tehetetlenül az ágyban feküdt, önkénytelenül eszébe jutottak azok a semmis esetlegességek, melyektől boldogsága függött, és erre természetesen rátért előbbi szerencsétlenségeire, arra a kísérletére, hogy keresztényidé váljék, és Pamphiliusra, kit már tiz év óta nem látott. Ezeket a visszaemlékezéseket még élénkebbé tették nejével folytatott beszélgetései, a ki most, hogy férje szenvedett és ágyban feküdt, idejének nagyobb vészét vele töltötte, elmondva neki mindent, a mit rabszolganőjétől a kereszténységet illetőleg megtudott. Ez a rabszolganő egy ideig ugyanabban a községben élt, a hol Pamphilius lakott és személyes ismeretségben állt vele. A mint Julius ezt megtudta, látni óhajtotta őt. és midőn ez ágya előtt megjelent, kérdéseket intézett hozzá a keresztények életét, különösen pedig Pamphiliust illetőleg.

Pamphilius — válaszold a rabszolganő — a testvéri szövetkezetnek egyik legjobb tagja és valamennyien szeretik és tisztelik őt; nőül vette ugyanazt a Magdolnát, kivel Julius tíz év előtt látta, és már most több gyermeknek atyja volt.

— Igen, fejezé be a rabszolga nő — előadását, azoknak, a kik kétségbe vonják, hogy Isten az embert boldogsága okáért teremtette, csak el kellene látogattok ebbe a községbe és föl kellene keresniük Pamphiliust és Magdolnát.

Julias elbocsátotta a rabszolganőt és egyedül maradva, elgondolkodott azok jelentősége fölött, a miket hallott. Az irigység érzete támadt föl benne, midőn Pamphilius életét a magáéval összehasonlította, és elhatározta, hogy az eféle gondolatokat kiűzi agyából. A végből, hogy elméjét szórakoztassa, kezébe vett egy görög kéziratot, melyet neje elolvasás végett nála hagyott, és Julius a következőket olvasta benne:

„Két ut van : az egyik az élethez, a másik a halálhoz vezet. Az élet útja következőkből áll: első sorban szeretned kell Istent, a ki teremtett, és másodsorban szeretned kell embertársadat mint tenma- gadat; és ne tedd azt másnak, a mit nem szeretnél, ha mások te neked tennének. Az ezekben a szavakban foglalt tan igy fejezhető ki: Áldd meg azokat, a kik téged megátkoznak: imádkozzál ellenségeidért és böjtölj üldözőidért, mert ha azokat szereted, a kik téged szeretnek, mi köszöneted vau benne ? nem te- teszik-e a pogányok ugyanezt? Szeresd azokat, akik gyűlölnek, es nem lesznek ellenségeid. Kerüld a testi gyönyört és a világot. Ha valaki megüti jobb orczá- dat, tartsd oda a másikat is és tökéletes ember lószsz. Bárki kényszerit, hogy menj vele egy mérföldet, menj vele kettőt. Ha valaki elveszi kabátodat, add oda neki ingedet is. Ha valaki elveszi azt, a mi a tied, ne igyekezzél azt visszakapni, mert ezt nem teheted. A mit valaki tőled elkért és a mit te valakinek odaadtál, azt ne kérd többé tőle vissza, mert az Atya azt akarja, hogy adományai valamennyi között szétosztassanak. Boldog az, a ki a parancsolat szerint ad.

A tannak második része: Ne ölj; ne kövess el házasságtörést; ne imádj bálványokat; ne lopj, ne csalj; ne keverj mérget; ne kívánd meg azt, a mi a szomszédodé. Ne esküdj hamisan; ne tégy hamis tanúságot; ne beszélj senkiről se rosszat; ne gondolkozzál rosszul. Ne légy kétértelmű; ne légy kétnyelvű. ... Ne legyen szavad se hamis, se hiábavaló, hanem legyen igaz és a ténynek megfelelő. Ne légy nyeresógvágyó, ne légy kapzsi, se képmutató, se rosszlelkti, se felfuvalkodott. Ne koholj gonosz terveket szomszédod ellen. Ne táplálj gyűlöletet mások ellen, hanem ints meg másokat, imádkozzál másokért és szeress másokat jobban, mint a hogyan saját lelkedet szereted.

„Fiam, kerülj minden rosszat és mindazt, a mi a rosszra vall. Ne légy haragos, mert a harag gyilkosságra vezet; sem féltékeny sem czivakodó, sem hirtelenkedő; mert mindezek következése a gyilkosság. Ne légy fiam kéjelgő, mert a kéjelgós paráználkodásra vezet; ne használj beszédedben ledér szavakat, és kerüld azokat, a kik ilyeneket tesznek, mert ők kópimádók. Fiam, ne hazudj, mert a hazugság lopásra vezet; ne kivánj pénzt, se kitüntetést, mert mindezeknek lopás a következése. Ne légy, fiain, czivakodó, mert ez a forrása az istenkáromlásnak, se szemtelen, se rosszlelkti, mert mind ennek istenkáromlás a gyümölcse. Csak szelidsóg lakja a földet. Légy türelmes és jó és megbocsátó és alázatos. Ne kérkedjél, ne érintkezzél a gőgösökkel, hanem maradj az igazakkal és az alázatosakkal. Bármi történjék is veled, üdvözöld áldásként, mert semmi sem történik Isten akarata ellen. Fiam, ne válaszsz szét., hanem

békéltesd ki azokat, a kik perlekednek. Ne nyisd tágra tenyeredet, mikor kapsz, se ne szorítsd szűkre, mikor adsz. Ne ránczold homlokodat, mikor adsz, és ne morogj mikor adtál, mert ismerned kell a jutalmak osztóját. Ne fordítsd el arczodat az Ínségben szenvedőtől, hanem támogasd testvéredet mindenben; ne mondj semmit se sajátodnak, mert ha részesek és birtokos társak vagytok a megronthatat- lanban, mennyivel inkább kell azoknak lennetek abban, a mi elenyészik. Oktasd gyermekeidet első éveiktől fogva istenfólelemre. Ne parancsolj szolgáidnak vagy rab szolgáidnak haragodban, nehogy megszűnjenek Istentől félni, a ki mindkettőtök felett őrködik, mert ő az embereket nem külsejük szerint szólítja magához, hanem azokat szólítja, a kiknek lelke elő van készítve.

„A halálnak útja pedig ez: mindenek előtt tele van rosszakkal és átkokkal ; gyilkosság van rajta és házasságtörés, paráznaság, csalás, lopás, bálványimádás, boszorkánykodás, méregkeverés, kapzsiság, hamis tanúskodás, képmutatás, kétnyelvűség, ravaszság, fel- fuvalkodottság, rosszakarat, kevélység, piszkos beszéd, irigység, szemtelenség, önhittség, önszeretet; itt találhatók az igazság üldözői, a jónak gyűlölői és a hazugság kedvelői, azok, a kik tagadják, liogy az igazak meg fognak jutalmaztatni, a kik távol tartják magukat mindattól, a mi igaz; a kik nem igaz, hanem gonosz szándékokon törik fejüket, a kik nem ismerik az szelídséget és a türelmet; itt vannak azok, kik hiúságokban gyönyörködnek és jutalmakra áhítoznak, a kik nem könyörülnek a szegényeken, a kik nem dolgoznak a fáradtakért, a kik nem ismerik teremtőjüket; a gyermekgyilkosok, a kik Isten képét darabokra marczangolják, a kik elfordulnak a szükölködőktől, a kik lábbal rugdossák a nyomorko- dókat, a kik megvédelmezik a gazdagokat; itt vannak a szegények igazságtalan birái és azok, a kik mindenben vétkeznek. Őrizkedjetek, gyermekeim, mindezektől az emberektől.“ (Folyt, köv.)

Irodalom.

A ,,MAGYAR HÍRLAP“ első számának megjelenése óta több mint három hónap múlt el.

Hálával ösmerjük el, hogy az ország olvasóközönsége lapunkat már megindulásakor a magyar hírlapirodalom történetében páratlan bizalommal halmozta el.

Fokozott szellemi és anyagi erőfeszítéssel igyekeztünk hálánknak kifejezést adni, és ez irányú törekvésünk jövőben semóí g lankadni. ,; >

Politikai irányunk alapjait már első felhívásunkban kifejtettük.

A „Magyar Hírlap“ a mint eddig is( volt, a jövőben is;»z eddigihez hasonlóan gazdag : rtalmu napilap lesz.

Tárczarovatunk csupán egyetlen elvnek hódol : hogy okos, érdekes, modern czikkeket szerezzen mindenütinon, bár ha fáradság vagy utánjárás árán juthatna csak az ilyen müvek birtokába. Nem csupán az elismert nevek kultuszát űzi, hanem a névtejon. akár kezdő Írók munkáit is közvetíti a közönséggel, ha azok egy vagy más tekintetben figyelemre méltó vonásokkal dicsekedhetnek, ügy a növeliisztikus tárczákat, mint az úgynevezett kontempláló, elmélkedő czikkeket egyaránt szívesen kiadja, ha elmések, érdekesók, elevenek s nem ellenkeznek azzal a diskréczióval, melyet egy család számára készült újságnak soha sem szabad szem elől tévesztenie.

Apró czikkeiben a „Magyar Hírlap“ könynyed fürge tollal dolgozza föl mindamaz aktuális eszméket és eseményeket, melyek az idő szerint az ország és világ különböző elméit foglalkoztatjuk.

Újdonság! rovata minden magyarországi hírlap közt Ja leg- dusabb s nincs egyetlen olyan száma, mely egész halmazát ne közölné a legfrissebb híreknek, melyeknek egy részét csupán a MAGYAR HlKLAP-ból tudhatja azon a napon a közönség. Bár minden nevezetesebb városban sőt minden népesebb közönségben van külön levelezőnk, újdonság-pályázatunk révén naponkint tömegesen érkeznek hozzánk önkéntes lovelezőink tudósításai.

Szerkesztői üzenetek czimü rovatunk kedveltségét fényesen bizonyítják ama szám nélkül való levelek, melyek szerkesztőségünk asztalain naponként öeszegyülekeznek. Olvasóink a „MAGYAR HÍRLAP“ minden lehető alkalommal szívesen áll e rovatban rendelkezésére; a beküldött munkákat lelktism eretesen megbírálja, vitás vagy nehezebben eldönthető kérdésekben tanácsot ad, s egyes társadalmi problémákat élénken, sokszor humorral beszél meg. Ezek a szerkesztői üzenetek képezik ama láthatatlan kapcsot mely a „MAGYAR HÍRLAP“-ot az olvasó közönséggel összeköti.

A Magyar Hírlap következő pályázatokat tűzte ki, melyekkel a széplitteratura nemely ágán tehetségéhez képest lendíteni akar. így novellára

100 darab aranyat, tárczaczikkre 40 darab aranyat, és egy eredeti újdonságra 10 darab aranyat tűzött ki jutalmul.

Ez az utóbbi pályadij állandó és minden hő 20. napján okvetlenül kiadatik annak, a ki a legjobb, legérdekesebb újdonságot bocsátotta a hírlap rendelkezésére,

A „MAGYAR HÍRLAP“ rendes tartalmán kívül három mellékletet ad olvasóink hetenkint. Minden vasárnap mezőgazdasági mellékletet, minden keddeu irodalmi mellékletet, és minden c-iitüV- tökön tanügyi mellékletet küld szét olvasóinak, melyeknek redi- gálását igazi szakférfiak végzik sok tudással és törekvéssel.

A „MAGYAR HÍRLAP“ minden előfizetője — legyen az bár régi vagy olyan, aki most lép be az előfizetők sorába — ingyen és egész terjedelmében megkapja főmunkatársunk, M i k s zá t h Kálmán Galamb a kalitkában czimü terjedelmes elbeszélését.

A MAGYAR HÍRLAP szerkesztőségének belső tagjai a következők :

Abonyi Árpád, Ambrus Zoltán, Báttaszéky Lajos, Fenyő Sándor (h. szerkesztő). Füredi Mór, György Endre, Horváth Gyula (felelős szerkesztő), írrney Ferencz, Janovies Pál. Kiirthy Emil, Kohn Dávid, Kálnoki Jzor, Márkns Miksa, Mikszáth Kálmán fő- munkatáls, Szana Tamás, Szomaházy István, Szemere Atiilia, Szere- dai-Sváb Leó, Szabó Endre, Szemere Huba, Zilahi Kiss Béla.

A MAGYAR HÍRLAP előfizetési ára: Egész évre 14 frt. Hat hóra 7 frt. Három hóra 3 frt 50 kr. Két hóra 2 frt 40 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. A „Hét“ czimü szépirodalmi hetilappal együtt: egész évre 20 frt. félévre 10 frt, negyedévre 5 frt.

Júliustól kezdve lapunk előfizetői kedvezményes áron rendelhetik meg az „Üstökös“ humorisztikus heti lapot is, t. i. a „Magyar Hírlapot“ és az „üstököst“ együtt egész évre (22 frt helyet) 20 írtért, félévre 10 Írtért, negyedévre 5 írtért. A MAGYAR HÍRLAP kiadóhivatala Budapest Granátos-utcza 16.

Hogy kell befőzni? Ily czim alatt most jelent meg a gyümölcs és főzelék befőtt készítés gyakorlata általunk múlt hóban előre jelzett munka. Tartalmaz több mint 200 recipét különféle befőtekről és pedig: 1. Közönséges gyümölcs befőttek (Dunst). 2. Gyümölcsök befőzése ezukor nélkül. 3 Befőttek ezukorba 4 Czukro- zott gyümölcsök. 5. Szárított ezukor gyümölcsök (Candirozott). G. Rummal készített gyümölcsök .7. Főzetbe iőtt gyümölcsök. 8. Gyii- mölcs-izek (Lekvár) készítése- 9. Szörpök és édes italok. 10. Gyű-, mölcskocsonyák (Geloé) és sajtok 11. Kompotok. 12. Főzelékek. 13 A gyümölcsök télére való friss eltartása. , Jó lélekkel ajánljuk e hasznos munkát minden háziasszonynak. Ara 80 kr. A pénzelőleges