Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-15 / 3. szám
nagyon nélkülöz városunk polgársága évek óta. A mulatság élénkítésére egy tréfás tombola is lesz- melynek csekély számú sorsjegyei 3 krajcár o. é- lefizetése mellett lesznek kaphatók a pénztárnál. Megsúgnám előre is a nagy titkot, de félek a nagy versengéstől. Belépti dij 50 kr., Családjegy 1 frt. Meghivók csekély számmal fognak szétküldetni. A rendezőség mindent elkövet, hogy egy kellemes estét, s maradandó jó emléket szerzen a közönségnél az egyletnek. a mulatságon csakis a meghívottak és egyleti tagok vehetnek részt. Mindezek csak elismerést érdemelnek, s hiszem is, hogy a kissé szűk helyiségetnem csak a czigány leikig ható zenéje s a szépnem Örömtelt mosolya, de a fesztelen jókedv kinyilvánitása is fogja betölteni. Ez alkalommal nem mulaszthatom el polgártársaim Agyaimét az egyletbe való belépésre felhívni. Csupán heti 10 kr befizetéssel, ingyen gyógyszert, orvost kapnak önmaguk és családtagjaik számára. Ezenkívül heti 2 frt pénzsegélyt, 50 frt temetési költséget. Eddig mintegy 60-an léptek be, s ha 100 tag beiratkozott, úgy teljes aparátussal kezdi meg működését, az egylet azonnal is. Ne legyenek kishitüek, és a kákán is csomót kereső bizalmatlankodást, de nézzék önmaguk javát előmozdítva a társulás üdvös eszméje által. Jöjjenek el a sokféle s önmagában nem életképes testületek elnökei f. hó 24-én a kellemes összejövetelre, ott a fesztelen jókedv mellett, más színben fognak látni mindent, s bizalmasan fogják nyújtani ,obbjaikat a barátságos egyesülés megkötésére. Testvériség. A kivételes nősülósi engedélyről. A m. kir. honv. miniszter által kiadott szabályzat, I. A hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el nem ért, úgyszintén a már besorozott egyének nősülése. A) Kivételes nősülési engedély nélkül nősülhetnek és igy nősülés tekintetében csakis a köztörvények és szabályok alá esnek : 1. azok, a kik a hadköteles (áliitás-köteles) korba jutások után. az ujonc-állitás vagy utóállitás alkalmával vagy a felülvizsgáló bizottság által «törlendőknek» vagy «fegyverképteleneknek» nyilváníttatták, tekintet nélkül arra, melyik korosztályba tartoznak ; 2. azok, kik a hadseregből (haditengerészetből) vagy a honvédségből, felülvizsgálat utján megállapított szolgálatképtelenség folytán történt kilépés esetében nyilváníttattak «törlendőknek» vagy «fegyverképteleneknek» ; il. azok, a kik a harmadik korosztályt, vagyis 23-ik életévök betöltése után következő december 31-ét túlhaladták és sem a hadsereghez (haditengerészethez), sem a honvédséghez be nem soroztatok ; 4. a közös hadsereg és a honvédség kötélékébe tartozó azon póttartalékosok, a kik az 1889-ik évi Vl-ik törvénycikk ! -ik. 32-ik, 33-ik és 34-ik szakaszaiban foglalt kedvezmény alapján, mint papnövendékek és papjelöltek, tanitók és tanítójelöltek, öröklött mezei gazdaság birtokosai, családfenntartók, osztattak be. vagy helyeztettek utólagosan át a póttartalékba, a mennyiben a nyolc heti katonai kiképeztetés céljából nem állanak épen tényleges szolgálatban ; 5. azok. a kik a közös hadseregbeli és a honvédségbeli póttartalék nyilvántartásába, a védtörvény 31-ik szakaszának harmadik bekezdése alapján mint felszentelt papok, alkalmazott lelkészek és segédlelkészek, papi jelleggel biró tanárok áthelyeztetlek, illetőleg felvétettek ; leum- és szeszlángot is könnyen eloltja.) A ki sok sárga répát eszik, pénzt vagy piros arcot kap. Ez gyógyítja meg a sárgaságot. Ki sok levest eszik, különösen ritkást, sokáig él; «t leves különben is alkalmas a rossz férjeket megszelídíteni. Néha az életmaradékoknak is van jelentőségük. Ha minden étel elfogy, jó idő lesz. Karácsony estéjén azonban mindenből meg kell hagyni valamit, hogy a jövó évben ne legyen hiány az eledelben. Az életmaradékokból jó a gyümölcsfák alján áldozatul önteni, hogy jó termésük legyen. Nevezetes tulajdonságai vannak a sónak is. Karácsony estéjén és Szil veszi er-estén 12 dióhéjat töltenek meg sóval a 12 hónapnak megfelelően. A melyik dióhéjban éjfélkor legnedvesebb a só, az lesz a legnedvesebb hónap. Ha feldöntik, veszekedés lesz, lakodalomnál pedig szerencsétlen házasság. Minden egyes önhibájából kiöntött sószemért egy napig kell várakoznia az embernek a mennyország kapuja előtt. Ha a szakácsnő elsózza a levest, szerelmes; szórakozottságában annyira elfeledkezik a só iránt tartozó köteles tiszteletről, hogy azt elprédálja. Ha jó erős eczetet akarunk kapni, három gonosz asszony nevét kell a keverékbe dobnunk. Az evésről és ivásról általában még sok babonát lehet följegyeznünk. Tizenhárom ember ne üljön egyszerre az asztalnál, különben egy még abban az évben meghal, három és tizenegy személy is veszélyes. Félig kiürített poharat nem kell teletölteni, mert az ivó köszvényt kap. Holdfénynél inni veszélyes stb. V. L. 6. a közös hadseregbeli és honvédségbeli azon póttartalékosok, a kik «kevésbbé alkalmasok» vagy «fölös számuak» gyanánt soroztattak illetőleg osztattak be a póttartalékba, a mennyiben nem részesülnek épen nyolc heti katonai kiképeztetésben, avagy az 1888-ik évi XVIII-ik törvénycikk rendelkezései alapján történt behivatásuk, illetőleg visszatartásuk folytán, nem állanak kivételesen tényleges szolgálatban ; 7. általában az állományba nem vett hadseregbeli és honvédségbeli póttartalékosok ; 8. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó azon tartósan szabadságoltak, a kik az 1889-ik évi Vl-ik törvénycikk 32-ik szakasza második bekezdésének és 34-ik szakasza utolsó előtti bekezdésének alapján, mint tanitóképez- dei növendékek, illetőleg különös tekintetbevételt érdemlő családi viszonyok folytán, mint családfentartók lettek a béke idejére, a tartósan szabadságolás kedvezményben részesítve, a mennyiben ezen kedvezményben a fősorozás alkalmával vagy pedig utólagosan részesített ily egyének nem állanak épen a nyolc heti katonai kiképnzletés alatt; 9. azon tartósan szabadságolt sorhadkötelesek, a kik sorhadi szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában állanak ; 10. azon tartósan szabadságolt honvédek, a kik tényleges szolgálatukat még a harmadik korosztályból való kilépés előtt, vagyis azon év december 31-ike előtt, a melyben életöknek 23-ki évét betöltik, lerótták, valamint a kik tényleges szolgálati kötelezettségük három utolsó hónapjában allanak, és végre 11. a közös hadseregbeli (haditengerészetbeli) és a honvédségbeli tartalékosok, valamint a tengervédhez tartozók is akármelyik korosztályban álljanak, a mennyiben az 1888-ik évi XVIll-ik törvénycikk alapján kivételes tényleges szolgálatra vissza nem tartattak illetőleg be eem vonatok. B) Csakis kivételes engedély mellett nősülhetnek és kivételes engedélyért, ha azt igénybe akarják venni. — a közigazgatási bizottságról szóló 1870-ik évi Vl-ik törvénycikk 35-ik §-ában megszabott eljárás mellett, a honvédelmi miniszterhez tartoznak fordulni : 1. azok. a kik a hadköteles (áliitás-köteles) kort vagyis azon év január 1-jét, a mely évben életök 21-ik évét betöltik, még nem érték el és önként beállás folytán nem állanak katonai kötelék alatt; 2. általában azok, a kik az áliitás-köteles kort már elérték és a sorozásra még föl vannak hiva ; s igy különösen 3. azok, a kik az első vagy második korosztályban «jelenleg alkalmatlanoknak» és «visszahelyzendőknek» nyilvánittatok. C) A közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség kötelékébe tartozó egyének közül csakis katonai hatósági engedély- lyel nősülhetnek : 1. a közös hagsereg (haditengerészet) és a honvégség tényleges szolgálatban álló egyénei ; 2. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett újoncai; 3. a tartósan szabadságolt sorhadkötelesek általában (kivétel A) alatt 8. és 9. pont); 4. a tartósan szabadságolt honvédlegénység általában (kivétel A) alatt 10. pont) ; 5. a helyi alkalmazásra elöjegyett nyugdíjas tisztek — és t>. a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyénei. Ezen egyének közül a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczainak a nősülési engedély elnyeréséért a védtörvényi utasítás I. Részének 138-dik szakasza értelmében is az illetékes járási tisztviselő utján a hadkiegészítési kerületi illetőleg honvédezred-paranesnoksághoz kell for- dulniok. A közös hadseregben (haditengerészetben és a honvédségnél tényleges szolgálatban álló, valamint az itt felsorolt több j csoportok alá tartozó egyéneknek nősülési ügyeiben követendő j eljárás tekintetében egyébiránt a követendő eljárás tekintetében i egyébiránt a közös hadsert«? (haditengerészet és a honvédség részére külön-külön kibocsátott nősülési szabályzatok foglalják magukban a közelebbi rendelkezéseket. A fentebbi pontokra vonatkozólag közelebbi tájékozásul megj egyeztetik és pedig Az 1. ponthoz : A tényleges szolgálat a közös hadseregnél és a haditengerészetnél a sorhad állományában 3, illetve 4 évre. a honvédségnél pedig 2 évre terjed, a mely sorhadi illetőleg honvédségi tényleges szolgálati idő a védtörvény 44., 45., 47. és 49. §§-ai második bekezdéseiben foglalt esetekben büntetésül még egy vagy két évi tényleges szolgálattá, esetleg a védtörvény 51. §-a értelmében, a haditőrvényszéki Ítéletben megszabott tényleges szolgálati idejével is meghosszabbittathatik. A 2. ponthoz : Az állományba vétel alatt, a közös hadsereg (hadi tengerészet) illetőleg a honvédség kötelékébe való felvétel értendő, a mely is, ezen egyéneknek az illető csapattest vagy intézet létszámába való felvételében jut kitejezésre Állományba vétetnek pedig az ujoncállitás (fősorozás és utóállitás) utján, a januárius 1-től október 1-éig terjedő időben besorozott egyének, az ujoncállitási év október 1-én; — az október 1-je után december 31-éig besorozottak pedig, továbbá minden önkéntes, — és a védtörvény 44., 45.. 47. és 49. §§-ai alapján, a korosztály és sorsszám rendén kívül besorozottak, a besorozás oapjpn. Állományba nem vett újoncok alatt értendők a hadsereghez (haditengerészethez) vagy vagy a honvédséghez végleges ajánlással és beosztással besorozott egyéneken kivül azok is. a kik az «ajánlás és beosztás fentartásával» vagy az «ajánlás fentartásá- val» soroztattak be. A 3. és 4. pontokhoz : Tartósan szabadságoltak alatt értendők általában a legénységi állománynrk sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgülati kötezettség alatt álló oly nem tényleges állományú egyénei, a kik vagy a reáják rőt rendes, illetőleg meghosszabbított törvényes sorhadi és illetőleg honvédségbeli tényleges szolgálati kötelezettségben állanak, — és meghatározatlan időre szabdságoltattak, a kiknek tényleges szolgálatra megjelenésük tehát, külön behívástól van feltételezve. D) A nősülendők összeeskethetésének megítélése. A lelkészek a fentebb előadottak szerint tehát, a véd- kötelezettség szempontjából, minden akadály nélkül összesketlietik : 1. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Rész 87. §-a G. | pontjának második bekezdése értelmében, az állítási lajstrom j alapján részükre kiáltitott bizonyitványnyal, vagy végelbocsátó I levéllel (Abschied) igazolják, hogy kötelezettségüknek teljeseu ! eleget tettek, s igy nősülhetésük. a védtörvény szempontjából i akadályokba nem ütközik (A. szakász 1. és 2. pont); 2 azokat, a kik születési bizonyitványnyal igazolják, hogy | azon év december 31-ét. a melyben életök 23-ik évét betöltötték 1 már túl haladták, feltéve, hogy sem a közös hadsereghez (haditengerészethez,) sem a honvédséghez besorozva nincsenek (A szakasz 3. pont); 3. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 11. j szám alatt mellékelt minta szerint kiállított «Igazol ványnyal» be- i igazolják, kogy a védtörvény 31—33. §§-aiban foglalt valamely j kedvezményben lett részesítésük fotytán a póttaétalékba osztattak be. vagy abba utólagosan helyeztettek át. illetőleg a béke idejére tartósan szabadságoltattak, feltéve, hogy nem állanak ! nyolc heti katonai kiképeztetésük céljából épen tényleges szolgálal- j ban (A szakasz 4. és 8. pont); 4. azokat, a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 20. szám alatt, mellékelt minta szerint «ajánlati lappal» (Widmung- sschéin), illetőleg katonai (honvéd) igazolványi könyvvel (Militär| Bass), illetőleg katonai (honvéd) igazolványi lappal (Militärschein) | beigazolják : a) hogy. mint «kevésbé alkalmasok» vagy «fölös száméak» j a póttartalékba soroztattak, illetőleg osztattak be, feltéve, hogy ezek sem nyolc heti katonai kiképeztetésükée bevonulva, sem esetleg az 1888. évi XVIII. törvénycikk alapján kivételes tényleges szolgálatra behtva. illetőleg visszatartva nincsenek. (A szakasz 6. és 7. pont), vagy b) hogy a tartósan szabadságoltaknak az A) szakasz 9. és 10-ik pontjai alatt felsorolt osztályzatai alá tartoznak. — vagy végre c) hogy már a tartalékba, (tengervédbe) helyeztettek át. feliévé szintén,hogy az 1888-ik évi XVIII-ik törvénycikk alapján kivételes ténvleges szolgálatra bevonálva illetőleg visszatartva nincsenek. (A. szakasz 11. pont); 5. azokat a kik a védtörvényi utasítás I. Részéhez 12. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított Igazolványnyal beigazolják, hogy a védtörvény 31-ik szakasza harmadik bekezdése alapján mint felszentelt papok, alkalmazott lelkészek és segédlelkészek, vagy papi jelleggel biró tanárok, a póttartalék nyilvántaétásába felvélettek (A. szakasz 5, pont); 6. azokat, a kik részükre kiadott értesítéssel igazolják, hogy a honvédelmi minisztertől kivételes nősülési engedélyt nyert (B. szakasz 1., 2. és 3-ik pont); 7. azokat, a kik a fentebbi C) szakaszban 1—G. alatt felsorolt osztályzatoka tartozvánt bemutatjuk az illető katonai (honvéd) hatóságtól eyert nősülési engedélyt. A fentebbi 2., illetőleg 3. és 4. pontpkban említett esetekben a szükséghez képest és ha különösen kivántatnék. a községi elöljáróság által bizonyítvány áliltandó ki arról, hogy a nősülendő ifjú sem a közös hadsereghez (hadi tengerészeihez, sem a honvédséghez besorozva nincsen. — illetőleg, hogy az. sem nyolc heti katonai kiképzésre, sem az 1888-ik évi XVIII-ik törvénycikk alapján kivételes tényleges szolgálatra bevonulva illetőleg visszatartva nincsen. Ha a lelkészeknek, az előadottak mellett, egyik vagy másik irányban még aggályaik merülnének fel, és nem bírnák elhatározni. hogy a nősülendő ifjú a felsorolt osztályzatok melyike alá tartozónak tekirtendő: — az ez iránt, az illető sorozási járási tisztviselőhöz (főszolgabíróhoz, illetőleg városokban a polgár- mesterhez. esetleg a katonai ügyek vezetésével megbízott tisztviselőhöz) intézett kérdéseikrü, a felvilágosító vslasz, sürgősen és soron kivül megadandó. II. A kivételes nősülési engedélyek iránti folyamodványok felszerelése és az azok elbírálása körül követendő szabályok és elvek. Az I. fejezet B. szakasza értelmében kieszközölni kívánt kivételes nősülési engedélyek elnyerése iránt benyújtandó folyamodványokhoz, rendszerint a következő okmányok csatolandók s azokra vonatkozólag következő elvek tartandók szem előtt; úgymint: 1. Az anyakönyvvezetők által a védtörvényi utasítás I. Részéhez 13. szám alatt mellékelt minta szerint kiállított család- értesitő, a nősülendő ifjú életkorának és a családi állapotnak elő- tüntetóse, — és annak elbirálhatása végett, vájjon a családban valóban hiányzik-e a nősülendő ifjú házassága által pótolni szándékolt női munkaerő. A nősülendő ifjak ététkorát illetőleg itt megjegyeztetik, hogy a fennálló törvényes gyakorlat szerint, a kivételes nősülési engedély megadásához, ha a női munkaerő szükséges volta igazolva, van. a betöltött 18-ík életévnél nagyobb életkor nem kívántatik. A családi értesítő melléklése nem kívántatik, ha a nősülendő ifjú önjogu (például tényleg alkalmazott népiskolai tanitó, hivatalnok, önálló iparos nagykorusitott stb.) de ezen esetben a nősülendők életkora, — ha az már esetleg az állítási lajstrom kivonata által igazolva nem volna, — a kereszt-levél (születési bizonyítvány) állal igazolandó. Mig ellenben, ha a most említett eseteken kivül, a családi értesítő szabály szerint mellékelve van. a nősülendő ifjú kereszt- levele is külön nem csatolandó. Az oly anyakönyvekből kiirt családi értesítőkben és anyakönyvi kivonatokban, a mely anyakönyvekben a naptári adatok a Juliánus-féle naptár szerint jegyeztetnek be, a védtörvényi utasítás I. Része 5ö-ik §. 3-ik pontjának határozott rendelkezéséhez képest, ezen adatok mellé zárjelek alatt, a Gergely-féle naptár szerinti adatok is bejegyzenoők. A görög-keleti lelkészek által netalán Cyrill betűkkel kiállított családi értesitőkbe és anyakönyvi kivonatokba, az adatok, — a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur által tett intézkedés folytán — latin betűkkel is bejegyzendők. 2. Tiszti orvosi bizonyítvány, a családban élő és tekintetbe veendő női csatádtagok (rendőzerint a nősülendő ifjá édes anyja i esetleg mostoha anyja; nővérei és fivéreinek nejei! egészség; állapotának előtüntetése, illetőleg munkaképtelenségének igazolása céljából. Tekintetbe nem vétetnek és igy orvosilag meg sem vizsgál- tatandók a 17-ik életévüket még el nem ért vagy 60-ik életévüket már túlhaladott női családtagok, minthogy ezek, a házi asszo- nyi teendőknek vitelére életkoruknál fogva úgy sem képesek. A tekintetbe jövő női családtagok véglegesen és mindenkorra való munkaképtelenségének igazolása nem kívántatik feltétlenül, han m a nősülés iránti igény megállapítottnak tekintendő akkor is, ha az illető női családtagnak ez időszerinti, és előreláthatólag (betegség vagy fejlettlenebb állapota miatt) huzamosabb ideig tartó munkaképtelensége állapittatik meg. Csakis a tisztiorvos által kiállított bizonyítványok vétethetnek figyelembe. Tiszti orvosul illetőleg ezzel hasonló minőséggel bírókul tekintendők pedig : a megyei főorvos, törvényhatósági joggal felruházott — avagy rendezett tanácsú városok városi főorvosa, járási orvos, tiszteletbeli megyei vagy városi főorvos, tiszteletbeli járási orvos, nyilvános közkórházak orvosai. Az orvosi megvizsgálás céljából köteles a községi elöljáróság az illető nőszemély személyazonosságát a tiszti orvos előtt kellőleg igazolni. Ezen igazolásra, önként érthetőleg nincsen szükség akkor, ha a megvizsgálandó nőszemélyt, az illető tiszti orvos személyesen ismeri. A személyazonosság igazolásának ki által és mi módon tövténte, avagy azon köéülmény, hogy az illető megvizsgált női családtagot az orvos személyesen ismeri, az orvosi bizonyítványban különösen hangsúlyozandó. A férfi nembeli családtagoknak (az atyának, a nősülendő ifjúnak stb.) orvosi megvizsgálása és egészségi állapotuknak előtüntetése ily nősülési ügyekben teljesen felesleges, s igy a kérvényező feleknek szükségtelen költségektől megkimélése végett is, megemlítendő. (Vége következik.) Helyi és vidéki iiirek. * Az Ungvári „Gyermekbarát Egyesület“ folyó hó 11-én tartotta első ülését. Mindenek előtt számba kívánta venni az egyesület tagjait : de mivel több gyűjtő iv még nem lett beküldve, azt határozottan megálapitani nem lehetett. Elnök tájékozásul annyit mondott, hogy az 500-at meghaladja, mit a választmány örvendetes tudomásul vett. S csakugyan ez oly tekintélyes szám, melylyel, csupán egy kis város területére szorítkozó egyesület, méltán dicsekedhetik. Ez 500-ból alapitó tag 14, a többi a legnagyobb részben a rendes tagok számát teszi, kik közül sokan nem a megállapított 20 krt. hanem