Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-05 / 10. szám

Ungvár, 1891. márezius 5. ÍO. szánt* Tizenharmadik évfolyam. Előfizetési ára Félévre ...............................2 frt. Negyedévre .....................1 » £gr példány éra 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat POLLACSEK MIKSA könyvnyomdája veszi fel, *$$99 UNGVÁRI KÖZLÖNY. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség: nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Ide intézendők a lap szellemi részét illető küldemények. Kézira­tok előleges kívánatra egy hó alatt visszaadatnak. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri ozlkkért 5 kr. fizetendő minden szó után. Vármegyei népnevelésünk jelen állása és jövőbeli kilátásai. Közelebb közöltük vármegyénk ügybuzgó kir. tanfelügyelőjének, Tihanyi Domonkos úrnak, múlt évi munkálkodására világot vető jelentését. Nagy dolgokat nem tartalmaz e jelentés; még újat is keveset, mindössze annyit, hogy az Ungvárra tervezett polgári iskola középkereskedelmi iskolával kapcsoltassák össze. De hát tulajdonképen nincs is nekünk szükségünk a „nagy és új“ dolgokra. Köz­oktatásunk iránya meg van szabva, az eltelt 21 óv folyamán ki is jegeczedett már. Az most a teendő, hogy a nagy elveknek, és messzeható intézkedések­nek a gyakorlati alkalmazás terén érvényt szerez­zünk. Röviden: a részletes kivitelen van immár a sor. A ki vármegyei népnevelósünk jelenlegi állását a közelmultival összeveti, ha elfogulatlanul gondol­kozik, lehetetlen el nem ismernie, hogy haladunk. Az elemi iskolák anyagi ügyei jelentékenyen javultak; új iskolaházak emeltettek, a meglevők, melyek közül nem egy drága épület a végpusztulás szólón állott, jó, vagy jobb karba helyeztettek ; az állami községi iskolák számadásai rendbe jöttek, a községi tanítók, részben a felekezetiek fizetéseiket rendesen kapják ; a közvetítés az iskolák, tanítók és felsőbb hatóságuk között gyorsabbá és bizto­sabbá lett. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ta­pasztalati alapon állapithatnók meg, mennyire ha­ladt a külső dolgokban az iskola belső élete; de két­ségtelennek tartjuk, hogy a menuyiben a rendezettebb viszonyok a tanító- és általa az iskolára csak áldá­sos hatást gyakorolhatnak, a külső haladással arány­ban áll a belső is. Uj elemi iskolát a iegközelebbi múltban keve­set kaptunk, a minek az államkormány takarékos­kodása az oka; mert kérni, kértünk elégszer és eleget. Tervben van néhány állami iskola. Jó jel, hogy ellenzéke egynek sincs; tehát, ha létesülnek, a nép gyermekeinek zömét fogják kebelükbe fogad­hatni. Hatásuk általánosabb, biztosabb lesz. Ungvár város Feketónó iskolájának feloszlásá­val, egy népnevelési intézettel szegényebb lett, de a veszteség kisebb, mint a minőnek első tekintetre látszik; mert a g. kath. leányiskola fejlődött, az állami elemi iskola egy uj tanerőt (nő) kapott. Fej­lődött újabban a mester-inasok (talán jobb igy a uevükön nevezni őket, mint meg t a u o c z ózni ?) iskolája ; a kereskedő inasok iskolája meg alig pár­éves intézmény. A folyó évi január 1-jóvei a kir. tanfelügyelői hivatal — in spe — a kir. segódtanfelügyelő sze­mélyében új erőt nyert. A kinevezés, nem tudni mi okból, huzódik-halasztódik. Ez még nem baj, csak alkalmas egyénre essék a választás, ki a hivatali teendők nagy részét maga is elláthassa, hogy a hi­vatalfőnök hivatása lényegének, az iskolalátogatá­soknak élhessen. A segédtanfelügyelői állás rendszeresítése a lövő zenéjének a nyitánya ; értjük a felekezeti isko­lák állami sególyzésót. Tény, hogy a tanfelügyelői teendők állátása a mostani viszonyok között is dolgot ad két ember­nek; de ha csupán erre van tekintettel a miniszté­rium, valószínű, hogy még must nem szaporítja e hivatal személyzetét. Hisz nagyobb vármegyékben sincsenek még s. tanfelügyelői állások. A ministe- riumban a jövőt tarthatták e szervezéssel szem előtt. Ha a felekezeti iskolák állami segélyezése a közel jövőben megjő, a tanfelügyelő munkája meg­kétszereződik, ha ugyan három annyivá nem lesz, mint a mennyi most. A vármegye harmadfólszáz iskolája közül 50-et most is részben, vagy egészen az állam tart fenn. A közel jövőben alig marad 10 iskola szüzén az állami segélytől. A tanítói fizetés minimumának 300 Írtra emelése aránylag egy törvényhatóság te­rületén sem vészén többet igénybe az állambudgetből, mint Ungban; nálunk még a máshol tisztesógesen javadalmazott kath. és rét. iskolák többsége oly szegény, hogy rá lesz utalva az államsegélyre. Felekezeti tanítóink nyomorának ily nagymérvű enyhítése rendkívül nagy jelentőségű a népnevelés­nek, úgy általános, mint nemzeti irányú fejlődésére nézve. Ha a most 50—150 frt „fizetés“ mellett nyomorgó tanítók a kántori Arulókokkal 350—450 frt biztos fizetéshez jutnak, életkedvvel fognak mun­kához ; pár évtized alatt, papjaikkal vállvetve, kieme­lik orosz és tót községeinket értelmi elhagyatottsá- gukból s a nemzeti egység legbiztosabb kapcsát, a magyar nyelvet is beviszik közéjük. Hogy e nagy feladatot derekasan megoldhas­sák, szükség van a gyakori iskolalátogatásra, a ha­tályos ellenőrzésre. Az állam (kétségtelen) élni fog e jogával. Jó lesz e gondolattal mindenfelé jó előre megbarátkozni. A tanfelügyelő, miként, Eötvös kontemplálta, a „szekeren kell, hogy lakjék“. S miután egy em­bertől azt kívánni, hogy egy és ugyanazon időben két helyen lakjék (az irodában és a szekeren), nem lehet, jó előre gondoskodni kellett még egy em­berről. Iskoláink nagy tömegének intensiv fejlesztése az állami segélyezés megjötte után veendő tulaj- donképen munkába. Szép kötelesség vár e téren az iskolák közvetlen elöljáróira az iskolaszékekre, lel­készekre és kiválóan a tanítók egyesülésére és a kir. tanfelügyelőre. Népünk érdekében, melynek javát szivünkön hordjuk, kívánjuk, hogy fáradhatatlan tanfelügyelőnk munkálkodását majd az új téren is kellő siker koronázza! A megyei törvényhatósági bizottság köz­gyűléséből. Ungmegye bizottsága gróf Török József fő­ispán elnöklete alatt febr. 28-án közgyűlést tartott. A közgyűlést az elnöklő főispán, a bizottsági tagok szívélyes üdvözlésével nyitotta meg. Érdeke­sebb tárgyak a következők voltak: Az alispán előterjesztette évnegyedes jelentését. Megemlékezett abban Bugyis András elhunyt bizottsági tag érdemeiről, a ki mintegy 100 ezer frtot hagyott népiskolai és ovodai célokra. En lékét a főispán is felelevenítette, s ez az ülés jegyzőkönyvébe iktattatott. Az alispáni jelentés szerint továbbá : a t.-remetei körorvos elhunyt s a választásig a bereznai járásorvossal helyette- sittetik ; Bartha árvaszéki kézbesítő nyugdijaztatik ; a megyei pénztár megvizsgáltatott; a vármegye területén a személy és vagyonbiztonság kielégitő ; 9 tüzeset volt 7574 frt kárt okozva ; a felvidéken a tavasz ínséget hozhat; az egészségi viszonyok kedvezők voltak, csupán Lyután és Viskán pusz­tított a roncsoló toroklob; a tavaszi áradások ellen az óvó intézkedések megtétettek. Az árvabetét: 87424 frt, kötvények értéke 145666. Adó fejében 54976 frt fizettetett be, a hátralék 31848 frt, bélyeg és illetékekben befolyt 6105 fit, az italmérési adóból 17486 frt, 35677 frt pedig dohányeladásból. A je- j lentés tudomásul vétetett s Fehér Manó inditvá- I nyára az alispán évi jelentése ezentúl gki fog ; nyomatni. Tudomásul vétetett, hogy Bozos Darmá- hoz csatoltatott; Ivántsy László Darmát is az ung- I vári járásba kéri bekebeleztetni, ez a terve azon­ban az alispán felvilágosító felszóllalása után mel- lőztetett. A lóavató bizottság tagjai lettek, az ung­vári kerületben : Felföldy Ödön elnök, Mokcsay Sándor, Kende Zs. és Szatmáry S. becslök, állat­orvos Kovács ; a szobránci kerületben : Fekete Vince elnök, Ibrányi, Stadler és Mahnyik becslők, Bornemissza pedig állatorvos. A számvevő mellé 600 fttal dijazott segédi állás szerveztetik, melyet a főispán fog kinevezés utján betölteni. A közigazgatási bizottság tagjává Benkö József választatott meg 70 szavazattal, a többi 28 szavazat Szabó Endre, és Fehér Manó között oszlott meg. A kézi zálogtárgyak után, és pedig értéknemüekre l8°/0, más tárgyakra 24°/0 kamat állapíttatott meg. A gyámpénztárt megvizsgált küldöttség jelentése szerint kifogás nem találtatott. A kőbányákban a kőfejtésnél a rendőri fel­ügyelet felől a város szabályrendelet tervezetére hivatott fel. Dr. Novák Endre kórházi főorvosnak, a kór­ház vezetése és a bábaképző tanfolyam szervezése körül kifejtett buzgalmáért a közgyűlés elismeré­sét fejezi ki. Egyidejűleg a 22 bába oklevél ki- hirdettetett. A levéltárnok jelentése a levéltár állapotáról tudomásul vétetett. A város ügyei is bőven foglalkoztatták a közgyűlést. Legelsőben a kövezetvám ügye. A kövezetvámot a képviselet bérbeadta s a felté­telekben a városi lakosokat is kötelezte a bér fize­tésére. A bérlővel létrejött szerződés megkötése után azonban ismét a képviselet a városi lakosok felmentését és különféle kedvezmények adását mondotta ki, holott a bérlő a szerződés alapján már megkezdte vállalatát. A polgármester ezen a korábbi határozatot mellőző képviseleti határozatot felebbezte. Az állandó választmány azonban a faleb- bezést elutasitandónak javasolta, mivel a polgár- mester nincsen hivatva a képviselet határozata ellen felebbezni. A helypénz szedésénél az állandó választ­mány véleménye alapján a közgyűlés elfogadta a képviselet által módosított szabályrendeletet. Egyút­tal a közgyűlés minden megjegyzés nélkül felter­jeszti a képviselet abbeli feliratát a kereskedelmi minisztériumhoz, mely a helypénz szedésének helyét szabályozza. A minisztérium ugyanis kijelentette leiratában, hogy a helypénz csakis a piacon helyt foglaló s áruit ott elhelyező féltől szedhető. Elfogadta a közgyűlés továbbá: a vágó­híd bevételeinek házi kezelésére, a fogyasz­tási adónál egy felügyelői állás szervezésére, a a nyilvántartáshoz egy dijnoki állás szervezésére nézve hozott s Reisman Mór által felebbezett kép­viseleti határozatokat. Végre elfogadta a Sternberg Lajos részére a város által fizetendő összeg pót­költségvetését. Ezek voltak a város ügyei. Ungvári a savanyuvizi városrészben egy ne­gyedik uj gyógytár engedélyezése iránt több városi lakos kérvényt adott be. A soká húzódó ügy több ízben került már hatósági elbánás alá. A törvényhatósági bizottság legutóbb ezen kérel­met Barna József és Kulin Géza gyógyszerészek engedély megadása iránti fogyamodásukkal együtt véleményadás végett Ungvár város tanácsához — illetve közegészségügyi bizottságához tette át véle­ményadás végett. Úgy a tanács, mint pedig a köz­egészségügyi bizottság többsége a gyógytár fel­állítását nem ajánlották. A közgyűlés határozat hozatal előtt a vármegyei egészségügyi bizottság véleményét kéri ki. A közgyűlés éljenzéssel fogadta Vas várme­gyének feliratát, melyben Baross miniszternek a vasúti tariffa szabályozásánál tanúsított hazafias magatartásáért köszönetét mond. Hasonló értelem­ben Ungvármegye is feliratot intéz a miniszterhez. Az elnöklő főispán megköszönve a bizottsági tagok közreműködését, az ülést berekesztette. Teremtsünk újabb termelési ágakat. Az amerikai és indiai világverseny, mely ga­bonatermelésünket évek óta oly súlyosan nyomja, Oroszország és Románia gabnatermelése, mely Dunánkon veszi hóditó útját Németország felé, eléggé meggyőzhettek arról, hogy a nyers szem­termeléssel évről-évre nehezebben álljuk ki a ver­senyt. oda kell tehát törekednünk — és pedig mi­nél előbb kezdjük, annál jobb — hogy az ipari és kereskedelmi növények, valamint a kerti ter­mények és gyümölcs termelésre fektessünk az eddiginél sokkal nagyobb súlyt. Az országos statisztikai hivatal árúforgalmi kimutatása megadja az útmutatást arra, hogy minő gazdasági vagy kerti termények azok, melyeket nagyobb mennyiségben hozunk be külföldről. Ezt az importot nem nagy fáradsággal ki lehetne szo­rítani, csak egy kis intellektuális erő, egy kis fá­radságot nem ismerő és körültekintő törekvés kell hozzá. Jelentékeny mennyiségű gyógynövény s kü­lönösen főzelékfélék és gyümölcs jön be hozzánk évenkint a külföldről, melyért milliók mennek ki az országból. De ez csak egyik oldala az éremnek 1 Ezenkívül még sokkal több az, a mit mi adhat­nánk a külföldnek, ha észszerűbben rendeznék be a gazdálkodásunkat. Hogy egyebet ne említsünk, csak utalunk példaképen a főzelék- és gyümölcs- termelés intensivebb felkarolására s a különféle

Next

/
Oldalképek
Tartalom