Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-19 / 8. szám
Meghívó. A phylloxera elleni védekezés ügyében f. hó 26-án d- u. 2% órakor a megyeház'; nagytermében tartandó értekezletre Ungmegye szőlőbirtokosai tisztelettel meghivatnak. Ungvári, 1891. fi február 18. THURÁNSZKY TIVADAR, gazd. egyl. alelnök. Helyi és vidéki hírek. * Az 'Ungvári Polgári Olvasókör* f. év. február hó 1-jén tartott tánczmulatságaigen jól sikerült, a szépnem, az intelligentia és a polgárság nagy számban volt képviselve, a jókedv sem hiányzott, a táncz pedig kivilágos kivirradtig tartott. A bevétel sem mondható Tosznak, különösen a felülfizetők érdemlik az anyagi sikerért a köszönetét. Bevétel volt belépti dijakból 86 Irt, a felül- fizetésekből 54 frt 60 kr., a kiadás 95 Irt 12 kr., a tiszta jövedelem 45 frt 48 kr., mely alkalommal a következő felülfizetések történlek : gróf Török József főispán 10 frt, dr. Iváncsy László 10 frt Drohobeczky Gyula 5 frt, Miskolczy László 2 frt, Tomtsics György 2 frt, Halpert Emánuel 2 frt, Tüchler Károly 1 frt 50 kr., Boros András 1 frt, Czibur Vilmos 1 frt, Fábián János 1 frt, Fekete Ferencz 1 frt, íd. Fésűs József 1 frt, itj. Fésűs József 1 frt, Flach Jakab 1 frt, Kapeller Albán 1 frt, Mártonyi Gyula 1 frt, Masztelák Mihály 1 frt, Pollak Jakab \ frt, Özvegyi József 1 frt, Popovics Emil 1 frt, Schneider Gyula 1 frt, Seress Márton 1 Irt, Szaxun József 1 frt, Szilágyi Lajos 1 frt, Sztrileczky János 1 frt, Tapermann Rudolf 1 frt, Tüchler Salamon 1 frt, Tégly Bertalan 1 frt, Lipkovics József 40 kr, Maczkánics József 40 kr, Polumby Bertalan 30 kr. Kívánjuk, hogy többször is részesüljön ezen egylet még sikeresebb támogatásban, mivel csakis igy felelhet meg nemes czéljának, melyet maga elé tűzött, mivel ez kívánatos is nálunk, hogy fennálljon. * A város legújabb pere. Halpert Bernát és Emánuel, mint helypénzbérlők, annak idején kérelmet intéztek a város képviseletéhez, hogy az 1889-iki évben a sertések és marhák között kiütött száj- és körömfájás miatt a vasárok csökkeni helypénz bevételei miatt valami kártalanítást adjon nékik. A kérelmet a mült képviseleti ülésen is megújították. A képviselet azonban, a kártalanítás jogosultságát magáról már most elhárítva kimondta, hogy ezen kérelem felett csak a béridő letelte után hajlandó határozatot hozni. A bérlők azon ban ezt be nem várva, a n.-bereznai járásbíróságnál e címen kerek 4527 írtig beperelték a várost, s a tárgyalás febr. 24-re van kitűzve. A kereset szerint a julius, szeptember és novemberi vásárok 800 ft bevételt hoznak, összesen tehát 2400 ttot, a julius-novemberi hónapok 1—1 sertésvására 60 ftot hoz, összesen 1020 ftot, végre a közönséges napokon a napi bevétel 20 ft, összesen 1620 ft. így a kereset szerint a 3 hóban 5720 ftot kellett bevenniük, ök pedig — úgymond — csak 1193 ftot vettek be, s igy a 4527 ft hiányzik a zsebükből. Ezt kérik tehát megítélni. A bírói határozatig csak a száraz tényállást közöljük. De van a keresetben egy vakmerő föltevés, hogy t. i. a város a 4527 ftot annál inkább visszafizetni tartozik, mert elős- merte igényük jogosságát akkor, midőn a képviselethez bérengedés iránt beadott kérvényüket el nem utasította, de bérleményük lejártával tárgyalandónak mondotta ki. Úgy látszik, hogy a kereset igen gyönge lábon állhat, ha a bérlők a kereset támogatására ilyen gyarló jogcímbe (?) kapaszkodnak. * Kinevezések. Medvigy Mihály nagyváradi, Danilovics Elek debreceni bírák a kir. táblához biróvá, — és Papp Bertalan a debreceni államvasutak üzletvezetőségéhez írnokká neveztetett ki. * Az ungvári dalárda maholnap úgy látszik a néhaiak sorába lesz bevezetve. A tagok egynéme- lyike mivel sem látszik törődni a dalárda ügyében , a kik mag érdeklődnek, azokat nincs a ki összehívja. Pedig vannak a dalárdának tartozásai is, melyek rendezése és lebonyolítása kívánatos. Kérjük e felszóllalást jóakaratú figyelmeztetésnek venni. * A kereskedők bálja, mely folyó hó 7-én folyt le a Korona szálloda termeiben, az idei farsangi mulatságok közt a legsikerültebbek közé sorolható. A jó kedv mely mind járt a kezdetén fölülkerekedett, nem hagyta el a jelenlevőket egész kivilágos ki- viradtig. Számosán vettek részt a vidékről is, a mi amellett tanúskodik, hogy ez a mulatság az állandóság jellegével bir, amennyiben évről évre számosabban látogatják, kik barátjai az igazi magyaros mulatságnak. Mint az alábbi névsor is mutatja, a szebbnél-szebb hölgyek együttvéve, nem csoda ha a jó kedvet folyton fokozták. Az első négyest körülbelül 60 pár táncolta és még a harmadikat is 32 pár lejtette. Jelen voltak, hölgyek: Roth Adolfné, Szalkay Sándorné, (Szálkáról) Roth Bernáthné, BródyBéláné, Mezey Gyuláné,Guttmann .Salamonná, Hercz Bernáthné. Hercz Tóbiásáé, Fisch Ignáczné, Molnár Józs-fné, Dr. Weinberger Mórné, Dr. Molnár Mórné, Hoffman Béláné, Weinberger Mórné, ifj. Weinberber Mórné, Pollacsek Miksáné, Dr. Oesfer- reicher Jakabné, Dr. Hoffmanné, (Nyíregyháza) Dr. Graubart Mórné, Hevesy Adolfné, Weltmann Józseíné, Weinberger Zsigmondné, Reich Mórné, Pollak Jakabné, Klein Ignáczné, Kron Májerné, Roth Sándorné. A leányok közül: Roth Juliska, Guttmánn Gizella, Hercz Anna, Fisch Bella, Hoffmann Mariska, (Nyíregyháza) Guttmánn josefin, (Bpest) Weinberg'er Etelka, Better Róza, (Sóvár) Hirtenstein Paula, Bergstein Margit, (Tállya) Idol- lender Juliska, Neu Eugénia, Winkler Eugénia, Hercz Ida stb. Mint értesültünk, a jótékony célra a fölülfizetésekke! együtt igen szép összeg gyűlt be. Fe’ülfizetek : Grf. Török József főispán ő mltsga 3 frt 50., Seidler Lipót 3 frt, Got'lieb Mór 2 frt, Zipser Mór 2 frt, Schlesinger Emánuel 2 frt, Cserő Gyula (Budapest) 1 frt 50 . Molnár Arnold 1 frt 50., Roth Armin 1 frt 50.. Schulmann Ignátz 1 frt, Perley Henrich 50 kr, Fehér Ákos 5Ö kr, Fodor László 50 kr, Krausz Emil 50 kr, Gelb Márton 50 kr, Gersli Miksa 50 kr, N. N. 50 kr. Bánóczy 50 kr, Fuchs Jakves (Bés) 50 kr,| Adler N. 50 kr, Lévay MóröOkr, Dr. Iváncsy László 50 kr. Krausz Adolf és Mocsiry Géza 50 kr, Dr. Novált Endre 50 kr, Lám Sándor 50 kr, Seres Márton 50 Jtr. s igy anyagilag tökéletesen sikerült. — YpsiioiL * Reményi Ede hangversenyének műsorát következőkben adjuk elő: A világhírű művészt Badó Alajos zongora művész fogja kisérni. 1. Andante és Finale a hegedüvers nyböl, Mendelsohn. 2. a) Paraphrase de Conzert,-Schubert, b) Habanera Carmenból. 3. a) Nocturne'Chopin, b) Menuette. Paderewski, c) Bercence, Huber Károly, d.) Perpetuum mobile, C. M. Weber. 4. Pleyera, Zapate- ado spanyoltánczok, Sarasaié. 5. a) Rigoletto ábránd, b) XV. magyar Raposzdia, Liszt. 6. Magyar nemzeti népdalok, Reményi 7. Hommage ä Paganini, Reményi. A nagy művész f. hó 28 án d. e. 11 órakor érkezik városunkba. * Az ungvári agyag-ipar gyár személyzete kedélyes társas-est lyt tartott f. év febr. 7-ón Brenneszl József vendéglőjében, hol a fesztelen mulatságot toasztok és tréfás tombolajátékkal is fűszerezték, de leginkább a jelen volt sok szép nő is kellemessé tette a társas-estélyt. Kívánjuk, hogy többször is alkalmunk legyen ily fesztelen és vig társas-estélybe.n részt vehetni. * Az ungvári kir. járásbíróság múlt évi ügyforgalma a következő volt. I. Polgári: Hátralék 6, érkezett 6394, elintéztetett 6265, II. Telek- k ö n y v i : Hátralék 716, érkezett 8323, elintéz- teteit 8592. III. Bűnvádi: Hátralék 80, érkezett u264, elintéztetett 5217. IV. Elnökségi volt 853, mind elintéztetett. A polg. ügyek közül volt : sommás 667, örökösödési' 410, folyó ügy 693. A fenyitőügyek közül volt: bünvizsgálat 189, kihá gási 812, folyó ügy 530. Megjegyzendő, hogy a bírósági személyzet létszáma' az egész éven át sohasem volt teljes, s egy Jihirói és egy joggyakornoki állás még most is betöltetlen. A fogházban 134 járásbirósági fogoly volt, ebből: I. Vétségért elitélve, és pedig : rágalmazás és becsületsértésért 32, súlyos testisértésért 12, könnyű testisértésért 36, lopásért 31, sikkasztásért 2, jogtalan elsajátításért 5, orgazdaságért 6, egyéb vagyon elleni vétségért 4, összesen 128. II. K i h á- g á s é r t, és pedig: közbiztonság elleniért 2, köz egészség és testiépség elleniért 1, a véderőtörvény elleniért 1, más kihágásért 2, összesen 6. * A sorozás Ungvárit március 2-án veszi kezdetét. Figyelmeztetjük a hadköteleseket, hogy a törvény szigorú intézkedésénél fogva a sorozásra megjelenni el ne mulasszák. * Állami kedvezmény a szőlőknek. A képviselő- ház által elfogadott s a szőlőterületeknek nyújtandó állami kedvezményekről szóló törvényjavaslat első része vonatkozik ama szőlőterületekre, melyeket a filloxera kipuszütott. Az ilyen területek, ha uj szőlővel ültetik be. hat évi adómentességben részesülnek. Ugyanily kedvezményben részesittet- nek az amerikai szőlővesszővel beültetett területek is. A másik rész, mely az adóelengedés eseteit tárgyalja, elrendeli, hogy az 1883. XLÍV. t.-cz. 49. és 50. §§., melyek megállapítják azokat a károkat, melyek következtében helye van adóelengedésnek, olylcép módosíttatnak, hogy azok közé fölvétetnek azok a károk is. melyeket a peronospora viticola okoz. Adóelengedésnek akkor is lesz helye, és pedig az összes évi adónak kétharmad része erejéig, ha valamely, a filloxera által megtámadott szőlő termőképességének föntartása szénkénege- zéssel eszközöltetik. Végre harmadik része a szőlő- dézsmaváltság terheinek szabályozására vonatkozik-. Olyan szőlők után, melyeket a filloxera tökéletesen kipusztitott és más művelési ág alá sem vonhatók, a szőlődézsraaváltsági tartozások teljesen elengedtetnek. E kedvezmények mindazokra a szőlőterületekre kiterjednek, melyeket a filloxera pusztítása következtében 1889. jan. 1-töl kiirtottak s újra beültettek, vagy beültetnek. — A házasság regénye. Tolstoi Leónak e legújabb érdekes regényét, mely a „Kreutzer Sonáta“ czimü regény elveivel es irányával homlok egyenest ellenkezik, amennyiben a férjet és a feleséget a maga valódi önfeláldozó nemességében rnu- t tja be : a „Képes Családi Lapok“ legközelebbi számában kezdi közölni. „A házasság regényét“ Brankovics György a „Képes Családi Lapok“ szerkesztője fordítja magyarra. Az érdekes regényre ezennel felhívjuk olvasóink figyelmét. Karácsonyi népmondák. A nép egyetlen egy ünnephez sem íüz annyi b a- b o n á t, mondát, mint karácsony éjjeléhez. Ekkor hintik el a boszorkányok a rontás anyagát kereszt- utón, templom táján, udvarokban. Ezért kell akkor krajcárt tenni a lábbelibe, mert ha azzal a rontás anyagjára lép valaki, a krajczár ketté törik s meg van törve a varázs. A karácsonyi sávos abrosz is ilyenkor szerepel. Első harangszókor terítik az asztalra s rajta hagyják reggelig. Ha embernek, állatnak baja van a háznál, ez alatt az abrosz alatt füstölik meg s ha attól sem gyógyul föl, nem használ annak jtöbbé semmi a földön. Karácsony éjszakáján — a mint sok helyen hiszik — útfélen, kertben, emberi nyelven szólalnak meg a fák. De csak az hallja meg, ki minden szerdán és pénteken bőjtölt. Nem hallották ugyan még az'(ilyenek sem, de azért hiszik a babonát s azt gondolják, hogy tán nem bőjtöltünk jól. Karácsony éjjelén lehet átadni az örök kárhozatnak az olyan elátkozott”lelkekeUis,t kiket nem válthat meg senki. Erről szól a 'fekete kutya* regéje is. Volt egyszer egy gróf, ki egész életében rossza 1 tett, a szegényt nem sajnálta, a jobbágyot zsarolta. Mikor meghalt: arany koporsóban temették el, de a meginduláskor hiába húzták a karangokat, azok nem kondultak meg. Mert a halott el volt átkozva. Harmadnap este rémes nagy fekete kutya futkosott ugatva a a kastély körül s a merre futott, kékes láng lobbant fel a nyomában. A nép félt tőle s szaladtak a paphoz : szabadítsa meg őket a gonosztól! A pap éjjellel is indult jámbor emberekkel, a kripta leié, hogy áldást imádkozzék a’;halottra. De a kriptában hiába gyújtják meg a három szál szentelt gyertyát, azonnal kialudt a láng. Ez azt jelenté, hogy a halott lelke pokolra van szánva, de csak karácsony éjjelén lehet átadni |a kárhozatnak, addig nem lesz nyugta a falunak. A fekete kutya minden éjjel ugatott addig. Karácsony estén aztán a pap tizenkét öreg emberrel, mindenkinek , kezében imakönyv, olvasó és egy szentelt gyertya, ment a kriptához, az ő kezében tizenkét szál gyertya. Utánok huszonnégy tekcte paripa vonta a nagy vaskoporsót. Akkor már a gyertyák nem aludtak ki a kriptában. Ráültek az arany koporsóra s úgy imádkoztak. De sietni kellett, mert ha az éjféli harangszó előtt el nem végzik a dolgot, mind a halál fia lesz. Vitték föl az arany koporsót, betették a vaskoporsóba, ráültek és a lovak elkezdtek száguldani velők. Se eget, se földet nem láttak, mig egy kopár tájon széles vaskapu előtt horkolva álltak meg a lovak. A pap imádságára irtóztató robajjal tárult föl a vaskapu s lenn a mélységben hullámzott a fekete rohanó viz, kénköves tüzbuborékokat hányva. 'Dobjátok bele a koporsót 1* kiáltá a pap, s a mint bedobták, háromszor veté föl és nyelte el a sus- torgó viz a koporsót és az embereknek alig volt idejök hátraugorni, már nagy csattanással vágódott be a vaskapu, mialatt künn megcsendültek a karácsonyéji harangok. S a fekete kutyát nem látta többé senki. A gonosz ember emlékezete elveszett a föld szinéről. Vagyis belebujt ebbe a mondába, melyet szájról- szájra ad a nép, hozzátéve: ilyen módon esett meg, én sem elvevője, sem hozzátevője nem vagyok. Hát a boszorkány lánya ? Az is karácsonyi mese. Szép lány volt s nagyon szerette a legény, ki nem egyszer hallotta tőié: «Ma ne jöjj hozzánk, mert elmegyek az édes szülőmmel; * De hogy hová megy : azt sohasem mondta meg. Egy este aztán rálesett. Látja az ablakon át, hogy tizenegy óra tájban hogyan készülődnek. Szép ruhát vesznék magukra. Az öreg asszony meg fekete bögréket s2ed s ördöngös tartalmukat ráönti a seprűre, összekeveri kenőcsnek s megkeni vele a maga és a leánya vállait, melyekből rögtön nagy denevérszárny nő ki. Hamar ráugranak a seprűre s hajrá, kiszáguldanak az ablakon. A legény se rost, ő is megkenekedik s utánok röpül a szenes lapáton. Rengeteg erdőkön át jutnak egy pompás kastélyba, hol hangzik a zene, vigad a vendég, roppan a boszorkány-táncz. Járják egy füstölgő üst körül, mely alá félszemü sávos macska hordja a tüzet. A legény borzongva nézi búvóhelyéről. Uj boszorkányt avatnak föl, az ő szép szeretőjét. Sánta ördög teríti le nagy vörös asztalra s elkezdi az élő leányt földarabolni Tagjait egymásután hányja az üstbe, majd meg kiszedi, hogy újra összeállítsa. De baj esett, az egyik válla csontját nem leli sehoj, az szétment az üstben. Sebaj ! A sánta ördög faragott neki vállcsontot hársfából. A mint a leány újra előttük áll, hangzik a boszorkányok köszöntése: 'Tapson sörő komámasszony ! Sörön tapson komámasszony !* S a lány éled 'Vigyázni kell rá, — mondja ekkor az ördög, — mert ha karácsonykor az éjféli mise alatt azt mondja valaki: ennek a leánynak hársfából van a vállcsontja*, rögtön szörnyethal s mi elvesztjük, mert megüdvözül.* A legény hallotta ezt s két hét múlva az éjféli mise alatt felszólalt mellette : «Ennek a lánynak hársfából van a vállcsontja,* mire a lány szörnyet halt. De legalább üdvözült szegény. A népképzelem tud vidám mesét is szőni. Ha a legény azt akarja, hogy egy lány vagy menyecske éljen- haljon érte, kövesse a hová ő akarja, kérjen tőle három szál hajat, kösse ágatlan harsra, tegye bögrébe s karácsony éjjelén ássa a saját lakásának küszöbe alá, és akkor az a lány megy utána éjjel-nappal. »Cselekvésinek hijják ezt a babonát. így akart rászedni egy dél- czeg legény is egy fiatal menyecskét, a kinek nem volt 'huzalma* hozzá. Kért hát tőle három hajszálat. »Minek az neked?* — «Nagy rontásba vagyok, lel a harmad
