Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-01 / 1. szám

Időleges agyag-ezément-aszfalt-és kőipar- kiállitás. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter intézke­dése folytán a budapesti kereskedelmi muzeum a hazai termékek állandó kiállítása mellett évenkint egy, esetleg két időleges szakkiállítást fog rendezni, a melyek hivatva lesznek az illető iparcsoport által feldolgozott nyers és segéd anyagokat, gyártmányokat, munkagépeket és segéd­eszközöket lehetőleg a maguk teljességében felölelni, és igy iparosainknak megmutatni az utat és módot, mely­nek követésével versenyképességüket fokozhatják. Ezen kiállítások sorozata a f. év augusztus havá­ban rendezett bőripari kiálitással megnyittatott, mely a várakozásoknak teljesen megfelelt, és az ily alapra fek­tetett szakkiállítások hasznát és czélszerüségét minden irányban igazolta. A szerkesztőségünknek megküldött programul sze­rint Baross kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi muzeum által rendezendő legközelebbi időleges kiállítás tárgyaiul az agyag- ezément- aszfalt és köipart tűzte ki. E kiállítás jövő évi május 15-én szándékoltatik megnyittatni és hat hétig fog tartani. Ezen csoport választását sikerültnek tartjuk külö­nösen azért, mert hazánk kitűnő nyers anyagok felett rendelkezik, az e csoportba tartozó egyes iparágakban szép haladást tudunk felmutatni és versenyképesek va­gyunk, de mind a mellett a mintegy 6 millió forintra rugó beyitellel csupán 800,000 forint értékű kivitel áll szemben. A hazánkban évszázadok óta virágzó agyagipar emelése különösen a vidékre nézve nagy fontosságai bir, és meg vagyunk győződve, hogy a programmban jelzett ama szándék, hogy a muzeum igazgatósága egyrészt az agyagipar czéljaira szolgáló nyers anyagokat keménysé­gükre és ellentálásukra nézve megvizsgáltatni, másrészt az ugyanazon anyagból a külföldön előállított gyártmá­nyokat bemutatni és egyúttal a keleti szomszédaink álfal használt czikkeket is kiállítani kívánja, a hazai vállal­kozási szellemre kedvező befolyást fog gyakorolni. Figyelmeztetjük különösen a gazda közönséget, használják fel a kínálkozó alkalmat a birtokukban eset­leg előforduló és eddig vagy éppen nem vagy nem a kellő módon kihasznált agyag és egyéb nyers anya­goknak megvízsgáltatására. Ezen vizsgálatok eredményének a kiállításról szer­kesztendő katalógusban való közzététele, uj iparvállala­tok keletkezésére is befolyással leend. E kiállításon is külföldön használt legújabb és leg- czélszerübb munkagépek és segédeszközök bemutattatni fognak. A kiállításban való résztvétel az illetőkre nézve nem jár anyagi áldozatokkal, a felmerülő költségek a kereskedelmi muzeum által fedeztetvén. Reméljük, hogy iparosaink nagy számban fognak részt venni ezen érdekes kiállításban, melvlyel lesz alkal­munk még. bővebben, fogláljkozni., ., _______—— Helyi és vidéki hírek. * Erzsébet királyasszony Ő Felsége születése napja alkal­mából f. hó ‘24-én a helybeli székesegyházban hálaadó isteni tisztelet tartatott, melyen Firezák Gyula nagyprépost pontificált. * Bupyis András ungvári latin sz. főesperes plé­bános meghalt; — a következő gyászjelentést vettük : Ungmegye rom. kath. papjai fájó szívvel jelentik Bugyis András okrai ez. prépost, ungvári plébános és felejt­hetetlen főesperesöknek a szentségek ájtatos felvétele után f. hó 26-án d. u. 6'/2 órakor, jótettekben gazdag élete 67-ík évében, szivszélhűdés folytán bekövetkezett lesújtó elhunytét. Hült tetemeit az oltártól, — melynél a Mindenhatónak 43 éven át oly híven szolgált, - a lelkeüdveért folyó hó 29-én d. e. 9'/a órakor bemuta­tandó szent mise-áldozát mellett lógják az örök nyuga­lom helyére kisérni mélyen megszomorodott paptársai. — Egy jótékony emberbarát, kiváló buzgó pap, és munkás férfiú hunyt el benne. Nem meglepően jött, mert hoszszas, kínos betegség előzte meg, de mégis megrendítő volt a gyászeset, mely Bugyis András halá­lával az egyházat, a közügyet, de legfőképpen Ung- megyét oly fájóan lesújtotta. A fájdalom súlya, a nagy veszteség érzete nem ad szavakat, hogy méltólag ecse­telje a toll e jótékonyságában az önfeláldozásig menő főpap áldás dús életét. Mint a meteor esése vakító fényé­vel végig hasítva az ég kárpitját, nem enged időt, hogy kimérhessük utait, ép úgy vagyunk az elhunyt főpappal is. Láttuk letűnni öt, lényünk megrendült s nem tudjuk, mit bámuljunk inkább benne: Papi erényeit, kifogy­hatatlan áldozatkészségét, türhethetlen jellemszílárdságát, csüggedni nem tudó akaraterejét, vagy határokat nem ismerő jószivüségét-e ? A jövő feladata az elismerés, a hála koszorúját a megboldogult sirhalmára feltűzni. S Klio aranybetükkel fog Írni, midőn Ungvár, Pálócz, Szerednye, Hluboka, Lakárt, közművelődési, és egyházi ügyeinek felvirágoztatására tett nagyszerű alapítványait az utókor számára feljegyezni fogja. Körülbelül 110.000 Írtra megy, mit jótékony célokra tett és hagyott. S hogy mije volt egyházmegyéjének, bizonyítja ama körül­mény, hogy Meszlényi Gyula püspök ur maga jött el a temetési szertartás végezésére, gyászravatalánál könyekre fakadva siratta egyik legérdemesebb papját, s a midőn Ungmegye papsága megköszönni ment püspökének, hogy főesperese temetésére személyesen fáradott. el Ungvárra, Ő méltósága mélyen megilletődve nyilvánította ki, hogy legszentebb kötelességének tett eleget e ténykedésével. Másnap pedig 200 irtot küldött el a püspök Ur a város polgármesterének, hogy azt az elhunyt tőpap iránti kegyeletének jeléül a város szegényei között vallás­különbség nélkül szétoszsza. * Kinevezés A király Ő Felsége a n.-bereznai járásbiró- sághoz Petri József ungvári albirót nevezte ki járásbiróvá. * Két bizottsági tagot választottak Ungváron a megyei bizottságba tegnapelőtt. Megválasztattak : a bel­városban Bekény Belizár, a savanyuvizi kerületben Mihalkovich József. * A «-gyermekbarát-egyesület* karácsonyra nem — mint múltkor irtuk —- 50, hanem 80 gyermeket ruházott fel. * Érdekes kiállítás lesz a Korona szállodában, t. hó 8. és 9. napjain, amikor ugyanis közszemlére bocsájtatnak azok a bútorok, melyekkel az új bér­lők a szállodát felszerelik. * Elszalasztott főnyeremény. A legutnbbi állami sorsjáték főnyereményének sorsjegye a szürtei posta­mester birtokában volt, azon négy sorsjegy közt, melyek a többiek elárusitása után nála felmaradtak és melyeket a lottó-igazgatóságnak visszaküldött. A főnyereményt tehát senki sem nyerte el, s igy az a jótékony czélra jutofcL.-------- ———>'■$’ -—J-------— -------— -----­* A vágóhíd vasárnap éjjel leégett. Nincs ki­fogásunk az ellen, hogy e ronda és czélszerütlen alkot­mány semmivé lett, hanem az ellen igen is van, hogy — minden valószínűség szerint — felgyújtották. Szigorú vizsgálatot kérünk ez ügyben, nehogy a példa, mely e télen már nem első, több követőre is találjon; mert a tűz a mostani száraz hidegben, mikor az oltás majd­nem lehetetlen, városunkra nézve rettentőbb mérvet ölthet, mint a nyári hőségben. * Egy ember 40 alakban B. Polgár Gyula, az európai continensen eddig egyedüli imitátor, ki a buda­pesti népszínház, valamint az ország nagyobb színpad­jain, úgyszintén Bécsben is mint elsőrendű jellemkomi­kus működött, legközelebbi szombaton és vasárnap városunkban is bemutatja művészetét, melyről számos honi lap a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik. így pl. a » Délin. Közlöny* a következőket Írja (előle : Hihetet­lennek tűnt föl mindenki előtt, hogy egy színész negy­ven alakítást legyen képes egymásután bemutatni, épen azért az előadás kezdetén bizonyos tartózkodással fogadta a közönség B. Polgár játékát, hanem csakhamar bele­melegedett s minden megkapó alakítás után lelkesen tapsolt a páratlan imitalornak. Körülbelül harmadfél órán keresztül egymásból kifolyólag a szinlapon jelzett alakokat kifogástalan ügyeséggel és fényes tehetségre valló kivitelben mutatta be. Nálunk is mint mindenütt, Füredi, Verdi, Offenbach stb. zeneszerzők utánzata tet­szett leginkább. A közönség kitörő kaczajjal kisérte a találó jellemzést. A kezdő tánezos, az asztalos, az úri szabó, nyugalmazott katona, egy budapesti svihák szin­tén páratlan sikerült jellemzés volt. Általában az egész előadás alatt a közönségnek nem volt ideje unatkozni. Mulatott a szó szoros értelmében. — A legmelegebben ajánljuk közönségünk szives figyelmébe. Szí ;észet Radváncon. Szilágyi Eerenc vándorszínész társulata a múlt héten Radváncon az állami óvoda termében 3 sikerült előadást tartott. F. hó 2G-án adta <-Már alszik* francia vígjátékét egy felvonásban; a <- ki kosarazott vőlegény *-t egy szakaszban : és záradékul »a palóc menyecske* énekes bohózatot egy szakaszban. 27-én adta «a betyár kendője* népszínművet három szakaszban; és «a mosónő, mint szerelmi illemtanár* bohózatot egy szakaszban ; 28-án adta búcsú előadásul »a szerelmes cselédek* énekes bohózatot egy felvonás­ban ; közkívánatra: »a kikosarazott vőlegény* énekes bohózatot egy felvonásban; *a falusi kis leány Pesten* magánjelenetet; »Hetedik gyerek, vagyis a politikus csizmadia* magán jelenetet; és záradékul » Csicsóné, vagy árva Zsu'ska* énekes bohózatot tánczczal. A helv- árak mind a három előadás alkalmával egyformák voltak, vagyis I-ső ülőhely tetszés szerinti, a Il-ik ülő­hely 40 kr, álló hely 20 kr és gyermekhely 10 kr. Megjegyeztetik, hogy a színtársulat csupán két személy­ből állott: Szilágyi Ferencz színigazgató és nejéből. — A ..Budapesti Hírlap‘‘ előfizetési felhivásár.1 figyelmeztetjük a t. c. olvasóközönséget. nye, hogy a b...i plébános és két meghittje jelenlétében titkon örök hűséget esküdött szive választottjának, jóllehet Olga múltjáról — az öreg katona vallomásai utján — csak annyit tudott, hogy egy derék katona­tisztnek, de egy gonosz feleségnek volt egyetlen leánya. A bőrét féltő obsitos egyéb felvilágosítást kono­kul megtagadott, s még csa arra sem volt rávehető, hogy hajdani gazdájának nevét elárulja. A mit a világ előtt rejteniük kelle Gyula és Olgá­nak, azt édes otthonjukban szabadon kinyilvániták A kik a világ előtt szerető testvérek otthon szerető hitvestársak voltak . . . Újév napja van. Gyula boldog mosolylyal nézi-nézi, mint örül Olgája a sok újévi ajándéknak. Egyszer csak kitárja izmos karjait, s dobogó szivére ölelve bálványozott kedvesének lenge termetét, igy kiálta lel: — Feleségem, üdvöm, boldogságom, mindenem) mielőtt a tábornok ur estebédünkre jönne, adj egy csókot, óh egy csókot, forrót, édeset ! E hévvel ejtett szavakra . . . topp . . . belép a generális e szavakkal: »Felesége?!* Halvány arca olyan különös kifejezést ölte magára ama pillanatokban, midőn, hol Olgára, hol Gyulára tekinte, kik zavarodott­ságukban pirulva hajták le fejőket szigorú pillantásai előtt. Végre ő tőré meg a síri csendet, ekként szólva e testvérekhez: — Mi az édes Olga gyermekem ? Az Istenre kérem önöket, beszéljenek gyorsan, mert megöl a kétség. Gyula hátrasimitva fényes szöghaját, igy kezdé vallomását: — 18.. november hó 9-én este (a generális ur hegyezni kezdi füleit) egy koros katonaviselt ember (a generális ur jobban hegyezi füleit) karján egy alig féléves gyermekkel (a generális ur hirtelen elhalványo­dott) ezzel ni ott (feleségére mutat) lépett kúriánkba. Édes anyám — nem lévén leánygyermeke — magáévá fogadta a kis babát; ott nőtt fel köztünk e kedves gyermek, kiről mai napig is csak annyit tudunk, hogy egy szerelmében csalódott, lovaskapitánynak volt egyetlen leánya. (A generális ur hátra tántorog.) Annak a sze­gény kapitánynak rossz volt a felesége .... ki aktkor, a mikor meg. . . .- Elég, elég, ne tovább — kiált a. tábornok szokatlan erős hangon. A többit majd én mondom el. . . És most jöjj ősz atyád kebelére sokat siratott magzatom! Jer, jer, borulj szivemre édes Olga leányom! S ezzel karjaiba zárta a remegő asszonykát. Pár hét múlva mindenki elámult, midőn hallotta, hogy a generalis ur nyugdijaztatta magát; azon meg szinte elszörnyüködtek, hogy a szép Sz.... Gyula is le­tette a cifra kardbojtot. ! Most B...ben laknak és mind a hárman kimond­hatatlanul boldogok, végtelenül örvendve annak a fic- kándozó lakótársnak, kit ja jó gólya bácsi épen tegnap csempészett be közéjük, jdacára a csikorgó hidegnek. . . Az adjutánsnak! mégis igaza volt — zokogja arcát két kezével el födve; az ezredes ur leánya. Szegény, szegény leiány ! Irodalom. — Jókai Mór koszorús költőnknek legújabb «Kétszer kettő négy* czimii érdekes regényét már megkezdte közölni a «Képes Családi Lapok* melynek uj évi első száma, amelyből százezer példány küldetett széjjel az ország minden tája felé, előttünk fekszik s ebből arról győződünk meg. hogy a «Képes Családi Lapok* csaknem páratlan irodalmi termékekkel indul meg az uj évnek. Jókai regényén kívül ugyan is, melynek első közleményé­ből megtudjuk, kinek kezei közé jutott Judás 30 pénzének az utolsó darabja, még Lauka Gusztávnak «A bölcső titkai», Tábori Róbertnek «Sylvia» cimü regénye. Benitzky Bajza Lenkének «Hasonló-hasonlóval» s Báró Horváth Miklósnak «A Csel» czimü hosszabb elbeszélése, továbbá Dalmady Győző. Rudnyánszky Gyula, Brankovics György s Dr. Váradi Antal müvei képezik az első szám tartalmát. A szépen illustrált lap előfizetési ára egész évrfe ü frt, s mjj.taivátív_ számot .mmdenkj. ..kap, aki óhajával—egy— levelező lapon a «Képes Családi Lapok» kiadóhivatalához (Buda­pest, Nagykorona-utcza 20. sz. fordul. Melyik lapra fizessünk elő? Most kell eldönteni ezt a kér­dést. itt az uj esztendő. Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva aránylag a legolcsóbb magyar lap az «Egyetértés», a mely az uj évvel immár 25-ik évfolyamába lép. Ez a magyar olvasó közönség lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsa­sága. alapossága és sokasága, rovatainak változatossága, kitűnősége a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették az «Egyetértés»-! népszerűvé. A parlamenti tárgyalásokról a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hü tudósítást egyedül az «Egyetértés» kötői. Közgazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazda közönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az «Egyetértés» kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével és alaposságával ma már nem is versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos s a mezőgazda megtalálja mindazt az *Egyetérlés»-ben. a mire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárcájában annyi regény olvasmányt ad. mint egy lap sem. Két- három regényt közöl egyszerre, úgy, hogy egy év alatt 30—40 kötetnyi rogényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket jó magyarságu fordításban kapnak az «Egyetértés» olvasói. A ki olvasni valót keres, és a ki a világ folyásáról gyor­san és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az «Egyetértés»-re, a melynek előfizetési ára egy hóra I frt 8() kr., '/4-ed évre 5 frt, s egy évre 20 frt. Az előfizetési pénzek az «Egyetértés kiadóhiva­talába — Kecskeméti-utca ti. szám — küldendők. Mutatvány- számot a kiadóhivatal kis'kiiámr egy hétig íng'jen é^..bérmentve küld. " ' — . — Po;mpás irodalmi tréfát csinált a «Mátyás Diák» cimtT élclap a '/arácsonyi mellékleten, amely 8 nagy oldalra terjed. E melj&cleten ugyanis Jókai Mór, Vajda; János. Gyulai Pál, Kiss Lózsef, Endrődi Sándor, Komócsy József, Pósa Lajos. Szász Károly, Váradi Antal, Ábrányi Emil, Incédi László, Szabó Endre, Tolnay Lajos, Dócy Lajos, Rudnyánszky Gyula, Prém József, Kozma Andor és Palágyi Menyhért verseit, illetve verstöredékeit illustrálva mutatja be és pedig oly módon, hogy ez illusztrációk az illető köstők sikerült, a versekhez illő karrikaturáit képezik. E karácsonyi mellékletet a következő Írók jobbnál jobb vig történetei töltik be. Mikszáth Kálmán, Gabányi Árpád, Margitay Dezső, Graca György, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Luby Sándor, Szomory Károly, és Murai Károly. — A «Mátyás Diák» főlapja a szokott terjedelmű és tartalmú. Előfizetési ára negyedévre egy forint. Mutatványszámo­kat a kiadóhivatal (Sarkantyús-utca 3. sz.) ingyen és bér- mentve küld. C S~A* E 10 1," A jó nő szépségéről. (Carmen Sylva müve.) Carmen Sylva, a román királynő ily cim alatt adott ki a «Fámilia* czimü lapban egy olyan dolgoza- i tot. mely érdemes arra, hogy a magyar olvasók is, fő- ■ leg a nők, megismerjék. Itt a cikk : «A jó nő szépsége, Isten házának disze.* Olyan nagy hatalmat, erőt, világosságot követel a Mindenható a nőtől, mint a napfénytől; semmivel sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom