Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-25 / 39. szám

Ungvár, 1890. szeptember 25. 39. üzám. Tizenkettedik évfolyam. Előfizetési ára Félévié ..............................2 frt. Negyedévre ....................1 * így példány ára 10 kr Kapható a kiadóirodában. Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel. s azok vidékről is ide küldendők UNlíVÁKI közlöny. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Kiadó-Iroda : Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri czikkért 5 kr. fizetendő minden szó után iiaiB-aaiaaaasi^ Nemzeti i ntell igentia. A czivilizáczió az erkölcsi és értelmi tényezők együttes eredménye. Fejlődése bizonyos természeti törvények szerint megy végbe, épen úgy mint az anyagi természetben a szerves testeknél. Mennél összhangzatosabban működik e két tényező, annál inkább megközelíti feladatát az élet s éri el ideális czélját az emberi törekvés, az emberiség haladása! pedig annál eredményesebb. Jóllehet a czivilizáczió erkölcsi és értelmi j tényezők közös tevékenységének eredménye, a vezető szerepet mégis az értelmiség viszi a művelődésben. A gondolkodók nagy része megegyezik ebben. Ugyan­azért nagy fontossággal bír valamely kulturnópre annak tudása, bogy értelmisége mennyiségileg és | minőségileg mily erőt képvisel ? Ezt ismerve, szán­hatja, el csak magát bizonyos vállalatokra, melyek másként az első lépésnél átléphetlen akadályokba ütköznének. A korszellem, mely államokat, népeket és egyes embereket vezet, maga sem egyéb, mint az értelmi erő kifejezése, mely a szerint változik, amint az értelmiség és ami ezt kifejezi a tudomány, fejlődik. A korszellem az, amely az elméket önkénytelen magával ragadja, és bizonyos irányba tereli. A korszellem működését jelzi az is. hogy időnként figyelmezteti, mi több kényszeríti a népe­ket, arra, hogy kifejtsék értelmiségüket, sőt hogy maguk között nemzeti intelligeneziát teremtsenek. A korszellem ezen működése az önfentartás ösztö­nének működését is jelzi egyúttal, mely arra utalja a népeket, hogy értelmiségüket nemzeti sajátságaik fentartásával saját hasznukra fejtsék ki. Mert ma már valamint egyetlen nép sem élhet meg általános műveltség nélkül, ép úgy szükséges minden népnek saját nemzeti intelligeneziával is bírnia, mely ellentéte a világpolgáriasságnak. Nemcsak a látszat követeli ezt, és nem csupán az ösztönszerű büszkeség, (hogy sajátos faji jellegét kidomborítsa), kényszeríti a nemzeteket a nemzeti intelligenczia kifejtésére, hanem mélyreható lényegi okok is. Minden nemzetnek szüksége van ugyanis egy bizonyos nemzeti közszellemre, mely áthatván annak minden rétegét, rányomja bélyegét tudományára, művészetére és iparára. Mihelyt a sajátos nemzeti bélyeg körvonalai valamely népnél elmosódni kezde­nek, azonnal hanyatlani kezd azon nemzetnek állami önállósága is, és ez biztos jele annak, hogy nem­csak a nemzeti művészetet, ipart stb., hanem a politikai keretet, az államot is veszély fenyegeti. Mi emelte nagygyá és hatalmassá Európa nagy nemzeteit, az angolokat, francziákat és néme­teket ? A nemzeti kultúra féltékeny őrzése és követ­kezetes kifejtése. Angolországban mindenütt, hol a nép s a polgárok tömeges nyilatkozata előáll, e nyilatkoza­tokban ott találjuk a sajátos nemzeti jelleget. Parlamentje oly szokásokat őrzött meg, melyek külsőségekben nyilvánulnak ugyan, s az idegen előtt némely részletekben nevetségeseknek is tetsze­nek, de a melyek a figyelmes szemlélő előtt a nem­zeti szellem irányítói és a közérzület hatalmas össze­tartó kapcsai gyanánt tűnnek fel. Népgyűlései, versenyei, mulatságai mind megőrizték százados jellegeiket. A franczia, „a gloire“ népe, szintén a nemzeti eszme megőrzésével lett nagygyá. Ez fejté ki művé szetét, iparát, és lelkesíti tudósait, ez cselekedte azt, hogy azon számtalan viharok és rázkódások, melyek különösen belülről érték, el nem söpörték, sőt nagyobb veszélyt egyáltalán nem is hoztak reá, Ezért tudott a csapások után hirtelen talpra állaui, mert látszólag széttépve, nemzeti szellemében mégis egy és erős volt. Ez a szellem tömörítetté a németéi egy hatalmas állammá, a politikai ármánykodások daczára, melyeknél ama szellem hatalmasabbnak bizonyult. Ez vitte győzelemre seregeit viiágdöntc I csatákban s ez emelte a tudományos és gazdasági kultúra zászlóvivői rangjára. ' Ez a szellem az, mely összetartja a népeket, nngyokat és kicsinyeket, mint a rőzseköteget a kö­tél, hogy szét ne hulljanak. S mi a leghatalmasabb faktora ezen szellem ébrentartásának ? Ez bizonyál a nem más, mint az erős, őszinte, hazafias intelli; enczia. A nép, értve ezalatt a nemzetnek zömét, mely földmiveléssel és az ős gazdaság különböző ágaival foglalkozik, min­den bizonynyal a legfontosabb tényező a nemzetek életében, mert ő a tartalom és erő. De egyszersmind Öntudatlan s bárminő alakba könnyen gyúrható anyag. Talaj, mely azt fogja teremni, a mit bele­vetsz. Lenni kell egy értelmi osztálynak, mely mint napsugár lebegjen ama talaj felett, hogy melegétől kikeljenek a nemzeti öntudat magvai és sugaraitól I zománcot kapjon a — magában holt tömeg. Erre kell a nemzeti intelligenczia, melynek nálunk magyaroknál természetesen legfőbb kelléke, hogy ne kaczérkodjék a kozmopolitikummal, mely még nagy nemzetekre is káros lehet, hanem legyen minden ízében őszintén és következetesen magyar. S mert a nemzet intelligencziája maga a nemzet egfőbb mozgató ereje, minden nemzet legfőbb .örekvése az ország értelmi tőkéjét gyarapítani, a lemzét, iskolázott részét a nemzeti érzület helyes intudatára és az igazi tudás színvonalára emelni. Ha dveszszük egy nemzet intelligencziáját, elvettük a aemzet testétől a lelket. Hazánk e részben a világtörténelem eseményei­nek forgatagában, annyi bomlasztó hatásnak kitéve, bámulatos erővel tartá fenu magát a múlt századok s főleg a jelen század súlyos megpróbáltatásai közepette. Mert nagy fórfiai rt lángész erejével kel­tették életre szunnyadó erejét s rakták le a nem­zeti újjászületés biztos alapját. Széchenyi, Kossuth és Deák nemzeti életünk alapját rakták le, midőn társadalmi, politikai, gazdasági és kultúrái fejlődé­sünk útját s a nemzet cselekvő energiáját biztos és helyes mederbe terelték, de mielőtt ezt eredmé­nyesen tehették volna, mások készíték elő a talajt. Hisz még nem is oly régen a nemzet értelmi­sége, tudománya és költészete teljesen az idegen, latin, franczia, német géniusz megnyilatkozása volt. < sokonay, Vörösmarty, Petőfi és Arany láng­eszére volt szükség, hogy a nemzeti ösztönt életre keltve, a magyar géniusz alkotásaiban a lelket nagyra növelje. Úgy, hogy most már lehetségessé válik, hogy a magyarnak nemzeti tudománya is fejlődjék, hogy nemzeti tudását restaurálja és nem­zeti értelmiségét konszolidálja, s így az egyetemes czivilizáczióval lépést tarthasson. a) a „beteg ágyasok“ körüli eljárás legelemibb és egy Írást nem tudó egyén által is könnyen megérthető részeire. E cimen különös súly lesz fektetve a tisztaság fontosságának, s ezzel kapcso­latosan a „gyermekágyi láz“ keletkezése illetve ragályozó jellegének megtanítására. b) A betegek ápolása, különös figyelemmel a rögtön támadt veszélyekre. c) A házi szerek és kuruzsolások gyakorlat« bírálata. Évente két tanfolyam lesz. Az első kezdődik november 1-én tart január végéig, a második feb­ruár elejétől april végéig. Minden tanfolyamra 20—20 község- bábája lesz bevonva, felváltva, csoportosítva a magyar és szláv ajkuakat. A szegényebb tanulók 36 frt segélyben része­sülnek, mely összeg vagy az illető község által, vagy a cult, minisztériumi segélyből lesz fedezve. A tanfolyam végével a tanulók nyilvános vizsgálatot tesznek, melynek alapján az intézettől egy képesítő okmányt fognak kapni. Aki felvidékünk viszonyaival ösmerős, bizo­nyára ösmerni fogja falvaink úgynevezett „bábáit“, kik egyúttal a községnek szó szoros értelmében „okos asszonyai“ is. Ezen asszonyok előzik vagy legtöbb esetben helyettesítik a betegeknél, rögtön támadt veszélyeknél, a rationális orvosi beavat­kozást. Ezeknek birtokában van az a sok ezer háziszer, melyeknek kétharmada a babonás kuru- zsolással van egybekötve. Ezen osztályát társadalmunknak egy kissé megszelídíteni, s általuk successive a vakhitü népet lassan-lassan, mondhatni becsempészve, javítani, ez az a helyes logica, melynek minden izében a pezsgő gyakorlati felfogás sugárzik ki. Mi meglepő eredményeket várunk ez intézet­től s meg vagyunk róla győződve, hogy annak a magas kormány rövid idő múlva ideiglenes jelle­gét megszüntetve, állandósítani fogja. Mi vagyunk az elsők, kik első sorban megyénk érdekében ő extiájáuak a kultusminiszter urnák hálásan megköszönjük azon mintegy 2000 frtnyi segélyt, melylyel ezen intézmény létre jövetelét lehetővé tette; — de hálával tartozunk ő méltó­ságuknak ügybuzgó főispánunk és alispánunknak is kiknek sikerült az intéző köröket ezen intézmény fontosságáról meggyőzni. Az intézet leendő vezetője és tanárának, Dr. Novák Endrének, a nála megszokott szívós kitartás mellé csak szerencsét kívánunk, — hogy ezen intézethez fűzött remények ép oly érett és társa­dalmunknak hasznos gyümölcseivé érjenek, mint azt az ő többi alkotásainál is megszokták. F. M. Érzi ezt a nemzet, mely jelenleg a nemzet kultúrát, nyelvet s az intelligens osztályok kiműve lését mindenek fölé helyezi, hogy a nemzet egyéni­ségét visszatükröző igazi nemzeti műveltséget fejleszthesse. Érzi az egész nemzet, hogy csak igy állhat meg a világversenyben s vehet részt a czivilizáczió nagy föladatainak megoldásában. Magyar szülők, neveljetok nemzeti intelligenciát! __________ B—d. A bába-képző intézet. A nmltgu vallás- és közokt. ügyi m. kir miniszter ő Excája e hó elején kiadott leiratában — a belügyminisztériummal egyetértőén — köz­kórházunkkal kapcsolatosan a már régebben terve­zett ismétlő bába-tanfolyamok sorsát kedvezően döntötte el. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja ezen országunkban még eddig páratlau intézmény, mely­nek közegészségi és kulturális jelentőségét még ma teljes mértékben alig vagyunk képesek megbí­rálni. Az általunk ösmert tervezet keretében oly programmot látunk összeállítva, melynek minden ízén meglátszik a gyakorlati felfogás. Az intézet célja elsősorban megyénk, másod­sorban a szomszédos északnyugati kárpátalji vidék u. név. cédulás bábáit egy 3 hónapig tartó tan­folyam alatt kiképezni: Az ungvári első betegsegélyzó- és temetkezési- egylet alapszabályai­(Folytatás) e. ) Hitvesei azon tagoknak, kik a katonai kötelékhez tartozván mózgósittatnak a hadjárat tartamára illetőleg férjeik távollétök idejére, csak heti 5 krczárt fizetnek s a megbetegedés esetén a többi egyleti kedvezmények mellet is 2 frtnyi segélyre is tarthatnak igényt. Azon esetre, ha egy ilyen nő még a heti 5 krczárt sem volna képes fizetni, az egyleti kedvez­mények élvezete beszünteti étik ugyan, a nő és családja azonban továbbra is nyilvántartatik s férje visszajövetele alkalmával, ha a folyó heti befizeté­seket rendesen eszközük, ismét az egyleti kedvezmé­nyek teljes élvezetébe lépnek. Ha ilyen nő férje távollótében meghalna^ hátrahagyottai a nők szamára megállapított temet­kezési járulat felét kapják. f. ) megbetegedés esetón a maga és jogosult családtagjai számára az egyleti orvos dijtalani kezelését és a gyógyszereknek az egylet költségén való kiszolgáltatását igényelni. Szabadságukban áli ugyan a tagoknak, ma­gukat más idegen orvos által kezeltetni, ezt azon­ban sajátjukból kell dijazniok. g. ) Valamely férfitag elhalálozása esetén annak özvegye vagy törvényes gyermekei, vagy ha ilye­nek nem léteznek, törvényes örökösei a bekövet­kezett haláleset igazolása után 50 frtnyi temetke­zési járulékra tarthat igényt, ezen összeg azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom