Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-17 / 16. szám

zárták be a Hunyady indulóval, mely alatt a közönség

az asztalokat elhagyva, a teremből felvezető lépcsőn, a második emelel termeibe vonult, hogy ezt a markos kellnerek kitakarítva, ismét átadják a közönség inkább fiatalabb tagjainak.

Ez a majd félóráig tartó szünet erősen nyugtalanította a tánczolni vágyókat. A csárdást óhajtó fiatalok méltatlankodtak, mert a 'Trinkgeld* nem sarkalta eléggé a kellnereket az asztalok kihordásában.

Végre valahára jelenti egyik rendező : (nagyobb részűk egyetemi hallgató volt.) A terem újjászületett, a ezigányok csárdásra készen állanak, tessék lesétálni !

»Felkötöm a sarkantyúmat* kezdetű csárdással kezdették meg a zenészek az estély második felét, de oly ropogósán húzta a 11 purdé, akárcsak Gyuricza. Enyeden képzeltem magam a theologiai dalkar hangversenyén, azon külömbséggel, hogy itt alig 12 pár járta a csárdást, a nagy publicum és terem daczára egyszerűen azon okból, hogy többen nem tudták. Akadt egy-egy olyan is, ki ugyan nem tudta, de elragadtatva a lelkesültségtől, felállott a csárdásra, és nagyon ügyesen járta a magyar csárdást polka lépésekben. De annál többen járták a valzert, mely alatt sokak arczán látszott meg a tyúkszemet kellemetlenül érintett ütés. Az első és utolsó négyest 26 pár jarta, ezt nem úgy járják mint nálunk, sokan egyáltalán nem tudják. Az úgynevezett polonéz használtatik a négyes helyett, a négyes csak a legnagyobb bálokban divatos.

Vig kedély uralkodott az estélyen, a csárdások alatt egy-egy «csuhaj* is el-elröppent valamelyik hevesebb magyar ajkairól, a közönség német része bámulatára. Reggel 5 óráig tartott a mulatság, a mikor a ezigányok a Rákóczy indulót még egyszer elhúzták.

LÖRINCZ JÁNOS,

ref. papjelölt.

Végszó „Több Graeeus“-hoz.

Az «Ung> 15-ik számában közzétett újabb cikküket átolvastam. S minthogy a kérdés alatt levő egyházi és egyházmegyei ügyet többé nem akarom a nyilvánosság előtt tárgyalni : ennekkövetkeztében cikkükre a hírlapokban választ nem adok, hanem személyemet, papi jellememet, egyházi és honpolgári állásomat sértő kifejezéseikért az illetékes bíróság előtt a törvényes eljárást .meg fogom indíttatni, s e tekintetben

már intézkedtem is. „ 0.

Dr. Mikita Sándor.

Heh7 i és vidéki iiirek.

* A Dimitri Slaviansky d’ Agróneff orosz daltársulat hangversenye f. hó 21-én hétfőn este tartatik meg a ♦ Társaskör* nagytermében, hol egyenesen e célra már az 120 méter magas állvány van megrendelve és fog fölállitatni, hogy az érdekes costúmek is mindenki által láthatók legyenek, mert a díszes orosz nemzeti viseletek íifem mindennapi látványt fognak nyújtani az eredeti énekek élvezete mellett. A legsajátságosabb az, hogy az összes előadandó darabokat maga Slaviansky Olga, az igazgató neje gyűjtötte és a kar részére irta, mely körülmény kiváló zenei talentumáról tesz tanúságot. Ma még csak Sziszeken vannak, holnap Szabadkán, vasárnap

akart engedetlen lenni, nekik kellemetlenséget okozni. Úgy sem lett volna vele boldog soha, s igy csak is Isten rendelésének tartja a gyűrű visszaküldését.

— De vájjon miért, mi okból küldte vissza a gyűrűt? Ezt meg kellene kérdeznünk apádtól, szólt az anya, kit leánya szavai nagy bámulatba ejtettek.

— Ezt én is óhajtanám tudni, de ma ne kérdjünk semmit, küzdjük le kíváncsiságunkat. Majd megkérdjük holnap, mikor haragja lecsillapodik, monda Margit.

Aztán őszinte vallomást tett arról is, hogy szivét rég óta Dominik Gerőnek adta. De az atyja előtt maradjon titok mindaddig, míg Gerő annyira viheti, hogy üzletet nyithat — kéré anyját, — mert büszkeségét sértené, hogy egy kereskedősegéd merte leányára emelni szemeit, s haragja még fokozódnék.

Az anya egyik bámulatból a másikba esett. De jól esett lelkének a tudat, hogy leánya nem bánkódik a történtek fölött, s hogy — bárha compromitálva vannak is ezáltal a világ előtt — abban maradt a házasság, mely boldogtalanná tette volna gyermekét. Hanem aztán maga sem tudta miért, valami sötét balsejtelem nehezült lelkére, melytől nem birt szabadulni.

Málnási István haragjának egész özöne a pap ellen irányult, őt okúba mindenért.

— Nyomorult ember! — igy dühöngött magában —f csúffá tettél 1 Mint fog gúnyolni a világ, hogy leányomat egy rossz személyért elhagyta vőlegénye! Szép példaadás lesz ez a leányoknak! Ezután még csak azért is lefognál térni az erény útjáról, hogy ez a pap vegye őket pártfogásába, s szerezzen férjet számukra; a becsületes leányol pedig megmaradnak agg szüzeknek !

Szegény leányomnak, hogy adjam értésére, bőgj vőlegénye egy erkölcstelen személy miatt, a pap tanácsára hagyta a faképnél ? !

Hah! mennyire meggyüloltem e papot, e képmutató álszentet! a ki mézes-mázos beszédével ugv betudta fúrni magát az emberek szívébe !

Egysz-rre egy gonosz eszme szülemlett agyában ; areza pokoli kifejezést öltött ;

— Eltitkolom a világ előtt a gyűlöletet, melyet e pap iránt érzek, d e a s z é g y e n é r t, melyet családomra hozott megboszulom magamat

___________ (Folyt, köv.)

Nyíregyházán lesznek, és hétfőn már itt énekelnek, szerdán pedig Egerben. Csudálatos, hogy az út fárdahnát a művészek kibírják, de innen magyarázható az is, hogy a körúton minden művész izgatott szokott ,‘enni. Ide hétfőn délben érkeznek. Az «0 zöld mező, kedves zöld mezőm* kezdetű dal helyett «Szomorú fűzfának lehajló ága* cimő lyrai dalt fogják énekelni. Jegyek még folyton kaphatók Lévai Mór könyvkereskedésében.

* Előléptetés. A beregszászi m. kir, pénzügyigazgatóságnál a pénzügyminiszter áltai Szalay Lőrincz vezető számtiszt számvizsgálóvá léptettetett elő; Goits Józsi t III. oszt. számtiszt II. oszt. számtisztté neveztetett ki.

* Polgármester választás Munkácson. Munkács

város polgármesterévé a f. hó 10-én Jobszty Gyula alispán elnöklete alatt megtartott képviselő testületi közgyűlésen Cseh Lajos eddigi alpolgármester választatott meg nagy küzdelem után 45 szavazattal, Fazekas Béla ügyvéd 43 szavazata ellenében. Az ekként megüresedett alpolgármesteri és I. tanácsnoki állás H u b a y Béla munkácsi járásbirósági jegyzővel töltetett be. Városi főerdész Honig Alajos nyugalmazott uradalmi erdészeti telügyelő lett. ■ . \

* Unyvármeyye Baross intézkedése ellen 1.

évi tavaszi közgyűléséből felfol; i.modott az országgyűléshez. Az eset a következő: Miután a vármegyének semmiféle kulturális és emberbaráti célokra fordítható pénzalapja nincsen, a vármegye az 1881 —88 és 1887—1892-ig terjedő időszakokban azon célból vállalkozott a inegye területén átvonuló államutak fedő anyagának (kavics) szállítására, hogy a nyereményből alapot teremtsen a közművelődési és hazafias célok előmozdítására. Az 1884—86. évi kavics-szüségletet Meisels A. József, munkácsi lakos, szállította, mivel a vármegyénél csekély “/„-kai kedvezőbb ajánlatot tett; a vármegye tehát nem gazdálkodott a közlekedésügy rovására, közte és a privát vállalkozó között csupán az a különbség, hogy mig a magánvállalkozó magának tartja a biztos nyereményt, addig azt a vármegye közcélokra gyűjti össze. A nyereményösszegből, mely a jelen vállalati időszak lejártával 6000 írtra fog rúgni, eddig a vármegye 50 Irtot küldött a Mátyás-szoborra, most pedig az egész összegből alapot akar teremteni a vármegye területén működő s a magyar nyelv tanításában legtöbb sikert felmutató tanítók jutalmazására. A kereskedelmi miniszter a vármegye ez intézkedéséhez való hozzájárulását megtagadta, állitván, hogy a kavicsszállitást azon célból engedte át, hogy a nyereség segélyével a természetbeni országos közmunkaerő, a vármegyei közúti alap kötelezettségeinek teljesitésére képesebbé tétessék. A felirat ezzel szemben állítja, hogy a szerződések jóváhagyása alkalmával a most döntő érvül felhozott czél nem hangsúlyoztatok sőt tel sem hozatott A vármegye a miniszter állás foglalásában önrendelkezé11 jogának sérelmét látja, melynek orvoslását az országgyűléstől kéri.

* Gyászhír M a k a y D á jel ungvári ref lelkész, ungi esperes, törvényhatósági bigottsági s városi képviseleti tag, s az ungmegyei takarékpénztár elnöke, rövid betegség után, 70-éves korában, f. hó 12-én meghalt. Halála úgy a városban, mint a megyében átalános és őszinte mély részvétet keltett, minthogy az egyházi és közügyek terén, de úgy is, mint a szegények gyámo- litója, hosszú időn át kifejtett tevékenységével mindenkinek a tiszteletét kivívta. Temetésén ezreket számláló közönség volt jelen.

* Az orosz-magyar hitelemzés kérdése miatt a gvtnn. tanárok közt támadt viszályos ügyben már lejött a kormány határozata. E szerint egy tanár máshová fog helyeztetni, egy másik állását veszti, s egy harmadik ellen fegyelmi eljárás indíttatik. Orosznyelven csak azok köteleztetnek a hitelemzést hallgatni, kik papi pályára akarnak lépni.

* A zongorázókkal tudatjuk, hogy Bozóky fővárosi hangoló Ungváron tartózkodik.

* Sokan nem tudják mai napig sem, ennélfogva ismételten jelentjük, hogy vasúti zónajegyek a póstán is válthatók.

* Életmentés. Egy nyavalyatörésben szenvedő asszony í. hó lU-én beleesett a Kis-Ungba. Marmorstein Leopold észrevéve őt, utánaugrott s megmentette.

* Mennyi gabnaszem van egy literbe ? Egv némel gazdasági egylet elnöke kiszámította, hogy egy” literbe 21 ezer 7U0 búza, 28 ezer rozs, 18 ezer ICO árpa 12 ezer 500 zab és 54«X)' borsószem fér. A ki nen hiszi számlálja utána.

* Tííz volt tegnap este Neviczke községben. Min* beszélik, öt ház és egy boglya széna pusztult el,

* Nyilvános köszönet. Mindazon testületek, egyletek, társulatok, egyesek és általában a nagyközönséj mély érdeklődése és részvéte, melyet felejthetlen atyánk Makav Dániel, temetésénél nyilvánított, kifejez heteden köszönet és hálaérzettel töltötte el megszomo rodott lelkünket. Fogadják mindannyian a kegyelet ili nagy becsű s emlékeinkben örökké fenmaradő nyilvánításáért forró köszönetünket. Ungvárt, 1890. ápril hó 15

j S á r k á n y I m r e, Sárkány Imréué szül Makay Etel.

* Helyre igazítás. Az * Ungvári Közlöny 14-il számában a városi adópénztári hivatal által közzétet 531/890. aü. sz. «Hirdetmény«-ben április hó helyet február csúszott be, mely tévedés azzal hozatik helyre hogy a folyó évi I-ső Il-od oszt. keresetiadó, valamint t házbér kivetések f. évi április hó 8-tól 17-ig —

a hiretményben közlötteknek fenntartásával — köz- . szemlére lesznek kitéve. — Városi adópénztár.

* Magyar északkeleti vasút Értesülésünk szerint a magyar északkeleti vasút vonalain a forgalom örvendetes gyarapodása folytán ez évben a szokottnál nagyobb számban fognak állomási felvigyázó-gyakornokok és kalauz- gyakornokok alkalmaztatni. Ezen állásokra oly egyének pályázhatnak, akik magyar honpolgárok s a magyar nyelvet tökéletesen birják ; életkoruk 18-ik évét betöltötték, de 35 évnél nem idősebbek ; a törvényszabta katonai szolgálatot kitöltötték, vagy azalól felmentettek ; ép és egészséges testalkatuak; erkölcsi tekintetben feddhétlen múlttal bírnak és a gymnasiumban, vagy reáliskolában legalább 4 osztályt sikeresen elvégeztek. Hasonló teltételek mellett pályázhatnak az elemi iskolai tanítóképző intézetet végzett ifjak is. Egyenlő képzettség mellett el- sobségben részesülnek a közös hadseregnél, vagy a honvédségnél 12 évig tényleges szolgálatban állott altisztek.

IRODALOM.

— Stanley k-uiyve a «Budapesti Hírlap, bau Az egész piű- i vett világ izgalmas várakozással néz Stanley ifi könyve elé, mely- i ben megírja harmadik afrikai utazását. Ahányszor megkerült

abból a csodálatos világrészből, mindannyiszor egy nagy tett dicsőségét hozta magával. Első vállalkozásához az ötletet a New-York Herald szerkesztőségétől kapta. Hírlapíró volt s lapja megbízta, hogy keresse föl az elveszettnek vélt Livingstonet Afrika belsejében. Fölkereste ezer viszontagság árán és ellátta őt segélyforrásokkal, hogy kutatásait folytathassa. Második útja amaz ismeretlen^ közép-afrikai területekre vezérelte, melyeket első expedíciója alat érintett s beutazásukhoz becsvágyat érzett. Az eredmény a Kongóállam megalapítása volt a belga protektorátus alatt. Könyvei, met lyek e két útról szólanak, sok százezer példányban keltek el; lefordították minden európai nyelvre, átdolgozták ifjúsági olvasmánynak s csak e gyei mekköuy vek forgalma ezerekre rúg. Hatása csak a Robinsonéval mérhető össze, mert Stanley egyéniségében a tudós búvárkodó s az elbeszélő művész ritka tökéletességgel egyesül. A tudósok munkái kizárólag oktatni akarnak. Stanley az ismeretekkel együtt az izgalmakat is közli, melyekbe neki megszerzésük került. Könyvei nyotnán képesek vagyunk őt követni vállalata utján átérezzük bátor elszántságát, részt veszünk önfeláldozó fáradalmaiban Mert a tudós s a hős oldalán megszólal mindig az újságíró, ki az ismeretanyag közepét meglátja a pikáns és vonzó reflexeket s ezeket azzal feldolgozni tudja. Most egy ifi könyve van sajtó alatt, mely szenzációs érdekességben messze felülmúlja az eddigieket. Cime: «Emin basa expedíciója.» Egész Odysszea lesz ez a XIX. századból! Három évig volt oda; eltűnt

I

a civilizált világ elől, nyoma veszett egészen, mintha a föld nyelte voTna el. Halálhírét terjesztették s ezt csak nagysokára cáfolta meg egy-egy eltévedt levele, ismeretlen országrészek belsejéből. De a mire vállalkozott, megoldotta fényesen s Kairóban moat úgy fogadták, mint egy Kolumbust vagy Magellánt. Mint erőteljes fé»- fiu indult ez útjára s mint megtört ősz ember kerül vissza. De Írói lelke ép s rögtön munkához lát. Pár hét s uj könyvét átadja a világnak. Ezt a könyvet a Budapesti Hírlap megszerezte olvasói számára. Első eset, hogy a magyar Stanley-kiadás egyszerrejjelen meg az eredetivel, s napi lap hasábjai megelőzik a könykiadást. A könyv ára külföldön 25 frank, 20 márka lesz, magyarban pedig 12 frt. A Budapesti Hírlap olvasói tehát ily értékű munka birtokába jutnak első kézből. Stanley könyve közlésének jogát a «Budapesti Hírlap* következő módon szlrezte meg. Az eszme a könyv jogosított magyar kiadójától : Rátli Mórtól ered. Közel félszáz éves munka, törekvések, izealmrk nem voltak képesek elgyengíteni ez ősz kiadó lelkében a becsvágyat és kötelesség érzetet, hogy áldozatok árán is megszerezzen a magyar közönség számára egy oly epokális művet, mely már keletkezésekor foglalkoztatja foglalkoztatja ez egész világot. Hosszú alkudozás után s jelentékeny áldozattal sikerült biztosítania magának a jogot, hogy a jövő május havában egyszerre ti* európai nyelven megjelenő Stanieykönyv magyar kiadása a tiz között foglaljon helytt s fölötte ő rendelkezhessék. De tapasztalásból tudja, hogy Magyarországon a könyvvásár nehézkes és a közönség egy szükebb körére szorítkozik, — ezért kereste alkalmas módját, hogy e kiadás a rendes könyvvásárlók körén túl, a nagyobb közönség elé kerüljön így ajánlotta föl az előzetes közlési jogot a «Budapesti Hírlapinak. A «Budapesti Hírlap« készségesen megkötötte Ráth Mórral a szerződést, j Közösen viseli vele a kiadás terheit, mert hasznos szolgálattal véli > lekötelezni a nagy olvasó közönséget. A könyv első ivei már a ♦ Budapesti Hírlap» birtokában vannak, de pecsét alatt őrzik, mert a szerződés alapföltétele, hogy közlése a többi európai kiadványok- i kai egyszerre induljon meg, a mi előre láthatólag május havában lesz lehetséges. Merni bocsátkozunk a könyv előzetes ismertetésébe; i nem is tehelnők, mert Stanley még be se fejezte azt. A «Budapesti : Hírlap» olvasói oly művet várhatnak, mely felelni fog önmagáért.

1 Abban a meggyőződésben hozzuk mindezt közönségünk tudomására hogy a «Budapesti Hírlap» Stanley-kiadása közérdeklődéssel fog | találkozni s a magyar müveit osztályok figyelmét nemcsak ez uj j műre hívja fel, hanem ráirányozza a hasonló tárgyú, becsű és 1 tanulságu könyvekre, melyekről nálunk eddig az ilyesmit élvezni képes közönségből csak egy töredék vett tudomást. A «Budapesti I Hírlap» megrendelhető egy hóra I frt 20 krért, egy negyedévre 3 frt 60 krért a kiadóhivatalban Budapesten kalap-utca 16 sz.

— «A HÉT* Kiss József előkelő hetilapjának legutóbbi száma azt a nehéz kérdést igyekszik megoldani: hogyan lehet egy heti lapnak bő szépirodalmi tartalom mellett egyszersmind actualisnak is lenni ? Nos az előttünk fekvő szám e kérdést jelpsül oldotta meg. A hét társadalmi, művészi, irodalmi, sőt részben politikai eseményeit épp oly alapos, mint a milyen szép czikkek méltatják. A főváros tavaszáról, az utca szezonjáról egy ismeri írónk fest színes képet. A rajongó német császár drámájának legújabb momentumaival egy magyar születésű kitűnő német publicista foglalkozik. Dolgozatokat látunk e számban a nagy király emlékéről, Zola új regényéről, a színház hetéről, a műcsarnokbeli «Phryné»-ről és még nem egy actuáhs tárgyról. Mindezek mellett a szépirodalmi tartalom is fölöttébb bőséges. A magyar elbeszélő irodalomban oly hamar tért foglalt Herczeg Ferencz legjobb munkája az, a melyet itt olvashat a közönség. A leghíresebb olasz elbeszélőnek — Vergá- ; nak —- Tóth Béla által fordított novellája komor szépségével hat. j Az Apáthv István apróságai poetikusan szépek. Verseket Ábrányi [ Emil és Temérdek írtak e számban. A füzetet Szemere Attila ér- • j dekes képe díszíti. A Hót előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre , 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Kívánatra mutatványszámokat kész- 1 séggel küld a kiadóhivatal: Budapest, Akadémia-utca 4. sz.

— A «Vasárnapi Újság» április hó 13-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Bismarck távozása. (Két képpel . 1.

■ Bismarck távozása a császári palotából a búcsukihallgatás után; r 2. Bismarck falusi magányában.) — Ébredj Szuomi! Költemény . Ärvi Jämnes után finnből Vikár Béla. — Jáhel. Elbeszélés, irla Baksay Sándor. — Magyar huszár a forradalom guillotineja alatt.

' (Eredeti okmányokból feldolgozva.) Várnai Sándortól, — Képek ■ Stanley afrikai utazásából: . Az Albert-Nyanza tó megpillantása.

2. Stanley találkozása Emin pasával. 8. A Hold-hegység. (3 képpel.) — Világielfordulás. Verne Gyula regénye. (Képpel.) — Görögország- ‘ ból (II képpel: 1. Olga görög királyné. 2. Az athenei királyi palota és a Parthnenon. 3. Trikupis miniszterelnök. Athenei fényképek [ után.) Strausz Adolftól. — Egy hallottas ház emlékeiből. Dostojevskij után oroszból. — Egy facsimile a szabadságharczból: Balog József ’ Hunyadi-huszár bizonyítványa a magyar és orosz hadvezérségtől.

1 — Irodalom és művészet. — Egyleteit és közintézétek. — Mi újság ? — Halálozások. Szerkesztői mondanivaló. — Tvéptalány.

í