Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-12 / 24. szám
elkényeztető nevelés a gyermeknek legföljebb hatodik életévéig tarthat s ekkor a gyermeket gépies sngedelmességre kell szoktatni, ami különben már nem lesz oly nehéz munka, ha a család az engedelmesség alapját helyesen lerakta. Mielőtt az engedelmességre való nevelés második fokára áttérnék, el nem mulaszthatom, hogy a már annyiszor idézett jeles munkának szavait ne használjam ezen pont záradékául: „Ebből világos mily fontosággal bir az jélet első hat éve: mert amit a házi nevelés alkot a gyermekből, az lesz ő rendszerint. Különösen hangzik, de van alapja midőn egy iró mondja: „Az államok a gyermek szobából kormányoztatnak.“ „ , . ,, , 3 Melcher Gyula. Mezőgazdaságunk és gabonakereskedelmünk érdekében. (Folytatás.) Lássuk tehát most már azt, hogy mindezen bajainkon miképpen tudnának azok az elevátoros raktárak segíteni, hogy a termelő és a hazai kereskedők érdekei egyaránt védve legyenek. A dolog illustrálására egy példával fogok szolgálni: Z. községbeli X. termelőnek van eladandó 10 mmzsa jól tisztított búzája. Ezt elviszi a legközelebbi elevátoros közraktárhoz ; a zsákokból kiöntözi egyenesen az elevátor mérleges nagy serpenyőjébe, a vasúti, vagy esetleg- a kezeléssel megbízott más állami alkalmazott kivesz a gabonából egy litert, ezt a kis próbamérlegen megméri és ezen sulyeredményböl megállapítja a termelő szeme- láttára, hogy gabonája hectoliterenkint mily suly- lyal bir és e szerint I. II. vagy III-ad osztályúnak minősiti; tehát miután a próbamérés azt mutatta, hogy X. búzája hectoliterenkint 77—78 kilót nyom — I. ossztályunak minősiti, azután a serpenyőbe öntött egész mennyiséget megméri s miután megállapította, hogy a 10 mmázsa megvan, a serpenyő kiömlesztő csatornáját megnyittatja, melyen a az emelőgép alá zuhan ; az emelőgép, felső kiömlesztő csatornáját a torony tetejében egy szolga azon tartály fölé illeszti, melybe az első osztályú búza gyüjtetik, ennek megtörténte után az emelőgép meginditatik, mely a gabonát néhány perez alatt a tartályba üríti. — Ugyan ez történik a többi nemű és osztályzatú gabonákkal is. Ez után kiállít a tisztviselő X. részére egy betárolási jegyet, melyen feltünteti a betároló nevét, lakhelyét, a gabona nemét, osztályát és becsértékét. A becsértéket a budapesti és bécsi gabona tőzsdék zárlatai után távirati utón naponkint vett tudósitások alapján állapítja meg, melyek mindig teljes waggon-rakományok után értetnek. Ezen tudósításokat a fél is megtekintheti saját megnyugtatása végett. Ha pedig a fél az osztályozással nincs megelégedve, kívánhatja a gabonáját bizottságilag is megosztályoztatni, mely igen mérsékelt dijak mellett a fél költségére fog eszközöltetni. Az ily bizottság áll a tisztviselő elnökség-e mellett egy helybeli kereskedő és egy tern élőből, mely két utóbbi nevét a fél által teljesített sorshúzás által lehetne megállapítani azon helybeli termelők és kereskedők névjegyzékéből, kik ezen czélból az elevátor irodánál előjegyezve vannak. Ez osztályo zás ellen a félnek fellebbezési joga nincs, csak is a gabonája vissza vételéhez van joga, mely esetek talán nem is igen fognak előfordulni. •— Tehál X. megkapta a betárolási jegyet 10 mmázsa I-a búzáról, melynek a tömegáruk szerint becsértéke 90 irtot tesz. — X nek szabadságában áll az elevátor vezetőjét megbízni azzal, hogy gabonáját a tőzsdei napi árak szerint a legelső alkalommal eladhassa, vagy pedig bizonyos határidőt tűz ki, melyen belül a gabonája feletti szabad rendelkezési jogát magának fentartja, mely határidő elteltével, vagy uj határidő hosszabitást kiír, vagy ennek elmulasztása feljogosítja az elevátor vezetőjét a gabona eladására. Ezek után veszi X. a betárolási jegyet és azt vagy eladja a kereskedőknek, kik az ily betárolási jegyek összevásárlása által nyernek tömegárukat, melyek már a vasút udvarán épült, vagy vágánynyal összekötött elevátorban szállításra készen állnak és osztályozva vannak, — vagy ha ezen eladás nem sikerül, vagy csak X. anyagi hátrányával történhetett volna meg, akkor elmegy X. az elevátor székhelyén levő és egyik hazai nagy pénzintézet által felállított elölegezési fiókpénztárhoz, mely X-nek betárolt gabonája becsértékének 70—80%-át a betárolási jegy előmutatására legott előlegezi és a betárolási jegyre az előleget feljegyzi. Ezen előlegnek a kamata a költségekkel együtt 5°/0-nél több nem lehet. Ezek után X. a betárolási jegyet, mely már előleggel van terhelve, helybeli kereskedőknek eladhatja, vagy az eladással az elevátor vezetőjét megbízhatja, vagy pedig az előlegezés után is kívánhatja, hogy a betárolt gabona még dis- positiója alatt maradjon, mely kívánságát mindaddig teljesitik, amig a betárolási néhány krajezár költséget időről-időre megtéríti és a mig a gabona árhullámzása miatti árkülömbségeket, kamat és betáralási dijat a még visszamaradt 20—30°/0 becsár részlete fedezi. — Végre, ha X. azt kívánja, hogy betárolt búzáját az elevátor adja el, akkor a jegyet, melyre az előleget már felvette, az elevátor kezességénél letétbe helyezi, melyről kap egy elismervényt. Ez azonban a betárolt gabonát már nem helyettesül, tehát ärra sem előleg nem adatik, sem pedig el nem adható gabona helyett, sem pedig arra a gabona a raktárból ki nem adatik, csak arra ad jogot a tulajdonosának, hogy vele az elevátor kezelősége leszámoljon. Az előleg 5°/o os kamatja pedig meg fog szűnni azon a napon, melyen X. gabonája eladatott, a gabona átvétele idejéig járó kamatot és tárolati dijat a vevő fizeti. — A gabona csak a megfelelő mernyiségü eredeti betárolási jegy visszaadása mellett lesz az elevátorból kiadva, a gabona teljes ára pedig az átvételnél vevő által készpénzzel fizetendő az elevátornál. Most tehát vonjuk le mindezekből X. gabona kis termelő, valamint a kereskedő közös előnyeit is. X-nek előnye az, hogy 1-ször, gabonáját a hét bármely napján értékesítheti, nem kell a hetivásár napját várnia, p. o. ha kedden megszorítják az adó vagy százalékért, nem kell várnia a hétfőn tartandó hetivásárt és nem szorul az uzsorázó kereskedőre, hanem felpakolja szekerét, beállítja gabonáját az elevátorhoz és este már pénzzel — és pedig jó pénzzel — állít haza, anélkül, hogy gabonáját az ő kényszer helyzetét ismerő kereskedőknek el kellett volna pocsékolnia, a szükségesen segítve van, és ez a tudat visszaadja a szegény ember családjának a lelki nyugodalmát, és ezen nyugodalom szorgalmas mánkéra edzi és serkenti a szegény embert. — 2-szor az árakra vonatkozó tájékozatlanságát nem tudják a kereskedők roszhisze- mü elemei kiaknázni, mert hiába mondja X-nek a kereskedő, hogy gabonája II. vagy III-ad rendű, ha már egyszer azt látja, hogy az urak beírták neki az I ső osztályt. — 3 szór. A mérleg, amelyet sokan a kereskedők közül nem tartanak szigorú felügyelet alatt, — ezentúl nem károsítja a szegény embert mert az elevátoron úgy mérnek, mint a patikában, vagyis igen pontosan. 4 szer. Ugyan azt az árt kapja egy métermázsa gabonáértaz 5—10 métermázsás készleténél, mint kap az, a kinek 2—3 waggon rakománya van ; végre 5-ször, nem kell várnia a pénzre, ha esetleg előre.nem láthatott nagy heti vásár volt és a kereskedők pénzkészleteiken felül vásásoltak, mert a fiókpénztárnak előlegekre van pénze mindig elég. — A kereskedők előnyei pedig a következők lesznek u. m. 1 szőr, minden lótás-futás nélkül veheti össze a gabonát az által, hogy a betárolási jegyeket magához váltja a betárolóktól, s ha ajegyek az egynemű és osztályzatú gabonákból egy — vagy több wagon rakományt kitesznek, mint tömeg árukat adhatja el tovább, sokkal jobb pénzért, mint az eddigi osztályzaton gabonákat. — 2-szor, nem kell nekik magtárakat bérelni. 3-szor, nem kell az a temérdek napszámos a gabona rostálása, forgatása és fölméréséhez. — 4-szer, nem kell pénzét a zsákok sokaságába, a mérlegek, rosták stb. stb.-befektetni. — 5-ször, a mi a fő, a kereskedőnek nem kell az a nagy üzleti tőke, mint kellett edig, mert ha oly betárolási jegyeket vesz meg, melyekre a betároló már előleget vett fel, akkor ő csak a dfferencziát egyenlíti ki az eladóval, tehát a gabona teljes értékénél csak 15—250/°-át fekteti be a kereskedésbe; a betároló által vett előleg után pedig csak az 5°/0 ot fizeti meg a ’riegyenlitésíg. — Ha pedig elölegmentes betárolási jegyeket vesz meg", ezen gabonák teljes értékének is csak 15—25°/0 át fekteti az üzletbe, mivel a tehermentes jegyekre ö is épp úgy megkapja az előleget, mint a termelő vagyis a becsérlék 70—80°/0-át, és igy ezentúl még az a kis kereskedő is űzhet gabona kereskedést, aki eddig csekély vagyona mellett ezt tenni nem volt képes, vagyis a szegény vidéki kisebb kereskedők föl lesznek szabadítva a nagy töke monopoligma. alól, és meg lesz nyitva számukra az ut a külföldi fogyasztóval való közvetlen érintkezésre. Tehát a midőn a szegény termelő jogos érdekeinek megóvásáról van szó, távolról sem czéloz- tatik a magyar kereskedők érdekeinek megsértése csorbítása, hanem ellenkezőleg a vidéki kereskedelem fejlesztése, nágygy'á, egészségessé és megbízhatóvá tétele szándékoltatik, és csak az általános ányagi jólét alapfeltételeit kívánjuk mindenki által megismertetni, vagyis, hogy tisztuljon a közgazda- sági helyzet és szűnjék meg a kereskedelem terén a zavarosban való halászat. Legyen solid a termelő, de legyen az a kereskedő is. Az elevátorok kezelésére visszatérve .még megemlítem, hogy az ország kiilömböző helyein felállítandó elevátoroknak egy igen czélszerü központra lenne szükségük és pedig Budapest székhellyel. — A vidéki elevátorok kezelői tartoznának naponkint egy napi jelentést beküldeni a központba, mely jelentésnek fel kellene tüntetnie, hogy az egyes gabona nemekből, mennvi lett a nap folyamán betárolva, mennyi lett kiadva és mennyi maradt betárolva, valamint azt is, hogy hány egész waggon rakományt tevő készlet van a raktár kezelősége rendelkezésére bocsátva eladás végett. A központi iroda a beérkezett jelentésekből egy főkimutatást állíthatna egybe, melyből naponkint pontosan megállapítható volna, hogy az elevátorok miféle nemű és osztályzatú gabonákból mennyivel rendelkeznek. Ennek pedig az lenne az előnye, hogy a külföldi nagy kereskedő egyenesen a központhoz fordulhatna nagybani szükséglete,fedezése végett. — Az eladásokat a központ is teljesíthetné de ily esetekben az alku zárlata előtt távirati utón kellene az illető raktárokat az eladni szánkékolt készlet miatt megkérdezni, nehogy egy és ugyanazon időben valamely betárolt gabonát a központ is és az elevátor kezelősége is aladja, s e miatt üzleti zavar támadjon. A vidéki elevátorok e mellett, hogy a főezél- juk után törekedve tömegárukat gyűjtenek, a vidéki kis fogyasztást is kiegyenlíthetnék a napi árak lefizetése mellett, mert mint a közlekedési szak- tisziviselöje. és a vidék közgazdasági viszonyainak közvetlen szemlélője és egészen priábt megfigyelője tapasztaltam, hogy a szegény termelő mire gabonájához jut, annyi mindenféle fizetni valója támadt, hogy nem is gondolva a téli gabona szükségletére csak arra, hogy a sok mindenféle fizetnivalóit kielégíthesse, úgy eladja gabonáját, hogy nem csak a téli kenyérre nem marad a jóízű hazai gabonából, de igen számtalan esetben még a tavaszi vetőmagra sem marad gabonája. így aztán megesik a mi szegény népünkkel az a szánalomra méltó körülmény, hogy a magyar földtnives ember télen és tavaszon át az idegen föld keserű kenyerén tengődik, mivel az a liszt, mely waggoD számra érkezik hozzánk Triest és Fiúméból, bizonyára nem a mi édes hazánk földjének gyümölcse. Szalay Ottó. Iskolai értesítések. — Az ungvári kir. kath. főgymnási umban a magántanulók f. hó 20-án és 21-én fognak megvizsgáltatni. — Fölhivatnak az érdekeltek, hogy a szükséges okmányokkal ellátva, június 20-án reggeli 8 órakor, az igazgatói irodában jelentkezzenek. — Ungvár, junius (3-án 1890. A főgymnásiumi igazgatóság. — Az ungvári rom. kath. fi- és leánytanodákban a f. tanévi zárvizsgálatok a következő rendben tartatnak meg: Hittanból: A hidontúli városrészben a Szt. Vincéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló az úgynevezett »Mária ház«-i leányiskolában junius . 7-én; a belvárosban a »Gizella ház<-ban 18-án; a belvárosi fitanodában 19-én; ' — egyéb rendes tantárgyakból: a »Mária ház«-ban 20 és 2i-én; a Gizella ház«-ban 23 és 24-én; a fitanodában pedig junius 25. ú . 27. és 28-án. A tanév junius 29-én ünnepélyes »Te Deum«-mal befejeztetik, miről a t. szülök és tan- ügybarátok ezennel értesíttetnek. — Az igazgatóság — Az ungvári alsófoku ipar és kereskedelmi iskolában a zárvizsgálatok f. hó 20—25-ig bezárólag a rendes előadási órákban tartatnak meg. A zárvizsgálatokkal összekötött iparostanulók munkakiállitása f. hó 27-én d. e. 11 órakor a szokott helyiségben megnyittatik és a tanév 29-én d. u. 4 órakor az erkölcsi jómagaviselet, a tanutmányokbani szorgalom és a munka- ilgyesség jutalmazásával ünnepélyesen befejeztetik. Miről az érdekeltek és a tanügybarátok azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy az iparostanulók munkakiállitása megtekinthetése 10 krnyi belépti díjjal lesz összekötve. A remélhető beléptidijak az iparostanulók könyvtárának gyarapítására fordíttatnak. — A felügyelőség. Helyi és vidéki liirek * Az ungvári gymnasium építési ügye egyelőre befejeztetett azzal, hogy ez idén nem építtetik: és hogy mikor fog épitettni, az a titkok titka. A törvényhatóság által megszavazott 25.000 ftról szóló határozatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá azon indokból, mert a közoktatásügyi miniszter a 25000. ftot elfogadni hajlandó nem lévén, a határozat tárgytalanná vált. E visszautasításból azt következtetjük, hogy a közoktatási miniszter nem kivan tőlünk ily csekély áldozatot, hanem ha az általa kért 50.000 irtot ajánlottuk volna fel, akkor talán e visszautasiíás meg nem történik. * U,j díszpolgár. Ungvár város képviselőtestülete, tegnap tartott rendkívüli közgyűlésén, gróf Apponyi Albertét egyhangúlag megválasztotta a város díszpolgárának. * Polgári fiúiskola. Az ungvári polgárság egy 4 osztályú polgári fiúiskola felállítása iránt kérvényezett a nragu vallás és közoktatási m. kir. miniszternél. A kérvény e napokban azon indoklással küldetett vissza, „hogy fedezet hiányában a kért fiúiskola az állam pénztár igénybe vételével ez időszerint fel nem állítható.“ Sajnos, hogy ilyen iskolára nincs pénz, internatusokra pedig van. * Az ungvári növendékpapság. Egyházirodalmi köre a dal-és zeneegyletek szives közreműködése mellett 1890. évi junius hó 15 én a papnevelde kertjében ünnepélyes zárgyűlést rendez. Kezdete d. u. 4VS órakor. Kedevzőtlen idő esetén a zárgyülés az intézet dísztermében fog megtartatni. M üsojrozat 1. A szabadságért, Mérfitől. Előadja a dalegylet. 2 Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Csurgovich György. 3. Operette-egyvelg. Előadja: a zénengylet, 4. Sz. Ágöston megtérése. Költemény, Csurgovich Györgytől, szavalja: Szabó András. 5. Részlet Plotow „Mártha“ ez. dalművéből. Hegedülj és czimbalmon előadják: Demjánovich Péter, Homicskó Jenő és a zenetanitó. 6. A lelkiismeret befolyása az emberiség társadalmi viszonyaira. Irta és felolvassa : Karczub Endre. 7. A szeretet hymnusa, Goll Jánostól. Előadja: a dal egylet 8- Titkári jelentés a kör ez évi működéséről, felolvassa: Karczub Endre. 9 Magyar népdalok. El adja: a zeneegylet. 10. Meliton és anyja. Költemény. Mindszenti Gedeontól. Szavalja: Gorzó Bálint. 11. Bíráló bizottsági jelentés a pályázatok eredményeiről. 12. Isten hozzád, Rieger Györgytől. Előadja; a dalegylet. 14. Induló. Előadja: a zene- egylet. * Meghívás. A Csap Záhony között újonnan építendő vashidi élelmezés megnyitatik, mely alkalommal f. 1890. év junius hó 22-én azaz vasárnap Gönczy Károly beregszászi közkedvelt zenekara közreműködésével zártkörű tánczmulatságot rendezek, melyre a n. é. közönséget tiszteleltel meghívom az élelmezési vállalat nevében. Garai Ignácz vasúti vendéglős. Kezdete d. u. 3 órakor. — Belépti dij személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt. ízletes ételekről és kitűnő italokról valamint pontos kiszolgálatról gondoskodva lesz. Esős idő esetében fedett helyiség áll a t. közönség rendelkezésére.
