Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-22 / 21. szám

kívánnak, hogy a folyó évi tavaszon történő erdő-1 sitést illetőleg legkésőbb folyó évi julius hó végéig a folyó év őszén törénő erdősítést illetőleg pedig, legkésőbb f. 1890. év december 25 ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagy­ságának (kát. holdakban), az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett, annál bizonyosabban j-lentsék be, a földmivelés" ügyi m. kir. minisztériumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való men­nem tartása esetében, a versenyben részt nem vehetnek. __________ Káros a galamb vagy nem?*) Hazai vadászati tövényünk a galambot, mint — a mezei gazdaságra nézve — káros állatot, szabad prédának engedi. Másként van ez Francziaország- ban, névszerint Belgiumban, a galambpostának ezen classicus földén, hol a galambposták a legkifejlettebb intézmények közé tartoznak s az u. n. galambröp- versenyek (Wettflüge, Concurse) valódi népünne­peknek tekintetnek. Nem csuda tehát, ha egy valódi antwerpeni vagy lüttichi teli vér postagalamb darabja néha 100 frankon, vagy felül is adatik el, s hogy Belgiumban tisztességes családok léteznek, kiknek egyedüli kenyérkeresetüket a galambte­nyésztés képezi. Vájjon a galamb mezei gazdasági érdekeink tekintetében ártalmasnak jelezhető-e: erre nézve a vélemények nagyon különbözők; mi azon­ban nyíltan kimondjuk, hogy a galamb nem csupán, hogy nem káros, de inkább hasznosnak jelezhető. Igaz, hogy a galambok a mezőre repülvén, itt né­hány elvetett, fedetlen, a felszínen heverő magot felszedegetnek; azonban nem kell felednünk, hogy ezen fedetlen magvakból úgy sem lett volna növény s ezek a verebek és más madarak által felprédál- tattak volna. A galamb a ryukok módjára nem kaparván, a jól betakart magot nem bántja. Ellenben tudva van, hogy a galamb számos apró csigát és gyommagvakat, pl. kutyatej és egyéb mérges növény magját felszedegetvén, ez által nem csekély mérvben hasznosnak mondható. Francziaországban az 1879. aug. 4-ki törvény- czikk értelmében, a galamb mindenütt szabadon járhat és repülhet; csakis márcziustól április 20-ig; továbbá julius 15‘től augusztus 20-igs végül octóber 1 jől november 15-ig zárva tartandó. A zárlati időn kivül galambot lövöldözni tiltatik. Belgiumban a galamb a törvény védpajzsa alá van helyezve, s el van rendelve, hogy háború ide­jében elpusztított, megejtett vagy elfogott galambért hat havi fogsággal bűnhődjék a vétkes, mely azon súlyos körülménynél fogva, hogy a vétkező tudván azt, miszerint az elpusztított galamb sürgönynyel (dépesche) volt terhelve, egy évtől három évig terjedő fogsággal fenyithető. A feljelentő 50—100 frank jutalomban részesül. A háborún kívüli ilyféle kihágás magas pénzbírsággal büntetendő. Tudjuk, hogy az 1870—71 -ki német-franczia hadjárat alkalmával a postagalambok nagy jelen­tőséggel bírtak, s tekintve, hogy galarr.bposta-áilo­mások nálunk is, pl. Komáromban szerveztettek, talán idő szerű lenne a galambok ellen törvény hozásilag kimondott drákói rendszabályoknak tör­vényhozás utján mielőbbi megváltoztatása; mire nézve első sorban mag-.s kormányunk figyelmét felhívni bátorkodunk. Különben üdvösnek telcin- tenők, ha ezen fontos kérdéshez szaktudósaink is mielőbb hozzá szólnának. „.............. „ . Baro Nyary Gyula. Magyar gazdasági gépek. Uj korszakra virradt a magyar ipar. A nemzet érzi, hogy az anyagiakról is kell gondoskodnia, ha az európai népek családjában méltóan akarja betol teni azt a helyet, a melyre geográfiái helyzeténél és erkölcsi súlyánál fogva hivatva van. Sokáig szunnyadt a nemzet ereje és a meg­próbáltatások, melyeken hosszú időn keresztül kellett mennie, megaczélozta bennünk azt a tudatot, hogy minden nemzet csak annyit ér, amennyire magát érvényesítheti. A nemzeti erők érvényesítésétől függ a hata­lom. Eddig, fájdalom I minden tényező, mely a köz­kormányzatra befolyást gyakorolt, idegen szem­pontból tekintette a magyar nemzeti érdekeket és olyan barbár érzéketlenséget tanúsított Magyar- ország gazdasági szükséglete iránt, hogy a leg­csekélyebb engedményekért is véres harczot kellett vivniok a magyar gazdasági és kereskedelmi kö­röknek. Ennek az ideje azonban most már lejáróban van. A közös vámterület ugyan még ólomsulylyal nehezedik ipari fejlődésünk szárnyaira, de másrészt megvan intéző államférfiainkban a jó akarat és hazafias törekvés a közös vámterület által okozott hátrányok paralizására oly állami kedvezmények nyújtása iránt, melyek az ipari és kereskedelmi körök vállalkozó kedvét méltán felbu'zditják. És a kormány eme közgazdasági politikájának köszönhető az ipar és kereskedelem terén tapasztalható amaz élénkség, mely annál örvendetesebb, minthogy a kislelkü bátortalanságot is képes gyümölcsöző tevékenységre serkenteni. Mennyi okot és mily akadályokat tudott volna fölfedezni a nagy tőke szemessége még csak öt *) A «Házi szárnyasaink» czímű lapból. hat évvel ezelőtt, ha valaki elő állott volna azzal hogy egy gazdasági gépgyár részvénytársaság alapítására vállalkozék Magyarországon ? És ma minden habozás nélkül és a biztos nyereségbeli kilátás vidámságával százezreket tevő alaptőkét raktak le egy ily vállalat létesítésére, mely eddigi működésével arra a föltevésre jog'osit föl bennünket, hogy e vállalat rövid idő alatt ki fogja zárni a külföldi versenyt piaczunkról. Mert kétségtelen, hogy az első magyar gazdasági gép­gyár részvénytársaság üzlete Budapesten ma már oly lendületnek örvend, hogy erre a magyar igazán büszke lehet. E gyors eredményt a részvénytársulat főleg annak köszönheti, hogy gyártmányának olcsósága és szolidsága a magyar gazdaközönség nagy részé ben már is felköltötte a figyelmet és azt a meg­győződést érlelte meg benne, hogy a külföldről importált gyártmányokkal bátran kiállják a ver senyt s megbízhatóság dolgában előnyösebbi k. Ezt bizonyítja az említett iparvállalathoz érkezett ama számos elismerő nyilatkozat is, mely a gazdasági egyesületek nevében kitartásra serkenti a derék gyár vezéregyéniségeit. Bizalom a vállalat sikerében, szakértelem, üzleti szoliditás és tőkebőség a négy elem, mely itt szeren­csésen eg-yesült a vállalat terén. És valóban nem képzelhető, hogy ennyi buzgalom sikerhez ne vezessen. Az első magyar gazdasági gépgyár részvény társaság üzleti felvirágzása példát statuált Magyar- országon, azt a példát, hog’y komoly munka és becsületes eszközök azok, amelyekkel sikereket lehet elérni hazánkban, s hogy nem kell félni a kudarcztól, még ha az idegen konkurrensek egész légiójával kellene is szembeszállani a világpiacz küzdterén. __________ Helyi és vidéki hírek. * Az unymegyei gazd. egyesület választmánya a ló-, csikó- és szarvasmarhadijazást junius hó 26-án d. e. 8 órakor, Ungvárt, a vásártéren határozta el megtartani, következő feltételek mellett : Minden ungmegyei gazda által tenyésztett ló és szarvas- marha bírálat alá vétetik, és pedig lovak közül szopós csikóval elővezetett anyakancák és három éves kancacsikók, szarvasmarhák közül a keleti fajnál borjas tehenek, és egy éves borjuk, a nyu gáti fajnál csupái a veres tarkák tekintet nélkül a fajtisztaságra, de csakis borjas tehenek. Dijakul 61 drb 10 frkos arany tűzetik ki a következő felosztás mellett: Lovak és csikóknál : I. csoport, szopós csikóval elővezetett anyakancáknál 1. dij 8 drb arany, 2. dij 6 drb arany, 3. dij 4 drb arany 4. dij 3 drb arany, 5. .díj 2 (Rb arany, 6. 1 drb arany, összesen 24 drb arany. II. csoport: 3 éves kancacsikóknál, 1. dij 6 drb arany, 2. dij 4 drb arany, 3. dij .3 drb arany. 4. dij 2 drb arany, 5. dij 1 drb arany, összesen 16 drb arany. Szarvas­marháknál, keleti fajra borjas tehenekre 1. dij 5 drb arany, 2. dij 3 drb arany, 3. dij 1 drb arany. Egy éves borjukra 1: dij 3 drb arany, 2. dij 2 drb arany, 3 dij 1 drb arany. Nyugoti fajnál borjas tehenekre 1. dij 4 drb arany, 2. dij 2 drb arany, összesen 21 drb arany. A biráló bizottság elnökéül megválasztattak : a ló- és csikódijazásra Thuráűszky Tivadar, a szarvasmarhadijazásra Bernáth Dezső. Bi­ráló bizottsági tagokul megválasztaltak : Bacsinszky Ödön, Bernáth Zoltán, Bornemissza Zoltán, Egry Ferenc, Felföldy Ödön, Gutmanu Izidor, íbrányi László, Kende Zsigmond, Mokcsay Sándor, Nehre- becky György, Patay Gyula. Pemberger Gyula, Reit Jenő, Reisz Károly, Sichermann Adolf, Tom- csányi Gyula és Widder Albert. * Adomány. A vallás^ és közoktatási m. kir. miniszter 19231 890 sz. alatt kelt leiratával az ungvári iparostanonc is­kola 1889 90. évi fentartására 200 írt segélyt utalványozott az ungvári m. kir. adóhivatalnál. * Az ungvári önk. tűzoltó egylet f. hó 25 én a Széchényi ligetben, a katonai és egy polgári zene­kar közemüködése mellett tavaszi tánczvigalmat rendez. Beléptidij 30 kr, kezdete d. u. 4 órakor. * A neviczkei tüzkárosultak javára Kirschen­baum Ignácz vendéglős — a Széchényi liget bér­lője — által f. hó 4-én rendezett nyári tánczmu- latság tiszta bevétele 15 frt 52 kr volt, mely ösz- szeg a rendőr kapitányi hivatal által a megyei alispánhoz beterjesztetett. * Rendjelviselési engedély. Ő Felsége, a király megengedte, Nehrebeczky György munkácsmegyei káptalani ügyésznek, hogy a pápai Sz.-Gergelv-rend lovagkeresztjét viselhesse. * Pénteken este a katonazene a «Pannoniá»-ban fog játszani. * Eljegyzés. Lipkovics József helybeli lakos eljegyezte Weisz Regina kisasszonyt, özv. Weisz Rosalia kedves leányát. * Vasúti kedvezmény. A keresk. m. kir. miniszter f. év 916 sz. a. értesité a megyei hatóságokat, hogy ä kir. szab. déli vasúttársaság a rendes alkalmazású és hiv. esküt tett magyar- és horvátországi áll. hivatalnokok, valamint hozzátartozóik számára magánczélu és átköltözési utazásaiknál 50 száz. díjmérséklést engedélyezett. A kérvények a szokott módon igazolással ellátva a budapesti üzletigazgatósághoz intézendők. * Az állami és községi iskolák gondnoksági és iskolaszéki elnökeit értesíti a kir. tanfelügyelő, hogy a vallás- és közokt. m. kir. minister a m. é. nov. hó 12-én 49. 845. sz. a. kelt azon rendeletét, hogy tanszerek csak Lippert Gyula orsz. tanszerraktárából szerezhetők be, hatályon kivül helyezte. * A közokt. m. kir. miniszter értesité a tanügyi hatóságokat hogy az 1888. évben az osztrák cultusminiszter megbízásából szerkesztett, az Osztrák-Magyar monarchia katonai intézményeit ismerteti «A mi hadseregünk» ez. műből, a honvédelmi miniszter felkérése folytán, hogy a katonai ügy iránt az ifjúság érdeklődése felkeltessék, a polg. fiúiskolák könyvtárai számára 1 —I példányt, vizsgái jutalmul pedig 2—2 pldt ingyen megküldött. * Tánczvizsga. Glück Emil és Keszler Mór egyesült táncz- mesterek az idei tanfolyamot f. hó 26-ikán fejezik be Lányi Gyula zenekarának közreműködése mellett a «Koroná»-ban tartandó tánczmulatsággal. Ez alkalommal a szokásos lánczokon kívül több külföldi táncz is lesz bemutatva. Kezdete esti fi órakor, vége éjfélkor. Beléptidij 50 kr. Ajánljuk e kiválóan érdekes mulatságot a szülék és érdeklődők figyelmébe, annál inkább is. mert a két jeles mester fáradozása és az áltatok elért siker megérdemli az általános elismerést s a legmelegebb pártolást: * Lopás. Braun Sámuel ungvári rőfös kereskedőtől, ki f. hó 18-án a nyíregyházi vásárra utazott, útközben ellopták 850 forintot tartalmazó tárczáját. ■’ A tanító képeidében a vizsgálatok június ltí-án kezdődnek. * A munkácsi gymnáziumban a jövő tanévben megnyitják az ötödik osztályt. * A vasúti vendéglő kertjében f. hó 26-án lesz a megnyitási mulatság. * Br. Albori Jenő altábornagy e napokban Ungváron volt az itteni ezred megszemlélése végett. * Menetrend-változás A magyar éjszakkeleti vasúton, vala­mint az általa üzletileg kezelt vasutakon jelenleg érvényben levő menetrend helyett, f. é. junius bő 1-én uj menetrend lép életbe, mely a következő lényegesebb változásokat tartalmazza : B á t y u— Marmaros-Sziget között az 5. és 6. számú u j s z e m é 1 y- vonatok bocsájtatnak forgalomba, melyek Bátyúban közvetlen csatlakozásban állanak a Szerencs-Bályu között jelenleg közlekedő 1. és 2. sz. gyorsvonatokkal, mely utóbbi gyorsvonatok a jelzett naptól kezdve a Szerencs—s. a. újhelyi vonalon csak I. és II. oszt. utasokat, — as. a. ujhely — bátyúi vonalon pedig I.. II.. 111., oszt. utasokat fognak szállítani. Az uj és fi. sz. személy- vonatok M.-Sziget- illetve Bátyúból már f. é május hó 31-én indíttatnak. A S. A. U j h e 1 y—M e z ő Laborok között közle­kedő 101. és 102. sz. személyvonatok Mező Laborczon csatlakozást nyernek Gácsország felé és felől, a cs. kir. oszlr. államvasutak részéről MezőLaborcz és Neu-Zagórz között a nyári idény tartama alatt, azaz f. é. jun. l-jétől szept. hó 30-ig forgalomba bocsájtandó 723. és 724. számú uj személyvonatok által; L egeny e Mihályi— Kassa között a 212. és 213. sz. vbgyesvonatok menete gyorsit- tatott s ennek következtében ezen vonatoknál Kassán az indulás, illetve érkezés ideje kedvezőbbé vált; Nyíregyház a—C sáp között a vegyesvonatok menete gyorsittatott, azonkívül pedig az eddig Nyíregyháza—Kis Várda között közlekedő 316. és 317. sz. omnibusvonatok helyett, a .303. és 304. sz. uj személyvonatok fognak Nyiregyháza=Csap között I., II. és 111. oszt utasokkal közlekedni; Csap—Unghvár között a 318. és .JI9. sz. omnibusvonatok forgalma beszüntettetik s helyettük a .301. és 302. sz. személyvonatok fognak I., II. és Itt. oszt. utasokkal közlekedni. Debrece n—K i r á 1 y h á z a között a 605. és 606. sz. u j személy vonatok bocsájtatnak forgalomba, melyek Debrecenben a m. kir. államvasutak 901. és 902. sz. gyors­vonataival Budapest felé és felől. — Királyházán pedig az 5. és 6. sz. személyvonatokkal M. Sziget. ilLetve Bátyú felé és felől közvetlen csatlakozásban állanak. A 606. sz. személyvonat Debrecenből már f. é. május hó 31-én indittatik. A menetrendváltozásra vonatkozó részletes adatok a nagy menetrend-hirdetményben foglaltatnak. * Egy jó karban levő zongora sürgősen eladó hol? megmondja e lap kiadóhivatala. * A gyúró gyógymódszer (másság e) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó ered­ménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay-féle sós borszeszt. Erre vo­natkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz úr, a k. k. orvosok orsz. egyesületének titkára, tüdő- és szív- gyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kál­mánhoz: „Budapest, 1885. márt. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő úrnak Budapesten. Csúzos (rhf umatikus) báotalmaknál az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen czél szerű az úgynevezett bedörzsölés-kenő- gyuró-gyógym. ód (massage) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő össze­tételű sósbor szeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni s igy azt mindenkinek ajánlhatom. Búcsúszó ahhoz a bizonyos «több más nézetü»-höz. Czikket, minőt önök produkáltak ezen lap legközelebbi számában, csakis kényszer-zubonyban levő emberek állíthatnak ki. Válaszunk ugyanazért csakis egy szánakozó mosolyból áll, melynek kí­séretében önöknek a zubony viseléséhez sok tü­relmet, a fogadatlan prókátoroskodásért pedig illő jutalmat kívánunk. A „Felvidéki Sion“ munkatársai. IRODALOM. Kiss József előkelő szépirodalmi hetilapjának «A H é t»-nek május 18-iki száma szerfölött érdekes tartalommal jelent meg. Cikket Írtak a művelt magyar közönség e közlönyébe: ifj. Ábrányi Kornél. Podmaniczky Frigyes báró. Fenyvessy Ferencz, Rákosi Szidi, Csapodi István, Szécsi Ferencz (Franciskus), Masque stb. Novellákat: Gyarmathy Zsigáné és Herczeg Ferencz. Különös érdekessége e számnak Horváth Boldizsár, a volt igazságügyminister egy szép költeménye, mely a politikai és társadalmi életre sok éles vonatkozást foglal magában. A hét aktualitása egészen ki van merítve most is. A borítékot az Újházi Ede pompás arcz- képe diszesiti. «A Hét» előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek «A Hét» kiadó- hivatalába : Magyar Tudományos Akadémia-palota Budapesten, küldendők. Stanley Könyvét, melynek magyar kiadására kizárólag a Budapesti Hírlap és Ráth Mór van jogosítva, érdek­lődéssel várja az egész művelt magyar közönség. Egyes hírlapok és könyvkiadók ezt az érdeklődést akarván kizsákmá­nyolni. egy idő óta különböző kiadványokat hoznak forgalomba; mi több, egyikük azt sem átallotta. hogy Stanley még sajtó alatt levő nagy művének cimét bitorolva A legsötétebb Afrikában cim alatt indította meg a maga é rtéktelen köz lemóny eit Mindezek a könyvek, közlemények alkalmasak arra, hogy szán­dékosan vagy a nélkül — azt a téves hitet keltsék a közön­ségben, mintha ez Stanley várva-várt nagy könyve, vagy pedig annak hiteles kivonata volna. Már pedig — egyebektől eltekinve lehetetlen ez annál az egyszerű oknál fogva, mert Stanley könyve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom