Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-09 / 2. szám

ház létesítésével, a melyben idegen nyelven előadások! fognak tartatni.

Az idegenek egy monstre-orpheumot óhajtanak; létesíteni egy üzlettel összekötött módon. Ennek létesítése j oly előrehaladt stádiumhan van, hogy már csak idő kérdése.

Az «Éden »-színház lenne hivatva arra, hogy mind e kérdéseket ellensúlyozza, s hogy ellensúlyozhassa, nagyszabású alapra kell azt fektetni.

Ez által nincs föltételezve az, hogy ugyanazon módokat alkalmazzuk, a mit a külföldiek, s hogy ép olyan eszközökkel vagyis idegen eszközökkel cseréljük föl vállalatunkat vagy művészetünket, hanem az, hogy saját eredeti intentiónk érvényesüljön abban, s legyen az minden izében a magyar fővároshoz méltó s hivatását magyar irányban betöltő intézmény.

Azért hibásan tennénk azt, ha egy minden izében eosmopolita irányú üzletért feladnánk nemzeties intenciónkat, ha az, az üzleti czélt biztosítaná is látszólag, mert ez nemcsak, hogy nem lehet czélunk, hanem az olyah üzletet csakugyan át kell engednünk az idegeneknek, a kik e téren nálunk gyakorlottabbak.

Az általam czélba vett <Éden» -színház nem lesz követője az orpheumoknak, hanem ellenlábasa, nem lesz concurrense a komoly színházainknak, hanem kiegészítője lesz annak, a mi a komoly színházak, concert-termek, és az ezektől messze eső orpheumok és tingeltangelek közé beékelődik, betöltése lesz egy nagy hézagnak, ahova Vaudeville és az orpheum- féle két vállalat beékelődni kíván.

A színi irodalom és zeneirodalom 'újabb termékei, a szavaló és ének-müvészet, a táncz és látványosság fogják felváltani egymást.

Az «Éden»-színház üzleti vállalata ezt a művészeti eszközt fogja felhasználni mint vonzerőt, ezen művészeti eszköz körül kell csopórtosulnia mindennek, a mi a mulatságra, szórakozásra szolgál.

Az «Éden»-színházban eltöltött néhány óra a látogató közönséget a legkielégitöbb kedvességekkel fogja elárasztani. Egységes látványosság lesz az egészben véve és látványosság lesz az részleteiben.

Az üzleti része az «Éden»-színháznak felölel magába sok üzleti ágat. Maga a színház, mint egyik fő vonzerő, ez üzleteket úgy csoportosítja maga körüí, hogy ez által mindegyik üzleti ág biztosítva lesz.

Ezeknek egységes administratiójában fog összpontosulni az anyagi siker, mert az «Éden»-színház minden legkisebb helye és tere értékesíthető lesz.

Ennek mikéntje későbbi feladat tárgya, azaz a részletek tárgya lesz.

A találékonyság fogja azt megoldani.

Újabb időben a gyakori szinházégések és hosszú tapasztalás megtanított már minket arra is, hogy egy színház tűzbiztonsága és színpadjaink berendezése mily fontosságot képeznek. Az óvórendszabályok és az építési szabályokhoz kötött föltételek miatt oly színházak építtetnek. manapság, hogy ha, minden követelményeknek eleget tenni óhajtanánk, egy oly tőkét képez a színházakban maga a színpadi berendezés, a mely mitsem jövedelmez és pénzt emészt.

Az «Éden»-színház e tekintetben oly újítás alapján fog berendeztetni, a mely 100,000 frt vagy még több különbözedet fog tenni, ami e vállalatnak előnyére fog válni.

Nagy vonásokban előadtam az «Éden»-színház alapeszméjét. Ebből látható, hogy e vállalat se kisszerü- séget, se középszerűséget nem föltételez, hanem hogy ez nagyszabású igényeket támaszt minden tekintetben.

A pénzbefektetésben, az eszme keresztülvitelében és annak leendő szervezésében és vezetésében. Ha az eszme életrevalósága bizalomra fog találni, úgy a con- sertium megalakulása küszöbén állunk, de közel állunk ahoz is, hogy idegen vállalatok más természetű intézményt létesítsenek. P. ODRY LEHEL.

Ungvár város hegy rendőrségi szabályzata.

(Vége.)

F) A hegybirtokossági tagok terhei.

43. §. a., Hozzájárulnak területarányosan a hegybíró és kerülők fizetéseihez.

b., Egyéb terhek fedezésére minden hegybirtokossági tag tartozik minden évben a költségvetési összegből a hegyi tanács által reá kivetett birtok és érdek aránylagos részt hegyigazgatási költség címén megfizetni.

44. §. A hegybirtokossági tagok az ezen címben előirt terhek egyik fele részét Szt.-György napkor, másik fele részét ellenben legkésőbb a szüret megkezdése előtt lefizetni tartoznak ; még pedig a városi pénztárnál fizetik le, az utak fentartása költségeit és a hegybíró fizetését.

45. §. Az ezen címbeli megt erhebet és összege ellen a hegybizottsági tagok a kivetésrőli értesítést követő nyolc nap alatt a hegyi tanácshoz felszólamlással élhetnek4ö. §. A hegyterületen lévő, avagy oda az országos, vagy községi útból vezető és kizárólag a helyi birtoklás tekintetében szükséges utak az év minden szakában közlekedésre alkalmas karbani fentartása a hegybirtokosság legfőbb teendője lévén, e részben a következő rendszabályok foganatositandók :

a., Minden e §-ban körülirt ut, lehetőleg egyenletes szélességben kivonalozva két elegendő széles és a viz levezetésére alkalmas árok közzé veendő. Minden viz elvezető pontnál a hegyfelőli árokban lefolyó viz tova- vezetése az utón keresztül kemény fából készült fa hidacskák alkotandók.

b., Az utak kikavicsolandók és folytonosan jókarban 1 tartandók. A főközlekedési utak első sorban, a többiek ellenben fokonkint a rendelkezésre álló pénzhez képest kikavicsolandók (lásd 10. §.). A költségek birtok és érdek arányosan a hegybirtokossági tagok által viselendők és úgy osztandók be, hogy rohamos munka által egyszerre elviselhetlen terhek ne nehezedjenek a tagokra.

47. §. Az utakat rontani, azokról a köveket vagy kavicsot felszedni egy írttól húsz frtig terjedő pénzbírság terhe alatt tilos.

48. §. A szőlőtulajdonosok oly intézkedésekét nem tehetnek, melyek által a viz lefolyása az utakra irányit- tatnék. A viz lefolyás irányításához a hegyi tanács beleegyezése szükséges ; a megszegők üt írttól harminc frtig! bűntetteinek.

49. §. Építkezések vagy közlekedés alkalmával az utón hulladékokat vagy anyagokat hagyni, az utakat elfoglalni, azokra döglött állatokat dobni nem szabad. Az előbbi állapotba helyezés költségein felül az ez ellen vétők a 48. §. szerint bűntetteinek a hegyi tanács által.

50. §. Az utakon* és viz elvezető hidacskáknál időközben származandó kisebb hibák helyreállítása, a rohamosan előtörő esővfe által okozott vízmosások rögtöni igazítása és a viz elrekedéseknek elterelése a hegy- kerülők kötelessége.

51. §. Az utakon szénával és terményekkel megrakott szekerekkel is való szabad közlekedést gátló és az útra kinyúló faágak, ha a hegybíró felhívására a tulajdonos által három nap .-alatt le nem vágatnak, a hegybíró által a tulajdonos költségére levágatandók és a költségek az illetőn közigazgatási ütőn behajtandók.

52. §. A hidacskák és a már meglévő, vagy a szükséges és a hegyi tanács által elhatározandó kutak, források és hegykapuk építési és fenntartási költségeire nézve is a 64. ■§. intézkedései irányadók.

53. §. A gyümölcsfákról és bokrokról a hernyó

bogyókat a szőlők tulajdonosai, bérlői vagy kezelői évenkint legkésőbb március hó végéig teljesen leszedni és azokat gondosan inegégeftetni 5 frtig terjedő büntetés I terhe alatt tartoznak. j

54. §. Az előbbi kötelezettség teljesítésére a hegykerülők szigorúan felvigyázni és a késedelmeseket a hegybírónak .) frt bérlevonás terhe alatt azonnal bejelenteni tartoznak; a hegybíró5 kötelezettsége lévén a mulasztót pénzbírsággal sújts nyó . bogyókat a mulasztó

költségére leszedő

55. §. A h< i-baromfiak vagy más házi

állatoknak és főleg k tartása tilos ; ha azonban

valamely tulajdon en nyaral, tehenet és baromfiat tarthat, dé azokat fz istállóban illetve ketrecbe zárva tartani kőteles, tilos levéti azokat szabadon ereszteni.

56. §. A szőlők i közös mesgyéi közös költségen tisztán tartandók. Azonban amaz, kinek szőlője partosabb szőlő mellett vágy alatt fekszik, tilos a part vagy meredély alá ásni, vagy kapálni, nehogy amaz beesés vagy lecsúszásnak kitétetvén, ta mesgyéken változás történjék. Hasonlóan a partot biró tulajdonos nem húzhatja lejjebb a partot a szomszéd birtoka felé, és nem eresztheti le a partról a csapadék vizet az alantas szomszéd területére,

; hanem az a vezetéken a levezető árokba elvezetni tartozik, nehogy amannak,ártson. Ha valaki a közös mes- gyét karban tartani és legalább egyszer évenkint ki- tisztittatni, illetőleg a közös költségben aránylag hozzá

A kutyák e mellett a szőlő és gyümölcs érés ideje alatt a szőlőkben bárki által agyonüthetők.

63. §. A meghatározott nap előtt szüretelni, vagy a vonatkozó intézkedést bármi utón kijátszani öt frttól ötven forintig terjedhető büntetés terhe alatt tilos. Csak a hegybirák és őrző személyzet az általános szüret előtt két nappal szüretelhetnek.

64. §. Az oly szőlő birtokosoknak, kik korai fajú ültetvényekkel bírnak, indokolt folyamodványukra a hegyi tanács által a korai fajokra nézve a további szüretelés megengedhető.

65. tj. Ha szőlőbirtokos az általános szüret kezdete előtt szőlőjét fürtökben akarja értékesíteni, azt a hegybírónak bejelenteni tartozik, ki ha az illetőnek csemege faj szőlő termése van, a bejelentőt erre nézve írásbeli jogositványnyal látja el minden dij nélkül. Ki enélkül fürtökben szőlőt elárusít, vagy e § intézkedéseit kijátsza öt frttól tizenöt frttig a hegybíró által büntetendő.

66. §. A pénzbírságok a városi adópénztárba a közbirtokosság javára folynak be.

67. g. A szüret befejezte utáni u. m. tarlózás ezentúl szigorúan tilos, mely tilalom áthágói a városi rendőr kapitány által 1 frttól három frttig terjedhető pénzbírsággal büntettetnek, mely behajthatlanság esetén aráuy- lagos elzárásra változtatandó át.

68. §. A szőlő területen lévő kőbányák művelésére nézve a kőbányák művelése tárgyában alkotott városi szabályrendelet intézkedik.

69. §. A hegybirtokosság két pecsét nyomóval bír, egyik : «Az ungvári hegybirtokosság pecsétje* kör- irattal ellátva a közgyűlés és hegyi tanács, ellenben a másik: «Az ungvári hegybiróság pecsétje» körirattal a hegybíró rendelkezésére áll.

70. g. Ezen szabályzat a magas minisztérium részérőli jóváhagyás és Ungvár városában szokásos közhirrététel után azonnal életbe lép, miáltal az eddigi szokás jogú hegyrendőri szabványok hatályon kívül helyeztetnek.

Jelen szabályzat a hegy birtokosság költségén elegendő számban kinyomatandó és a hegybirtokossági tagok között az előállítási szabott ár lefizetése mellett kiosztandó.

Kelt Ungvárt, 1889. évi december hó 17-én tartott városi képviselő testületi közgyűlésből.

Helyi és vidéki liirek.

* Felolvasás. A keresk. ifjak önképző és segélyegyletében e hó végén felolvasás lesz, melyet lapunk

szerkesztője fog tartani.

* Szép fogadtatásban részesült N.-Kaposon a járás új főszolgabirája, Kusnyiry Gyula, ki oda f. hó 2-án vonult be több tisztelője és barátja kíséretében. Megérkeztekor küldöttség fogadta a Rákóczy-induló lelkesítő hangjai mellett, s a kerület egyik legtiszteltebb egyénisége, Herczeg Károly, húsz terítékű fényes ebéddel vendégelte meg az ünnepély részeseit.

Az ebédet a derék házigazda és neje ismert szives modorán kívül még több félköszöntés is fűszerezte, melyek közül szónoki lendület és tartalom teljesség tekintetében leginkább kiemelkedett Popovics Emil ungvári papneveldéi aligazgató felköszöntője.

* A szatmár-németi ev. ref. gimnázium igazgatóságától felkérettünk a következő sorok közlésére: A szatmár-németi ev. ref. gimnázium fentartó-testülete, 1890. január 16-án —- csütörtökön — délelőtt 10 órakor ülést

járulni vonakodik, arra panasz esetén a hegybíró által szorítandó, ki ennek költségeit közigazgatási utón végrehajtás utján beveendí.

Az ezen szakaszban említett egyéb kár és felelőség tekintetében a bírói peres ut nyitva áll.

57. §. A fenálló vízvezetékek fentartandók. A hol újak előállítása szükségesnek mutatkozik, a hegybíró az érdekeltek kölcsönös egyetértésével ilyeneket kijelöl és közös érdekeltség esetében közös aránylagos költségen ilyeneket készíttet; a hegybíró határozata a tanácshoz három nap alatt felebbezhető.

58. §. Fát a szomszéd mesgyéjétő! csak két ölnyi távolságra szabad ültetni. A fa tulajdona nem a szomszéd elágazó gyökerek, hanem a földtől kinyúló törzs szerint határozatik meg. — Ha a törzs a közös határon vagy mesgyén van, akkor a fa a szomszédok közös tulajdona.

59. §. Minden föld tulajdonos az idegen fa gyökereit földjéből kiszakítani és a saját légiire felett csüngő ágakat lenyesni vagy egyébként használni jogosítva van.

60. §. Az előző 2. §. beli vitás kérdések felett a hegybíró és utolsó sorban a hegyi tanács döntenek.

61. §. Az igavonó marháknak a hegy területén szabad legelésre csapása, mint a mezei rendőrségi törvénybe ütköző kihágás, tilos, és saját területén is csak kötélén tartva engedtetik meg.

62. §. A szekerek és fogatok után járó csikók három frtig terjedhető pénzbírság terhe alatt nem ereszt- hetők, ugyanaz áll a borjuk és kutyák tekintetéből.

tart, melyre az érdekelteket tisztelettel meghívja az igazgatótanács. Tárgy: 1. Fentartó-testületi elnök — és igazgató-tanácsosok megválasztása. 2. A tanárkar-, illetve igazgatótanács véleményes jelentése a gimnázium tanárkarának a létesítendő orsz.-nyugdijintézetbe leendő belépése tárgyában. 3. Igazgatótanácsnak a sikárlói erdő eladására vonatkozó véleményes jelentése. 4. A gimnáziumi igazgatótanács részéről teendő egyéb jelentések.

* A polgári olvasókör bálja alkalmával tartandó sorsjátékhoz eddig még kevés tárgy adományoztatott. Kérjük a t. közönséget, hogy szíveskedjék e szép ezélú egyletet bármi csekély értékű sorsjátéktárgyak megajándékozásával támogatni.

* Fedics István, Amerikába kiköltözött polgártársunktól levelet kaptunk, melyben felháborodásának ad kifejezést azon városunkban róla terjesztett hir fölött, mintha őt az Egyesült-Államokban lopás vétsége miatt kötél általi halálra Ítélték s ki is végezték volna. Itthon töltött becsületes múltjára hivatkozva, kemény szavakkal kell ki az álhir terjesztői ellen s reméli, hogy eljön az idő, midőn a becsületében gázolókkal le fog számolhatni.

* Külföldi körút. Halmai Mór városunk tehetséges zenetanára,. legközelebb művészi körútra, külföldre megy. Ha a körülmények megengedik, mielőtt Ungvárt elhagyná, hangversenyezni fog.

* Gyászhir. Tarnóczy Lajos, városunk előkelő

polgára, f. hó 4-én éjjel, hosszas szenvedés után, májsorvadásban elhunyt s 7-ikén a közönség rendkívül nagy részvéte mellett kisértetett örök nyugalomra. A boldogult 29 éves volt, s egy özvegyet hagyott maga után. Béke hamvaira !

* Országos vásárunk e hó 20. és 21-én fog megtartatni.