Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-27 / 13. szám

Az eskü.

Keresztény fogalmaink szerint legnagyobb bűn a letett esküt megszegni, vagy hamisan esküdni. De a valláson kívül politikai és társadalmi törvényeink is megbüntetik, vagy elitélik az olyan embert, a ki letett esküjének megtartásáról megfeledkezik. A hamisan esküvés, vagy hamis esküre ajánlkozás mindig büntetést von maga után. Azonban a büntetés alig felel meg az elkövetett bűnnek, ha hamis esküvésről van szó, mert a büntetés legtöbbször enyhe a hamis esküvés, vagy a letett eskünek meg nem tartásából eredő következményekhez viszonyítva.

Eskü letételén alapszik legtöbbször a biró ítélete, mint ilyen már a részrehajlatlan igazság érdekében is kívánatos, hogy igazán tétessék le. De eskü letétellel kezdődik a házas élet, minden jónak, igazi boldogságnak eme forrása. Azonban a házas élet is csak addig boldog, mig a felek kölcsönösen igyekeznek letett esküjükhöz hívek maradni. Esküt tesz le a hivatalnok, hogy kötelességét híven, pontosan teljesíti; esküt tesznek le különféle alkalmazottak, hogy becsülettel töltik be azon helyet, melynek betöltésére hivatva vannak. Esküvel igazolja kétségbevont állítását a mindennapi életben sok embor. Szóval az eskü fontos, nagyon fontos akár valásossági, akár törvénykezési tekintetben, de fontos szerepet játszik a mindennapi életben is.

Az eskü letételénél régebben nagyon óvatosak, vigyázók voltak az emberek és csak akkor esküdtek, ha biztos tudomásuk volt arról, amire meg kellett esküdniük, mert a legnagyobb bűnnek tartották hamisan esküdni; sőt voltak olyanok is, akik egyáltalán nem, vagy csak ritkán, azaz elkerülhetlen eseteknél, vagy bíróság előtt tettek esküt. Némelyelí érezték, tudták, hogy igazságuk van, de csak azért nem folyamodtak jogaik, vagy igazságuk megvédéséért, mert tudták, hogy esküt kell tenniük. Bizony a régebbi emberek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítottak az eskünek, mint a maiak, mikor alig lát az ember egyebet, mint folytonos esküszegést, mely legnagyobb bizonysága a vallás iránti tisztelet hanyatlásának.

Annak, hogy az eskü sokat veszített némelyek előtt régebbi tiszteletben tartásáról és nagy jelentőségéből, oka leginkább az emberek vallástalan- ságában, de leginkább abban található fel, hogy alkalmazták, alkalmazzák minden olykor igazán csekélynek látszó esetnél is ; azért úgy megszokja, mindennapinak tartja a világias gondolkodású, vagy a tanulatlan nép és nem tulajdonít neki nagyobb fontosságot.

Ha az igazságszolgáltatás ki akarja deríteni a valót, a feleket eskütételre hívja fel. Ha az illetők megesküdtek, a biró a letett eskühöz képest ítél. Látni való tehát, hogy az eskü igen fontos szerepet játszik igazságszolgáltatásunkban, ezért kiváLó figyelemmel kell arra lenni, hogy minden eskütétel a leghívebb igazsággal történjék. Azonban azt ellenőrizni nem lehet, hogy minden ember igazán esküdjék, legtöbbször az illetőnek lelkiismeretétől, vagy lelki- ismeretlenségétől függ, hogy igazán, vagy nem igazán esküszik-e. Ezért van, hogy a hamis esküvés folytán, vagy annak következtében sokan szenvednek ártatlanul, vagy veszítik el igazságos ügyeiket Már pedig annál nincs valami fájóbb, mint hamis eskü letétele miatt ártatlanul szenvedni, vagy jogainktól elüttetni.

Vagy nem hamis eskü-e az, mikor valaki érdekből köt családos életet ? Megesküszik, mert úgy szokás, hogy esküvel kezdik meg a házas életet, de sokszor már előre tudja, miszerint azt, amire esküszik, soha meg nem tarthatja, be nem válthatja. Azért megesküszik, mert esküdni kell annak, a ki meg akar nősülni, vagy férjhez akar menni. Igazán megbotránkozik az ember, hogy sok házasfél ma örökhüséget eszkiiszik, holnap már válni készül. Az esküben tett fogadalmakat elmondja, de legtöbben annak megtartására egész élőtökön át nem is gondolnak. Ezért van, hogy annyi a boldogtalan,

szerencsétlen házasság, különélés, vagy elválás. Ezért van, hogy sok ember, a ki letett esküjét az úr oltára előtt tette le, azt megtartani törekszik, boldog ; mig többen boldogtalanok, mert letett esküjöket meg nem tartják.

Ha az eskünek nagyobb fontosságot tulajdonítanának, ha azt megtartatni törekednének azok, akik ma könnyedén veszik nagT jelentőségét: nem fordulna elő a törvénykezésnél annyi jogtalanság, a társadalomban annyi visszásság, ami bizony kívánatos volna.

A vasárnapi munkaszünet.

(A kormány törvényjavaslata.)

Baross Gábor kereskedelmi miniszter szétküldte az összes kereskedelmi- és iparkamaráknak a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvényjavaslat és utasítás tervezetét véleményezés végett. A törvényjavaslat a munkaszünetre vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában, az utasítás pedig amaz ipar- és üzletágakat sorolja fel, melyek az iparf'orgaloinból kifolyólag, a közérdek szempontjából, e rendelkezések alól kivételt képeznek vagy kedvezményekben részesíthetők.

A törvényjavaslat a következő harározatokat tartalmazza : 1. Vasárnapokon a sz.-István korona országaiban az ipari munka szünetel. Kivételképen csakis az üzleti helyiségek tisztitására, karban tartására, vagy berendezésére szükséges munkákat szabad végezni. 2. Az ipari munkaszünet legkésőbb vasárnap reggel 6 órakor kezdődik és 24 óra hosszan tart. 3. A kereskedelmi miniszter a belügyminiszterrel és kultuszminiszterrel egyetértőén, Horvátországra és Szlavóniára vonatkozólag pedig a bánnal egyetértve, rerdeleti utón fogja azokat az iparágakat megjelölni, melyeknél a forgalom megakasz- tásának lehetetlen volta mittt, a fogyasztó közönség Szükségleteire való tekintettel, vagy a közforgalom fen- tartása érdekében, az ipari nunka vasárnapokon is végezhető. 4. Azoknál az ipá$£f(kí$ i, melyekre a vasárnapi munkaszünet nem vonatkozik, az iparüző köteles a munkások felváltásáról gondoskodni, még pedig olyképen, hogy a munkás minden hónapban legalább egy vasárnapot vagy kéthetenkint egy fél vasárnapot pihenhessen. 5. A ki e törvény rendelkezései ellen vét, az iparhatóságok által az 1884. XVII törvényczikk 166. illetőleg ; 184. szakaszai alapján, minden újabb vétség után fokozatosan emelkedőleg, 10 trttól 300 forintig terjedő pénz- b irsággal büntetendő. 6. A törvény két hónappal pub- Ukálása után lép életbe s keresztülvitelével a kereskedelmi miniszter lesz megbízva.

A végrehajtására vonatkozó rendelet a vasárnapi | munkát a következő iparágakban engedi meg : A) A | forgalom folytonossága érdek ében : porczellán, majolika, agyag- és téglaégetőkben ; bőrgyárakban a bőrök for-; gatása és lcavarása czéljából ; konzervgyárakban, a hol félős, hogy az anyag megromlik; czukorgyárakban, eczet- gyárakban, az erjedés megóvása végett; villamos világitó telepeken; fehérítőkben; gépgyárakban, sürgős és halaszthatatlan javításokra ; czink és czinkéleggyárakban ; gázgyárakban feltétlenül ; malmokban; mesterséges jéggyárakban ; mész-, c zement- és téglaégetőkben ; mü- és konyhakertészetben ; pótkávé és katán száritó gyárakban őszszel ; réz-, sárgaré z-, tombak- és pakfonggyárakban ; óloméleggyárakban ; selyeinfestészetekben ; sörfőzdékben, malátagyárakban, szesz-, szeszlinomitó- és élesztőgyárakban feltétlenül; kartonfes tőgyárakban olyan munkáknál, melyeknek megszakítása a folytonosság szempontjából lehetetlen ; üveggyárakban és üveghutákban az olvasztásnál; v as- és aczélmüvekben, a magas kemen- czékben, olvaszt ókban, hengerelőkben megszakítást nem tűrő munkáknál •, vegyészeti gyárakban, a mennyiben a forgalmat megak asztam nem lehet; zsiradékgyárakban, nevezetesen mar garin, stearin, gliczerin és szurokgyórak- ban; fénymázas főzőedény-gyárakban. B) A fogyasztó közönség érdekében kivétetnek a törvény alól: borbélyok és fodrászok, czukrászok és pékek, élelmiszerkereskedők (fűszer-, bor-, thea, gyümölcs-, liszt-, tejkereskedések stb.), fényképészek, fürdők, hentesek és kolbászgyárosok, kisiparosok déli 12 óráig; nyomdák (a mennyiben sürgős jelentéseket, szinlapokat, gyászjelentéseket készítenek); pékek, szikvizgyárosok (a gyártás április l-jétől október

1-ig déli 12 óráig meg nem engedve), vendéglősök, korcsmárosok, sör-, bor- és pálinkamérők, kávésok, zsibárusok és zálogházasok (déli 12 óráig), minden más kereskedő és iparos, a ki ipari czikket árul a fővárosban és olyan városokban, melyeknek legalább 20.000 lakosuk van, déli 12 óráig, egyébütt délutáni 5-ig.

A közforgalom érdekében kivételt képeznek : az áruforgalom vasutakon és gőzhajó vállalatoknál bármily munkára; belvizek hajózási vállalatai; hordárok és közszolgák ; olyan munkák, melyek a közforgalom és közbiztosság érdekében nem tűrnek halasztást, igy: vízvezetékek és gázvezetékek javítása, falak megtámasztása, utak, hidak, vasutak elhalaszthatlan javítása és ünnepi- ségeknél díszítési munkák ; omnibusz és bérkocsi, valamint temetkezési vállalatok.

A berlini konferencia mun kaprogrammj a.

A német császár szociális programmja kétszeres íontosságot kölcsönöz a Berlinben ülésező nemzetközi konferencziának. Érdekesnek tartjuk ez oknál fogva a rnunkaprogramm 6 pontját közölni:

I. A vasánapi munkaszünet. 1. Minő mértékben redukálható a vasárnapi munka? 2. Melyek azon üzemek vagy üzembeli methodusok, a melyeknek már természetüknél fogva is lehetetlen lévén a munka félbeszakítása vagy abbanhagyása — a vasárnapi munka megengedhető volna? 3. Szükséges-e bizonyos rendszabályokat foganatosítani ezen üzemekben a munkások házi nyugalmát illetőleg, egyenként véve őket?

II. A gyári munkások minimális korának meghatározása. ]. Szükséges-e a gyárakba fölveendő gyermekek minimális korát meghatározni ? 2. E minimális kornak ugyanannak kell-e lennie minden országban, vagy pedig az éghajlati viszonyokra való tekintettel a gyermekek fejlődési képessége veendő irányadóul ? 3. Mindkét esetben melyik legyen a minimális kor ? 4. Megengedhetők-e kivételek az egyszer meghatározott minimumban, ha a munkanapok száma vagy pedig a napi munka tartama redukáltatnék ?

III. A napi munka maximumának meghatározása, tekintettel a fiatal munkásokra. 1. Szükséges-e a fiatal munkások számára a napi munka maximumát meghatározni ? Beleszámitandó-e ebbe a kötelezett iskolai oktatás is? 2:. Ezen maximális napimunkának változnia kell-e a kor különböző (okozatai szerint ? 3. Hány munkaórára terjedhet (a tényleges szünetek beszámításával vagy anélkül) ki a maximalis munkanap egyik vagy másik esetben ? 4. A napnak mely óráira terjedjen ki a munkaidő ?

IV. A gyermekek és nők egészségtelen é$ veszedelme ° .'Vomekbpn való alkalma z a sanak eltiltása, i. oz-urvnig-W-x

megszorítani a serdülő ifjaknak és nőknek az egészségtelen és veszélyes üzemekben való alkalmazását ? 2. E két osztálybeli egyének kizárandók-e az üzemekből? Feltétlenül (a fiatalok mely korig?), vagy csak részben (a fiatalok mely korig ?); vagy pedig a fiatalok és nők munkássága eme üzemekben redukálandó-e ? Mi a követelmények minimuma, a mely utóbbi két esetben elfogadandó ? 3. Melyek azon egészségtelen és veszedelmes üzletágak; a melyekre az 1. és 2. pont alatt említett dispozicziók kiterjesztendők ?'

V. Az éjjeli munka megszorítása, tekintettel a fiatalabb korúak rasa nőkre. 1. Egészben vagy csak részben tiltandók-e el az ifjak és nők az éjjeli munkától? Mely korig terjedjen e tilalom ? Minő föltételek mellett van helye a kivételeknek? 2. A nők a korra való tekintet nélkül tiltandók-e el az éjjeli munkától? Az engedélyezés esetén helye van-e bizonyos megszorításoknak ? 3. Melyek azon órák, a melyek éjjeli munkaóráknak vehetők?

VI. Az eliogadott határozatok végrehajtása. 1. Minő üzletágakban (bányák, gyárak, műhelyek) hajthatók végre az elfogadott határozatok? 2. Szükséges-e határidőt szabni az elfogadott határozatok végrehajtására ? 3. Minő rendszabályok foganatositandók az elfogadott határozatok végrehájtásának biztosítására? 4. Lehet-e számítani időközönként összeülő konferen- cziákra, a melyek a résztvevő államok küldötteiből alakulnak? 5. Minő feladat háramlanék eme konferencziákra ?

Helyi és vidéki hírek.

* Gelsei Guttmann Henrik halálának hírét nemrég hoztuk lapunkhan. Hogy az elhunyt mily nagyfokú köz- tiszteletben részesült, azt fényesen igazolja temetésének a Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlöny f. hó 15-iki számában foglalt terjedelmes leírása, melyből átveszszük a következő részleteket:«A kiváló férfiú hült tetemének a családi sírboltba történt elhelyezése múlt vasárnap délután nagy pompával, ritka fénynyel és impozáns részvéttel történt. A lakházban felállított díszes ravatalt hullámzó sokaság nézte. A ház belseje, udvara gyászfeketével volt bevonva, virágok és koszorúk roppant halmazától virágárban úszott az egész épület. Végtisztességtételén a testületek zászlójokkal jelentek meg, az óriási közönség miatt a tűzoltóság és hadastyán egylet csak a Kaiser-féle háznál foglalhatott helyet, mig a szertartás tartott. A főtéren és mindazon utczákon, melyen a gyászmenet átvonult,

10.000 főre menő néptömeg képezett sorfalat. A háznál dr. Neumann Ede főrabbi emlékezett meg az elhunyt kiváló érdemeiről és KarcsmaroíT Leó főkántor mélyen megható imát zengett a drága tetem koporsója felett. A

Ungvár, 1890. márezius 27. szám. Tizenkettedik évfolyam.

Előfizetési ára; f . «• Szerkesztőség:

Negyedévre .' .' 1 »’ TJ TT í T \T f\ TJ 1 / \ VJ" TT nagy-utca36.(agörögtemplomnál).

Egy példány áru 10 kr. Kapható a I \ R 1/ [\ f a 1/4 I I 3 1 I I \ V Kiadó-Iroda:

kiadóírodában, Szenczer Henrik és ^

_j jj [ \ fl fl I » X / ff jj / J Pollacsek M. könyvnyomdájában.

Feuerlicht R. tőzsdéjében. ® Hirdetményekért

Az előfizetési és hirdetményi Hl T?P T IÁI rAXTTIZ fik'Aim A U MiAt^A XT a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr.

dijakat a kiadóiroda veszi fel, s M MlJ EL EN I K OSUTO RTOKÖN. Nyi.ttéTT^ikkért

aZ!k„Vldékr<51 19 lde kÜldendŐk' 5 kr- Intendő minden szó után.

,r, , ~r-—i 'YT-as.Vn-tar-.r,r«nl-f--rrt-«lirn.iÉMr,ii,i.i ■ • r-