Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-27 / 9. szám
érzésétől pedig elvárom, hogy az álarcz alá bujt orvtámadónak nevét és lakását velem közölni szives leend. N.-Bereznán, 1890. febr. 25. Tisztelettel LŐR1NCZY JENŐ, a bereznai járás főszolgabirája. A ientebbi sorokban foglaltak után szives készséggel sietünk kijelenteni őszinte sajnálatunkat a fölött, hogy a méltatlanul bántalmazó közleménynek helyet engedtünk. Mert hogy a bántalmazás teljesen alaptalanul és igy valóban méltatlanul történt, azt a tek. főszolgabíró úrnak, mint lovagias férfiúnak teljesen hitelt érdemlő állításán kívül a következő okmányok is igazolják: Leköszönés. Tekintetes főszolgabíró ur ! Tekintve azt stb. .. ágya kellemetlenségeket kikerülve,kérem kézbesítői állásomtól 1890. év január 1-től engem felmenteni. Alázatos kérelmem ismétlése mellett maradok Perecsenyben. 1889. deczember hó 24. Lippay István, s. k. kézbesítő. Nyilatkozat. Alulírott ezennel kijelentem, hogy leköszönésem, melyet múlt évi december hó 25-én 2603. k. b. szám alatt adtam be a nagybereznai szolgabirói hivatalhoz, saját személyes elhatározásom és akaratom kifolyása és semmiféle furfangos machinátorok által annak beadására sem közvetve, sem közvetlenül rábeszélve, vagy megfélemlítve nem voltam. Ennek folytán az ♦ Ungvári Közlöny »-ben f. évi február hó 20-án megjelent számában foglalt levélnek azon állítása, hogy bizonyos érdekekből lettem volna lemondásra kényszerítve, határozottan alaptalan; ez alkalommal is kijelentem, hogy ezen közlemény tudtom, hozzájárulásom és megbízásom nélkül jeleni meg. Kelt Perecsenyben 1890. február 24 L i p p a y s. k. Igaz ugyan, hogy ez okmányok a sérelmes közleménynek csupán egy pontját bizonyítják hazudságnak, de ez az egy hazudság megdönti a többi részletek hitelét is. Ennélfogva a főszolgabíró ur azon kívánságát, hogy a sérelmes czikk Írójának nevét vele közöljük, jogosultnak kell elismernünk, s teljesíteni is fogjuk bizalmas utón, hacsak a cikkíró a legközelebbi alkalommal ki nem nyilatkoztatja névaláírásával vagy azt, hogy állításait fentartja s azokért a felelősséget elvállalja, vagy pedig azt, hogy czikkét mások által félrevezetve irta. ügy hisszük, hogy ez az eljárásunk igazságos és méltányos mindkét fél irányában. A szerk. Helyi és vidéki hírek. * Állandó színház Ungvárt. üuttmanu Izidor a «Pannónia» szálló tágas udvarán egy tervszerű, faoszlopokon nyugvó, karcsavai téglával falazott nyári színházat fog e tavaszon építtetni. A városi tanács már megadta rá az engedélyt, a színházi engedélyt pedig T i s z a y Dezső színigazgatónak adta ki három évre. * A kereskedők bálja mely folyó hó 18-án a «Korona» szálloda nagytermében, mint a farsang méltó befejezése, tartatott meg, valóban sikerült, fényes mulatság volt. Sikerült volt, mert mindenki kitünően mulatott, fényes volt, mert'a megjelent sok szép hölgy igazán fényt árasztott, tündöklött. A mulatság régi jó szokásként kivilágos kivirradtig tartott, és Carneval ur végig kikóstolta az élvezeteket, és csak úgy temettette el magát. Az első négyest 2&,pár táncolta, 28 pár a másodikat és még 5 órakor reggel rendületlenül 26 pár a harmadikat is. Nem hagyhatjuk említés nélkül a terem kiváló Ízléses és csinos alkalomszerű díszítését. Hja! hiába. Pici nagy mester ... — A pénztári eredményt a következő adatok igazolják: 1. Bevételek: a) Belépti jegyekből . . . . 148 frt b) Felülfizetésekből a jótékony célra ..................................20 » 50 kr. c) Rendező bizottság és kereskedelmi egylet tagjai által eszközölt pótfizetései . . . 30 » 07 » összesen : 198 frt 57 kr. 2. Kiadások összesen: 178 » 07 » Marad tiszta jövedelem : 20 frt 50 kr. mely összeg fele részben az ungvári közkórház és fele részben az ungvári izr. kórház vezetőinek kifizettetett. A jótékonycélra felülfizettek: Pász- tory. Árkád 2 irtot, Guttmann Herman 2 frtot, Hirtenstein József 2 frtot, Dr. Molnár Mór 2 frtot, Roth Sándor kávés 2 frtot, Gottlieb Mór 2 frtot, Reisman Bertalan 2 frtot, Groszman Péter 1 frt 50 krt, Molnár Arnold l frtot, Lévay Mór 50 krt, Wasser man Zsigmond 50 krt, Kőrössi Mark 50 krt, Dr. Virányi Sándor 50 krt, Dr. Novák Endre 50 krt, Dr. Graubart Mór 50 krt, Guttman Mihály 50 krt, Seress Márton 50 krt. Pótfizetést eszközöltek: Weinberger Adolf 5 frtot, Reisman Samu 2 frtot, Klein Herman (Pinkóc) 2 frtot, Gottlieb Henrik 1 frtot, Kaufman Mark 1 frtot, Reich és Ackersman 2 frtot, Weinberger Zsigmond 1 frt 7 krt, Weinberger Mór 1 frtot, Krön Mayer l frtot, Klein Ignác 1 frtot, Pollak Jakab 1 frtot, Roth Bernáth 1 frtot, Roth Sándor 1 frtot, Holländer József 1 frtot, Holländer Zsigmond 1 frtot, Krausz Emil 1 frtot, Hirtenstein Arnold 1 frtot, Schlesinger Miksa 1 frtot, Szántó Zsigmond 1 irtot, Bródy Béla 1 frtot, Fisch Jakab 1 frtot, Hevesi Adolf 1 frtot, Roth Ármin 1 frtot. * Eltűnt polgár. Szklenka J. helybeli szabómester, hamvazó szerdán hajnalban eltűnt. Eltűnése felől különféle mesék keringtek, mignem előállott olyan, aki a t. polgártársat színről-színre látta a csapi vasúti állomáson. A következtetés ebből, hogy kéjutazásra indult; mint hátrahagyott adósságai sejteni engedik, az irányt Amerika felé vette. * Kerestetik egy 10 éves művész. A népszínház által elfogadott «Hököm Mátyás» nagy kiállitásos darabban egy 10 éves liu nagy szerepet játszik és énekel is. Minthogy e szerep nagyon fontos a darabban, a népszínház igazgatója az országban található legjobb szinész-gyerekleányt óhajtaná szerződtetni, s azért felszólítja az olyan szülőket, a kiknek jó hangú 12—13 éves leánygyermekük van, hogy őt erről értesítsék. * Dessewffy Sándor Csanádi püspök fölszentelése Kassán lesz, mely nagy és fényes szertartáshoz Császka György szepességi és Bende Imre beszterczebányai püspökök mennek Kassára. * Eljegyzés. Dr. Knott Gusztáv, ezredorvos, 1. hó 23-án jegyet váltott Levy Karola kisasszonynyal, dr. Levy József helybeli orvos leányával. * A vasárnapi munkaszünetről Baross Gábor kereskedelmi miniszter előterjesztette már törvényjavaslatát, mely azonhan a képviselőház tárgyalása előtt még leküldetik véleményezés végett a kereskedelmi és iparkamarákhoz, és az ezen törvénynyel érintendő szaktestületekhez. A legnagyobb áruház. Levelezőnk a következőket írja : A napokban jutott kezeim közé Storch Emil hazánkfiának a Bécsben I. Salzthorgasse 1. sz. a. létező hírneves áruszállitóczég tulajdonosának uj nagy és képes árjegyzéke. Habár e nagy áruház óriási kiterjedéséről és sokoldalúságáról már gyakran hallottam, mégis elámultam e katalógus gazdag tartalma bámulatos olcsó árai, reális üzleti elvei és szolid szállítási feltételei fölött. E katalógus még érdekes olvasmánynak is mondható, fiatalnak és öregnek, szegénynek és gazdagnak, uraknak és hölgyeknek. Az egyszeri! pór, a szegény munkás épugy megtalálja ott szükségleti czikkeit kellően megmagyarázva, mind minden állású jómódú polgár és a főur. Ez a sokoldalúság valóban nagyszerű, és ez a katalógus több mint 100.000 példányban küldetik szét és kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve bocsáttatik rendelkezésére. Itt találhatók üveg, por- czellán- és majolicaáfuk, úri-, női- és gyermekruhák, ilyenek gazdák, munkások és munkásnők számára, úri- és nőiruhaszövetek, Creton, selyem, atlasz, vászon- és fehérnemű, úri-, női és gyermekfehér- nemü, háztartási tárgyak, úti-, dohányzó- és vadászeszközök, kézi táskák, hímző munkák, gyapjukendők, tricot-áruk. úri- és hölgy- kalapok, sapkák, czipők férfi- és női-harisnyák, Jager-féle áruk, gallérok és kézelők, asztali készletek, ágyterilők, lótakarók, keztyük, illatszerek és szappanok, kelengyék újszülöttek számára, kostümek, tavaszi- és nyári ruhák, czérna és pamut, derékfüző, bútorszövetek, bútorok, szivarkahüvelyek, evőeszközök, esőköpenyek, szőnyegek, tűzmentes kazetták, plaidek. hálókköntösök, nap- és esernyők, ablak- függönyök, nyakkendők, díszműáruk, gyermekjátékok, fali- és zsebórák, még pótkávé, thea, rum, cognac és jó valódi palaczk- borok, is, és miután ez áruház zseniális tulajdonosa a nagy fogyasztásban keresi hasznát, mind ezen áruk szolidak és bámulatos olcsók. Azt hiszem, hogy mindenkinek szívességet tettem, midőn ez árjegyzékre figyelmeztettem. Egy levelező lapba kerül és a ki kívánja azonnal megkaphatja. — Érdekes fogadás a büntető bíróság előtt. Budapesti levelezőnk a következő érdekes esetet közli velünk. Robicsek Li- pót hazánkfia bécsi gyáros, kinek Nestroy-utcai gyárában készülő tűz és betörés mentes zajtalanul gördülő redönyajtói világhírre tettek szert, nemrég Budapesten tartózkodva, egy vendéglőben találkozott B. K. budapesti concurrensével. Beszélgetés közben B. azt az állítást kockáztatta, hogy az ő görredőnyei ép oly zajtalanok mint Robicsekéi. Robicsek tagadta ezt, mire B. 20 üveg pezsgőre fogadást ajánlott. Robicsek elfogadta és hogy a fogadás gyorsan és részrehajlatlanul eldöntessék, B. azt ajánlotta, hogy a vendéglősnek 10 éves kis fia legyen a bíró, egyikük se szóljon hozzá egy szót sem, hanem írják fel neki egy papirra, a mit tőle kívánnak és ő aztán a kísérlet után szintén Írja fel, hogy hallott-e zajt vagy nem? Robicsek ezt is elfogadta. A kísérlet a fiú jelenlétében azonnal megtörtént és pedig B. előnyére, mert a fiiu a görredőny leeresztése után azt irta fel a papírra, hogy nem hallott semmiféle zajt. Robicsek habár ő elég zajosnak találta a redőnyt, mint gavallér ember még az nap 20 palack pezsgőt küldött B. lakására. Másnap Robicsek ugyanabban a vendéglőben ebédelt és véletlenül megpillantotta a tegnap mint biró szerepelt fiút. Magához intette és néhány kérdést intézett hozzá, mire azonban választ nem kapott, mig végre kisült, hogy a fiú a legmagasabb fokú siketségben szenved. Képzelhetni Robicsek meglepetését és méltó felháborodását. Nem szólt semmit, hanem másnap csalás címén bűnvádi feljelentést tett B. ellen, egyszersmind visszakövetelve a pezsgőért fizetett 100 frtját. A bíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján 2 havi fogságra ítélte B.-t, mert kitűnt, hogy előtte a gyermek siketsége ismeretlen nem volt, Robicseket azonban a 100 frt iránt a sommás útra utasította. Ro- bicsek tehát ide fordult és mivel itt már a fogadás lényegéről i» szó volt, felmutatott egy, a bécsi városi tanács által 343935. sz. a. kelt bizonylatot, melyben a Robicsek-féle tűz- és betörésmentes i görredönyök mint teljesen zajtalanul működők és minden tekintet- ] ben megfelelők jelentetnek ki. Mivel pedig a biróilag kiküldött j szakértők kijelentették, hogy B. redőnyei amazokkal semmi tekin- ; tetben a versenyt ki nem állják. B. kénytelen volt a száz frtot visszafizetni a költségeket is viselni. Robicsek hazánkfia e !00 frtot 2 részre osztotta és két munkaképtelenné vált lakatos családjának adományozta. ■ __ Néhány igaz ízó iparunkról. A párisi kállitás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legféktelenebb, leg- rontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazda- j gokká bűvölik azon nemzeteket, melyek ezen eszközöket céljaik elérésére használni tudják. Nehéz az átalakulás; de e nélkül el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúnykacaja között. Dicstelenül, nem erőszakos halállal, hanem sorvadás okozta végelgyöngülésben- Ugyanazon dob, mely csatákban hős tettekre lelkesítő a haldokló ! vitézt adja a jelt földbirtokos cnriájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem acél. de papir fegyverekkel. Újabban ugyan divattá lett az iparról beszélni és imi. Az iparra buzdítani a szegény embereket. De azért mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság : minek következményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, biróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát ha csak módja van, vagy ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kívánja neki azon társadalmi sinylődést, melyben ő maga átküzdi életét, így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény emberektől, kiknek legvagyonosabbjai, más pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirágzás, lehetetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kívül, és van valami gondolatja — nem-e kénytelen honi pártolás hiányában külföldön keresni támaszt? Ott érvényesül, még pedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövidülésére, kárára és kizsákmányolására ; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hivatalnokainak idejét is inkább más mindenfélére, mint a fölöslegeseknek tartott remek találmányok beható tanulmányozására használja. így folyik ez nálunk régóta és marad minden a réginél, talán addig, a mig majd késő lesz a mulasztások fölött álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem vagyunk képviselve, ámde tekintem össziparunk fejlődésének fokát s megállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, a mink van, még az sem igazán magyar; mert az szinte kizárólag idegenek nyújtják, művelik Magyarországon; mig a magyar faj gyermekei majdnem tüntetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha az méltóságuk alatinak tartanák. Ámde e botorság mindenkit, a ki az ipart műveli, érzelmeiben nagyon sért; az lenézés, kisebbítés. Elég, ha előveszszük a budapesti gyárosok névsorát; ott látjuk az iparosok mily csekély-töredéke bir magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy leújabban magyarosított név, vagy pedig a legszegényebb esizmadia esetleg kovács-műhelyt nevezi magáénak. A vagyonosabb iparosok többnyire idegenek, a kik csak ideig-óráig nevezik az országot második hónuknak, de bizonyára nem osztoznak annak örömében és bánatában. Mihelyt pár forintot szerzett e téren, zsémbelve az aristocrata magyar szellem ellen, viszi magával munkájának eredményét régi hazájába. De hány van ezek között nem : végzett akadémikus, de csak olyan is, ki az ötödik középiskolát elvégezte? Mit várhatunk, mit remélhetünk ezen osztálytól? Nem látják még át irányadó köreink, hogy itt a 12-ik óra, melyben segíteni kell e veszélyes bajon? Nem gondoskodnak eszközökről, melyek által az iparos osztály tekintélyének emelése által az ott fejlődő szellemi és anyagi erők ott tartassanak és a többi osztályokból újabbak oda édes- gettesenek ? Nem küldenek nagyobb számú tehetséges fiatalokat külföldre kiképeztetés végett, hogy onnét ne csak tudományt, de főleg új szellemet és iparos önérzetet hozzanak magukkal, mellyel sikeresen küzdhessenek a fent ecsetelt előítéletek ellen ; mert az itteni légkörben nevekedett egyének között, csak ritkán találkozik valaki, ki azen lenézett, hálátlan feladatra vállalkozzék; ki pénzt és magasabb értelmi fejlettséget hozzon e térre hogy ott vagyonával és nevével emelje az ipar tekintélyét, mely a művelt külföldön erre nem szorul. — de mely nálunk — említet okoknál fogva még mindig nélkülözi azon állás a társadalomban, mely nélkül onnét inkább szöknek a kik tehetik, hogysem oda vonzódnának az előkelő osztályok. Látunk ugyan újabban egyes kivételeket, de ezek olyan ritkák mint a fehér hollók, úgy Andrássy Manó gróf foglalkozik iparvállalataival, de amint hallatszik az elért sikerrel megelégedve máris elakarja adni vasbányáit s kohóit egy idegen társaságnak, sőt állítólag már meg is van a szerződés. Helyesebben cselekszik Tamóczy Gusztáv, ki gazdasági gyárát előbb gépgyárrá és legújabban tűzi fecskendő gyárrá fejlesztette és rövid idő alatt már is annyira vitte hogy amint egy f. hóban tartott kísérletnél személyesen meggyőződtem, fecskendői nemcsak elérték az eddigi gyárakban készültek minőségét, hanem azokat felül is múlták, igy azoknak melyeknek kísérlete mellett jelen voltam, amint a gyárból kikerültek 100 mm. cilindebőség mellett 33 méter távolságra lövelték a vizet 12. mm. sugárcsővel. Igaz, minden uj gyárnak könnyű a régieket felülmúlnia, mert az újaknak a meglevők mintául szolgálnak. Ennek nem kell egyebet tennie, mint hogy a létező legjobb rendszereket összehasonlítsa és maga azt készítse, ami ezek között legjobbnak bizonyult, illetőleg a különféle rendszereknek legjobb részeit összeegyeztetve egy jó egészszé alakítsa és az újabb észleletekkel tökélyesbitse, illetőleg az újabb találmányokat, ezeknél érvényre juttassa, ami a régieknél a megszokott, megrögzött convervsaiv szellemen kívül még azon nehézségbe is ütközik, hogy ezek az aránytalanul sok pénzbe kerülő mintáknak megsemmisítésére és újaknak beszerzésére nem olyan könnyen határozzák el magukat: és igy bár nekik meg van régi hírnevüknek előnye, de minőség tekintetében soha sem versenyezhetnek az uj vállalatoknak töké- lyesbitett rendszereivel. E nélkül soha sem keletkezhetnék uj gyár és a régiek a versenytőli félelem hiányában megörökítenék régi, kényelmes rendszereiket és lehetetlenné tennének minden haladást, enélkül még ma is fűzfa fecskendőkkel oltanánk a tüzet, úgymint azt őseink tevék. ___________ (Vége következik.) Színház. Az elmúlt hét kimagasló napja a szombat volt, Az igazgató kiváló intelligentiájára vall, hogy műsorába «Lope de Vega» «Király és Pór» czimü comicus vig- játékát felvette. Magáról a darab szépségeiről nem lehet e lap célja referálni; eléggé ösmertek azok a napi lapok olvasói előtt, a közönség másik részét úgy sem érdekelné az ösmertetés. Ezért hát csak az előadásra szorítkozunk, melyről sok jót jegyezhettünk fel. Szelesről újat nem mondunk, azzal, ha nemes és értelmes játékát újólag elösmerjük. Krémer tehetségéről is nyilatkoztunk más alkalommal. De meglepő volt a két fő női szerepben Gerőfyné és Sipos Gizella ; előbbi drámai szavalatával, utóbbi kedvességével nyerte meg a közönség zajos tetszését. A mi Árkosit illeti, — sok igyekezetét s tagadhatlan hivatását a szavaló szerepekre — előnyösen tapasztaltuk, de még sokkal fiatalabb szinész, semhogy ebbeli jóakaró tanácsunkat szívesen nem fogadná, hogy sokat, nagyon sokat kell magát a verselésben gyakorolni. Kötött beszédben egy hamis hangsúly elegendő egész mondat értelmének kiforgatására. A midőn tehát fentebbi nemes törekvését elösmerjük, ne vegye rósz néven, ha sok gyakorlatra serkentjük. A többi szerep is jó kezekben volt; Fehérváry és Daróeinéról a legjobbat mondhatjuk. A terem telve volt. Igen kellemes quodlibetet adtak csütörtökön; egy kis vígjáték, dal és monolog. Sajnos azonban, hogy a szinlapok oly későn és hiányosan lettek kihordva, hogy a közönség nem volt tájékozódva, lesz-e előadás vagy sem; igy förtént, hogy e kellemes este bizony kis közönséget szórakoztatott. A vasárnapi közönségnek is meg volt a maga öröme. Egy nem nagy igényű, de elég mulattató bohózat «Eiffeltorony kisasszony» került színre. Irodalmi névhez ugyan nem juttatja szerzőjét e darab, de gondos előadásban egyszer végig nézni darabját, ennyi a mit fáradságáért megérdemel. S őszintén mondhatjuk, hogy rég nem tapasztaltunk hangosabb, egészségesebb derültséget, mint a minőt e vasárnap. Különösen Krémer volt kifogástalan, ki a Il-ik felvonásban igazán meglepően játszott. Az ensemble különben is kitűnő volt. Szeles, Gerőfyné, Sipos mindent elkövettek, hogy a közönség nevető izmait folytonosan mozgásban tartsák, a mi sikerült is. Bár egy kissé terjeszkedő voltam eddigi tudósításaimban, ezúttal nem hagyhatom a jövő hétre a kedd