Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-02 / 1. szám

Ungvár, 1890. január 2. Tizenkettedik évfolyam. Előfizetési ára; Félévre..............................2 frt­Negyedévre....................1 * Egy példány ira. 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik é* Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azok vidékről is ide küldendők. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MÉGJELENIK (SÜTŐ RTÖKÖN. Szerkesztőség: nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Kiadó-iroda : Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. Nyílttéri ozikkért 5 kr. fizetendő minden .szó után Itt lesz tehát ismét az alkalom, hogy Magyarország néptanítói — tizenkét évi hosszú időköz után — hazánk szívében, Budapesten, összegyűljenek s tehetségűket, erejűket a népoktatásügy javára értékesítsék, egyesítsék. Az egyetemes gyűlések fontosságát elismeri mindenki, a ki az egyetértő törekvéseknek, az összetartó munkás­ságnak híve. A múltban tartott három egyet, tanitógyűlés jelentékeny sikereket mutatott fel úgy a nevelésügy czélirányos fejlesztésének terén, mint általában a tanítók szellemi, anyagi és társadalmi állásának emelése körül. De legfőbb sikere az egyet, gyűléseknek mégis abban nyil- váuult, hogy az ugyanazon czélokért küzdő harczosok közt létrehozta a közvetlen összeköttetést, fejlesztette a kol­legiális érzületet, lelkesített a további küzdelemre, meg­teremtette a tanítóság közt az addig oly nehezen nél­külözött közszellemet; és a mi fő, hü kifejezője volt az ország tanügyi közvéleményének. E czélokért odaadó munkával s szűnni nem tudó lelkesedéssel küzdeni mindenkor nemcsak legszentebb feladata, de elengedhetetlen kötelessége is Magyarország tanítóságának. Ily elvektől vezéreltetve mondta ki a hazai tanitó- egyletek képviselőiből egybehívott szent István napi nagy-gyűlésünk, hogy az egyetemes tanitó-gyűléseket, melyekben minden hazai néptanító, sőt a közművelődés szolgálatában álló bármely tanférfiú sőt tanügybarát is egyenlő joggal s egyenlő kötelezettséggel részt vehet, továbbra is fenn kell tartani, sőt a IV. egyet, tanitó- gyülést már a jövő évre egybe kell hívni. A végrehajtó-bizottság központi választmánya mélyen átérzi az egyet, tanitó-gyülések nagy jelentőségét és voltát, ezért a leglelkesebb örömmel vállalkozik a ren­dezés munkájára. Fáradozását azonban csukákkor fogja siker koronázni, ha számíthat a kartársak bizalmára s jóakaró támogatására. Hogy a IV. egyet, tani tó-gyűlés eredményében üdvös s úgy a tanügyre, mint magára a tanítóságra is áldást- hozó legyen, okvetetlenül szükséges, hogy az kellőleg előkészíttessék. Ezt tartva szemünk előtt, már előzetesen is két igen fontos körülményre kell szeretett kartärsaink beere» figyelmét felhívnunk. Múlhatatlanul szükséges tudnunk ; a) mikor (mely hónapban) tartassék a IV. egyetemes tanitó-gyűlés ? és b) mik legyenek annak tárgyai ? Az első kérdést illetőleg szent István-napi nagy­gyűlésünk határozatilag kimondotta, hogy az egyet, tanitó-gyülés a nagy szünidőnek vagy az elején, vagy végén tartassék. Tanitó-egyesületeinktől ill. testületeinktől függ most választani a két időpont között; julius 10—15-ike, vagy augusztus 24—29-ike közt tartassék-e meg a IV. egyet, tanitó-gyűlés ? A gyűlés tárgyainak végleges megállapítását a szt. István-napi gyűlés a végrehajtó-bizottság központi vá­lasztmányára bizta. Mielőtt a központ ez ügyben határozna, szükségesnek tartja erre nézve is a hazai tanítóegyesü­letek, ill. testületek véleményét meghallgatni. Egyes tevékenyebb egyesületektől, még a szt. István- napi nagygyűlést megelőzőleg, érkeztek már be hozzánk e tárgyra vonatkozó javaslatok. A tárgyaltatni óhajtott tételeket most azon bizalomteljes kérelem kíséretében küldjük meg az egyesületeknek (testületeknek), hogy azok közöl a fontosabbnak látszó kérdéseket kiválasztani s megállapodásaikat velünk mihamarább tudatni szíves­kedjenek. Az egyesületek által már eddig is ajánlott tételek a következők ; 1. A magyar nyelv tanításának általánosítása a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján. 2. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel) az osztott és osztatlan népiskolákra. 3. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. 4. A tanítóképző-intézetek reformja s a tanítóképző ; tanárok kiképeztetése. 5. Az állami szakszerű tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. Előfizetési felhívás az „Ungvári Közlöny66 1890- (tizenkettedik) évi folyamára. Lapunk jelen számával a f- évi folyam megkezdődvén mély tisztelettel kérjük t. olvasóinkat az előfizetés mielőbbi megújítására, hogy a lap további szétküldésé­ben fennakadás ne álljon be. Jbllőfizetési fii* : Egész évre —- — — — —- — — — 4 frt. Félévre — — — — — — — — 2 frt. Negyedévre — — — — — — —- — 1 frt. Az .UNGVÁRI KÖZLÖNY> kiadóhivatala. Uj évre. Ismét elmúlt egy esztendő, hogy az idő sza­kadatlan folyamában más kövesse. Az ó óv, mint tisztes agg, pihen koporsójában. Az uj óv mosolygó gyermek-arccal köszönt be hozzánk. Az elmúltról tudjuk, mit adott, a jövőtől sokat várunk, ki tudja, jobb lesz-e elődénél ? Egyik keserű emlékeket ha­gyott sok ember számára, a másik bizonytalan Ígé­reteivel áll előttünk. Reményiünk, vajha egy jobb óv iránt táplált biztató reményünk teljesülne ! Midőn a múlt és jövő e nevezetes pontján ál­lunk, felmerül előttünk az a kérdés, miként telje­sítettük egyenként és mindnyájan magunk és ember­társaink iránti kötelességeinket. Megtettük-e mind­azt, a mit megtenni kötelességünk lett volna? A társadalom hogyan teljesítette kötelességét? Miként akarjuk a jövő évben netáni mulasztásainkat hejyre- pú tolni ? Mily ft'ótéléssó'gék varnak' a társadalomra, ha az uj óvet akként akarjuk leélni, hogy annak elmúltával megelégedéssel gondolhassunk egy évi közhasznú munkásságunkra ? A társadalom az, melynek áldozatkészségére utalunk, ha olyan cselekményről van szó, melynek teljesítése kiadással jár. Ha a cél nemes, közhasznú, a társadalom soha nem zárkózhat el annak előmoz­dítása elől. Teljesíti kötelességét, ha arra szükség van, ha eltaláljuk hozzá a kellő utat. Az emberiség halad. E haladás újabb terheket ró a társadalomra. Tudjuk, érezzük, hogy a társa­dalmi kötelességek teljesítése nem könnyű feladat a jelen nyomasztó anyagi viszonyok között; de tud­juk azt is, hogy a társadalom épen arra van hivatva, hogy amit a törvényhozás nem tehet, tegye a társadalom és közhasznú tetteivel könnyítsen a mai nehéz megélhetési viszonyokon. Nem kérünk lehetetlent, de jeleznünk kell, hogy ha a társadalom minden egyes tagja teljesítené kö­telességét, oly tevékenységet fejthetne ki akkor, mely az emberiség boldogulásában szembetűnően nyilvánulna. Ha a társadalom Rock Szilárd-okkal, Semsey-ekkel dicsekedhetnék, kik a jótékonyság, köz­hasznú intézmények gyarapításáról oly igazán nagy­lelkűen gondoskodtak: haladna a közművelődós, ter­jedne az emberbaráti szeretet áldó munkássága. Korunkban legégetőbb szükséggé vált a sze­gényügy rendezése. Honnan, kitől várhatnánk e te­kintetben is hathatós támogatást, ha nem a társa­dalomtól. Ma ijesztő módon terjed a szegénység, melynek elejét venni a társadalom van hivatva meg­felelő intézkedésekkel. A humánus intézmények sza­porítása, mint árva-, lelencházak, kórházak, menhe- lyek stb. felállítása halasztást nem tűrnek ; mert ezeknek halogatása a szegénység, a panasz terje­désének lesz szülőoka. Ahol nagy a szegénység, ott terjed a bűn, a bűn veszélyezteti a társadalom jó­létét, békéjét. De ki volna képes elmondani mindazon hiá­nyokat, fogyatkozásokat, melyeknek mielőbbi pótlá­sát a társadalomtól várjuk ? A múlt tanúsága arra inti a társadalmat és erre kedvező időpont az ó óv vége és az uj év kez­dete, hogy teljesítette magasztos kötelességeit a következő óv napjaiban íb. A társadalomhoz esd a ízegónység kiáltó panaszé, támogatásra várnak a különféle közhasznú intézetek. Ha kötelességének tudatával, teljesítésének akaratával kezdi meg az uj évet a társadalom, akkor : 1890-ik esztendő jólét esztendeje lehet. Midőn búcsutveszüni - az óévtől, felujulnak annak kedves, vagy fájó 'emlékei mindnyájunk kebe­lében. Egy esztendő lefoiy sa alatt sok oly esemény fordul elő az ember vái ozatos életében, melyek sebet ejtenek a szíveken melyeknek orvosául az időt, a jobb jövőt tekinthetjük. Az óév vége, az újnak kezdete alkalmas idő arra nézve, hogy az idők urának hálát adjunk, a múltban velünk közlött javakért és kérjük áldását a jövőre nézve. E napon „boldog újévet kívánnak“ egymásnak az emberek, Vajha isten meghallgatná szives kívánságaikat, hogy ez óv lenne az áldásos évekhez sorozható. Mi is azon kérésünkkel zárjuk be sorainkat : hogy az áldások istene teg;e ez esztendőt áldásossá, hogy imádott hazánk földe teremjen bő gyümölcsöt az oly régen nélkülöző nemzet számára. Legyen megáldva e nemzet minden jóval. Virágozzék e ha­zában a békesség és általános jólét ! Legyen az esztendő a megelégedés és boldogság esztendeje mindnyájunkra nézve ! Városi képviseleti gyűlés. Élénk tanácskozás folyt le a képviseletnek m. hó 30-án tartott ülésében. A vrros által bérbe vett, de a képviselet határozata folytán a volt korcsmárosoknak albérbe adott italmérés volt a tárgy ; e lelett a város és korcsmárosok köz kötőt* szerződés pontozatainak végié?. mwT'Viu . •! • alkalmat élónk vitára, A vitát dr. Preusz Adolf nyitotta meg, ki támogatta azon több korcsmáros által aláirt kérvényt, hogy az albérletnél a pálinkának czélba vett monopolizálása meg­gátoltassák. Ugyanis az albérlők megbízottjainak ama szándékát rebesgették, mely szerint ők a kimérésre szük­séges pálinkát monopolizálni akarják, akként, hogy a pálinka egy meghatározott helyen vásároltassék. A vita további folyamán felszólalt M a k k a y Dániel, ki szintén kikelt a monopólium ilyen módja ellen, s kifogásolta azt is, hogy a 42 korcsmáros felett kebelükből alakított úgynevezett * direktórium* rendelkezzék. Reismann Bertalan is kifogásolja a monopóliumot. M o c s á r y Géza felvilágosító nyilatkozata után Farkas Ferencz indítványa fogadtatott el, hogy úgy a monopólium ügyében, mint pedig a szerződés némely alaki hiányának pótlása végett az ügy véleményezés végett utasittassék a tanács és a bizottságok elé. A bizottságok délután értekezletet tartottak, javitották a szerződés alaki hiányait, s a pálinka mo­nopólium ügyében ragaszkodtak a szerződés azon kité­teléhez, hogy a korcsmárosok a bort és .sört tetszésük szerinti helyen vásárolhatják, a pálinka kimérésének kérdése felett pedig, mint a korcsmárosok belügye felett, nem tartja hivatva a képviselet bármily irányban hatá­rozatokat hozni. A közönség érdeke amúgy is biztosít­tatván a szerződésben, „mivel az 5 literen felüli pálinka eladásánál annak árát a tanács határozza meg. A kép­viselet is ily álláspontot foglalt el, sadeczember 31 -iki folytatólagos ülésben a bizottságok véleményét elfogadva, a szerződést megkötöttnek jelentette ki melylyel a sokat vitatott ügy befejezést ért. Az italmérés évi bére 25500 frt, a város pedig kap a bérlőktől épü­leteiért bér fejében 6279 irtot. Ezután az 1890. évi költségvetés némely tételeinek módositása lelett határozott a képviselet, s pótolta azon tételeket, melyek a múlt évben lettek megszavazva, de elszámolásuk a folyó évi költségvetésben történik. Ilyenek: a kéményseprő 300 frt, dija, az isaszegi szoborra: 50 frt, jegyzői nyugdíjalapra 200 frt, tűzoltó szerekre 1537 Irt, a dalárda ünnepélyére 300 frt. Felhívás a hazai tanító-egyesületek és testületekhez. Mélyen tisztelt Kartársak ! A harmadik egyetemes tanitó-gyűlés végrehajtó­bizottságának múlt évi szt. István-napján tartott nagy­gyűlése egyetértő akarattal a hazai tanügy és tanítóságra nézve kiválóan fontos azon határozatot hozta, hogy a IV egyetemes tanitó-gyűlés 1890. év bér Budapestre okvetetlenül egybehivassék A gyűlés rendezésével a végrehajtó-bizottság központ: választmánya bízatott meg. ^ 6. A tanítói állás biztosi!ása s a tanitók szolgálati viszonyainak -szabályozása (szolgálati pragmatika). 7. A kisdednevelés ügyének országos törvény által leendő rendezése. 8. Nemzeti iskolák felállításának kérdése s a ne­veléstudománynak magyar nemzeti alapokon való meg­teremtése és fejlesztése. 9. A tanítói közszellem állandósítására vonatkozó elvek fejtegetése. 10. Az Eötvös-alap ügyének rendezése. 11. Az általános és kötelező megyei tanító-testületek szervezése. 12. A reálismeretek tűni fásának módja és eszközei. 13. Iskolai egészségügy. 14. A kézimunka a népiskolában. 15. A rajz- és tornatanitás a leányiskolákban. Az itt közölt tételekkel semmikép tem óhajtjuk megkötni az egyesületek (testületek) kezét arra nézve, l. Ü4 Mt tíÁ' 2 § 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom