Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-10-20 / 42. szám
llugvár, 1918. október 20. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évi\ . 12 К. и Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. |j Amerikába . Egész évre 14 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt : Egész évre . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f.---■ Ny Ittér soronként 90 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ~ • den csütörtökön. -*■TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ ÜNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. segédMerke**»«! jj Kiadóhivatal: Székelj és Illés könyvkereskedése. DEÁK GYULA. ír —: ki adóhivatali tblefonszAm и. =*= Ä nemzet számadása. / Több mint négy éve, hogy reánk szakadt ez az ítéletidő. Pusztul az élet, vész minden, ami értékkel bir. Hajószörnyetegek rettenetes súlya alatt mormol a tenger és sikoltva nyeli el a föld kincseit. A gonoszságból kisarjadt tudomány шоп- struózns példányai, a tankok, gyűrik maguk alá az emberi életet, letarolt erdők, mezők, felégetett falvak, rombadőlt városok hirdetek a pusztulást s a véres csatamezőkön fejét vesztve bolyong az emberiség. A sötét éjszakák gyászmadara, a halálmadár, röpköd még mindig körülöttünk és száll egyik házról a másikra. .... Lassan, szinte kísértetiesen jön már valahol a béke galambja is, a béke olajágát s a hűség, vitézség babérkoszorúját hozza magával. Mi, kifáradt, meggyötört emberek, kitárt karokkal várjuk a béke galambját. .... ügy látjuk, uj egek és uj földek támadnak. Körülöttünk legnagyobb a mozgás, itt készül a legmélyrehatóbb változás. Ausztria népei megmozdultak. Uj állami alakulás felé törnek az osztrák-németek, a csehek, a délszlávok. A vérség kapcsa címén uj hódításra áhítoznak: az olaszok, a szerbek, az oláhok, az ukránok és a csehek. Mindezen hódítási törekvés két oldalról is érinti vármegyénket. A cseh-tót államnak megbódult hívei 14 vármegyét, köztük Ung vármegyét is követelik a maguk számára. Másik oldalról az ukránok óhajtják a hazai ruthénséget ölelő karjaikba felvenni. Nem tulajdonítunk eme törekvéseknek nagyobb jelentőséget, mert nem csak az igazság, hanem a történelmi jog is vétót mond ez ellen, de az ünnepélyes tiltakozást nagyon is kívánatosnak tartjuk. 1 Ez okból illő tisztelettel fordulunk vármegyénk vezető fórfiaihoz s kérjük: működjenek közre, hogy köztiszteletben álló főispánunk rendkívüli vármegyei közgyűlést hivjon össze, amelyik egyhangúlag ünnepélyesen tiltakozzék а,те törekvésekkel szemben s jelentse ki, hogy mindenkor és minden körülmények között a magyar állam kebelében keresi boldogulását s örömmel várja azt az időt, amikor nyelvében is teljesen magyarrá lesz. ... A rendkívüli közgyűléshez van még egy kérelmünk. Nevezetesen a közeledő béke szükségessé teszi az állami élet teljes konszolidálását, Jön a nagy számadás, a jutalmazás, a büntetés. Kapják meg jutalmukat a hős Leonidások s bűnhődjenek az áruló Efiáltesek. A romokat el kell takarítani, a sebeket be kell gyógyítani. Az állami élet rendes működését inog kell indítani, adósságait kifizetni, pénzügyeit rendezni, hitelét megjavítani. Ez okból indítványozzuk, mondja ki a közgyűlés, hogy az állam adósságainak rendezésére legmegfelelőbbnek tartja a hadinyereségek 50 % és a lánckereskedők nvereségeinek 75°lo-át lefoglalni. Mert az egyformán viselendő háború céljaival nem igazolható erkölcsileg, miért kell egyik embernek tisztes munkája mellett koldusbotra és a másiknak semmiből és senkiből milliomossá lennie. Eme határozat csatlakozás céljából a többi vármegyéknek is megküldendő. — Kinek kell tűzifa ? A városi tanács 4000 m3 I. oszt. bükk- és gyertyán-tűzifának a karcsavai erdőből való házhoz szállítására szerződést kötött ést igy azok, akik ezen I. osztályú, részben gyertyán-, részben tölgy-tüzifára igényt tartanak és semmiféle tüzifakészlettel nem rendelkeznek, a városi számvevőségnél V» ölenként 105 К egységár előzetes befizetése mellett magukat előjegyeztethetik. A spanyol-láz. Ä közeledő világbéke és ezzel összefüggő egyéb nagy kérdések iránti érdeklődést egy pillanatra egészen magára irányította egy látszólag uj és félelmetes betegség, amely rövid idő alatt valóban háborús dimensiókban terjedve el, a háború többi kártevéseiben sem akar hátra maradni. A közönség körében észlelhető azon téves felfogás, hogy az orvosi tudomány egy eddig ismeretlen uj veszedelemmel szemben úgy a védekezés, mint a gyógyítást illetőleg tehetetlenül áll, nagyban hozzájárult egy nem eiéggé indokolt általános nyugtalanság előidézéséhez. Szó sincs róla, nem szabad kicsinyelni ezen járványos betegség jelentőségét, hiszen valóban elég sok emberéletet oltott már ki, de a megbetegedések rendkívüli számához viszonyítva, a halálos esetek száma mégsem oly nagy. A kolera, a vörheny, sőt az oly ártatlannak tudott kanyaró is akárhányszor nagyobb halálozási százalékkal járnak. A betegség maga pedig se nem uj, se nem ismeretlen. Nem egyéb az, mint egy valódi influenza, csakhogy ma spanyol láznak hívják; ugyanaz a betegség, amely 1893-ban vonult végig Európán, de akkor fordított irányban Oroszországból indulva ki nyugat felé, mint „orosz nátha“ s amely akkor szintén nem csekély számú áldozatot követelt. Némi eltérést a két járvány között csak abban látunk, hogy a jelenlegi sokkal gyorsabban és nagyobb méretekben terjedt el s éppen ezért gyorsabb lezajlása is várható, ügy bakteriológiai, mint klinikai és boncolási vizsgálatok a két járvány eseteiben azonos megállapításokat mutatnak. Az egyes megbetegedések között ma is igen nagy eltérések vannak és a legenyhébb és legsúlyosabb alakok között igen számos átmeneti alak fordul elő, úgy, hogy a betegségnek egységes képét, leirását adni alig lehet. A közönség érdekében azonban nerp is ez a fontos, hanem az, hogy miképen védekezhetünk a betegség elien. Mellőzve azon lehetőségek felsorolását is, amelyek utján fertőzés létrejöhet, bizonyos, hogy a betegség terjesztője elsősorban is maga a beteg ember, tehát a védekezés legfőbb szabálya, hogy kerüljük a beteggel való érintkezést. Ne várja a közönség, hogy a hatóság védje meg őt intézkedéseivel a betegségtől, mert a csoportosulások eltiltása, az iskolák, színház, templom bezárása mitsem segítenek akkor, ha maga a közönség egyébként nem védekezik. Emberek összejövetelét beszüntetni nem lehet, hiszen akkor szüntessék be a vasutközlekedést, a hivatalokat stb. Tehát az élet mindennapi forgalmát kellene megszüntetni, ami lehetetlen. Nincs is ezekre szükség, de igenis szükséges a közönség felvilágosítása és fegyelmezése. Meg kell ismertetni a védekezés módjait, ezeket ellenőrizni kell és a mulasztásukat büntetni kell. A védekezés módjai pedig a következők: 1. Akinél gyanús rosszullét mutatkozik, tehát fej-, torok- vagy mellfájás, végtag-fájdalmak, láz, köhögés, az maradjon otthon, ne menjen hivatalába, üzletébe, vagy egyáltalában emberek közé; lehetőleg forduljon' orvoshoz. 2. A beteg különittessék el, amennyire a lakás viszonyai .engedik és vele csakis valamely idősebb családtag érintkezzék, mert idősebbek kevésbé fogékonyak e betegség iránt. 3. A beteg lakásába idegent ne engedjenek be, tiltsuk el a beteg látogatását és senki se menjen olyan házba, ahol ilyen beteg van. 4. Mindazon ovó-rendszabályok, melyek más fertőző betegségek esetében is követendők, most \is betartandók; tehát ajánlatos a mérsékletes életmód, fokozatos tisztaság, gyakori kézmosás, a lakás gondos tisztántartása, gyakori szellőztetése stb. Fertőtlenítő szerek használata kéz- és szájmosáshoz fölöslegesek. Végül pár szót az orvosokról. A helyi napilapban olvashatjuk, hogy könnyelműséggel, felületességgel, kényelmességgel vádolják az orvosokat. A háború fokozott munkáját becsülettel teljesítő és a különféle járványos betegségek között saját és családjuk életét állandóan^veszólyeztető orvosoknak ezen méltatlan vád ellen nem kell védekezniük. Hogy valamely beteg azonnal, amikor éppen eszébe jutott, nem kapott orvost, az megtörténhetett és meg is fog történni ezután is, különösen ha a közönség e tekintetben is annyira ' fegyelmezetlen, hogy kiki csak a saját érdekével törődve, azt hiszi, hogy az orvos éppen csak az ő szolgálatára áll készen bármely percben. Ha a közönség hozzászoknék, hogy a délelőtti beteg- látogatáshoz pl. reggel 7—8 óra között, a délutánihoz pedig 2—3 óra között kérné az orvost, akkor valószínűleg jutna mindenkihez orvosi segély, de ha a nap bármely órájában és bármely jelentékteten esetben is rögtön követelik az orvost, ez oly kívánság, melyet éppen a mai nehéz viszonyok között teljesíteni nem lehet. Dr. Hackel Sándor, kórházi főorvos. * Dr. Haickel főorvos is azfmondja, hogy a halálozás — a betegségek számához viszonyítva — nem olyan nagy, mint pl. a koleránál, vörhenynél, sőt még a kanyarónál is szokott lenni. Ez a tiszta valóság és nem azok a rómhirek, amelyek szerint 10—15 haláleset történik naponként. Úgy látszik — s ez az orvosok véleménye is, — hogy a betegség elérte a csúcspontot, most már javulás várható. Az alábbi kimutatás pontosan beszámol a halálozások számáról. Szept. 5. Mencsik Józsefné 27 éves. „ 15. Groszmann Májer 27 éves. „ 16. Weiser Vilmosné 42 éves. \ „ 17. Pilz Károly 10 éves. ' „ 18. Sztankó Terézia 10 éves. „ 19. Férni Jenő 14 éves. „ 20. Sztachó Gyula 1 hónapos. „ 21. Kubik Anna 10 éves. „ 22. Reich Sámuelné 48 éves, Kótin András 62 éves. Szept. 23. Oláh Jánosné 21 éves. „ 24. Mermelstein Hugó 27 éves. „ 27. Jakobovits Sámuelné 28 éves. „ 28. Markovics Rézi 1 éves. Tamás András 19 éves, Pásztor Lajos 28 éves. Szept. 29. Özv. Bisztrancsik Jánosné 65 éves, Samulka Jánosné 34 éves. Okt. 1. WillingeV Bencéné 34 éves, Bodó Pál 5 éves. Okt. 2. Bátlyuk Mária 19 éves, Eisenberger Fáni 24 éves, Fodor László 13 hónapos, Varga Sándor 9 éves. Okt. 3. Kiszely András 58 éves, Geiger Henrik 18 éves. Okt. 5. Somogyi Mária 6 éves, Steiner Aranka 5 éves. Okt. 7. Stemmer Lajos 19 éves, Balassa Margit 16 éves, Sztropkai István 80 éves, Dezsőfi Árpád 18 éves, Okt. 8. Szendrey Rozália 4 éves. 1, 9. Gurák Györgyné 50 éves, Róth Mór 64 éves, Sternberger Jenő 17 éves. Okt. 10. Stern Jenő 2 hónapos, Dormány Lajos 24 éves. Okt. 11. Fodor Gabriella 6 éves, Zimmermann Márton 3 éves, Szendrey Gabriella 7 hónapos, Zahorcsák Miklósné 53 éves. Okt. 12. Mihálka Józsefné 28 éves, Deleskovics Ilona 25 éves, Tóth Miklós 4 hetes, Perebzgyák Julianna 19 éves. Okt. 13. Fried Jenőné (Csilla) 39 éves, Ardai Mór 26 éves. Koóspál János 4 éves. Okt. 14. Schwarcz Samuné 33 éves, Újvári Mária 7 éves. Szlivics Mihályné 39 éves, Szedlák Illés 50 éves. Okt. 15. Mikus Jenő 10 hónapos. Okt. 16 Propper Henrikné 24 éves, Kotlárcsik József 35 éves, Hretrocsák István 31 éves. A spanyol betegségben elhaltak száma tehát 57. Nem mindannyi ungvári, mert többen vannak közöttük, akiket nagybetegen szállítottak be a vidékről az ungvári kórházba. Az első haláleset szept. 5-én történt. Azután 10 napi szünet állt be, majd naponként egy halálesetet jelentettek. Okt. hónapban bővebben aratott az uj betegség, mint szeptemberben; azonban — szerencsére — még sem olyan túlzott számban, mint ahogyan az emberek hirdették. Akadtak kis- hitüek, akik egy-egy napon 10—15 halottról is tudtak. A halálozás négy esetben érte el a négyet: okt. 2-án, 7-én 11-én és 14 én. Az utóbbi nap óta csökkenés állt be a halálesetek számában. * A városi ügyvezető-orvos javaslatot tett az alispánnak a színházak és templomok bezárására. Az alispán a belügyminiszterhez fordult véleményért. \ * Ii№i>nsk mai esáswív 4 oldal* 42 szám. i / 66. évfolyam.
