Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-07-14 / 28. szám

56, évfolyam üngvár, 1918. július 14. 28, szám. LLOFIZETÉSI ÁRAK: Egész évrt . 12 K. i Negyedévre . . 3 K, Félévre.... 6 K. í Amerikába : Egész évre 14 korona 60 fillér. Uiig vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Egész évié . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f.----- Ny ittér soronként Еф fillér. ------— TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. &7. UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utea l-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek kflldeiidők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: jj Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. DEÁK GYULA, j —■ ■■ kiadóhivatali trlefonszAm нЛ== Földet a tisztviselőknek! Földnélküli Jánosok, szegény tisztviselök) akiknek ezekben a szomorú napokban csak a munkából jut ki. a sok, ellenben evésből a kevés, ruházatból csak éppen valami, — figyeljetek! A hónatok alá nyúlunk és megkínálunk bennete­ket földdel; szép fekete földdel, amely ontja az aranysárga búzát, a jó kukoricát és a parázs­krumplit, meg aztán sok jó, más Ínycsiklandozó dolgot. Persze hogy kell a föld, ugy e? Hát lesz, — ha ugyan lesz; de legalább is reményetek lehet. A gyulai közalkalmazottak u. n. jóléti bizott­sága ugyanis a miniszterelnökhöz fordult kérvény­nyel, amelyben azt az eszmét veti fel, hogy a tisztviselőkérdés megoldását kapcsolják bele az országos birtokpolitika kérdésébe és a tisztviselők­nek necsak lehetővé tétessék a parcellázások utján földhöz jutni, hanem ez állami segítéssel könny ittessék is megl A kérelem teljesítése az állam részéről anyagi áldozatokkal nem is jár, mert a tisztviselőknek nem ingyen kell a föld, tisztességesen megfizetnek érte apránként, a hátralékos vételárat is biztosít­hatják akár telekkönyvi bekebelezéssel, akár fize­tésükre való előjegyzéssel, akár életbiztosítással. A tisztviselőle az államtól jóformán csak azt várják, hogy a kisajátítási jogot oly mértékben vegye igénybe a földbirtokkal szemben, hogy egyéb jogosult kategóriák kielégítése után az ő igényeiket is kielégítse. A tisztviselők előtt van a tanulság, hogy azok a közalkalmazottak, akiknek javadalmazásá­hoz földjárandóság is tartozik (lelkészek, feleke­zeti tanítók, sok helyen községi jegyzők), a háború alatt megvagyonosodtak s igy rá kell jönniök a tisztviselőknek, hogy ők sem boldogulhatnak máskép. Az Ung vármegye területén működő áll. tisztviselők körének választmánya f. hó 7-ón fog­lalkozott Pap János elnöklete mellett a gyulaiak tervével, azt örömmel üdvözli s addig is, míg a tervből valóság lesz, megbízták az elnököt, hogy a tisztviselők részére keressen bérlet utján földet) kell a föld, a jó finom föld! A rendőrség államosítása. A miniszterelnök, mint belügyminiszter, tör­vényjavaslatot nyújtott be a flázban „a m. kir. állami rendőrség szervezéséről". A javaslat elfoga­dásával a városi rendőrségek az állam hatáskö­rébe mennek át. A javaslat szerint a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a rendőrhatóságot a m. kir. a 11ami rendőrség gyakorolná és a rend­őri szolgálatot m. kir. rendőrközegek látnák el. E rendelkezéseket a belügyminiszter indokolt ese­tekben egyes községekre vagy községi csopor­tokra is kiterjesztheti. A törvény hatálybaléptótöl kezdve a határ­rendőrség és a fiumei államrendőrség az általános rendőrségi hatáskörrel felruházott in. kir. állam- rendőrségbe olvad és ezzel, mint „m. kir. állami rendőrség“ országos egységes létszámot alkot. A m. kir. állami rendőrség létszámába tartozó alkalmazott a budapesti m. kir. állami rendőrség létszámába, vagy viszont, akár hasonló, akár ma­gasabb állásra akarata ellenére is kinevezhető. A rendőrhatóság gyakorlására minden thj. városban rendőrkapitányságot kelt szervezni. A r. t. városokat és a m. kir. állami rendőrség ha­táskörébe bevont községeket a belügyminiszter kivételesen többedmagával egy rendőrkapitányság működési körébe utalhatja. A rendőrkirendeltségek a reájuk ruházott hatáskörben önállóan gyako­rolják a rendőrhatóságot, de annak a rendőrkapi­tányságnak felügyelete alatt, amelynek működési körébe tartoznak'. A belügyminiszter valamennyi városban és azokban a községekben, ahol áliami rendőrség működik, bejelentési hivatal szervezését rendel­heti el. A javaslatban ezután egy intézkedő rósz kö­vetkezik az állami rendőrség hatásköréről, majd a rendőri szolgálat ellátása dolgában kimondja, hogy az állami rendőrség saját hatáskörében in­tézkedik akkor is, amikor valamely hatóság megkeresésére jár el. Az állami rendőrség a köz- igazgatási hatóságoknak nincs alárendelve, köteles azonban azokat törvényes intézkedéseikben támo­gatni, megkereséseikre a szükséges rendőri segéd­kezet nyújtani. Az áliami rendőrség személyzeti és szolgálati viszonyait illetően úgy intézkedik a javaslat, hogy az állami rendőrség a tiszti, polgári biztosi és az őrségi személyzetből, valamint a hivatalszolgákból áll. A tiszti személyzetet a fogalmazói és felügye­lői személyzet tagjai, valamint a segéd- és a ke­zelőszolgálatot. ellátó alkalmazottak, — a polgári biztosi személyzetet a polgári biztosok, az őrségi személyzetet pedig a rendőrségi altisztek és a közrendőrök alkotják. A szükséghez képest alkal­mazhatók napidijasok is. Az állami rendőrség tiszti személyzetének VI. vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott tagjait — a belügyminiszter előterjesztésére — a a király, a többieket, valamint a polgári biztoso­kat a belügyminiszter, az őrségi személyzet tag­jait pedig az illetékes kér. főkapitány nevezi ki. Az állami rendőrség költségei az állami kincs­tár terhére esnek és azokat a belügyi tárca költségvetésébe kell felvenni. Amely városban az állami rendőrség szervezése megtörtént, ott a városi rendőrség alkalmazottai az állami rendőr­ség működésének megkezdése napjával rendel­kezési állapotba és az áliami rendőrhatóságok rendelkezési és fegyelmi hatalma alá kerülnek. A rendelkezési állapotban lévő városi rendőrségi alkalmazottnak azokra az illetményekre van igénye, amelyeket részére az e törvény hatályba- léptekor érvényben álló jogszabályok'megállapí­tanak. A város (község) köteles azokat az épülő­ket, illetőleg helyiségeket, a melyeket az állami rendőrség működésének megkezdése idején a vá­rosi rendőrség céljaira használt, ha azok a város tulajdonához tartoznak, az államkincstárnak in­gyenes használatul átengedni. :J A törvényjavaslat indokolása többek között azt mondja, hogy a közbiztonsági rendészet nagy fontossága, valamint gyakorlásának egyöntetű­sége, elfogulatlansága és tárgyilagossága egy­aránt megköveteli, hogy azt maga az állam vegye a kezébe. Az állami rendőrség szükségességét fokozzák a manapság uralkodó események. A ja­vaslat a községekre általánosságban nem terjed­vén ki, ott a közigazgatási és a rendőri szervek, valamint jogköreik ezután is változatlanok ma­radnak. Államosítás esetén a rendőrség létszáma 8889 fő, személyi kiadása 20,492.878 korona, do­logi kiadása 3,768.599 korona, átmeneti kiadása pedig 300.000 korona lenne. A 66. gy. ezred kerti ünnepélye. — Julius 7. — Impozáns keretben és a legteljesebb siker jegyében folyt le a 66. gy. ezred kerti ünnepélye f. hó 7-én a Széc.henyi-ligeiben. Oly embertöme’g vett részt ezen az ünne­pélyen, amire még nem volt példa Ungváron; a megjelentek száma jóval meghaladta a 10.000 et. (Jegy estig 9.215 fogyott el.) A liget természetesen szűknek is bizonyult. (Mikor lesz meg a fásitott kibővítés, . ?) És aki megjelent, csak felejthetetlen és kellemes impresz- sziókkal távozhatott. Amit a rendezői találékpny- ság csak kieszelhetett, azt mind megtaláltuk a liget hűvös fái alatt. Vagy 20 sátorban a legbájo- sabb hölgyvilág kinált minden földi jót. Faragó Árpád képtárlatán szép és olcsó képeit keltek el, a Kedélyes színpad sorozatos előadásai Asszonyi Lacival és nejével az élen, pedig alig győzték be­fogadni a tóduló közönséget. Külön dicséretet érdemel Manajló Endre, aki az ünnepély sikerét sokoldalú tevékenységé­vel hathatósan előmozdította. A Kedélyesszinpadon a következők működtek közre: Fekésházy Terka, Fenyves Bözsike és Piroska, Mányi Ilonka, Rá­cséit Ágica, Reőthy Guszti, Schwartz testvérek, Sebő Anuuska, Medveezky Jolán, Balogh Laci, Barna József, Görög János, Mudrony Gyula, Csi­gás József, Pásztor Sándor. A szereplők önmagu­kat múlták felül kedves játékukkal. Az egész vármegye ünnepe volt ez, melyen a reggeli kedvezőtlen időjárás ellenére is rendkí­vül nagy számban jelentek még a vidékiek is. Az ünnepély d. u. 3 órakor vette kezdetét, amikor a katona-zenekar zeneszóval járta be a várost. Öt órakor már alig lehetett megközelíteni a sát­rakat, minden készlet pedig rohamosan fogyott. Kilenc órakor már csak pezsgőhöz és buíeliiás borhoz lehetett jutni. Ekkor vette kezdetéin tánc a ligeti pavillonban. amely természeteseig’ujból szűknek bizonyult. Azért reggelig alig riadrvissza valaki ettől az' „offenzivá“~tól. Ami pedig a fő, az özvegyek és árvák alapja tetemesen gyarapodott. A bevétel meghaladja a 32.000 koronát. Köszönet az ezrednek a valóban impozáns ünnepélyért. Úgy érezzük, e napon teljesen egybe­olvadtunk szeretett és sokat szenvedet, háziezre- dünkkel. A részletes elszámolással legközelebb szol­gálunk. A kis hamis. — Az Ungvári Villamossági r. t. alkudozik. — A villanyvilágiiás ügyében az időközben tel­jesen megszűnt Ungvári Bútorgyár r.-t. és a vá­ros között kötött szerződés 33. szakaszának e) pontjh értelmében a városnak jogában áll a szer­ződést megszüntetni, „ha a vállalkozó ezt a vál­lalatot a városnak hozzájárulása nélkül másra átruházná vagy bármi'módon elidegenitené.“ E szerzödésszakasz alapján a város meg is inditotta a pert a szerződés megszüntetése iránt, amennyiben a villanyvilágitási vállalatot az ung­vári bútorgyár r.-t. a városnak hozzájárulása nél­kül adta át az Ungvári Villamossági r.-t.-nak. E per folyományaként a város megszakított ez utóbbi társulattal minden hivatalos összekötte­tést, e társulat beadványai felett napirendre tér, szóval minden módon és minden alkalommal annak adja bizonyítókét, hogy a Villanyvilágitási r. t. jogtalanul, a város hozzájárulása' nélkül él azokkal a jogokkal, melyeket nem neki, hanem egyedül és kizárólag a szerződési jogokat tényleg elidegenítő Ungvári Bútorgyár r.-t.-nak adott a város. És dacára, hogy a per folyamatban van, a Villamossági r. t. folyton kísérletezik oly irány­ban, hogy a várost oly határozat vagy intézke­dés hozatalára bírja, mellyel mintegy elismertet­nék az ő szerződésbeli jogfi, és igy a várost saját intézkedésével akarná pervesztessé tehetni. Épp úgy cselekszik, mint az a bizonyos mesebeli róka, mely a sajtot csőrében tartó hollót éneklésre nógatta, hogy ő azután az elejtett sajt­tal elillanhasson. A Villamossági r. t. ugyanis már megint be­adványt intézett a városhoz, és hogy a várost valahogy a vele-való szóbaállásra bírja, mézes­madzagot is font abba, 40.000 К évi részesedést Ígérvén az esetre, ha a város a 70 % os áreme­léshez hozzájárul., Meg vagyunk győződve, hogy e beadvány is az előbbiek sorsára fog jutái, azaz a papír­kosárba kerül. De hogy a nagy közönség is lássa, hogy a kis hamis miként szeretné a várost saját magá­val megfogatni, itt adjuk beadványából a követ­kező részt: „A világháború 4-ik évében szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy az összes- anyagok állandó drágulása, valamint egyéb költségeink lényeges emelkedése folytán üzemi viszonyaink annyira leromlottak, hogy az áramdijak felemelése iránt megindított perbeli keresetünket további 40 %-al kell felemelni. Időközben Magyarország majdnem összes villamtelepei az illető városok hozzájárulásával/ oly arányú emeléseket léptettek életbe, melyek az üzemek zavartalan folytatását és újabb szükséges beruházásaikat lehetővé tették. Csakis Ungvár városa zárkózott el eddig jo­gos és méltányos kérésünk békés teljesítése elől, pedig az eddigi bírói határozatok eléggé bizo­nyítják, hogy mi is teljes eredményt várhatunk XiftpTaafe xsmí вжАтаа 4 oldal, HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegyi Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedés« címére küldendők. A nyillíér és hirdetési dijak előre fizetendői Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min —-----den csütörtökön. —--------

Next

/
Oldalképek
Tartalom