Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-08-04 / 31. szám
56. évfolyam. üngvár, 1918. augusztus 4. 31. szám. • ! OFIZÉTÉSI ÁRAK: Egész évr- . 12 K. p Negyedévre . . 3 K. Félévre.... 6 K. || Amerikái)? Egész évre 14 korona 60 fillér. Пи* vármegye Hivutaloe Lapjával egy flit : Bgész évre . . 18 K. |j Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f. ..........Ny ittór soronként 90 fillér. :— HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyiltlér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- den csütörtökön. - -TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek killdeodők Próbálják meg! Ajánlva a szerednyei járás közönségének figyelmébe. — Amióta az ungvár-antalóci iparvasutat kiépítették, nincs a szerednyei járásnak egyetlen-egy lakosa, aki ne intézte volna önmagához a kérdést: miért is építették e vasutat, amikor annak a nagy- közönség semmi hasznát nem veholi és a katonaság is csak igen mérsékelten veszi igénybe? És bár úgy az alispán, mint a közigazgatási bizottság ismételt felterjesztéseket intéztek e különben igazán jól kiépített vasúti vonalnak a polgári forgalom részére való átengedése iránt, — még sincs kilátás reá, hogy a közel jövőben megnyissák azt az annyira kívánatos polgári személy- és áruforgalom részére. Valami különös dolognak kellene történni, valami olyannak, ami az államvasuíi bürokratjz* must ki tudná lódítani arra a térre, melyen meglátná a közönség érdekét is, s amelyen állva, arról is meggyőződést szerezhetne, hogy valósággal bűn oly kitűnő közlekedési lehetőségnek, mint az ungvár-antalóci iparvasut, a polgári közönség elől való elvonása, illetve parlagon heverteíése. A vasútvonalat ugyanis most már az államvasutak kezelik. Az eredetileg háborús célból épült vasútvonal maga tehát már megpolgárosodott és igy egy kis jóakarattal hozzáférhetővé volna tehető a polgári közönség részére is, s ha ez megtörténnék, egy olyan járás közönségét hozná közelebb Ungvárhoz, a vármegye székhelyéhez, mely ma igen nagy részben Munkácson találja fel piacát, oda szállítja feleslegét és ott szerzi be szükségletét. — De ha igy van, akkor tulajdonképpen tán inkább Ungvárnak kellene ez ügyben mozgolódni, s nem a szerednyeiknelr, de az ungváriak figyelmébe kellene ajánlani e sorokat, — mondhatná valaki. Hát biz úgy van a dolog, hogy az ungvár- antalóci iparvasutuak a polgári forgalom részére való megnyitása elsősorban Ung vár városára nagy- fontosságú, s hogy mégis a szerednyei járás közönségének figyelmébe ajánlom soraimat, ezt indokolom azzal, mert nem üngvár város, hanem a szerednyei járás közönségének küldöttsége kérte a közelmúltban vármegyénk főispánját oiy irányú közbenjárásra, hogy az ungvár-antalóci iparvasut- nak a polgári közönség is hasznát vehesse. Amiért pedig megírtam e sorokat, annak oka a következő: Évek hosszú során át hajnali 4 ó 1 perckor indult Ungvárról a vonat, s az ezzel utazóknak teljes egy órát kellett Csapon várakozniok, hogy a Budapest felé induló vonatra felszálíhassanak. Ez ellen, az utasok éjszakáját rontó anomália ellen hiába küzdött a közönség, s annak képviseletében a közigazgatási bizottság: a helyzet nem javult. Véletlenül az időközben miniszterré lett, és ez állásától már meg is vált Vázsonyi Vilmos neje ez óv folyamán felkereste Ungvárt rokoni látogatás céljából, aki azután visszatérve Budapestre, az államvasutak igazgatója előtt panaszosan említette meg, hogy mily botrányos vasúti összeköttetése van Ungvárnak, mert a hajnali vonat utasainak indokolatlanul egy teljes órát kell Csapon tölteniük. És amit a közönség hivatalos fel- és leiralo- zás dacára nem tudott elérni, az megtörtént röviddel a Vázsonyiné panasza után ós éppen az ő közbenjárására. Ma már 54 perccel később indul Ungvárról a hajnali vonat... Próbáljanak valami ilyesfélét a szerednyeiek is. És ha nem sikerül egy kegyelmes asszonyt közbenjáróul elnyerniük, akkor keressenek ós találjanak egy kegyelmes urat. Például a kereskedelemügyi minisztert. Hívják meg őt a szerednyei szüretre, s mutassák meg neki azt a szép vasutat, mely Ungvárról Antalócig halad, de amellyel úgy vannak, mint az éhes gyermek, aki a kirakat üvegén keresztül kénytelen nézni a jobbnál jobb falatokat, de hozzányúlni és éhségét csillapítani még sem lehet. Én azt Ызгет, hogy ha a mostani kereskedelemügyi m. kir. miniszter tényleg meglátná az ungvár-antalóci vasutat, akkor azon nemcsak rövidesen megnyílnék a polgári forgalom, — hanem bizonyos egyének, akik a megnyitás eddigi kerékkötői, egy kis miszíeri „kidicsérés“-ben is részesülnének. Gaar Iváu Magyar görög keleti egyház. — Részletek a Közművelődési Egyesület J feliratából. — Az Országos Közművelődési Tanács kezde mónyezóse folytán egy nagyfontosságu ügyben országos mozgalom indult meg. Az ország területén mintegy 50 ezer görög keleti vallás и magyar anyanyelvű lakosság részére magyar pü'pökség felállítását kérik. Az (Jng varmegyei Közművelődési Egyesület is felirattal fordult a képviselőházhoz, kérve, hogy a tiz évvel ezelőtt hozott azon határozatának végrehajtására — mely szerint az önálló magyar görög keleti egyház szervezése iránt törvényhozási előterjesztését elvárja a kormánytól, — utasítsa a kormányt. Közművelődési Egyesületünk terjedelmes és statisztikai adatokban bővelkedő feliratából közöljük az alábbi részleteket: „A görög keled szertartásu egyházak mindenütt nemzetiségi alapon vannak szervezve. így van az Magyarországon is. Csakhogy inig másutt mindenütt az államalkotó népesség nemzeti jellegét vették fel, Magyarországon, bár századok óta itt él ós gyarapszik, mindeddig magyar lenni nem tudott. Sőt a magyar anyanyelvű görög keleti valíásu hívőket is oláh vagy szerb nemzetiségűnek jelöli meg és aszerint kezeli is. — Ez a jelenség a görög szertartás híveit a magyar társadalomtól, a magyar nemzeti kultúrától, kettős kinai fallal zárja el. A görög keletieknél a teljes magyar liturgia életbeléptetésének elvi akadályai nincsenek. A gyakorlati életben azonban a kérdés megoldása nem könnyű, mert hazánkban magyar szellemű és nevelésű görög keleti papság nincs ós aminő van, az majdnem kivétel nélkül minden magyar irányú törekvésnek határozott ellensége. Szükséges volna tehát a*görög keleti magyar anyanyelvű hívek részére egy külön auíokephal görög keleti magyar püspökség felállítása. Egy ilyen lépésben nincs semmi támadás a szerb és román hierarchia szerzett jogai ellen. De viszont csak ilyen intézkedés hozhatja meg a görög keleti magyarság részére is az egyenlő el- bánái korát. Felmerülhet az az aggály, tanácsos e egy oly magyar vallása intézmény létesítése, amelyik társadalmilag is recipiálná a nagy muszka birodalmi államvallást, a görög keletit. Ez az aggodalom azonban nem lehet indokolt; mert a magyar nemzet testének ez a része ma a szerb és oláh egyházi szervezetek kebelében még inkább ki van tóve annak az eshetőségnek, hogy a magyarságra nézve végképen elvesszen. Á görög keleti magyar egyház megszervezésének politikai hátrányai nem lehetnek, előnyei pedig valóban eléggé nem is értékelhetők előre. Ezt bizonyítják a mai világháború eseményei. Hogy a görög keled vallás nemzeti alapon kifejlődött egyházi élete minő erőssé teszi a nemzeti öntudatot, azt iegjob ban bizonyítják a Balkán viszonyai, melynek né pei mind görög keletik és nemzeti államuk érdekében engesztelhetetlen háborút viselnek egymás, sőt — ha a nemzeti öntudat parancsolta érdekek úgy kívánják, — Oroszország ellen is. Egy ilyen mély hatású reform megvalósítására legalkalmasabb a mai idő, midőn az ellenséges izgatás elnémult. A bovégzett tények mindig imponálnak.“ Minthogy a magyar közművelődési egyesületek a magyar társadalom legjelentősebb részét foglalják magukban, azért az együttesen megnyilvánuló kívánságuknak tehát rendkívüli súlyúk kell, hogy legyen úgy a kormány, mint az országgyűlés előtt, hiszen az egyszersmind a magyar társadalom legszámottevőbb részének kívánsága is. Gyártelep Radváncon. A természet csodálatos módon megajándékozta a radvánci hegyet: a legfinomabb gránitot helyezte bele. Ezt az értéket azonban Gsak a Halász Testvérek és Ungár Mór miskolci mérnök kezdték használatba bocsátani, amikor 1911. ápr. havában megszerezték a radvánci bányát s annak termékének feldolgozása végett még ugyanazon óv dec. havában üzembe helyezték a ■Füzes-utcában a csiszológyárat. A gyár készítményeinek nagy kereslete arra indította a Halász-Testvéreket, hogy részvény- társasági alapon megnagyobbítsák a bánya és a gyár üzemét; a célszerűség pedig azt kívánta, hogy a gyárat a bánya mellé helyezzék. A Rész vény társa sáeg a f. óv január havában alakult meg 1.200.000 К alaptőkével. A társaság elnöke Morvny Zsigmond volt főispán, halmi-i földbirtokos, igazgatója Halasz Ignác; az igazgatóság tagjai: dr. Fachs Ernő földbirtokos (Halmi), dr. liléiéi Márk orvos, földbirtokos (Halmi), Bányász Menyhért vállalkozó (Nagyszőilős), Halász Vilmos (Üngvár), Kacsmarod Arnold * droguista (Budapest); a felügyelő-bizottság tagjai: Weisz Mór főkönyvelő (Üngvár) és Nádas Lajos cégjegyző (Halmi); ügyész dr. Lukács Gáza (üngvár). Az uj gyár építéséhez nagy erővel fogtak hozzá, közvetlen a bánya mellett. Egyik-másik épület már áll is. Lesz faragó-, csiszoló-osztály, majd következik a gépház és végül a zúzó. Eddig a csiszolásra alkalmatlan, továbbá a törmelékkövet nem használták fel, az uj gyár azonban feldolgozza tört kőnek, amelyet a m. á. v. már lekötöttJ magának. Naponként 180 köbméter zúzott követ fognak előállítani. A csiszolt kő mennyisége évenként kb. 500 köbmétert fog kitenni. Érdekes adat a csiszolt gránit értékére nézve, hogy mig a háború előtt köbméterenként 800 К-t adtak érte, ma 6—7 ezer koronát kínálnak. A gyártelep mintegy másfélmillió koronába kerül. Egy sziléziai vállalkozó már a kétszeres árat ígérte érte. Természetesen a Részvénytársaság nem adja el a telepet. A gyár csiszoló-osztályában 80 csiszológépet helyeznek üzembe (a mostani gyárban csak 10 gép működik). Dolgozni fog kb. 200 kőfaragó és 45 csiszoló munkás. Ma is foglalkoztat a Részvénytársaság 350 embert a vasut- ópitési munkálatokkal együtt. A gyártelephez ugyanis a m. á. v. balparti kavicspályájának másfél kilométerrel való meghosszabbításával vasút vezet, mely egymaga 160 ezer K-ba került. A Részvénytársaság több szociális intézmény megvalósításának tervével foglalkozik. A többek között lakásokat akar ópiteni a munkásoknak Tervezi, hogy tanonc-otthont állít fel, amelyben a tanoncok lakást és ellátást nyernek. Ebben а tanonc-otthonban szakirányú tanonciskola is lesz, melynek tanítóját a gyár fizeti. Az érdekes és nagyszabású vállalkozás fei- költötte a kereskedelemügyi miniszter érdeklődését is, aki a legmesszebbmenő támogatását ígérte meg. — Pályázati hirdetés. Az Orsz. Hadigondozó Hivatal az izraelita siketnémák országos intézetében, 7—10 éves korú, magyar honos siket- néma, bárminő felekezetű fiú és leány hadiárvák részére betöltendő húsz ingyenes helyre pályázatot hirdet. A törv. képviselő által aláirt és az intézet igazgatóságához (Budapest, VII. Bethlen-tór 2. sz.) aug. 20-ig beadandó kérvényhez a gyermek születési, orvosi és vagyoni, valamint néh. atyjának halotti bizonylata csatolandó. Részletesebb tájékozódás az Ungvári Hadigondozó Népirodában (Vármegyei Árvaszók 2. sz.) nyerhető. — A vasárnapi munkaszünet felíüggesz- ícs^ a húsipari üzemeknél. A kereskedelemügyi miniszter a fenyegető jéghiányra való tekintettel rendeletileg megengedte, hogy a mészáros, hentes ós a kolbászkészitő iparnál az elkészítés, árusítás és szállítás szeptember 16-ig vasárnap déli 12 óráig is végezhető legyen. ssai »»ásás 4 oldteJ, Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: 1ÍÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA, j Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. —------ KIAUÓHIVATAI.I TliLBPONSZAM ti.------—
