Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-07 / 27. szám
56. évfolyam. Ungvár, 1918. julius 7 27. mám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évr< . 12 K. Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. íj Amerikát)? . Egész évre 14 korona 60 fillér. IJng vármegye Hivatalos Lapjával, együtt : Bgész évre . . 18 К. И Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f. Ny Ittér soronként 90 fillér. • ■■ ■ ■■■■■ / HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln- ===== den csütörtökön. ===== TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. = KI ADÓHIVATALI TBLBFONSZÄM 11.-------Jegyzések a Vili. hadikölcsönre. Az Ungmegyei Takarékpénztárnál történt nagyobb jegyzések : Ungmegyei Takarékpénztár 1,000.000 K, Munkácsegyházmegyei káptalan 500.000 K, dr. U. L. 160.000 K, Bantlin-fóle vegyigyárak 100.000 K, dr. Virányi Sándor 100.000 K, Kardos Emil 100.000 K, Leuchtag Gyula 100000 K, Papp Antal püspök 66.200 K, Farkas Lajos 50.000 K, Ungvári műmalom 50.000 K, Ungvári Szeszgyár R. T. 50.000 K, Gránit Asbest Palamüvek 50.000 K, dr. Hackel Sándor 50.000 K, Kovács Károly 40.000 K, báró Redwitz Sándornó 35.000 K. Kk. Sebő Emil 29 300 K, Minay Istváii 25 000 K, Szabó István 20.000 K, Bluni Fülöp 20.000 K, Schneck Jenő 20.000 K, Braun Mór és Samu 20.000 K. Szabó Endre 15.000 K, Spiegel Menyhért 15.000 K, Klein Albert 15.000 K. dr. Novák Endre 15.000 K, Rozgonyi József 10.000 K, Oroszlányi Ilona 10.000 K, Schulhof Sándor 10.000 K, Schobert Ferenc 15.000 K, Klein Manó 10.000 K, GrosZÍnann Hermann 10 000 К, dr. Hadzsega Bazil 11.000 K, Schwartz Albert 10.000 K, Klein Mór 10.000 K, Rosenberg József 10.00J k, Suba Pál 7000 K, Lám Gyuláné 6000 K, Deák Bertalan 6000 K, Iván István 6000 K, Kárpáthy Béla 5000 K, Toincsányi Béla 5000 K, Bene Sarolta 5000 K, Klein Ignác 5000 K, dr. Balassa Miklós 5000 K, Salzburger Jakab 5000 K, Rónay Antal 5000 K, Weisz Kálmán 5000 K, dr. Szabó Simon 4100 K, özv. Kellen Gyuláné 4000 K, dr. Rauch Károly 4000 K, Lőwy Lajos 4000 K, Renner Rezső 4000 korona. Az Ungmegyei Takarékpénztárnál az eddigi jegyzések a négy millió koronát meghaladják. Ungvár városában az összes jegyzések csaknem elérik a 7 milliót. Húsz koronával lesz drágább a búza. A városok nem szegezhetik be az ellátatlan lakosság gabonáját. Az uj termésrendelet kiegészitéseképen több intézkedés történik a közel jövőben, melyek között kétségkívül legnagyobb fontossága annak a kormányrendeletnek lesz, amely a folyó évi termésre már korábban megállapított makszimális árakat lényegesen fölemeli. A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyrészt a rendelet megjelenése óta a termelési költségeknél beállott nagymértékű emelkedést, másrészt az előreláthatólag kedvezőtlenebb terméseredményt kell ellensúlyozni a makszimális árak felemelésével. Az áremelés minden valószínűség szerint tizenöt és húsz korona között változik métermázsánkint, a búza ára azonban a már megállapított hatvan koronával szemben nyolcvan lesz. A kormány, hir szerint, már az ősszel, mindenesetre azonban még a vetés előtt megállapítja a jövő évi terményárakat is, szinte természetesen a jövő évi gabona ára még magasabb lesz az ideinél. t A termésrendelet nyomán megjelenő végrehajtási ulasitás több érdekes és egészen uj intézkedést tartalmaz. A gabona átvétele igen szigorú ellenőrzések mellett történik meg. Annyira szigorú lesz az ellenőrzés, hogy a ma kihágásként kezelt esetek nagy részét bűnügynek és vétségnek deklarálja és jogot ad a hatóságnak arra, hogy bizonyos esetek elkövetésében az iratokat további intézkedés céljából az ügyészséghez tegyék át. Generális intézkedést tartalmaz a megjelenendő rendelkezés arra vonatkozólag is, hogy az, aki közcélokra lefoglalt gabonát önként nem szolgáltatja be, sikkasztást követ el és sikkasztásért vonandó felelősségre. A termésrendelet kibocsátásával kapcsolatban felmerült ez a kérdés is, vájjon megengedik-e a városoknak, hogy az ellátatlan polgárság ga- bonaszüksógletét a Haditermény utján egy tételben bevásárolják. Ilyen irányban több város — mert hiszen ez a kérdés elsősorban a városokat érdekli — intézett kérdést az Országos Közélelmezési Hivatalhoz. Itt azonban azt a választ kapták, hogy az ilyen engedély kiadását a megjelent termésrendelet egyszerűen kizárja, de nincs is szükség arra, hogy a városok maguk szerezzék be a polgárság gabonaszükségletét. Betyárvilág Magyarországon. — Hadifoglyok garázdálkodása. — Nap-nap után olvasunk a különösen szökésben levő hadifoglyok garázdálkodásairól. Betörések, rablások, sőt gyilkosságok is fordulnak elő; Un^megyében is mindinkább több eset fordul elő. A városba jövő asszonyokat kifosztják, sőt meg is becstelenitik és a betörések is mindinkább gyakoriabbá válnak. Legutóbb a közeli Zahar községben világos nappal rabolt ki két orosz fogoly egy gazdálkodót. Id. Baji-Jencsik János zahari gazda junius 29-én délután két orosz fogolyyal dolgozott a mezőn, amikor ezek egyszeresek megragadták, leteperték a földre, fólholtra verték és 5.000 korona készpénzét elrabolták, amelyről tudták, hogy nála van. Ezek után pedig megszöktek. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Nincs cipő! Ez a kegyetlenül hangzó két szó üti meg fülünket lépten-nyomon. Az emberek szinte siró hangon adják tovább. A cipőkereskedö, akihez akár cipőjeggyel, akár anélkül állítunk be, kérdésünkre és kérésünkre egyszerűen igy felel: Nincs cipő! Tehát nincs cipő! De hol van? Hiszen a cipőjegy-rendelet kibocsátása előtt még ha nem is bőségesen, de elég tűrhető számban volt cipő... Volt cipő ! Ma nincs ! Az Ung már jó régen megmondta — nem is kellett hozzá nagy látnoki képesség, — hogy a cipőjegy kibocsátásával eltűnnek a cipők az üzletekből. Eltűnnek, mint a kámfor, ügy látszik, hogy újabban a cipők is felvették a kámfor tulajdonságát: az elillanást. Figyelmeztettük is a rendőrséget a cipők eme uj tulajdonságára és kívántuk, hogy a legsürgősebben tartson házkutatást. Bizonyára nyomára jön a sok eltűnt cipőnek. Mi tovább nem mehettünk. A lap feladata a kérés, sürgetés, a helyzet bemutatása, a többit mi már nem végezhetjük el. Pedig ha a rendőrség szót fogadott volna, hej, de sok cipő megváltoztatta volna az eltűnési tulajdonságát visszatünési tulajdonsággá. Hiszen okulhatott a rendőrség abból az egy esetből, amikor egy üveg- és porceliánkereskedésből ellopott holmik után kutatott, mennyi minden más lopott holmi is (kincstári ruhák és bakkancsok) bújtak elő a szekrényekből, pincékből, padlásokról, sőt a földből is. így történt volna a cipőkkel is. De még mindig nem késő a tanácsunk meg- fogadása. Addig is, mig a rendőrség tényleg utána néz az eltűnt cipőknek, van egy másik tanácsunk is. Minthogy a cipöjeggyel most csakugyan nem lehet cipőt vásárolni, az ősz pedig hamarosan beköszönt és akkor a cipőhiány még keservesebb állapotokat teremt: a hatóság bizzon meg egy szakembert és lássa el a legmesszebbmenő támogatással, hogy vásároljon cipőket Azoknak az árát állapítsa meg és árusittassa ki.. . Közeledik az ősz, aztán tél váltja fel, s az embereknek cipő kell! Megértik ? ! Pereg a kötőtű. Irta Kolumbán Rózsika. Pereg a kötőtű, peregnek a könnyek, A fájó emlékek újra visszajönnek. Egy-egy forró sóhaj száll a magas égbe : Úr Isten, elég már, sohase lesz vége? A fájó emlékek újra visszajönnek S pereg a kötőtű, peregnek a könnyek. Elmentek az ifjak, de leikök visszajár. Emlékűk megvan, mint elhaló napsugár. Van-e ember, aki valakit ne várna ? Kinek ez a sok vér igazán ne fájna? Azok a szép idők vissza sosem jönnek. Pereg a kötőtű, peregnek a könnyek. Dicső Magyarország, hová tűnt csillagod ? Már nem régi fényben, már homályban ragyog. Régen volt az, mikor még virágot szedtünk, Mikor még mulattunk, mikór még nevettünk. Most a katonáknak harisnyákat kötnek S pereg a kötőtű, peregnek a könnyek. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság és az Eperjesi Széchenyi-kör. Irta s a Széchenyi-kör 40 éves jubileumán elmondta dr. Mauks Ernő. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület keretében fennálló „Gyöngyösy Irodalmi Társaság“ bízott meg azzal a megtisztelő feladattal, hogy az Eperjesi Szóchenyi-kört, melynek magam is egyik szerény tagja vagyok, irodalmi társaságunk nevében a mai ritka ünnepség alkalmából üdvözöljem. Bercsényi vármegyéje küldi üdvözletét Rákóczi vármegyéjének; a nemzetiku ltura egyik határszéli őrszeme integet a másiknak. Nemcsak a két vármegye földrajzi közelsége révén, nemcsak a magam személyét illető azon véletlen folytán, hogy tagja vagyok mindkét vármegye kulturegyletének, de a sok tekintetben közös múltba való visszapillantás révén is az az érzésem, hogy mi ungiak, talán közelebb js állunk Sáros kultúrájához, mint bármely más vidék, hiszen a történelmi időkben, a magyar dicsőséggel, magyar küzdelmekkel átviharzott messze századok óta annyi közös örömben, közös búbánatban, közös szenvedésben volt részünk! Kezdve Anjou királyainknak a lázongó olygarehákkal vivott harcain, folytatva a GiSkra huszitáival átszenvedett küzdelmeken, majd Rákóczi legdicsőségesebb korszakán, melyben a nagy fejedelem diadalmas hadait ugyanaz a „gens fidelissima“ kisérte mindkét vármegyében, egészen a mai világháború első időszakáig, amidőn ugyanazon ellenség barbár lábnyoma tiporta mindkét vármegye szentelt földjének egy-egy darabját, mennyi közös gondolatban, közös küzdelemben találkozott a két meg3'e hazaszerető magyarja! Most is találkozik. Ezúttal nem a nyers erők harcterén, de — ha szabad igy szólnom: — a magyar kultúra terjesztésének porondján. Harc mező ez is, éppen nem lekicsinylendő. Egy későbbi kornak higgadtabb, tisztultabb felfogású embere fogja majd csak igazán értékelni ezt a harcmezöt, amelyről teremtés, alkotás sugárzik szét, nem rombolás és pusztulás. És ma, midőn a dúló világveszettsóg nemcsak megfertőzte, de egyenesen megsemmisítéssel fenyegeti a kultúra minden eddigi vívmányát, százszorosán fontos hivatást teljesít minden egyesület, mely a kultúrát szolgálja. Ma nemcsak terjeszteni kell a kultúrát, de maholnap megmenteni a kulturérzósnek a tömegek lelkében oly gyéren megmaradt romjait. Ezért százszoros jelentőségű, ezerszeresen rokonszenves ma minden életjel, mely az emberi kultúra e megmaradt kis fénypontjaiból kisugárzik. A Széchenyi-kör 40-éves múltjának legnagyobb része a békében telt le. Hivatását fényesen, magasztosan töltötte be. És éppen ez jogosít fel ama reményünk hangoztatására, hogy most, amikor a háború befejeztével a megujhodó kul- turraunka félve fogja bontogatni szárnyait, amikor a művelődés zászlóvivőire a végletekig fokozódó munka fog várni, hasonló szilárd céltudatossággal, továbbra is hivatása magaslatán állva fog Sárosnak és közvetve az egész hazának hasznára válni. A mi Gyöngyösy Irodalmi Társaságunk még aránylag fiatal — alig 12-éves, — de e rövid idő alatt kifejtett működése közben szerzett tapasztalataink révén is át -tudjuk érteni és méltányolni azokat a nagy feladatokat, azokat a nagy nehéz ségeket, melyeknek megoldására, leküzdésére egy kulturegyesület hivatva van, ha a magyarság szent ügyét — főleg nemzetiségi vidéken — elöbbre- vinni akarja. Éppen ezért meghatott lélekkel hajtjuk meg zászlónkat az Eperjesi Széchenyi-kör előtt. A Drugethek és Bercsónyiek vármegyéjének irodalmi fórfíai nevében őszinte lelkesedéssel kívánom: „Ad multos annos!“ Lapunk mai uáma 4 oldal.
