Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-04-07 / 14. szám

и N G 1918. április 7. A ruhák alsó bősége normális, inkább ösz- gzeeső, mint kifejezetten szűk. Méretek szerint másfél és kettő és fél méter között váltakozik. Általában igen szolid és mérsékelt vonalú ruhá­kat hoz a tavasz, mentesen minden karrikatura- szerü túlzástól, erőltetettségtöl. A kombinált ruhák is divatosak maradnak. A ruhák is a háborús viszonyokhoz mérten kevés és kétféle anyagból készülnek. Tavaszi utcai ruhák: 1. Világosszürke posztóruha, keresztbe futó derék, hátul övszerűen gombolódik össze. Szürke selyemgallór, felvér hímzésű sötétszürke pánttal. Dupla alj. A felső redökben borul a szükebb sötétszürke alsóra. A bővebb felső szoknya az áthajlásnál rö- videbb, ez is széles fehórhimzésü sötétszürke pánttal díszített, az ujjak a karhoz simulók, a kézfejnél tölcsérszerűek. A kalap fekete gázból készült, könnyedén, átlátszóan érvényre juttatva a haj színét. 2. Egyszerű utcai ruha. Féloldalas. A felső kis sima derékrészhez berakott, egybeszabott ruha tartozik. Baloldalt válltól végig egy gombokkal gombolódó hólránc fut alá. Az öv ferdén kötött. Anyaga sötétszürke selyem. Díszítése kék és fe- к6te hímzés Kalap: kék szalma, fekete selyem tetővel és ugyanyolyan csikós szalaggal. 3. Tavaszi utcai ruha fekete könnyű szövet, fekete fehér kockás selyem anyaggal kombinálva. A nagy, a hátat csaknem eltakaró négyszögletes matrózgallér, elől hegyben végződő széles mel­lénybe fut át. A hosszitott derék a szoknya egy-egy hól- ráncához tagolódik, ezen keresztül fekete lakköv húzódik át. Nagy fekete szalmakalap köröskörül felhajtva, elől jóval merészebben, mint hátul. 2 (14. szám.) ^ .............. Somló Sándor emléke. — Ä Gyöngyösy Társaság felolvasó-ülése. — A Gyöngyösy Irodalmi Társaság tegnap d. u. 5 órakor a városi színházban Somló Sándor emlé­kére felolvasó ülést tartott, melynek impozáns műsora az elhalt kiváló poéta müveiből került ki. A kiváló gonddal összeválogatott programúi mind­végig lekötötte a zsúfolt nézőteret, az előadók pedig messze túlhaladták a műkedvelői kereteket. Vidor Marcell prológját, — amit lapunk mai számában közlünk — Román József adta elő meg rázó drámai erővel. Utána az elhalt „Fra Girolamo‘ c. tragédiából mutattak be jeleneteket Viiáiiyi Erzsébet(Ghitta), GaarBözsi, Rochlitz Sári, Tscham- ler Gréthe (udvarhölgyek), Gresz József (Savona­rola), Molnár Béla és Ortó Dániellel a főszerepek­ben csodás közvetlenséggel és melegséggel. Külö­nösen Virányi Erzsébet és Gresz József vezető szerepei emelkedtek ki. Ezt Antal Miklós r. tag rendkívül tartalmas emlékbeszéde követte, amely három részre oszlott: a költő élettörténete, — irodalmi működésének ismertetése s bemutatása mint ember. Majd Virányi Mária szavalta Október és Haza felé c. Somló verseket oly közvetlenséggel és lélekkel, amiért csak zúgó taps lehetett a jutalom. Kiemelkedő pontja volt a műsornak „Zsolt vezér iíjusaga c. vígjátéknak egy jelenete, amit Székely Jutka* (a fájdalom leánya) és H. Kiss Géza (Zsolt) adtak elő frappáns hatással és kiváló, rutinirozott játékkal. A nagy elismerés alig akart megszűnni. Somló apotbeozisa c. poétikusan és stílszerűen beállított allegorikus kép fejezte be az előadást, melynek szereplői, (— de szépek voltak ! —) Szé­kely Gizi, Fekésbázy Teri, Fekete Gizi, Gaar Bözsi, Kerekes Vera és Ilonka, Rochlitz Sári, Kardos Mariska és Tscbamler Gréthe, Molnár, valamint a darabok szereplői összbenyomásképen megragadó és bájos képet nyújtottak. A gondos rendezés teljes elismerésünket váltotta ki. A Gyöngyösy Társaság méltó kegyelettel emlékezett meg nagynevű volt tagjáról. A felolvasó-ülésen jelen volt özvegy Somló Sándorné, valamint leánya, Somló Sári, a kiváló szobrász és költő is. (P- a.) A VÁRMEGYH. §. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én d. e. 10 órakor tartja április havi ülését. §. Pályázat a Buttler-féle alapítványi helyekre. A honvédelmi miniszter pályázatot hirdet a honvéd Ludovika-Akademiában az 1918-19. tanév kezdeté­vel betöltendő Buttler-féle alapítványi helyekre. Ung vármegye közönsége két helyet tölthet be, amelyre magyar állam-polgárok, valláskülömbsóg nélkül, pályázhatnak. A pályázati feltételek részlete­sen megtekinthetők az alispáni, polgármesteri és főszolgabírói hivataloknál. — Ä vármegyei múzeum a mai naptól kezdve minden vasárnap d. e. 11—12 óráig meg­tekinthető. A múzeum ideiglenes helyisége az áll. polg. leányiskolában van. HÍREK. Tájékoztató Apr.. 9. A közigazgatási bizottság tllées d. e. 10 órakor, ia. és 13. A »Falu rosszáénak előadása. 14. Az Ungmegyei Patronázs-Egyesület közgyűlése d. «. 4 órakor a vármegyeháza nagytermében. A jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e. 11—12. (Járásbíróság, emelet, 1. ajtó.) А Társáékor (Квант.nó) könyvtara nyitva kedden d. U. ti—7-ig a Népkönyvtár (a Kossulh-téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10 12 óráig. A vármegyei múzeum nyitva van minden vasárnap d. e. П—U óráig. (Ideiglenes helyisége az áll. polg. leányiskola.) Somló Sándor emlékezete. — A Gyöngyösy Irodalmi Társaság 1918. április 6-iki emlék­ünnepére. — Álmoknak hőse, dicsőség regőse, A Trónon ülsz már álmok hegedőse, S a múzsa, aki főikent, rádhajol. Ott főnt az égi vágyak fénye, Itt lent a meddő bánat éje . . . Egy csöndes sfr most alszii^ valahol. Egy csöndes ember s egy játékos álom, Kiket az őszi fuvalom levert, J Összefonva egy táncoló sugáron . . . Itt őrzi őket egy bús, néma kert — És könnyes szivünk halkabban dobog. Csönd. Virrasszunk és sirjunk és nevessünk És minden égő fájdalmat levessünk, Övék az élet, ők a — boldogok! A rügy, mely éled, szivünkből fakad, Övék ezer év és egy pillanat, Minden rezgő szín, minden puha fészek, Az élet, amely illatoktól részeg! A Halál nincs 1 Megölte őt az álom. A költő jön már csillagos batáron, Ha elnyűtt lelkünk sivár gondtól kába, A nap igy tűz be a holt. éjszakába. * így látunk Téged fényes égi vándor! Lélek! Dal, mely az életünkbe lángol. Csillag! Köny 1 Sóhaj! Szivünkbe rezeg. Dicsőség csókja — szívják ezerek! Lelked létráján a magasba kúszva, Hova vezetsz! Föl, föl a Szinuszra,* Hol hír és nagyság pálmája terem, S könyek’ szülöttje: Első szerelem !* A gazdag föld, mely költőt magiagad, Búja pompájú virágba fakadt, " - Míg jártad útját büszke koldusoknak, Mert nem szeretnek azok, kik dalolnak. Friss szívvel, mint egy repeső diák, Játszottad Te a nagy komédiát, Magadból nekünk minden szépet adtál, Kedvet vetettél, könnyeket arattál! Nagyság, dicsőség, bánat, szerelem. Hír és szerencse! Szent történelem. — A véres földön kereke mint fordul — A pergamenje szürke már a portul, Te kicsiholtad színét és tüzét, Hogy csillagot hányt a holt szürkeség ! Álmok csókjától lelkünk remegett, Mig fölnyitottad a magas eget! Szived a lantért! Drága, drága bér. És zeng a húr: itt jár még „Zsolt vezér“, Az „Apród" lépked, lovagokra váró És koszorúsán jön a „Nagyravágyó", A koboz zúg, hol szilaj és szelíd, Elénk áll most „István a negyedik“ ! Álom, művészet, hogyha frigyre lépett, Ez igazán „Királyi házasélet !“ Színész és költő lehet-e halott ? Nem szürkülnek meg soha a dalok Drága magyar szó, lelketekbe omló, Erő, dicsőség örök vára: Somló 1 A mi vérünkké válik az erőd! Most nyílóban uj ezeréves hajnal És a közelgő, szent, nagy virradattal lm leborulunk emléked előtt. Cetinje, (Montenegro) 1918. március ti. Vidor Marcell. Krasznojarszk halottja. Sokszor leírjuk, még többször emlegetjük Gyóni Géza nevét. Nem tehetünk róla, ha nem bírjuk felej­teni. Van a sorsában valami megdöbbentő félbemara- dottság és valami rendkívüli befejezettség. Születni 1884-ben és meghalni 1917-ben. Egy elesésre kárhoz­tatott várban szenvedni az orosz gyűrű áttörhetetlensé- gét s egy repülőgépen küldött verseskőnyvvel feltűnve, egy csapásra bevenni a halhatatlanság Pantheonját — micsoda meseszerű borostyánszerzés ez! Aztán eltűnni rabságba hurcolt tehetetlen hősök névtelenségében, han­got adni szibériai magyar szivek vergődésének, haza küldeni egy kötet verset egy vöröskeresztes ápolónő utján és akkor beleőrülni a keserűségbe és lepihenni az idegen földbe... Nem olyan, ez mint valami könnyes végű hösköltemény, amilyet a leleményes Gondviselés még talán sohase szerzett ? — Amikor először hallottuk, nem mertük elhinni. S amikor felső parancsnoki jelentés * Első művei. szivünket facsarva adta tudtunkra, hogy Gyóni Géza zászlós koporsóját disz nélkül, trombitaszó nélkül és az utána zokogó bajtársak kísérete nélkül vitték el a krasznojarszki temetőbe, akkor könnyben égő szemmel fohászkodtunk fel az égre: Uram, hát csak ennyit akar­tál vele ?! Uram, hát mártírjaidnak még ma is csak azért adsz életet, hogy keresztre feszítsd a szivöket és nem engedsz nekik többet 33 évnél ? . , . A Gondviselés felelete siralmasan egyszerű: Én senkitől se veszem vissza addig az életét, mig rábízott küldetését be nem fejezte. A tiszavirág földi útját csak egy nap sugárzására bíztam; a meteórét fél percnyi villanásra; a Gyóni Géza földi dicsőségét csak annyi időre, mig megjárta kálváriáját: Przemysltől—Kraszno- jarszkig. Balassa Bálint vitéz magyar lantosnak megadott annyit a végzete, hogy mikor sírját lelte Esztergom falai alatt, bajtársai hántolták fel azt. Petőfi honvédőrnagy 27 éves fiatal holttestét — úgy tartják egyesek —(hazai vadrózsabokor tövén rejtette hant alá valami jámbor lélek. Gyóni Gézának csak Szibéria ősztövér ugarában jutott egy barázdányl gödör, abban várja, hogy haza hozza nemzete. Az orosz önkény még azt sem engedte meg, hogy bajtársai kisérjék ki a fogoly-temetőig, könnyekkel áztatva fel a fagyos kemény röget. Irgalmas szivü magyarok! Gyóni Gézát nem hagyhatjuk soká Krasznojarszk földjében. Sok pénz gyűlt már be az 6 hazahozatalára. Milyen szép volna, ha mi ungváriak is rendeznénk — legszebb volna épp halála első évfordulóján — egy estélyt, melynek jövetelét a Gyóni-hamvak hazahozatalára adnánk. Hadd Jöjjön haza minél előbb a krasznajorszki temető dicső halottja ! . . . H. Kiss Géza. — Személyi hírek. Ungvári Rónay Antal orsz. képviselő gyermekei látogatására várme­gyénkbe érkezett. — Dr. Bóna Pál rendőrkapitány, akit ideiglenes szolgálattótelre a sátoraljaújhelyi közélelmezési kormánybiztossághoz osztottak, f. hó 6-án elfoglalta uj állását. — A beregi főispánság. Két héttel ezelőtt megírtuk, hogy Mezőssy László beregi főispánt felmentik és a beregi föispáni teendők'ideiglenes ellátásával Csuha Istvánt, Ung vármegye főispán­ját bizzák meg. — A Budapesti Közlöny f. hó 3-iki száma közli, hogy a király a belügyminiszter elő­terjesztésére Mezó'ssy Lászlót, Bereg vármegye főispánját, ezen állásától buzgó szolgálatának el­ismerése mellett, saját kérelmére felmentette, és megengedte, hogy a beregvártnegyei föispáni teendők ellátásával Csuha István Ung vármegye főispánja, ideiglenesen megbizassék. — Kitüntetett hősök. A király a 3. oszt* vaskoronarendet a hadiékitmónnyel és a kardokat díjmentesen adományozta Kozma Zoltán 11. hon­véd gyalogezredbeli századosnak, a 3. oszt. ka­tonai órdemkeresztet a hadiókitménnyel és a kardokat Platthy Pál és mokcsai Mokcsny Barna 11. honvédgyalogezredbeli zászlósoknak, — és elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés újólag tudtul adasék dr. Lápossy János 11. hon­véd. gy-e.-beli tart. főhadnagynak, a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományo­zása mellett Misley Árpád И. honv.-gy.-e.-beli hadnagynak. — A vas órdemkeresztet' a vitéz- sógi érem szallagján kapta Szidor János nópf. tizedes, c. szakaszvető a 11. nópf. parancsnokság nyilvántartásában, a 2. oszt. ezüst vitózsógi érmet Kocsik Mihály népi. őrvezető, a 11. honvéd gya­logezredben. — Polgári hadiérdemkereszt. A király a háború tartama alatt kifejtett buzgó szolgálatuk elismeréséül а II. oszt. polgári hadi órdemkeresz­tet adományozta dr. Tahy Jakab miniszteri taná­csosnak, Timkó Imre földtani intézeti főgeolo- gusnak, а III. oszt. polgári hadiérdemkeresztet Plotényi Jenő erdőmórnöknek és Balázs Wilibald gazdasági segédfelügyelőnek. — Katonai kinevezés. Dr. Maxim Jenő, a 11. népfelkelő parancsnokság nyilvántartásában, a kassai honvédkereületi parancsnok ügyészénél népfelkelő igazságügyi segédtisztviselővé, Aradi János a 11. nópf. parancsnokság nyilvántartásá­ban népf. műszaki tisztviselővé kineveztetett. — Eljegyzések. Rónay Margitkát, Rónay Árpád hegygorabási uradalmi főerdósz leányát f. hó 1-ón eljegyezte dr. Inczin^er József m kir. határszéli rendőrségi fogalmazó. — Ifj. Eperjessy István tart. honvódhadnagy eljegyezte néhai dr. Bónus Mihály volt jászberényi főorvos leányát Leát. — Vöröskereszt kitüntetések. A Vörös­kereszt-Egylet fővédnök helyettese Ferenc Salvator főherceg újabban a betegápolás terén szerzett érdemeik elismerése fejében a következő höl­gyeket részesítette vöröskeresztes kitüntetésben: Alexay Panna, Nagy Istvánné, özv. Porgesz Mik- sáné, özv. Rezner Ferencné, özv. Roskovics Emmánuelnó, Szabolcsik Etel, özv. Pálik Istvánné, Sziklay Bólánó, Szoták Margit, Tóth Hona, Vaczula Hona, Windt Anna, Neviczky Ilona, Nagy Szerén, Lovász Rózsi, Juhász Anna, Illyés Álbertné, Ihnát Jolán, özv. Huszár Józsefné, Farkas Józsa, Farkas Gizella, Fábián Ferencné, Berecz Berta, továbbá a közkórházi irgalmas rendi ápolónővórek közül: N ovák M. Domittilla, FajeoHng M. Dominata, Pal- rik M. Ihadea, Mellen M. Eristiána, Avekszer M. Honorata, Rossel M. Adelgundis, Baumli M. Bo- narita és Pataki M. Kvirina. — Ä „Falu rossza“ előadására, jegyek még válthatók Balázs Soma könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom