Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-20 / 3. szám

56. évfolyam. Ihigvár, 1918. január 20. 3. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: f-gész övre . 12 К. и Negyedévre . . 3 K. I'elévre .... 6 K. |l Amerikába: Rgéaz évre 14 korona öO fillér. J!i«£ váciut^jo Hhoraloi Lapjával együtt: ür^z. évre . . 18 K. H Félévre ...........* K. Negyedévre ____4 К 50 f. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és illés könyvkereskedése címére küldendők. A iiyilttér és hirdetési díjak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja a* Ung mellékleteként megjelenik mln- • «"i. den csütörtökön. Nyllttér soronként 90 flHér. где TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ ÜNGMEGYBI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazlnczy-utcft l-sö szám, ».tere. .«a,«w, в*до..«гк..м«. Uuv. . .«orice.ste.6get träeulö levelek kSUbndSk || EÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely ás Ülés könyvkereskedése. ШД:-Ж KIADÓHIVATAL! TBLEPONSZÄM 11. mtg£ Breszt-Litovszk. Eiubermilliók lólekzetüket visszafojtva várják a breszt-litovszki híreket. A háború kezdete óta az emberek miilióinak főfoglalkozásává vált, hogy várjanak valamit, ami nem tőlük függ, de rájuk vonatkozik létükbe vágóan. Most hetek óta a régi orosz város minden remény székhelye és a túl- feszült idegek minden onnan induló jó hírre szinte dermedtem mozdulatlanok maradnak és minden disszonáns hangra boazorkánytáncot járnak. Egy kis vidéki városban is, amilyen Ungvár, végtelen sokat várnak Breszt-Litovszkból. Szülők várják hadifogoly fiaikat, feleségek férjeiket és gyermekek apjukat. Gazdagok a valuta javulását, szegények a drágaság enyhülését várják. Európai hirü diplomaták és forradalmárok megegyezésé­től függ a vasárnaponként békésen sétáló orosz foglyok hazatérése, az entente reményeinek vég­leges szétfoszlása, önvédelmi háborúnk biztos eredménye, az összes emberiséghez méltó, kese­rűséget nem hagyó világbóke. Béke ... régen volt, mór alig emlékszünk, milyen volt életünk békében. Nem ismertük a béke fogalmának jelentőségét, nem tudtuk, mily mélyen járt a keleti népek elméje, amikor békét kívántak az emberek találkozáskor egymásnak. A béke csak sablon volt négy évvel ezelőtt, ma létkérdéssé vált. Ettől függ a cipő, a ruha, a kenyér, a család, a haza biztonsága, szóval min­den érték. Breszt-Litovszkban még legjobb esetben is nem a világbóke épületét építik, csak az alapkö­vet teszik le, mégis az agyonkinzott emberiség sóváran várja, erősek lesznek-e az alapfalak, lesz-e ott megértés, elnézés, találkozik e milliók akarata megnyugtató megoldásban ? Elég erősek és bátrak vagyunk arra, hogy bókét reméljünk. Sok véres győzelemmel szerez­tük azt a férfias bátorságot, hogy a világ népei közt mi legyünk a legőszintóbb pacifisták. A jövő század történetírói bizonyára az elismerés pálmá­ját nekünk adják, nem azért, mert verekedni, győzni tudtunk, hanem azért, mert a békéért is tudtunk harcolni és ki tudtunk verekedni becsü­letes békét. Háborús világ. A tizennyolcévesek bevonulásának elhalasztása. A hadvezetőség a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén elhatározta, hogy azok az 1900 ban született népfölkeló köteles tanulók, akik a középiskola utolsó osztályát elvégezték, a katonai szolgálatra való bevonulásukat február 6-tól március 15-ig elhalaszthatják. A bevonulás elhalasztását a had vezetőség azért engedélyezte, hogy ezek a tanulók a záróvizsgákat letehessék. Azok az 1899. évfolyambeli nópfölkelőköteles kö­zépiskolai tanulók, akik már szolgálattótelre be­vonultak, de vizsgáik letételére eddig még alkal­muk nem volt, kérelmükre négy héti időtartamra szabadszágolhatób. 97.9^2 hadlárva volt az óv elején. Az árvaszékek folyó év elejéig beszámoltak a hadiárvák számáról s adatait az Országos Ha­digondozó Hivatal feldolgozta. A hadiárvák lét­száma 1917. év elején 97.972. Még pedig várme­gyei törvényhatóságokban 82.798, törvényhatósági városokban 7885, rendezett lanácsu városokban 7802, Békéscsabán 847. A hadiárvák létszámában nincsenek benn azok a hadiárvák, akikre nézve nem lehetett árvaságukat pozitive megállapítani, bár a valószínűség feltétele megvan. Ilyenek pl. az eltűntek gyermekei. A fogságban meghaltak gyermekei nincsenek beszámítva Megalakult az Erzsébet-szobor^ bizottság. Hirt adott már az Ung arról, hogy b. e. Stu­mor ölsz ky Ödön kiváló szobrászművészünk gyö­nyörű alkotását: Erzsébet királyné szobrának gipszmodelljóí márványbafaragás végett a művész szóplelkü özvegye ingyen átengedi az Ungvár megyei Közművelődési Egyesületnek. Az ajándékot a Közművelődési Egyesület a f. hó 15-én tartott választmányi ülésében hálás köszönetlel elfogadta s megalakította a szoborbi­zottságot a következőkben: Elnökök: Csuha István, Papp Antal és gróf Sztáray Gábor. A1 elnökök: Lőrinczy Jenő (ügyvezető), Minay j István, Bernáth Zoltán, dr. Nehrebeczky György, | Rónay Antal, Stépán László, Berzeviczy István és Szentkereszty Tivadar. Titkár-. Deák Gyula. Jegyző: Szabó János. Pénztáros: Németh Béla. Ell< nőtök: Pap János és Schulman Adolf. Tagok: Dr. Ackermann Fülöp, Antal Miklós, Árky Ákos, Bánóczy Béla, Bekény Aladár, Blanár Ödön, dr. Blazsovszky Miklós, Csűrös Ferenc, Fü­löp Árpád, Gálocsy Zoltán, dr. Gáti József, Harmath Ödön, Hámos Aladár és L pót. Hoffmann Miksa, íjjász Gyula, Karczub Géza, Kardos Emil, Kiss Dezső, Komjáthy Gábor, dr. Korláth Endre, Ko- vássy Elemér, Kozma Gyula, Kuliu Aurél, Lám Gyula, Magyar Bálint Margócsy Aladár, Matyaczkó Tivadar, Mazuch Ede, Melles Gyula, Mocsáry Béla, dr. Nagy József, dr. Nová* Endre. Petii desz Já­nos, Románecz Mihály, Rozgonyi József, dr. Sebő Sándor, dr. Szabó Simon, Szabó Zoltán, Szilágyi S. Aladár, Szilágyi Sándor, dr. Szőke Andor, Szuhanek József, Tahy Ábris, dr. Tahy Endre, Takács László, Takács Miklós, Tomosányi István, Volosin Ágoston, dr. Zombory Dezső. Ez az u n. nagybizottság. A kisebb, szükebb- körű végrehajtó-bizottság a nagybizottság tiszti­karából áll. A szoborbizottság nagy igyekezettel fog a szép terv megvalósításához. Reméljük, hogy csak­hamar állni fog Szamovolszky Ödön egyik leg­kiválóbb alkotása az általa annyira szeretett Ung­vár valamelyik terén. vérűnkké vált, csak azt az egyet fogod kétség­telenül megérteni, hogy ezekben a siralmas évek ben nagy boldogság volt nekünk a muzeum alap­köveit faragni. A régi faragványok, könyvek, céhládák, ké­pek és fegyverek fölött láthatatlan szárnyak su­hognak. Századokon át a föld alatt rozsdálódotl ércek és ódon szekrényekben álmodó családi holmik némasága egy varázsütésre megszűnik, beszélnek az emlékek, melyeket a szárnyak suho­gása meglibbentett. Elporlott ungi agyvelők gon­dolatvilágát suttogják irott és nyomtatott betűk rendekbe sorakozott hadseregei, egy eltörött ko­boz régi szerelmekről, egy ovális rániáju arckép régi szenvedélyekről regél. Megtudod olvasó e kis kezdetű és nagy jö­vőjű múzeumból, hogy az élet régen is küzdelem volt, de a fegyverek nemesebbek és embersége­sebbek voltak. Az emberek akkor is szenvedtek, de halkabban és szemérmesebben. Büszkék vol tak, de kötelességeiket is ismerték, keményebb volt gerincűk, de puhább szivük. A te szemedben, olvasó, a mi mostani vá­rosunk és megyénk sok pusztuló köve, farag- ványa és holmija már múzeumi darab. Neked a mi korunk minden momentuma kétszeresen ér­dekes és tanulmányozásra méltóan idegen lesz, amiként nekünk magunknak ifjúságunk évei már a régmúltba veszők, szinte hihetetlenek és szere­tettel telvék. Ebben a múzeumban minden irás, kép, fegy­ver és bútordarab régi emberek kezenyomát őrzi. Kezek készítették, kezek szorongatták, vagy kezek simogatták azokat. Azok az öklök kemé­nyebbek voltak, iiiini a iíeid és azok a parányi kezek puhábbak voltak, mint szerelmesed kacsói. Amikor e könyv lapozgatásához fogsz, bol­dogabb évek magyarja, gondolj szánakozó szere­tettel reánk is, a világháború szenvedő nemzedé­kére, kik a múltba menekültek a véres jelenből. Mi az ősi omladékokból, pergamentekből és fakó hímzésekből tükröt készítünk neked, kialakuló uj Magyarország boldog fia, hogy modern életed simává hengerelt utján ne feledkezz meg magyar­nak maradni! Ungvár, 1917. augusztus hónap. Előszó az ungvármegyei muzeum Naplójához.* Irta dt*. Gáti József. Boldogabb évek magyarja, ha kezedbe ve szed ezt a fóliánst és elmerengsz a régiek em­lékein, szálljon vissza lelked ezekbe a rettenetes esztendőkbe, melyek a régi és uj Magyarország határvonalában oly véresek és könnyesek. Amikor e sorokat olvasod, e sorok írójának keze és e muzeum maghintöinek forrón dobogó szivei talán már rég hamuvá váltak. Mégis érez­ned kell, mennyi kétség gyötörte a mi véres éveink magyarját, ki isteni kinyilatkozás rajongó hitével bizott abban, hogy te egy hatalmasabb, tisztultabb és szebb Magyarországnak büszke és öntudatosabb polgára leszel és a mi szenvedésünk neked gyümölcsözővé válik. A mi kínos eszten­dőinknek te és magyar testvéreid a reménységei, mert mi Mózesként állunk az ígéret földje kapu­jában és amikor tudjuk, hogy nekünk abba nincs reményünk belépni, visszafordulunk a régi di­csőség felé, elmúlt századok emlékezetes marad­ványait gyűjtjük egybe, hogy lásd az ungi Ősök történeti emlékeit, letűnt évszázadok borongó és derűs alkotásait, teljék meg a lelked tisztelettel és kegyelettel, mert a régiek izmos vállán maradt meg és fejlődött ez a vármegye is ezer éven át; akkor elérkezett a nagy választóvonal, az 1914— 1917. és talán az 1918. esztendő is, melyek vér ködös fátyolén át repeső reménységgel sejtjük a te boldog korodat. Neked sok érthetetlen lesz, ami nekünk * Az Un* vár megy»! Közművelődési Egyesület elhatárolta még a molt évben, hogy megnyitja a Muzeum, Naplót, amelybe jegyeztessék fel a vármegyei muzeum alakítására, megnyitására és fejlődésére vonatkozó minden fontos adat. A Naplói Deák Gyula titkár é* dr. Gáti Jóüsc-I választmányi tag készítették A Naplóban foglal helyet a« itt közölt Előszó. Szerit. Äz 1917. év eseményei. и. Julius. 7. A király Csuha István orsz. képviselőt Ung vármegye főispánjává nevezte ki. 10. Gróf Sztáray Gábor nyug. főispán elbúcsúzott a közigazgatás bizottságtól. 15. Az Ung közlése: Szentkereszty Tivadar kir. tan- felügyelő a II. oszt. polgári hadiérdemkeresztet kapta. Az Ung jelentette, hogy a király Ferentzy Lajos kir. alerdőfelügyelőt erdőfelügyelővé nevezte ki. 22. A köztisztviselők beszerzési csoportjának megalakulása 23. A törvényhatósági közgyűlés elhatározta, hogy gróf Buttler János és gróf Esterházy Mpria emlékét meg­örökíti. 25. A szobránci választókerület polgárságának bucsuzáza Csuha István volt képviselőtől. Nagyberezna képviselőtestületének határozata Szamo­volszky Ödön szobrászművész emlékének meg­örökítése végett. 26. Testületek, egyesületek bucsuzása gróf Sztáray Gábor nyug. főispántól. 30. Csuha István főispán beiktatása. A törvényhatóság nevében Lőrinczy Jenő alispán mondott üdvözlő­beszédet. Augusztus. 14 Csuha István főispán első ízben elnökölt a közig, bizottság ülésén. A bizottság nevében Bradács Gyula üdvözölte. Ugyanezen az ülésen adta át a főispán a 111. oszt. vaskoronarendet Matyaczkó Tivadar nagyprépostnak. 19. Az Ung jelentése: Sailer György a II., dr. Gricz­mann Gyula és Deák Gyula a 111. oszt. polgári hadiérdemkeresztet kapták. 20. Szatala Sándor 11. honv. gy.-e.-beli zászlós a román fronton hőst halált halt. 21 Szemányl Pé er Pál nyug. m. á. v. ellenőr meghalt. 23. Az ungi ref. egyházmegye elhatározta, hogy páióci Horváth Mária emlékét megörökíti. Lapunk mai Máma 4 oldal,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom