Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-04-21 / 16. szám
50. évfolyam. Ungvár, 1918. április 21. 10. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Hgész évre . 12 K. u Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. | Amerikába: Egész évre 14 korona 00 fillér. Fug vármegye Hivatal«»* * í-apjával egy Ott: Egész évre . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f. ■•=*=*= Nyilttér soronként SO fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELQFIZETESEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés köoyvkereskedése dinére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- —.... den csütörtökön. --д=TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám, j kova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segéd.serkc.tő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. KI ADÓHIVATALI TBLBPONSZAltt 11. ===== Csuha főispán beiktatása Beregszászban. Beregben összegabalyodtak az emberek ... A főispánt felmentették állásától, az alispánt felfüggesztették. A rend helyreállítása a szomszédos Ung vármegyére háramlik: Csuha István főispánt megbízta a kormány a beregi főispáni teendők ideiglenes ellátásával, közigazgatási bizottságunkat pedig avval, hogy az alispán ügyében vizsgálatot tartson és ítélkezzék. Az ügy első felvonása lejátszódott: Csuha István ungi főispánt f. hó 17-én beiktatták Bereg- j szászban. A főispán már 15-én elutazott Bereg megye székhelyére titkára: Sziklay Béla kíséretében. Majd másnap a törvényhatósági bizottság tagjai közül a következők mentek el a beiktató közgyűlésre: Berzeviczy István, Deák Gyula, Egry Ferenc, Fekósházy Gyula, Fisch Samu, Földesi Gyula, dr. Gulácsy Árpád, Kende Zsigmond, dr. Korláth Endre, Kováasy Elemér, Lám Elemér, dr. Lukács Géza, Pataki Pál, dr. Reizman Henrik, Rozgonyi József, Szabó Zoltán, dr. Tahy Endre és dr. Zombory Dezső. Megjelentek még: Dob- rovszky József és Grünwald Mór. A beiktató-közgyülés 17-én d. e. 10 órakor kezdődött. Az ungiak előzőleg tisztelegtek a főispánnál. Nedeczey János vezetésével jöttek a beregi urak, hogy az ungi főispánt felkérjék: jelenjen meg a beiktató közgyűlésén. Csuha István diszmagyarbun lépett a zsúfolásig megtelt közgyűlési terembe, utána az ungiak mentek, kik szintén az emelvényen foglaltak helyet. Az éljenzés lecsillapulta után a: főispán részletes beszéddel foglalta el állását. Beszédét többször megszakította az éljenzés. „Azon elhatározással jöttem — úgymond — hogy a vélt, vagy meglevő sebekből eredő hullámokat elsimítsam s az itt tapasztalható nagy erőket beállítsam a nemzeti munkába.“ A politikai fondorlatok és kicsinyesség ellen a magyar embert jellemző nyílt egyenességgel harcol. Baráti kézzel jön, de ellenfele elől nem tér ki. Hitvallása a magyar nemzet JPósiádák. Irta ét * 06. gyalogezred timeti learáumк ,,ВекашжоЫо et Uly én“ előadta, PÓ8 ALAJOS. # (Bnlépóe.) Igen Tisztelt Hölgyeim és Untim! Tudom, nehéz lesz a tapsvihar után az Önök legminimálisabb igényeit is kielégítenem — pláne prózában és muzsika nélkül, — de ha már e kedvesés hős rózsaszínű ezred 22 szer felül- és agyonvizsgált rokkant csekélységemet és a zöld cédula újólagos adományozásával — a kardok nélkül — nem tudom, kitüntetett vagy lesújtott egyéniségemet is kiszemelte erre az igazán boldog viszont- látásos estélyre, móltóztassanak ebbe csak egészen tompán belenyugodni, s ha gondolják, hogy már túlságosan nagy léket,beszéltem juniói termetük legmaximáltabb részébe, tessék csak egészen vígan visszakommandirozni a függöny mögé, „Zurück zum Regiment!“ Egy pár apróságot szeretnék elmondani Önöknek csupán, mert hiszen nagy esemény elég történik most a színházi falakon kívül is. Végtelenül sajnálom, hogy ehhez az ezredhez nem kötnek teljesen szoros kötelékek, merő véletlenségből épp az ország ellenkező szélén születvén. Mert ugyebár az embernek utóvégre valahol csak születnie kell és kevés' ember válogathatja meg születése előtt a — háziezredét ... így sok intimitástól és lelki bensőségtől el kell tekintenem; azonban a földet, mely ezeket a hős fiukat szülte, jól ismerem ón is már s ezért inkább ezen a téren szeretnék a Tudományos Akadémia segítségére sietni, annál is inkább, mert ugyebár a történelem eléggé homályban hagyta ennek a városnak és vármegyének legrégebbi múltját. Úgy függetlensége. A vármegyében a közelmúltban történt eseményekkel nem akar .most foglalkozni, megfelelő időt és alkalmat kér azok megismerésére. Észszerűnek tartja a kormány azon intézkedését, hogy pártatlan idegen fórumot jelölt ki az alispán ügyének felülvizsgálatára. Legyen meg. győződve Bereg vármegye közönsége, hogy az ungi fegyelmi választmányban megvan az a kvalitás, hogy elfogulatlan bíró legyen. Minden kulturális ügynek éber figyelője akar lenni. Előleges bizalmat nem kér, csupán annyit, hogy teljesített munkája arányában támogassák. ( Éljenzés!) Kovács István másodlőjogyző olvasása mellett a főispán letette az esküi. A vármegyei tisztikar részéről a másodföjegyzö üdvözölte. Hivatkozott arra, hogy azok a hírek, amelyek megelőzték a főispán érkezését, arról győzték meg a tisztikart, hogy a főispáni állást méltó emberre bizta a kormány és igy bizalommal tekintenek működése eléA törvényhatósági bizottság részéről Vesz- prémy Sándor munkácsi esperes-plebános volt a szónok, aki bizalommal köszöntötte a főispánt. Mint ungi származású ember eddig is élénk figyelemmel kísérte Csuha István közéleti működését. A vármegye mostani állapotára célozva mondta: Mi közénk az egyenetlenség démona szállt. Sasok voltunk a harctereken s idehaza szürke verebekké lettünk. Nem vádol swt’r;£ A főispán igazságos érzetében nem kételkedik Kéri a főispánt, hogy Ítéletében ne befolyásoltassa magát az ujságközle* ményektől és eljárásába ne vigyen politikát, mert a politika mérgezte meg a bókét. Eddig nem ismertek különbséget magyar és ruthén közt, a legnagyobb egyetértés honolt köztük ; most már hamis akcentus is vegyül bele. Hasson közre, hogy a béke minél előbb helyre álljon. A szónoki hévvel előadott beszéd egy szavára a főispán nyomban felelt : t. i. a honolt szóra. Reméli, hogy a műit idő alkalmazása csak tévedés és az egyetértés most is honol magyar és ruthén anyanyelvű polgár közt. Még Barta Ödön országgyűlési képviselő mondott szép beszédet, mire a közgyűlés véget ért. Ezután a főispán a különböző küldöttségeket fogadta. látszik, már akkor is elhanyagolt terület voltunk és az igricek, hegedősök és regösök kellő szubvenció hiányában vajmi keveset daloltak rólunk ... Tudjuk pedig, hogy Ungvárnak nagy múltja vau, nagyobbá legviharabb-látott primadonnánál. Itt virított már az ungi kakukf ü, amikor Árpád vezér nehéz lovassága és dúsgazdag trénje hözel- gett, — itt zajlott le az aradi országgyűlés — (engem egy-kót történelmi ellenvélemény nem altéról . . .) és a radvánci erdő vén fái nyelték el a rongyos kurucok tárogatójának bús akkordjait... De lehet-e elmondani mindazt, ami ezen a megszentelt földön történt? Oly szép, oly kedves ez az Ungország, hogy szidni is csak szeretőiből lehet. . . Fiaink, testvéreink, véreink most is csinálják a történelmet; de ezt már szubvenció nélkül is megörökiteni fogjuk! Bocsánat a kitérésért; ha az egykori feljegyzések mostohák is voltak hozzánk — a fantázia szárnyai átsegítenek ezen a bajon is bennünket. Ebből a forrásból szándékozom én is adataimat meríteni, amikor Ungváv őseredetét és jellemrajzát óhajtanám Önöknek bemutatni. * (Ungvár őseredete és jellemra jza). Ungvár öseredetére vonatkozólag az első feljegyzéseket Anonymusnál találjuk a XH. századból, III. Béla idejéből. Ismeretes ugyanis, hogy a névtelen jegyző azt mondja egy helyen, hogy: „Álmos és Vezérei Hungvár ala lovagiénak és négy napig áldomást tevének“. Természetesen nem a mai vendéglői árak mellett. De tény, hogy már akkor is valónak áldomások e városban, melynek némi utóhullámai mai napig érezhetők. Természetesen a négy napos áldomások ma már muzeális eseAz ungiakat Barta képviselő látta szives vendégül villásreggelin, majd a Royai-széüóban közös ebéd volt, amelyen az ungiakra Barta Ödön, Bereg vármegye közönségére Berzeviozy István, majd Egry Ferenc mondott felköszöntőt. A főispán és kísérete d. u. hazautazott. A 66-ik gy. ezred Hadi Albuma. A Péter Ferdinand kir. herceg nevét viselő 66-ik gy. ezred hőseinek emlékét nyomtatásban is meg kívánja örökíteni s e célból „Hadi Album“ címmel nagyobb szabású müvet ad ki. Monumentális háborús emlék lesz ez azok részére, kik ennek a vitéz ezrednek lobogója alatt verekedtek, vóreztek és győztek, s vigasztaló bibliája azoknak, kiknek vitéz édesapja, félje, testvére vagy gyermeke hősi tusában hullott el a lobogó alatt. írásban vagy képben mindent magában foglal majd e munka: végtelen sorát a vitézi cselekedeteknek a haza védelmében. Megőrzi majd az utókornak, hogy mit tettek az ezred hős tisztjei és katonái, hogy milyen halálmegvetéssel állották meg helyüket ebben a borzalmas küzdelemben. Meg lesznek örökítve a 66-os bakák vérétől áztatott csataterek: Tomasow, Sinkow, Diminow, No wosiolka, Zvernbowka, Dolejow, Stanislan, a Mrzli Vrh, a Vodil Vrh. Tóiméin, a Krn s a Lom Plateau, örök dicsőségei a 66 os bakának. Mindazoknak, akik a hazáért hősi halált haltak, méltó emlékként, íug szolgálni az album, mart fel lesznek benne sorolva a hősök dicső nevei, koruk, haláluk és temetésük napja. Külön emlóksorok jutnak valamennyi elesett tisztnek s a legénység közül azoknak, akik különösen kitüntették magukat s névszómnt lesznek felsorolva mindazok, kik a háború kitörése óta kitüntetésben részesültek. Hogy e nagy mű sikerülhessen s a maga nemében tökéletes és páratlan legyen, kérést intézünk mindazokhoz, akik az ezred kötelékébe tartoznak vagy tartoztak, valamint az elesettek, sebesültek, eltűntek hozzátartozóihoz, rokonaihoz és ismerőseihez, hogy küldjék be és bocsássák rendelkezésére a Hadi Album szerkesztő bizottságának a felhasználható Írásbeli anyagot s fényképeket, amely birtokukban van. Küldjenek be naplójegyzeteket, föl jegyzése két, élmények leírásait, anekdotákat, katonadalokat, küldjék az elesettek, eltűntek s í'ogságbaesettek fényképeit s mindezekből minél többet s mielőbb, hogy ily módon a mónyek lennének. A mai generáció már az egy napot is igen erősen kifogásolja. Úgy látszik azonban, hogy ebből az időbői származik Ungvár némi bohém jellege, amit később a városi címerben is megerősítettek, ültetvén abba — fürtös szőllőtöt. . . Ungvár igazi magyar története tehát itt kezdődnék, a részletekről azonban feljegyzéseink nincsenek. Különben ez nagyon régen volt, olyan régen, — mint a múltkor egy megjegyzésből ha lottam, — hogy akkor Laudon főhadnagy ur talán inóg csak „zugsführer“ volt . . . A bejövetel helyéül a magam részéről a mai „Fehér ló“ vendéglőt fogadom el; valószínűleg itt áldozták fel az első fehér lovat és innét az elnevezés. Feltevésemben megerősít az a tudat is, hogy még nem is olyan régen nagy utánjárással ebben a vendéglőben lehetett még lóvirslit ia kapni... (Lásd : Ungvári regősök Krónikája a XX. századból.) Amint a következendőkböl látni fogják, Ungvár — sajnos — mai napjainkig nem túlságosan sokat fejlődött. Amint őseink átlépték az ungvári határt, rögtön szemükbe ötlött az Ung szabályozatlan volta, Polacsek udvari kincslárnokmester és pénznyomdász rögtön meg is jegyezte Töhötöm vezérnek : — Micsoda közigazgatás lehet itt! Ezt meg kell javítanunk. Mire a vezér — jó magyar ember létére — csupán annyit válaszolt: — Én nem töhetöm . . . * Ők tovább mentek és úgy is maradt napjainkig minden . .. Az Árpádvezór-utcát akkor még Szvatopluk- utcáuak hívták, de a polgármester állítólag már
