Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-10 / 10. szám
56. évfolyam I hm vár, 1918. március 10 10 szám, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . Í2 K. ; Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. || Amerikába: Egész évre 14 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalo» Lapjával egyfltt : Egész évre . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f. r- Nyilttér soronként 90 fillér. ■■ i---HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére - a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendői. Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min. ===== den csütörtökön. =*= TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ ÜNGMEGYBI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-sö szóin, hova a szerheeztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. KIADÓHIVATAL! TBI.BPONSZAM 11. -----Nehéz idők. A háború negyedik esztendejében a különböző központok mellett megszületett az élelmezési kormánybiztosok intézménye is. A sátoralyaújhelyi körzet kormánybiztosi teendőinek ideiglenes ellátásával Joanovics Sándor temesi főispán bízatott meg, aki, amennyiben Ung vármegye is az újhelyi körzetbe tartozik, legközelebb személyesen fogja vármegyénk hatóságait felkeresni. Az élelmezési kormánybiztosságok felállításával könnyíteni akarnak a mai nehéz idők még nehezebb élelmezési viszonyain, gátot akarnak vetni az elfajult élelmiszer uzsorának és épp ezért a kormánybiztosoknak teljesen különleges hatáskört fognak biztosítani Sok tekintetben már létre is jött a megállapodás és rövidesen elkészül az a szolgálati utasítás, amely a kormánybiztosok hatáskörét pontosan megállapítja. Valószínű, hogy a kormánybiztosoknak felfüggesztési joguk nem lesz, de a kihágási ügyek irányításába befolynak. Igen fontos intézkedés lesz az is, amely a községi jegyzőket mentesíti a közélelraezés nehéz munkáitól és lehetővé teszi, hogy a jegyzők a községeknek a háború alatt felgyülemlett egyébb fontos ügyeit intézzék és a közélelmezési kérdéseken kívül elintézésre váró sok rendkívüli fontos kérdésnek szentelhessék egész idejüket. Szó van ugyanis róla, hogy megbízható, intelligens és kellő tapasztalattal bíró katonák intézik majd a községekben a közélelmezéssel járó adminisztratív természetű munkát. Ezért is, de meg azért is, mert a közélelmezés ügyei egyébként is sok katonát foglalkoztatnak, minden kormánybiztossághoz egy törzstisztet osztanak be, aki a kor- raánybiztosság körzetében működő katonák személyi és fegyelmi ügyeit fogja intézni és aki a kormánybiztosoknak lesz alárendelve Az eddigi tervek szerint a kormánybiztosságnak egy polgári és egy katonai osztálya lesz. A polgári osztályban két előadó fog működni és pedig egy büntetőügyi előadó és egy jogi előadó. A közélelmezési kihágási ügyek elintézés előtt és elintézés után a büntetőügyi előadóhoz kerülnek; a kormánybiztos minden kihágási ügy irányításába befoiyhatik. A miniszterelnök intenciójának megfelelően a kormánybiztosok a rek1 irálás ellen felmerült panaszokkal soron kivül, azonnal és lehetőleg a helyszínen tartoznak intézkedni. A kormánybiztosságot — nem a rekvirálások szigorúbbá tételére» hanem a méltányossági kérdések nagyobb tekintetbe vételére alakították meg. A miniszterelnöknek az az álláspontja, ho;;y amennyiben egyes hatós gok tévesen magyarázták a rekvirálásra vonatkozó rendeleteket, úgy ezeket a tévedéseket sürgősen korrigálni kell és nyomban meg kell tenni mindent az esetleges bajok megelőzésére- Különösen áll ez ott, ahol esetleg a vetőmagot elrekvirálták. Ungvár város 1917-ben — Részletek Berzeviczy polgármester jelentéséből. — III A kintlevőségek behajtása. A kintlevőségek behajtására nézve a összehasonlító jelentésemet a következőkben foglalom össze: 1. Állami adóban befolyt 1915. évben 233.265 K, 1916. évben 282.492 K, 1917. évben 399.357 K, több 1916. évvel szembenit 16.964 K. 2. Varost pótadóban iefolyí 1915. évben 142.869 K, 1916. évben 169.267 K, 1917. évben 255 546 K, több 85.279 K. 3. Orsz. betegápolási pótadóban 1915. évben 10.886 K, 1916. évben 13.652 K, 1917. évben 20.386 K, több 1916. évvel szemben 6.733 K. 4. Községi közmunkába: 1915-ben 10.883 K, 1916-ban 15.121 K, 1917-ben 19.661 K, vagyis több 1916. évvel szemben 4.540 K. 5. Az 5°/o os pótadóban 1915-ben 10.687 K, 1916-ban 13.797 K, 1917-ben 19.891 K, vagyis több 1916 évvel szemben 6.094 K. 6. Hegyközségi illetékben 1915-ben 3526 K, 1916-ban 5216 K, 1917-ben 9297 K, vagyis több 1916. évvel szemben 4079 K. 7. Mezőőri illetékben 1915-ben 1127 K, 1916- ban 1423 K, 1917-ben 2011 K, több 1916. évvel szemben 587 K. 8. Törv. hat. útadóban 1915-ben 16.601 K, 1916-ban 22.647 К 1917-ben 28.074 K, vagyis több 1916. évvel szemben 5427 K. Csupán a fegyveradóban volt 4 К és a hadmentességi díjban 457 К apadás, ami azonban a fegyverelkobzásokban és a háborúban nyeri magyar'ázátát. Természetesen szaporodtak a késedelmi kamatok és behajtási illetékekből származó ősz- szegek is. Ami a régi hátrálókokat illeti, azokra nézve a következő áttekintést nyújthatom: Államadóból a kimutatás elkészíthető nem volt, mert a kir. adóhivatal a fizetési iveken az előírásokat nem eszközölte s a kivetési lajstromok még ott vannak. Az 116.000 К behajt.si többlet azonban tekintélyes. Községi pótadőban volt hátralék 238.805 K, 1917. évi kivetés 261.195 K. összesen 500.000 K, befolyt 255.546 K, maradt 244.543 К hátralék. Községi közmunkában volt hátralék 34.880 K, kivetés 19.750 K, összes tartozás 54.630 K. Befolyt 19.660 K, maradt hátralék 34.968 K. 5°/o isk. pótadóból volt hátralék 21.703 K, kivetés 21.020 K, összes tartozás 42.723 K, befolyt 19.891 K, hátralék 22.832 K. Hegyközségi illetékben volt hátralék 7.729 K, előirás 5.442 K, összes tartozás 13.172 K, befolyt 9.297 K, hátralék 3875 K. Mezőőri ill. hátralék 3103 K, kivetés 1.378 K, összes tartozás 4481 K, befolyt 2011 K, hátralék 2470 K. Törvónyhat. útadó hátralék 46.713 K, 1917. évi kivetés 29.527 K, összes tartozás 76.241 K, befolyt 28.047 K, hátralék 48.116 K. Vármegyei pótadó hátralék 13.248 K, kivetés 12.612 K, összes tartozás 25.860 K, befolyt 12.064 K, hátralék 13 796 K. Van tehái a felsorolt tételekben összesen 370.160 К hátralék, melyből a törv. hatóságot 62.000 К illeti meg s igy 308 korona a városi kinlevöség. Az igen t. képiselőtestület képet alkothatott magának arról, hogy intensivitásban mennyire haladtak a behajtások polgármesterségem ideje alatt. A békés időkben sem történt meg, hogy az évi kivetések összegének megfelelő tartozás folyt volna be ugyanazon éven. Ezt most elértük az egész vonalon, pár korona ingadozással. Ezzel az eredménnyel azonban egyáltalán nem akarunk megelégedni. Mert bár a hadbavo- nultakkal szemben a behajtások lehetetlensége és az a körülmény, hogy ingatlanok árverése foganatosítható nem volt, — az eredményes működést rendkívül megnehezítették, mégis fogyatkozott erővel bár, az eredményt mindaddig óhajtom fokozni, amíg az időlegesen vagy véglegesen be- hajthatlan követelések fognak csak fenállani. Oly rettenetes hátralékokkal szemben, mint a minőkI A Solymosi-képtárlat. — A legnagyobb magyar festők. — Minden a kultúrát szolgáló akció iránt oly érzékeny közönségünk újból kielégítheti műélvezetét. Alig zárult be a Vöröskereszt képkiállitása, — hosszú pauza után megjelent Soljmosi Márton, — ez a legjobb nevű és közismert fővárosi műkereskedő — oly festményanyaggal, amely magában foglalja Magyarország legnagyobb élő piktorait. Csók Istvántól kezdve magunk előtt látjuk azt a gazdag talentumu magyar festő-generációt, akik tulajdonképen megteremtették a magyar festészet reneszáncát, — amely előtt meghajolt ma már az egész müveit külföld is. Bár a kultúra és művészet minden ága, minden kapcsoló kereke oly fejlett lenne, mint amilyen helyet vivott ki magának e törtető, egyre még tökéletesbedő pikturánk. * A kiállítás minden művásárlőt és minden mübarátot a legteljesebb mértékben kielégíthet. Nem szorul reklámra: csupán megtekinteni kell! Hiszen különben Solyinosi Kossuth-Lajos utcai szalonja Magyarország legelőkelőbb közönségének találkozó-helye. Az árak is a mai viszonyoknak megfelelően teljesen reálisak, — mert hiszen a legnagyobb mesterek müveit vásárolja itt a kö zönsóg, — akiknek neve rég a művészettörténet-é. Van többek között egy Csók-kép, amely párisi és londoni tárlatokat járt meg, — mint a magyar művészet egyik reprezentiv képviselője! Igaz örömünkre szolgál, hogy a műkincsekből igen sok Ungváron marad Gondoljunk vissza csak 10 évvel; hát lehetett volna e városból csak egy közepes tárlatra való anyagot is előteremteni ? Ma már alig van fejlettobb Ízlésű család, melynek falait ne jónevü festők eredeti festményei díszítenék. Az Ízlés pedig folyton tisztul és kielégülést keres. A háborn Sokaknák megadta hozzá az eszközöket is. Sajnos, hogy a latainer osztály nagy része kénytelen erről lemondani. * Igazán sajnáljuk, — hogy megszabott háborús terjedelmünk miatt a tárlat anyagát — éppen gazdagságánál fogva — részletesen nem ismertethetjük. Egyébként azokhoz a nevekhez és alkotásokhoz nem kell magyarázat Csupán nehány nevet. Csók István két csodás csendélettel van képviselve; oly müvek ezek, melyektől Solymosi meg sem akar válni. Dadits Andornak, a hírneves freskó-művésznek egy „Bibliai tája“ és Cigányleány c. képe kelt feltűnést. Az ungvári származású Rottmnnn Mozart minden karakterisztikumát kifejező „Olasz nője“, Воет Rítta artisztikus v.rág-csendéletei és csodásán finom tónusu interieurjei stílusban egyedül állók; fogynak is gyorpan. Nadler Róbert, a Képzőművészeti Főiskola tanárának naturalisztikus csendéletei és Tengerparti részlete, Tölgyessy Artur szélmalmos, tájképei, Háry Gyula lűganói képe, Kncziány Ödönnek a görög partokon festett Napnyugtája, Peske Géza Szőlötólvaj c. hangulatos vászna, Romek Árpád almás csendélete, Udvary Géza szinpompás genre-képei, Neo^rády Antalnak, valamint rendkívül fejlett tanítványának, Zorkóczy Gyulának végtelevül kedves tájai, Pállya Celesztin és Károly egyéni miniatűr-képei, Kézdi-Kováo.s néhány kiváló párás vászna és vadász-képei, Molnár Z. János ismert ragyogóan finom csendéletei, Olgyay téli tájai, Juszkó alföldi genre-dolgai, Katona, Kosztka, Kosztolányi-Kann, Biikkerty Mariska illatot lehelő rózsa-csendéletei, Herrer Cézár, Heyer, Berkes-nek mozgalmas utca-részletei, Nyi- lassy, Pörge, Zombory, Istvánííy Gabriella stb. stb. mind olyan alkotások, amelyek lebilincselik a nézőt és kielégítenek minden ízlést. Élvezet e tárlaton időzni. Es büsszkék lehetünk, hogy mindez magyar, magyar a legjavából. Vándorolnak a képek, intim, kedves otthonokba, hogy hirdessék tovább e művészet dicsőségét és hogy unokáink és leszármazóink is élvezzék a festészet e fénykorát. Ezt a kultúrát senki el nem veheti tőlünk. S ha Pénz Őfensége, — mely annyi sok uj dinasztiát alapított, — teljes erejéből támogatni fogja e reneszáncot, — micsoda beláthatatlan- perspektivában fog ez végződni? Magyar művész kellő megbecsülése — magyar pénzből . . . Micsoda ősforrás lehet J A kiállítás már csak rövid ideig lesz nyitva. Pój. Alajos. mai semAiw к 4 oldal.
