Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-06 / 1. szám
2 (1. szám.) U N G 1918. Január 6. pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, az elzárás három hónappal fölemelhető; a kihágások halmazata esetén az összbüntetésképp kiszabott szabadságvesztés egy évet meg nem haladhat. Ha azonban a munkaadó munkásbiztositási fizetési kötelezettségének, a fizetési meghagyásnak, vagy az ellene beadott fölszólalást elintéző határozatnak kézbesítését követő 8 nap alatt eleget tesz, úgy a kihágás ténye nem állapítható meg, valamint akkor sem: ha csőd, illetőleg kényszeregyezségi tárgyalás hatálya alatt áll, illetőleg abban az időben lefoglalható vagyona nincs. Fizetési szavatosság.--A betegségi járulékok, balesetbiztosítási dijak és a tagsági igazolványi dijak megfizetéséért szavatossággal tartoznak majd: az üzemtulajdonossal egy háztartásban élő házastársa és az üzem mindenkori tulajdonosa (üzemutód), valamint a fővállalkozó az alvállalkozóért. Ezekkel szemben a betegség elleni biztosítási járulékok tekintetében az egyes pénztárak, a baleseti járulékokért az Országos Pénztár tartoznak fizetési meghagyásokat kibocsátani, amint azt eredetileg a közvetlen munkaadóval szemben meg kellett tenniök. Az ily módon kivetett járulékok és dijak ellen nem emelhető kifogás azon a címen, hogy az eredeti adós ellen az eljárás nem volt megfelelő, vagy hogy egyáltalán nem követeltettek be tőle a járulékok és dijak. Ugyancsak felelős az építtető azon járulékok és dijakért, amelyek az általa megrendelt építkezésnél felmerültek és a vállalkozótól be nem hajthatók. Az építtető fizetési meghagyást kap, mely ellen halasztó hatályú felszólalásnak, az elsőfokú iparhatósághoz előterjesztésnek, illetőleg az Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz felebbezósnek van helye. Tudnivalók a végrehajtási rendeletből. A munkásbiztositásnak uj rendjére vonatkozó 4790/917. M. E. sz. rendelet gyakorlati alkalmazását és végrehajtási módját az állami munkásbiz- tositást hivatal 13.101/917. sz. a. december 20-án kiadott rendeletében szabályozza. Ez a végrehajtási rendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, melyeknek ismerete a biztosítottakra és főkópen a munkaadókra is fontos. Föfontosságú rendelkezése, hogy mindazok a biztosításra kötelezett alkalmazottak, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állanak, az illetékes pénztáraknál újból bejelent- ndök, tekintet nélkül arra, hogy előzőleg szabályszerűen már bejelentettek, vagy nem. Ennek a kötelező uj bejelentésnek ki kell terjednie mindazoknak az adatoknak a pontos közlésére, melyek a biztosítás uj rendje szempontéból figyelembe veendők és amelyek főképen az uj napibél osztályokba valóbesoro- zásnál irányadóul szolgálnak. Be kell tehát jelenteni az összes ipari alkalmazottakat bérük nagyságára való tekintet nélkül, de a bérükre, mellékilletményeikre és természetbeni jáiandóságaikra vonatkozó összes adatokkal együtt. Fel kell tüntetni a bejelentéseken az alkalmazottak bérét, vagy fizetését, ezenkívül a lakbért, a háborús-, drágasági-, családipótlékot, a beszerzési és ruházati segélyt, az osztalékokat és jutalékokat, továbbá a természetben élvezett teljes ellátást, a lakást, az élelmezést, a mosást, fűtést, világítást, a hálóhelyet, a ruházatot, a terményeket, élelmi cikkeket, föld- vagy kerthasználatot, állattartást stb. A pénz tár feladata lesz, hogy ezeknek a természetbeni járandóságoknak egyenértékét — az állami munkásbiztositási hivatal jóváhagyásával — megállapítsa és ezt az egyenértéket a napibérosztályba való besorozásnál számításba vegye. Az uj bejelentésekre a munkaadók az illetékes pénztáraktól külön felhívást fognak kapni és e felhívás kézhez vételétől számított 8 nap alatt kötelesek az új bejelentéseket azokon a nyomtatványokon teljesíteni, melyeket az illető pénztár fog a munkaadók rendelkezésé e bocsátani. E bejelentés elmulasztása, hiányos vagy valótlan adatok közlése esetén a munkaadó kihágást követ el, melyért súlyos büntetést kell majd elszenvednie. A végrehajtási rendelet megállapítja a íize- tendő járulékok és dijak esedekességi idejét, melynek elmulasztása a 4790 917. M. E. sz. minisztertanácsi rendelet szerint büntetendő kihágást képez. E szerint a betegségi biztosítási járulék és beleselbiztositási dij hetifizetéses alkalmazottaknál hetenként, kéthetenkénti fizetéses alkalmazottaknál kéthetenként, havifizetéses alkalmazottaknál havonként és pedig mindenkor a jogszerű íizetési napokon esedékes. Az esedékes járulékokat és dijakat a munkaadó köteles három napon belül külön felszólítás nélkül a pénztárnak megfizetni. A pénztár minden munkaadónak havonként hátralék к /mutatást küld, amely számlakivonat alakjában feltünteti a tartozásokat és az azokra esetleg teljesített fizetéseket. Ha a hátráiéki kimutatás a munkaadó terhére tartozási egyenleget mutat, a pénztár a kimutatáshoz íizetési meghagyást csatol, melyben a hátralékos munkaadót a kimutatott tartozásnak 8 nap alatt való megfizetésére — a végrehajtási és büntetőjogi következményekre való figyelmeztetés mellett — felhívja. A fizetési meghagyást és az ahhoz tartozó hátra- léki kimutatást kézbesítési Ívvel, vagy postán ajánlottan térti vevénnyel kell a munkaadónak kézbesíteni, hogy a nemfizetés esetén beálló jogi következmények érvényesítésénél a kézbesítés megtörténte igazolható legyen. Postai kézbesítés esetén a felmerült postaköltséggel az illető munkaadó terhelendő meg. T erményrek virálás Miután a búza-, rozs-, kétszeres-, árpa-, zab-, tengeri-, tatárka-, köles-, valamint a bab-, borsó-, lenese-, lóbab- és takarmányborsó-kész letekre és mindezek őrleményeire vonatkozó terményátvóteii eljárás nemcsak Ung vármegyében, hanem az egész ország területén nem vezetett oly eredményre, mely a hadsereg nélkülözhetetlen szükségletét és a fedezetlen polgári közfogyasztást biztosíthatta volna, ennélfogva a közélelmezési miniszter 15000/1917. sz. rendeletével az egész ország területén úgy a termelők, mint a nem termelőknél lévő készletekre az újabb és az eddigi igénybevételtől eltérő rekvirálást elrendelte s az Ung vármegye részéről beszolgáltatandó terménymennyiséget, vagyis kontingenst 600 vaggon, — azaz 60000 métermázsában állapította meg s felhatalmazta az alispánt, hogy ezen kontingens előteremtése céljából az eddigi rendeletekben megállapított korlátozásokra való tekintet nélkül, az emberi élelmezésre használható, valamint a házi és gazdasági szükségletre visszatartható és emberi élelemre vagy állati takarmányozásra szolgáló termények mennyiségét (kvótáját) a szükséghez képest alacsonyabban állapítsa meg. A vármegye alispánja 10340/1917. számú s a vármegye községeiben és Ungvár városában is kifüggesztett felhívásában fordult a megye hazafias lakosságához és az arra hivatott hatóságokhoz, hogy karöltve működjenek közre, miszerint a kívánt kontingens mielőbb összegyüjtessék. Azonban a kívánt óriási mennyiségű kontingens előállítása teljes lehetetlenség, miért is, mert valószínű, hogy a kivetésnél tévedés történhetett, a vármegye alispánja, a vármegye 1917. évi termés viszonyairól s a terményátvételi eljárás eredményéről a közélelmezési miniszterhez felvilágosító előterjesztést tett s egyúttal kérte, hogy a hivatalában a főszolgabirák s a polgármester jelenlétében folyó hó 6-án tartandó értekezletre megbízottját küldje le, Á terményátvóteii eljárás, — mely úgyszólván majdnem teljesen befejezést nyert, — eddig 4698 métermázsát eredményezett. Átvétetett 3052 búza, 1146 rozs, 11 kétszeres, 56 árpa, 312 zab, tengeri 102 és 19 métermázsa hüvelyes termény. A terményátvóteii eljárás gyenge eredményét nemcsak az 1917 évi kedvezőtlen termésviszonyok idézték elő, hanem azon körülmény is, hogy vármegyénket a szomszédos Galíciából a csempészek raja lepte el, akik a megállapított árak kétszeres, háromszoros, sőt négyszeres összegéért vásárolták és éjnek idején is szállították a terményeket, mely csempészet a legnagyobb ellenőrzés mellett sem volt megakadályozható. Reméljük, hogy a tartandó értekezleten megjelenő miniszteri kiküldött világos képet fog nyerni a vármegye jelenlegi gazdasági viszonyairól s hogy a miniszter a kivánt kontingenst legalább is annak Vio-ed részére fogja leszállítani. Ä VÁRMEGYE §. Ung Várm gye Hivatalos Lapja. A vármegye hivatos rendeletéi, körözvónyei az Ung Vármegye Hivatalos Lapja c., csütörtökön megjelenő számában közöltéinek. A lap 1903 ban indult meg s azóta Banóczy Béla vármegyei főjegyző szerkesztette. Minthogy a főjegyző az 1917. óv végével a szerkesztésről lemondott, az alispán a szerkesztéssel Heverdle Frigyes másodfőjegyzőt bízta meg. §. Szolgabirói beosztás es áthelyezés. A vármegye főispánja dr. Szentimrey Sándor újonnan megválasztott szolgabirót a nagykaposi szolgabirói hivatalhoz beosztotta, Pásztor János nagykaposi szolgabirót a vármegyei központba, dr. Ivantsy Béla központi szolgabirót a szerednyei, Sztripszky Elemér szerednyei szolgabirót pedig az ungvári járási szolgabirósághoz áthelyezte. A perecsenyi szolgabirói teendőket Jaross Gyula tb. szolgabiró fogja ellátni. §. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8 án d. e. 10 órakor tartja rendes havi ülését. Uj törvényhatósági bizottsági tagok. A dec. 29-én tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztások alkalmával megválasztattak: Ungdarócon Gebe Péter, Tibán Fetencsik Ödön, Mátyócon Ujlaky Sándor, Havasközön Tegze László, Perecsenyően dr. Szentimrey Sándor, Turjaremetón Fülöp Árpád. — 400,000 К hadikőlcsönt jegyzett a nagy- bereznai járás közönsége. Ez a rendkívüli és méltán feltűnést keltő eredmény Szieber Ede szolgabiró és Moskovics Adolf nagybereznai bankigazgató érdeme, akik faluról-falura járva magyarázták meg a népnek a hadi kölcsön célját és hasznosságát. Ha most figyelembe vesszük, hogy a bereznai járásnak Nagybereznán felüli része tényleg sok kárt szenvedett a háború tartama alatt, s mégis azt tapasztaljuk, hogy még e sokban károsult nép is ily tekintélyes összeget jegyzett, — nincs és nem lehet kétsége senkinek aziránt, hogy kellő igyekezet mellett és az arra hivatottaknak a néppel való közvetlen érintkezése esetén а VII. hadikölcsönre való jegyzés ered ménye vármegyeszerte kielégítő lett volna, aminek bizonysága, hogy Turjaremetén Kovássy Elemér főszolgabíró szintén megkisérlette a jegyzésre való személyes felhívást, 8 ennek eredménye 40,000 K-nyi jegyzés lett. HÍREK. Tájékoztató. 0. Szabadliceálii előadás d. u. Л órakor az áll. polg. fiúiskolában. S. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 9. Szabadliceális előadás d. u. 3 ó-akor az áll. polg. fiúiskolában. iO, A Leány sző vétség közgyűlése d. u. S órakor a Kath. Kör helyiségében. A vármegyei múzeum zárva van. A Jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e. 11—12. (Járásbíróság, emelet, 1. ajtó.) A Tártáékor (Knazinó) könyvtára nyitva kedden d. U. 6—7-ig a rfépkönyvtár (a Kossuth-téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig. A magyarorezági munkátok rokkant- ez nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-aö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-lg van befizetés és belratás az Ipartestület helyiedében. A Kereekeedelmi Carnok könyvtára nyitva Van vasárnap d, e 11—12 óráig. — Az »Ung“ a mai számmal kezdi meg az 56. évfolyamot. Bz a nagy idő, mely alatt lapunk mindég a közérdek szolgálatában állott, bátorít fel bennünket arra, hogy a közönség erkölcsi és anyagi szives támogatását kérjük. Ha még velem volnál... Irta: Krüzselyl Erzsiké. Ha még együtt látna minket a kis ablak, Ha csöndes órája jő az alkonyainak, Ha még együtt ülnénk a két öreg székben, Ugy-e megbékülnénk a léttel, mint régen, Úgy, mint nem is régen?... Ha megint csüggedten gunnyasztnék az estbe. Bánatos, elárvult létemen töprengve: Anyai sziveddel, ugy-e, rám hajolnál? S féltő szeretettel ugy-e, megint szólnál, Ha még velem volnál? Ha még velem volnál, lelkem földi társa, Ugy-e, válaszolnál a könnyes hívásra? — Ha még megéreznéd néma kesergésem: Ugy-e megkérdeznéd mire van szükségem, Szeretőn, mint régen ? Én Anyám, ha tudnád: hogy vágyom utánad: Hulló levelekből vetnél nekem ágyat Ott, a szived mellett, a nagy fejfás kertbe'... — Én édes Istenem, be nagyon jó lenne. De milyen jó lenne!... Egy könnyelmű „ideál((-ról... Részlet Póe Alajos Szilveszter-esti konferdnszéjdból. # Te vagy az, akiért tűzbe mennék, Te, akiért juhászkutya lennék, Néked lehoznám a fényes csillagokat, Te érted ott hagynám a kávéházamat... Szomorú, cirádás otthonomat, Jólelkü, bohém barátaimat. Érted lemondanék a nótáról, Cigányról, borról, bohémiáról. Forró leányokról, gyöngyöző pezsgőről, Éjekről, perzselő, égető kéjekről... Te érted lemondanék, Örökre lemondanék. Te tőled kimenőt soh’se kérnék, Te érted nyolckor már ágyba bújnék. Ott hagynék Írást és csudaszép álmokat, Tapsokat, sikert és reszkető csókokat: Ott hagynám magát az — éjt... Mindenről lemondanék! Vártam epedve, hogy mit mond ő ... ? És szólt kacagva a drága nő: — Ugyan te csacskó, drága kis csacskó, Gyönyörű az élet, hogyha bohó... Ha te ennyi mindent megtennél Hát ki a — csudának keltenél... f ? — Szafhmáry Géza — vezérőrnagy. A király Szathmary Géza ezredest, a przemysli hőst, vezérőrnaggyá nevezte ki. A kinevezés Úngváron is, ahol az uj vezérőrnagy mint a honvódzászló- alj parancsnoka működött, általános örömet kelt. — A főispán újévi üdvözlete. Csuha István főispán az újévi üdvözlet megváltása címen 200 К-t küldött a polgármesterhez a hadbavonult katonák ínségbe jutott családjainak segélyezésére. — Lőrinczy Jenő üdvözlése. Az udvari tanácsossággal kitüntetett Lőrinczy Jenő nyug. alispánt a hivatalok és a társadalom köréből testületek és egyesek nagyszámban üdvözölték, jeléül annak, hogy a vármegye szolgálatában eltöltött 42 év eredményeit mindenki a legnagyobb mértékben elismeri. Újév napján az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület és a Patronázs-Egye- sület együttesen tisztelgett alelnökénél, illetőleg elnökénél. Az üdvözlők nevében Szentkereazty
