Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-06 / 1. szám

* 56. évfolyam. Ung vár, 1918. január 6. 1. szám. 3 K. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egész évre . 12 K. Negyedévre Félévre. ... 6 K. , Amerikába: Egész évre 14 korona 60 fillér Ung v«rnipgye Hivatalos Lapjával egyfttt: Egész évre . , 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre . . . . 4 К 50 f. Nyilttér soronként 90 fillér. — HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Unó, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min* ===== den csütörtökön. == TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-s6 szám, kova a »»erke.atöséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.--------- KI ADÓHIVATALI TBLBFONSZÁM 11. ■'-------­I Ungvár gazdálkodása. Az 1918. évi költségelőirányzat föszámvevöl indokolásából. II. Az ismertetett költségvetésből kitűnik, hogy a mostani tanács minden kínálkozó alkalmat meg­ragad, hogy a város jövedelmezőségét emelje és egyben minden előkészületet megtett, hogy a pötadóterheket csökkentsék. így az eddig üresen állott színház 33 ezer korona jövedelmet hajt a városnak, a Fehérhajó bérjövedelmeit 8 ezer ko­ronával emelte, a helypénz- és kövezetvámszedési jogot házi kezelésbe vette és minden más jöve­delmi forrás emelésére irányuló törekvésnek a nyomai láthatók, a megszavazott aj adónemek pedig uj adóalanyoknak a statuálásával a pótadót van hivatva csökkenteni. A tanács ezenkívül ki­váló gondot forditott a pótadók beszedésére is, minek látható eredménye, hogy mig 1916. évben községi pótadóban csak 169 ezer korona folyt be, addig 1917. dec. l-ig 236 ezer korona, és tekintve, hogy a háborús felemelt adótételek kimutatását a pézügyigazgatóság csak 1917. dec. havában kül­dötte meg, ez a szám az év végéig jelentékenyen növekedni fog. Intézkedés történt továbbá, hogy a fekvő vagyonnal nem rendelkezők kereseti adója miatt vezetendő végrehajtás minden más behajtást megelőzzön és hogy a hátrálékos pót­adók külön könyveltessenek. A kiadási tételekből megállapítható, hogy a mostani tanács főigyekvését arra irányítja, hogy póthitelekkel, függő kölcsönökkel ne kelljen dol­goznia, igy előrelátható járdakészitési, karámfel- épitési költségeknek beállításával olyan összegeket vesz fel, melyek a múltban mindig függő kölcsö­nök által fedeztettek. Hogy a mostani terheket a mostani nemzedék viselje, az 1915-ben felvett függő kölcsön törlesztésére tekintélyes össze­geket állított be a költségvetésbe. Mindezen ada­tok a költségvetés reálitásának a legszebb bi­zonyítékai. Az alapok kezelése terén elkerülte a tanács a múltban szokásban volt azt az elvet, hogy a gyakran előforduló pénzügyi zavarokat az alapok igénybevételével oldották meg, mert nem csali, a nagy élelmezési alaptól eltekintve, egy majdnem 40 ezer koronás tartalékalapot létesített, egy nagyobb kulturalapnak is ’megvetette az alapját, sót az elhanyagolt építési és kisajátítási alap léte­sítésével pedig megtörténtek a kezdőlépések arra nézve, hogy a szemétfuvarozás is házi kezelésbe vétessék. Ezen alapnövelések mellett a mostani tanács még annak is módját ejtette, hogy a 220 ezer koronás függő kölcsönből felhasznált 43 ezer koronát a kőbánya- és kórházi alapnak megtérítse. Külön kell megemlékezni a városi ingatlanok jövedelmezőségéről is, kapcsolatba hozva a város terheivel. A városi törzsvagyon összbevételei 231 ezer koronát, az ezen vagyonra vonatkozó kiadá­sok pedig 241 ezer koronát tesznek ki, ami lát­szólag arra mutat, hogy ezekre a város közön­sége ráfizet. Ez azonban csak látszólag van igy, mért a Ferenc József laktanyai 700.000 ezer ko­ronás, uj gimnáziumi 16 ezer koronás, Ungvölgyi vasút törzsrészvényeinek megszerzésére felvett 30 ezer koronás, az 1896-ban felvett 134 ezer ko­ronás függő, az 1912. évi 220 ezer koronás függő kölcsönnek a törlesztéséé kamatai, összesen 60 ezer korona, —- továbbá tőketörlesztésre 40 ezer korona is felvétettek a kiadások közé, már pedig ezen, nem hasznot hajtó tőkék után fizetendő ösz- szegek a jövedelmezőség megállapításánál levo­násba veendők. Ezek figyelembevételével a városi törzsvagyon tényleg 93 ezer koronát hajt, ami amellett bizonyít, hogy a városi törzsvagyon tényleg sokkal többet jövedelmez, mint a magá­nosok ingatlanai. Érdemes foglalkozni végül a tisztviselők járandóságával is. Személyi kiadásokra a város 1918-ra 252 ezer koronát irányozott elő, mig 1914. évben csak 175 ezer koronát. Ennek dacára a város közönsége az azóta eszközölt nagyszámú fizetésrendezés és emelés dacára csak 3563 koro­nával fizet többet, mint 1914. évben. A tisztviselők fizetéséhez való állami hozzájárulás, továbbá szemledijak és más szolgáltatás ellenében 75 ezer korona bevétel van. Ezt levonva, a város közön­sége tnlajdonképen 177 ezer koronát fizet a pót­adóból, mig 1914-ben pótadóból csak 169 ezer koronát. De még ezen 8 ezer koronából is le­vonandó azon bevótelkevesblet, mely a háború következtében a helyszinelési dijaknál előállott. Ezek levonásával csupán 8500 korona többlet fedeztetik pótadóból. Újévi üdvözletek. A háború alatt a mostani újévünk volt az első, amikor az üdvözletek nyilvánítása mellett megcsillant egy kis jókedv is; a bizakodásnak egy parányi része mintha melegebbekké tette volna azokat a jókívánságokat, amelyeket ember­társainknak juttattunk. A kora délelőtti órákban testületeket láttunk felvonulni, hogy főnökeiknek boldog ujesztendőt kívánjanak. A főerdöhivatal. kir. tanfelügyelőség, jjénr- ügyigazgatóság в egyéb hivatalok tisztviselői üdvözölték vezetőiket. Nagyobb üdvözlés volt a városházán, ahol a tisztikar jókívánságait és sze­retőiét Fekésbázy Miklós főjegyző tolmácsolta a polgármester előtt, aki válaszában örömének adott kifejezést, hogy a városi tisztikar megszűnt min­denféle változó pártok érvényesülési tárgyának játéktáblája lenni. Rámutatott arra, hogy á tiszti­kar munkájával közbecsiiiést vívott ki s hogy ezt meg is tartsa, továbbra is becsületes munkára van szüksége. * A városi tisztikar a vármegyeházára vonult, ahol már vártak reájuk a bíróság, államópitészeti hivatal, az iskolák, főszojgabiróság, kir. tanfel- ttgyelöség, posta- és tűvLda, pénzügy igazgatóság, főerdöhivatal, erdőfelügyelőség, határrendőrség képviselői. A nagy számban egybegyűltek jelen­létében Berzeviczy István polgármester lendüle­tes szavakkal üdvözölte Minay István alispánt, akinek programpontjai — amiként a szónok mondta — szivéből erednek s akinek legfőbb fel­adatát a vármegye fejlesztése képezi. A polgár- mester teljes bizalommal kérte az alispánt, hogy abból a becsületes munkából, amely jellemzi, ne hagyja ki a város tisztikarát, melynek nevében felajánlja a segítséget. Az éljenzéssel fogadott üdvözlő szavak után Minay István alispán köszönetét mondott, majd az isteni gondviselés áldását kérte megvalósítandó terveire. Kérte a tisztikarokat, hogy minden ere­jükkel támogassák. A jó kívánságokat hasonló jóval viszonozza. (Éljenzés.) Következett Csuha István főispán üdvözlése. A tisztelgőket Minay alispán vezette a főispán elé. Az alispán azzal kezdte meleghangú beszédét, hogy a negyedik újév virradt a borzalmasan meg­gyötört emberiségre. De erős a hitünk, hogy be­következik a várva-várl béke, mert hiszen már látjuk keleten a nap pirkadását. Óhajtja: a jó Isten hozza meg az örömöt főispánunknak, ne kelljen aggódnia hazájáért és családjáért. Nagy érdeklődés kisérte Csuha főispán vála­szát. Zálognak tartja — úgymond — a tisztviselői karok szives üdvözletét arra nézve, hogy egyet­értés fog közte és köztük uralkodni. A mostani nehéz időben megfeszített munkával kell dolgozni vármegyénkért. Kéri a tisztviselői karokat, hogy forduljanak hozzá minden körülmény közt egész bizalommal Ha tévedés állana elő, azt ne vegyék rossz akaratnak, mert hiszen mindnyájan embe­rek vagyunk. Egy jó tulajdonságát leszögezi: nyílt ember (nagy éljenzés), nyílt barátnak és ellenségnek. Megmondja az igazat őszintén, igy legalább vele szemben azokat a fegyvereket hasz­nálhatják, amelyeket ő használ. Majd megköszönte az üdvözlést és boldog újévet kívánt az üdvöz­lőknek. A lelkes éljenzés elhangzása után a főispán az üdvözlőket barátságos társalgásra meghívta a lakására. * A főispántól Papp Antal püspökhöz vonultak az üdvözlők, akiknek nevében Berzeviczy polgár- mester mondott szép beszédet, melynek tartalma az volt, hogy a város és közönsége készséggel felajánlják munkaerőiket ahhoz a nemes munká­hoz, amelyet a püspök, mint egyházfejedelem végez. Papp Antal püspök a figyelemmel hallgatott és mély hatást tett beszédében a háború és a béke kérdésével foglalkozott. Istené a hála és köszönet — úgymond — hogy keleten pirkad. О acélozta meg katonáink karjait, О gyújtotta lángra a szeretet tüzét. Istené a hála, hogy él magyar, áll Buda még. Lelkes éljenzés követte a püspök beszédét. * A városi tisztikár sorra látogatta az egyes folekezetek lelkészeit, hogy kifejezze jókívánságait. A munkás biztosítás uj rendje. и. A járulékok és dijak beszolgáltatása. A munkásbiztositási járulékok és dijak be­szolgáltatásának biztosítására a rendelet a tör­vénytől teljesen elütő drákói rendszabályokat,is létesít: fizetési szavatosságot a nem fizetők és szabadságvesztést, mint jogkövetkezményt a kése­delmes fizetők, illetőleg adatokat be nem szolgál­tatók számára, valamint szigorú eljárást a hátra­lékok behajtására, megállapítván az eljárásra hi­vatott hatósági közegek anyagi és fegyelmi fele­lősségét, ha az igen részletes végrehajtási utasí­tásokat be nem tartják. A rendelet szerint a munkaadók a pénztárak­nak a betegségi biztosítási járulékokat, az igazol- ványi dijakat és a balesetbiztosítási dijakat az alapszabályok szerinti esedékesség és módozatok szerint tartoznak megfizetni. A pénztárak pedig tartoznak a munkaadót, fizetési meghagyás kézbe­sítésével. tartozása és esetleges hátralékainak fel­tüntetésével, tartozásának 8 nap alatti megfizetésre felhívni, egyben öt figyelmeztetni a nemfizetés végrehajtási és büntetőjogi következményekre. A fizetési meghagyás ellen az illető pénztár­nál a munkaadó 8 napon belül felszólalhat, mely fölött elsősorban a pénztár elnöksége dönt; aki ezzel a határozattal niucs megelégedve, 15 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnál előterjesztéssel élhet, ez azonban csak az árverésre bir halasztó hatállyal. Az iparhatóság határozata ellen a meg nem elégedett fél igényeit csak a törvény rendes utján érvényesítheti. A bíróság intézkedéséig azonban a végrehajtási cselekmények hatályban maradnak. A baleseti járulékokhoz szükséges adatok beszolgáltatása. Az Országos Pénztár tartozik minden beso­rozott üzemtulajdonost évenként arra felhívni, hogy legkésőbb február 15-éig a számadási évben kifizetett beszámítható javadalmazásokról kimuta­tásait beterjessze. Olyan üzemtulajdonos ellen, aki nem ad kimutatást, vagy a kórt pótlásokat nem terjeszti be, az Országos Pénztár a beszámítható javadalmazást, a rendelkezésére álló adatok alap­ján, végérvényesen megállapítja. A megállapított balesetbiztosítási járulék, mint eddig is, a fizetési meghagyás kézbesítése után 30 napon belül meg­fizetendő ; a biztosítási járulékra az Országos Pénz­tár előlegeket szedhet, ügy az előlegek, mint a balesetbiztosítási járulékok az Országos Pénztár­nál fizetendők. A kirovó értesités ellen 15 nap alatt feleb- bezni lehet, de ez a fizetési kötelezettségre nincs halasztó hatállyal; az Országos Pénztár elnök­sége tartozik áz ügyet megvizsgálni, de ha a sérelmet nem találja orvoslandónak, a felebbezést az Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz fölterjeszti. Kihágások és azok következményei. Kihágást követ el az a munkaadó, aki a bal­esetjárulók kirovása céljából záros határidő alatt követelt bérvallomást, elfogadható mentőok nélkül előterjeszteni elmulasztja, vagy azt nem a törvé­nyes határidőben, vagy nem a törvényes módon terjeszti elő, avagy valótlan adatot jelent be — aki a betegbiztosítási járulékokat, a balesetbizto­sítási dijakat, vagy előlegeket az esedékességhez elfogadható mentőok nélkül be nem szolgáltatja; ezek miatt 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki ily kihágás miatt két éven belül már bün­tetve volt, annak büntetése két hónapig tartó el­zárása és 600 korona pénzbüntetésig íölemelbetö. Emellett minden egyes biztosítási járulék, illetve dij befizetésének elmulasztása külön kihágás. A pápánk a«l вяАтаа A oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom