Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-06 / 1. szám
* 56. évfolyam. Ung vár, 1918. január 6. 1. szám. 3 K. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egész évre . 12 K. Negyedévre Félévre. ... 6 K. , Amerikába: Egész évre 14 korona 60 fillér Ung v«rnipgye Hivatalos Lapjával egyfttt: Egész évre . , 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre . . . . 4 К 50 f. Nyilttér soronként 90 fillér. — HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Unó, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min* ===== den csütörtökön. == TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-s6 szám, kova a »»erke.atöséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.--------- KI ADÓHIVATALI TBLBFONSZÁM 11. ■'-------I Ungvár gazdálkodása. Az 1918. évi költségelőirányzat föszámvevöl indokolásából. II. Az ismertetett költségvetésből kitűnik, hogy a mostani tanács minden kínálkozó alkalmat megragad, hogy a város jövedelmezőségét emelje és egyben minden előkészületet megtett, hogy a pötadóterheket csökkentsék. így az eddig üresen állott színház 33 ezer korona jövedelmet hajt a városnak, a Fehérhajó bérjövedelmeit 8 ezer koronával emelte, a helypénz- és kövezetvámszedési jogot házi kezelésbe vette és minden más jövedelmi forrás emelésére irányuló törekvésnek a nyomai láthatók, a megszavazott aj adónemek pedig uj adóalanyoknak a statuálásával a pótadót van hivatva csökkenteni. A tanács ezenkívül kiváló gondot forditott a pótadók beszedésére is, minek látható eredménye, hogy mig 1916. évben községi pótadóban csak 169 ezer korona folyt be, addig 1917. dec. l-ig 236 ezer korona, és tekintve, hogy a háborús felemelt adótételek kimutatását a pézügyigazgatóság csak 1917. dec. havában küldötte meg, ez a szám az év végéig jelentékenyen növekedni fog. Intézkedés történt továbbá, hogy a fekvő vagyonnal nem rendelkezők kereseti adója miatt vezetendő végrehajtás minden más behajtást megelőzzön és hogy a hátrálékos pótadók külön könyveltessenek. A kiadási tételekből megállapítható, hogy a mostani tanács főigyekvését arra irányítja, hogy póthitelekkel, függő kölcsönökkel ne kelljen dolgoznia, igy előrelátható járdakészitési, karámfel- épitési költségeknek beállításával olyan összegeket vesz fel, melyek a múltban mindig függő kölcsönök által fedeztettek. Hogy a mostani terheket a mostani nemzedék viselje, az 1915-ben felvett függő kölcsön törlesztésére tekintélyes összegeket állított be a költségvetésbe. Mindezen adatok a költségvetés reálitásának a legszebb bizonyítékai. Az alapok kezelése terén elkerülte a tanács a múltban szokásban volt azt az elvet, hogy a gyakran előforduló pénzügyi zavarokat az alapok igénybevételével oldották meg, mert nem csali, a nagy élelmezési alaptól eltekintve, egy majdnem 40 ezer koronás tartalékalapot létesített, egy nagyobb kulturalapnak is ’megvetette az alapját, sót az elhanyagolt építési és kisajátítási alap létesítésével pedig megtörténtek a kezdőlépések arra nézve, hogy a szemétfuvarozás is házi kezelésbe vétessék. Ezen alapnövelések mellett a mostani tanács még annak is módját ejtette, hogy a 220 ezer koronás függő kölcsönből felhasznált 43 ezer koronát a kőbánya- és kórházi alapnak megtérítse. Külön kell megemlékezni a városi ingatlanok jövedelmezőségéről is, kapcsolatba hozva a város terheivel. A városi törzsvagyon összbevételei 231 ezer koronát, az ezen vagyonra vonatkozó kiadások pedig 241 ezer koronát tesznek ki, ami látszólag arra mutat, hogy ezekre a város közönsége ráfizet. Ez azonban csak látszólag van igy, mért a Ferenc József laktanyai 700.000 ezer koronás, uj gimnáziumi 16 ezer koronás, Ungvölgyi vasút törzsrészvényeinek megszerzésére felvett 30 ezer koronás, az 1896-ban felvett 134 ezer koronás függő, az 1912. évi 220 ezer koronás függő kölcsönnek a törlesztéséé kamatai, összesen 60 ezer korona, —- továbbá tőketörlesztésre 40 ezer korona is felvétettek a kiadások közé, már pedig ezen, nem hasznot hajtó tőkék után fizetendő ösz- szegek a jövedelmezőség megállapításánál levonásba veendők. Ezek figyelembevételével a városi törzsvagyon tényleg 93 ezer koronát hajt, ami amellett bizonyít, hogy a városi törzsvagyon tényleg sokkal többet jövedelmez, mint a magánosok ingatlanai. Érdemes foglalkozni végül a tisztviselők járandóságával is. Személyi kiadásokra a város 1918-ra 252 ezer koronát irányozott elő, mig 1914. évben csak 175 ezer koronát. Ennek dacára a város közönsége az azóta eszközölt nagyszámú fizetésrendezés és emelés dacára csak 3563 koronával fizet többet, mint 1914. évben. A tisztviselők fizetéséhez való állami hozzájárulás, továbbá szemledijak és más szolgáltatás ellenében 75 ezer korona bevétel van. Ezt levonva, a város közönsége tnlajdonképen 177 ezer koronát fizet a pótadóból, mig 1914-ben pótadóból csak 169 ezer koronát. De még ezen 8 ezer koronából is levonandó azon bevótelkevesblet, mely a háború következtében a helyszinelési dijaknál előállott. Ezek levonásával csupán 8500 korona többlet fedeztetik pótadóból. Újévi üdvözletek. A háború alatt a mostani újévünk volt az első, amikor az üdvözletek nyilvánítása mellett megcsillant egy kis jókedv is; a bizakodásnak egy parányi része mintha melegebbekké tette volna azokat a jókívánságokat, amelyeket embertársainknak juttattunk. A kora délelőtti órákban testületeket láttunk felvonulni, hogy főnökeiknek boldog ujesztendőt kívánjanak. A főerdöhivatal. kir. tanfelügyelőség, jjénr- ügyigazgatóság в egyéb hivatalok tisztviselői üdvözölték vezetőiket. Nagyobb üdvözlés volt a városházán, ahol a tisztikar jókívánságait és szeretőiét Fekésbázy Miklós főjegyző tolmácsolta a polgármester előtt, aki válaszában örömének adott kifejezést, hogy a városi tisztikar megszűnt mindenféle változó pártok érvényesülési tárgyának játéktáblája lenni. Rámutatott arra, hogy á tisztikar munkájával közbecsiiiést vívott ki s hogy ezt meg is tartsa, továbbra is becsületes munkára van szüksége. * A városi tisztikar a vármegyeházára vonult, ahol már vártak reájuk a bíróság, államópitészeti hivatal, az iskolák, főszojgabiróság, kir. tanfel- ttgyelöség, posta- és tűvLda, pénzügy igazgatóság, főerdöhivatal, erdőfelügyelőség, határrendőrség képviselői. A nagy számban egybegyűltek jelenlétében Berzeviczy István polgármester lendületes szavakkal üdvözölte Minay István alispánt, akinek programpontjai — amiként a szónok mondta — szivéből erednek s akinek legfőbb feladatát a vármegye fejlesztése képezi. A polgár- mester teljes bizalommal kérte az alispánt, hogy abból a becsületes munkából, amely jellemzi, ne hagyja ki a város tisztikarát, melynek nevében felajánlja a segítséget. Az éljenzéssel fogadott üdvözlő szavak után Minay István alispán köszönetét mondott, majd az isteni gondviselés áldását kérte megvalósítandó terveire. Kérte a tisztikarokat, hogy minden erejükkel támogassák. A jó kívánságokat hasonló jóval viszonozza. (Éljenzés.) Következett Csuha István főispán üdvözlése. A tisztelgőket Minay alispán vezette a főispán elé. Az alispán azzal kezdte meleghangú beszédét, hogy a negyedik újév virradt a borzalmasan meggyötört emberiségre. De erős a hitünk, hogy bekövetkezik a várva-várl béke, mert hiszen már látjuk keleten a nap pirkadását. Óhajtja: a jó Isten hozza meg az örömöt főispánunknak, ne kelljen aggódnia hazájáért és családjáért. Nagy érdeklődés kisérte Csuha főispán válaszát. Zálognak tartja — úgymond — a tisztviselői karok szives üdvözletét arra nézve, hogy egyetértés fog közte és köztük uralkodni. A mostani nehéz időben megfeszített munkával kell dolgozni vármegyénkért. Kéri a tisztviselői karokat, hogy forduljanak hozzá minden körülmény közt egész bizalommal Ha tévedés állana elő, azt ne vegyék rossz akaratnak, mert hiszen mindnyájan emberek vagyunk. Egy jó tulajdonságát leszögezi: nyílt ember (nagy éljenzés), nyílt barátnak és ellenségnek. Megmondja az igazat őszintén, igy legalább vele szemben azokat a fegyvereket használhatják, amelyeket ő használ. Majd megköszönte az üdvözlést és boldog újévet kívánt az üdvözlőknek. A lelkes éljenzés elhangzása után a főispán az üdvözlőket barátságos társalgásra meghívta a lakására. * A főispántól Papp Antal püspökhöz vonultak az üdvözlők, akiknek nevében Berzeviczy polgár- mester mondott szép beszédet, melynek tartalma az volt, hogy a város és közönsége készséggel felajánlják munkaerőiket ahhoz a nemes munkához, amelyet a püspök, mint egyházfejedelem végez. Papp Antal püspök a figyelemmel hallgatott és mély hatást tett beszédében a háború és a béke kérdésével foglalkozott. Istené a hála és köszönet — úgymond — hogy keleten pirkad. О acélozta meg katonáink karjait, О gyújtotta lángra a szeretet tüzét. Istené a hála, hogy él magyar, áll Buda még. Lelkes éljenzés követte a püspök beszédét. * A városi tisztikár sorra látogatta az egyes folekezetek lelkészeit, hogy kifejezze jókívánságait. A munkás biztosítás uj rendje. и. A járulékok és dijak beszolgáltatása. A munkásbiztositási járulékok és dijak beszolgáltatásának biztosítására a rendelet a törvénytől teljesen elütő drákói rendszabályokat,is létesít: fizetési szavatosságot a nem fizetők és szabadságvesztést, mint jogkövetkezményt a késedelmes fizetők, illetőleg adatokat be nem szolgáltatók számára, valamint szigorú eljárást a hátralékok behajtására, megállapítván az eljárásra hivatott hatósági közegek anyagi és fegyelmi felelősségét, ha az igen részletes végrehajtási utasításokat be nem tartják. A rendelet szerint a munkaadók a pénztáraknak a betegségi biztosítási járulékokat, az igazol- ványi dijakat és a balesetbiztosítási dijakat az alapszabályok szerinti esedékesség és módozatok szerint tartoznak megfizetni. A pénztárak pedig tartoznak a munkaadót, fizetési meghagyás kézbesítésével. tartozása és esetleges hátralékainak feltüntetésével, tartozásának 8 nap alatti megfizetésre felhívni, egyben öt figyelmeztetni a nemfizetés végrehajtási és büntetőjogi következményekre. A fizetési meghagyás ellen az illető pénztárnál a munkaadó 8 napon belül felszólalhat, mely fölött elsősorban a pénztár elnöksége dönt; aki ezzel a határozattal niucs megelégedve, 15 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnál előterjesztéssel élhet, ez azonban csak az árverésre bir halasztó hatállyal. Az iparhatóság határozata ellen a meg nem elégedett fél igényeit csak a törvény rendes utján érvényesítheti. A bíróság intézkedéséig azonban a végrehajtási cselekmények hatályban maradnak. A baleseti járulékokhoz szükséges adatok beszolgáltatása. Az Országos Pénztár tartozik minden besorozott üzemtulajdonost évenként arra felhívni, hogy legkésőbb február 15-éig a számadási évben kifizetett beszámítható javadalmazásokról kimutatásait beterjessze. Olyan üzemtulajdonos ellen, aki nem ad kimutatást, vagy a kórt pótlásokat nem terjeszti be, az Országos Pénztár a beszámítható javadalmazást, a rendelkezésére álló adatok alapján, végérvényesen megállapítja. A megállapított balesetbiztosítási járulék, mint eddig is, a fizetési meghagyás kézbesítése után 30 napon belül megfizetendő ; a biztosítási járulékra az Országos Pénztár előlegeket szedhet, ügy az előlegek, mint a balesetbiztosítási járulékok az Országos Pénztárnál fizetendők. A kirovó értesités ellen 15 nap alatt feleb- bezni lehet, de ez a fizetési kötelezettségre nincs halasztó hatállyal; az Országos Pénztár elnöksége tartozik áz ügyet megvizsgálni, de ha a sérelmet nem találja orvoslandónak, a felebbezést az Állami Munkásbiztositási Hivatalhoz fölterjeszti. Kihágások és azok következményei. Kihágást követ el az a munkaadó, aki a balesetjárulók kirovása céljából záros határidő alatt követelt bérvallomást, elfogadható mentőok nélkül előterjeszteni elmulasztja, vagy azt nem a törvényes határidőben, vagy nem a törvényes módon terjeszti elő, avagy valótlan adatot jelent be — aki a betegbiztosítási járulékokat, a balesetbiztosítási dijakat, vagy előlegeket az esedékességhez elfogadható mentőok nélkül be nem szolgáltatja; ezek miatt 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki ily kihágás miatt két éven belül már büntetve volt, annak büntetése két hónapig tartó elzárása és 600 korona pénzbüntetésig íölemelbetö. Emellett minden egyes biztosítási járulék, illetve dij befizetésének elmulasztása külön kihágás. A pápánk a«l вяАтаа A oldal,
